"Nem ezt mondtam"
Akkor hogyan kéne értelmeznem azt, hogy az ott leírtak számomra egy folyamatos életprogramot alkotnak, a te állításod szerint viszont nem mutatok fel semmi konkrétumot? Költői kérdés volt, ne válaszolj.
A három év eredményei:
1: A saját bőrömön tapasztaltam meg (nem csak itt), mennyire lehetetlen küldetés másokat szigorúan logikus gondolkodásra sarkallni akkor, ha ez személyes következményekkel jár. Amennyire látom összesen egy(!) ember értette meg, bár persze neki nem is volt rá különösebb szüksége. Viszont a segítségével elkészült az eszperantó fordítás, illetve a magyar szöveg lektorálása. Volt értelme? Számomra igen: erős késztetést éreztem rá, és "varázslatos módon" kaptam pont annyi segítséget, hogy létrejöhetett.
2: Most nem is lehet - nem vagyok messze attól a ponttól, amikortól lehet, és bízom abban, hogy találok segítséget (nyilván nem itt fogok keresni)
3: Ez egy kutató munka. Bizonyára számodra sem újdonság, hogy egy program értékét nem csak a kódsorok száma, hanem a szerkezete adja. A jelenlegi, "proof of concept" mínusz mínusz állapotú rendszer lehetőségeiben, struktúrájában és a néhány megvalósított komponensében általam ismert hivatalos egyetemi kutatásokat messze megelőz (persze az én értékelési rendszerem és szubjektív véleményem szerint, amit lehet vitatni). Azok sem "rosszak", csak alapnak tekintenek olyan konvenciókat, aminek az eldobása sokkal hatékonyabb utakat nyit meg. A minap téptem a hajamat, amikor az Enterprise Architect nevű szoftvertervező rendszerrel dolgoztam, ami drága és okos program, de a szerkezete... a dustLab-et éppen ott hagytam abba.
A költői kérdésedre egy másikkal válaszolnék. "We must become the change we want to see in the world". Hol is olvastam ezt... hoppá, itt van a lap tetején. Szerinted mi a fityfenét jelent ez a mondat??
Azért segítek, mert láthatóan nem tudom áttolni a lényeget.
Az én szempontomból egyetlen dolog számít: hogy ÉN hova állok, mire teszem fel az életemet. A te szempontodból egyetlen dolog számít: TE hova állsz, és mire teszed fel az életedet. Ha azon próbálod méricskélni a változást, hogy "ők" (szerinted!) hányan és mit gondolnak, közöd nincs Gandhi útjához: az egyetlen úthoz, amivel egy mérhetetlen hatalom is térdre kényszeríthető.
Megérte-e az elmúlt három évem? Nagyon is. Sokat fejlődtem, sok olyan hibámra derült fény, amivel nem lett volna értelme továbblépni. Kellett ez az idő. De ha az elmúlt húsz évet nézem, amióta tudatosan keresem a megoldást az általam látott problémákra, az is megérte. Sőt, ha tíz évvel ezelőtt mindazt tudtam volna, amit ma tudok, abban a környezetben még nem lett volna megoldás. Talán egyszer összeérnek ezek a dolgok. Lehet, hogy észreveszem majd, de az is lehet, hogy nem.
Tovább megyek. Személyes véleményem szerint te is sokkal közelebb kerültél ahhoz a bizonyos változáshoz. Az intelligencia megmaradt, de mintha jóval kevesebb arrogancia burkolná. Az akkori Penge ezt talán meghunyászkodásnak mondta volna, a mostani, remélem, inkább belátásnak és nyitottságnak érzi.
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
