A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elnök. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elnök. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 21., péntek

A Kihívás napja...

Tuareg: Kávészünet a Forradalomban

2014. november 21. 8:42 Nos, ez az "álljunk le és gondolkodjunk egy kicsit" ötlet nekem is tetszik, bedobnék néhány kérdést a gondolkodáshoz. A legfontosabb:

Pontosan milyen lelki alkat kell ahhoz ma, hogy valakiből sikeres politikus vagy üzletember legyen?

Folyomány: ha valaki ebben a mai katyvaszban kiemelkedik, mindegy milyen szimpatikus álommal vagy hazugsággal hívja fel magára pont a te figyelmedet, ugyanabban a ketrecben, ugyanúgy tapossa a többieket, mint akiket utálsz. Ebben a levesben "hiteles embert" keresni ugyanolyan, mint a régi vicc a részegről meg a rendőrről:

A részeg percek óta kering egy villanyoszlop körül. A rendőr egy ideig figyeli, majd megkérdezi:
- Maga meg mit csinál?
- Elvesztettem a kulcsaimat, azt keresem.
A rendőr jó fej, beáll segíteni, de ő sem találja, és lassan gyanút fog:
- Egyáltalán itt vesztette el azt a kulcsot?
- Nem, valahol idefelé jövet.
- Akkor miért itt keresi???
- Mert itt van világos...

-----
Eddig a kritika, most az én javaslatom.

Orbán Viktor teljes politikája mindig valami ellen épült fel (kommunisták, szovjetunió, oroszok, nyugat, bankok, EU, ...) Az nem kontraszt, hogy egy csoport meg Orbán ellen szerveződik. Ráadásul ha végiggondoljátok, milyen lelki alkat kell egy forradalmárnak, akkor az is nyilvánvaló, hogy az "öreg forradalmár" vagy halott, vagy diktátor, ahogy Castro, Mao, ... Ebbe a sormintába új elemet tenni szerintem teljesen felesleges.

A kérdés, hogy mi mellett teszel hitet?

A Fidesz teljes retorikája arra épül, hogy ők az utolsó védvonal a "gonoszok" előtt, akik az ország megrontására törnek. A valódi ellenérv lehajolni és felemelni az általuk eltaposott értékeket, és kiállni mellettük. Például a Milla alternatív elnök kampányában azért felmerült néhány igen értékes gondolat és ember, a zárócikkem végén van néhány megnézésre érdemes videó.
Vagy a kishantosiakat megkeresni. A startup cégekkel, egyetemekkel beszélni, akik nem a Facebook kapcsolataikat, hanem a létezésüket féltik a netadótól, és (a tömeggel ellentétben) tárgyalóképes erőt képviselnek.

Azt kell megmutatni, hogy tudjuk jobban csinálni azt, amivel ők bénáznak. Az én vállalásom: megnézem, hogy meg tudom-e írni (szabadidőben) a lassan egy éve országos tragikomédia szereplő, milliárdokba kerülő eNapló rendszert. Nevetséges őrültség? Az. De én ehhez értek, itt tudom felvenni a kesztyűt, nem egy sátortáborban. És ha (nulla eséllyel) sikerül bármit felmutatnom, komolyabb érv, mint rohamrendőrökkel tolakodni a Parlament lépcsőjén.

Nos, ki mit tud?

[Szerk: megpróbáltam szakmai szervezettel (HAT) felvenni a kapcsolatot, hogy beszélgessünk az oktatási rendszer informatikai hátteréről, de a "romantikus álmodozó, olvasson utána" kategóriába kerültem szokás szerint. A szakértelem hiányában alapvetően szükséges konzultáció reménytelen, így "vállalásomat" feladtam.]

2013. október 29., kedd

Nyílt levél Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak

Szerk: Ez itt a blogom jelenleg legnépszerűbb írása. Sajnos. Pedig ha már levél, szerintem ez fontosabb... For English readers: instead of calling google translate, please jump to the English version :-)


Üdvözlöm, Miniszterelnök Úr!


Kedves Loránd, 40 éves rendszertervező, programozó matematikus vagyok. Nemrég értesültem arról, hogy Ön egy 2013.10.11-én tett nyilatkozatában a dakoták emlegetéséről áttért az én szakmámra – mondhatnám, hivatásomra. A kormány honlapján szereplő összefoglalótól eljutottam az alábbi felvételig, amelyet többször megtekintettem. Sajátos élményben volt részem.


Ezt a nyilatkozatot értelmezni, intellektuálisan követni egy logikusan gondolkodni szándékozó ember számára önmagában is elszomorító. Ön választ néhány szerintem is helyes és fontos kiindulópontot (válság, munka, erkölcs, hit), kever hozzá néhány demagóg klisét (kapzsi bank, erős vezető, ...), majd ezeket sajátos logikai bakugrásokkal gyúrja mondathalmazzá, amely szövegnek nem nevezhető, mert az állításokat nem köti össze elfogadható kapcsolat – ahol pedig van ilyen kapcsolat, ott a kimondott szavakon túli következtetés katasztrofális.

Ön gyakorlatilag leszoktatja hallgatóságát arról, hogy értelmezze is az elhangzottakat, ne csak éljenezzen vagy fújoljon. Ez egy ország vezetőjétől szerintem elfogadhatatlan, felelőtlen viselkedés, és inkább abban reménykedem, hogy nem tudja, mit csinál. Csak néhány példa a hibákra és félbehagyott következtetésekre (a hibák magyarázatát lásd a levél végén):
  • Az EU válságban van, de nem ez volt a célja, tehát rossz úton jár. Ez a „false cause” érvelési hiba, Ön figyelmen kívül hagyja a változó külső tényezők szerepét (amelyre ugyanakkor folyamatosan hivatkozik saját koncepciói módosítása kapcsán); 
  • A válság megoldásához meg kell fordulni. Ez a „black or white” csúsztatás, mintha az Ön szögmérőjén csak a 0 és a 180 fok szerepelne, a köztes módosítás nem (pedig itthon a tévedés ismeretlen fogalom az Ön számára, szemben az állandó „igazítgatásokkal”); 
  • Ön a válságot jelöli meg annak okaként, hogy „erős vezetőre” (ez a kép él Önben önmagáról) van szükség, sőt, korábbi nyilatkozata szerint ez az Ön „történelmi szerepe”, a válság elmúltával Önre nincs szükség. Mondja Miniszterelnök Úr: érdekelt Ön bármilyen válság megoldásában? Mert érveléséből az következik, hogy Ön az, aki miatt folyamatos harcra, válsághelyzetre van szükség, amely nélkül Ön újra eltűnne a süllyesztőben. Ez pedig nem hangzik túl jól egy olyan ember számára, aki békében kíván élni és dolgozni... 
  • Ön a „kapzsi bankokkal” szemben az állam „erős embereit” részesíti előnyben. Milyen garanciát tud felhozni az évezredes történelmi és a jelenben is egyértelmű tapasztalattal szemben amellett, hogy az Ön által kijelölt erős emberek nem lesznek egyúttal kapzsik is, akikre a bankokkal szemben nem hatnak a törvények, hiszen ők maguk írják azokat? 
A sor folytatható lenne, de ez a fajta elemzés számomra inkább munkaeszköz, nem a szakterületem – ezt végezzék el az Önök által értéket nem teremtőnek deklarált bölcsészek. Ők segíthetnek elválasztani a helyes következtetéseket a logikai hibáktól és belemagyarázástól, vagy képesek lehetnek hasonló hibákat felfedezni az én érvelésemben. Nem lenne túl hiteles ezt Selmeczi Gabriellára bízni. :-D

Nekem mindebből csak az következik, hogy munkatapasztalatom alapján Önnel egy csoportban építő jellegű munkát végezni lehetetlen, mert csak hatalmi struktúrákban képes gondolkodni. Ha Ön a munkatársam lenne, igyekeznék Öntől emiatt a lehető legtávolabb kerülni. Sajnos Ön hazám első számú vezetője, de a motivációk ugyanazok. Ismétlem, ez nem személyes szimpátia, vagy politikai meggyőződés kérdése. Az Ön viselkedése, hozzáállása minden tudásom, élet-, és munkatapasztalatom, elemzésem szerint egész egyszerűen javíthatatlanul kártékony.


Levelem megírására azonban szakmai okok késztetnek.

Én huszonöt év folyamatos fejlődés révén jutottam el a kezdő programozó szinttől a jelenlegi programtervezői, rendszerelemzői feladataimhoz, amelyeket nagy önállósággal végeztem számos munkahelyen. Elvileg megtisztelve kellene éreznem magam attól, hogy Ön az én szerepköröm fontosságát kiemelte – csakhogy pontosan az ellenkezőjéről beszélt annak, amit én feladatomnak tartok. Bár a politikus és a programozó tevékenysége némely területen hasonlóságot mutat, véleményem szerint Ön igen kedvezőtlen fényben tüntette fel hivatásomat azáltal, hogy saját hozzáállását szemléltette vele. Szeretném a számomra lényegesnek tűnő eltéréseket összefoglalni az Ön számára annak érdekében, hogy egy ilyen mértékű tévedést elkerülhessen legalább ezen a területen.

1: A programozó matematikus nem ad „új megoldásokat”, hiszen definíció szerint nem azokon a területeken profi, amelyekre rendszert ír. Abban jó, hogy konzultáljon a terület szakértőivel: a konkrét felhasználókkal; pontosan felmérje az igényeiket, és az ezek mögött létező stabil logikai szerkezetet, ezután pedig megvalósítja felvázolt rendszert. Ha a programozó saját elképzelései egyáltalán szóba kerülnek, akkor valamit nagyon elrontott.

2: A programozó matematikus célja az Ön által lenézően emlegetett stabil rendszer létrehozása, amely további beavatkozások nélkül, állandóságával és megszokhatóságával szolgálja a felhasználót. Ön sem lelkesedne azért, ha minden héten máshol kellene keresnie a levelező rendszer gombjait, mert akkor éppen ott vannak a legjobb helyen. Ha a programozónak állandóan dolgoznia, igazítania kell az általa írt rendszeren, akkor az a rendszer alapjaiban rossz.

3: Minden rendszerben vannak válságok: új kérések, új helyzetek adódnak, eszközök mennek tönkre. A jó programozó olyan rendszert alkot, amely mögül baj esetén sem látszik ki az ő személye és erőfeszítése, csak egy hibaüzenet, amely a várható helyreállási időt és esetleges károk listáját tartalmazza.

4: A jó programozó nem nélkülözhetetlen, nem „történelmi szerep betöltője”, éppen ellenkezőleg: mindent megtesz annak érdekében, hogy tudása és felelősségi köre a lehető legszélesebb körben legyen szétterítve, egyszerűen azért, mert a rendszer stabilitása, a felhasználók kiszolgálása fontosabb annál, semhogy egyetlen emberen múljék. Soha nem dönt egyedül, ha pedig egy lépése magyarázatra szorulna, akkor inkább megváltoztatja, mert a jó rendszer működése természetes, kézenfekvő. Csupán keretet ad annak, amit a felhasználói amúgy is csinálnának.

Összességében: A programozó munkája nem jár közvetlen haszonnal. Közös eredményeinkhez azzal járul hozzá, hogy láthatatlan szolgaként dolgozik: mindent megtesz azért, hogy a rendszert használók a lehető legkényelmesebben végezhessék a munkájukat. Minden adatot késleltetés és értelmezgetés nélkül, nyers formában ad át nekik, hogy ők elemezhessék azokat, és saját felelősségi körükben a legjobb döntéseket hozhassák. A jó programozó nem „erős ember”, akkor végzi jól a munkáját, ha a nevét csak a kollégái ismerik.



Nehezen vitatható, hogy ma Ön Magyarország leghatékonyabb politikusa – de ennek egyenes következménye az, hogy Ön mindezt nem értheti.

Ön velem ellentétben egész pályafutását azzal töltötte, hogy erőviszonyokat mért fel, hatalmi harcokat vívott és nyert meg. Az Ön számára az elsődleges szempont a választásokon leadott szavazatok között az Önre szólók aránya, nem pedig a teljes rendszer hosszú távú működőképessége, a benne értéket teremtő emberek kiszolgálása. Az Ön számára az informatika nem felhasználó korrekt kiszolgálását, hanem a közvetlen ellenőrzés és kézi vezérlés lehetőségét jelenti. Az Ön számára az adatközlés nem elfogulatlan, őszinte tájékoztatás, Ön az általuk kiváltott hatásra, a hallgatóság véleményének befolyásolására koncentrál. Az Ön számára nem dicsőség egy saját hiba felfedezése, nyílt elismerése és a tanulságok levonása – a hibát mindig „mások” követik el. Ön nem tartja lehetségesnek, hogy az Önétől eltérő vélemény használhatóbb, mint az Öné. Ön egy vitában nem az igazságot, hanem az ellenfél legyőzésének lehetőségét keresi. Ön nem tudja elképzelni, hogy a rendszer jobb működésének érdekében feladja aktuális szerepét, és teljes szívvel egy másik koncepció szolgálatába álljon. Ön nem egy informatikus világában él.

Ön figyelmen kívül hagyja, hogy a problémákat nem az informatikai rendszer, vagy az azt író programozó oldja meg, hanem a rendszer felhasználói. Az ő kreativitásuk, hatékonyságuk azon is múlik, hogy mennyire köti meg a kezüket a rendszer, mennyire hagyja őket a saját szaktudásuk birtokában önállóan dolgozni, milyen mértékben szolgálja ki nyers, őszinte, tiszta adatokkal, mennyi időt kell arra fecsérelniük, hogy az állandóan változtatott rendszerhez alkalmazkodjanak.

Az Ön által elképzelt „újraprogramozás” a lehető legrosszabb informatikai rendszerek képét mutatja, nem „kezeli”, hanem folyamatosan fenntartja a válságot. Értem, hogy erre Önnek történelmi szerepe megéléséhez szüksége van, és amennyiben Ön továbbra is irányítója marad ennek az országnak, ehhez a magyar lakosság asszisztálni lesz kénytelen. De ennek során lehetőleg ne hasonlítsa magát a programozó matematikusokhoz. Legjobb tudomásom és 25 éves pályafutásom tapasztalatai szerint mi nem ilyenek vagyunk, és nem ilyen rendszereket alkotunk.

Ismétlem, nehezen vitatható, hogy ma Ön Magyarország leghatékonyabb politikusa, de arról, hogy ez a tulajdonsága alkalmassá tenné az előttünk álló, szerintem is válságos időszak kezelésére, a véleményünk nyilvánvalóan eltér. Így, amikor zárásként azt mondom, minden ennek ellentmondó tapasztalat dacára hiszek egy működőképes magyar rendszer lehetőségében, amelynek létezése mai gondolkodásunkkal felfoghatatlan jelentőséggel bír, biztosan nem arra gondolok, mint Ön.


Béke legyen velünk!

Kedves Loránd




Az érvelési hibák rendkívül hasznos és könnyen áttekinthető listája elérhető az alábbi címen: https://yourlogicalfallacyis.com/ A többnyelvű, magyar nyelvet is tartalmazó változat készítése folyamatban van. Az itt említett hibák leírásának magyar fordítása:

false cause - téves oksági viszony

Dolgok közötti vélt vagy valós kapcsolat alapján azt feltételezted, hogy egyik oka is a másiknak.

Sokan keverik össze az összefüggést (dolgok egyidejű vagy egymás utáni bekövetkezése) az ok-okozat kapcsolattal (amikor az egyik esemény valóban kiváltja a másikat). Néha az összefüggés csak véletlenszerű, vagy mélyebb, közös okra vezethető vissza.

Példa: Egy színes ábrán Richard bemutatja, hogy emelkedett az átlaghőmérséklet az elmúlt pár évszázadban, miközben a kalózok száma csökkent; következésképpen a kalózok hűtötték a világot, a klímaváltozás pedig téveszme.


Black-or-white - fekete-fehér

Csak két lehetséges változatot mutattál be, pedig egyéb lehetőségek is vannak.

Ez a hamis dilemmaként is ismeretes ravasz taktika logikus érvelés látszatát kelti, viszont alaposabban szemügyre véve kiderül, hogy több megoldás is lehetséges, mint a vagy egyik / vagy másik formában előadottak. Az ilyen kétértékű, fekete-fehér gondolkodás elrejti a számtalan eltérő változat, feltétel és környezet lehetőségét, amelyek között több megoldás is előfordulhat, nem csak a két bemutatott. Ez félrevezető keretet szab az érvelésnek, elhomályosítja a racionális, őszinte vitát.

Példa: A Fővezér, miközben támogatókat keresett a polgári jogokat alapvetően gyengítő terveihez, azt mondta az embereknek, hogy vagy az ő oldalán állnak, vagy az ellenségén.

2013. március 15., péntek

Évértékelő

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Milla méltán elfeledett elnök-kereső kampányának egyik legkevésbé népszerű önjelöltjeként, néhány részletet megtekintve néhány vezető politikusunk (és aspiránsaink) előadásaiból, erős késztetést érzek egy saját évértékelő, kampány nyitó és egyben záró nyilatkozat létrehozására. Ez a kissé ellentmondó cél könnyen feloldható a következő módon: 

Elemezve az elmúlt év magyar politikai és gazdasági történéseit kormány, ellenzék és "nép" oldalán egyaránt, a következő, teljesen egyértelmű tanácsot tudom adni mindenkinek:

Hallgass az eszedre,
szavazz a Fideszre!

Saját, jól felfogott érdekemben ezt a következő kéréssel egészíteném ki:
  • Aki egyetért ezzel a mondattal, kérem ne ossza meg és ne ajánlja azt senki ismerősének, mert ő talán tovább olvas, esetleg megérti azt, amit írok, és nagyon haragudni fog önre - meg rám!
  • Aki nem ért egyet vele, és ennek hatására idiótának gondol engem, kérem ne olvasson tovább, mert a végén rájön, hogy az érzés kölcsönös - és esetleg megharagszik rám.



A továbbra is olvasókat azzal szeretném eltántorítani, hogy egyrészt egyáltalán nem viccelek, másrészt lassan húsz év komoly "edzés" van amögött, ahogyan gondolkodom, rendszereket elemzek; tervezőként és vezető programozóként ugyanis működő rendszerek megálmodásából és létrehozásából élek. Több évet töltöttem azzal, hogy olyan embereket kerestem, akik képesek és hajlandóak is felfogni azt, amit írok. Sikertelenül. Következésképpen riasztóan kicsi esélyét látom annak, hogy éppen az ezeket a sorokat böngésző olvasó lenne az eddig meg nem talált kivétel. Szabad most engem nagyképű bunkónak tekinteni, és itt becsukni az ablakot, de csak az maradjon, aki képes és hajlandó velem együtt gondolkodni, félretéve az állandóan szajkózott, kényelmes kliséket, gyors és rögzített véleményeket.



Na és ha még mindig együtt vagyunk, akkor jön az utolsó figyelmeztetés. Azért vagyok teljesen egyedül a gondolataimmal, mert valóban kellemetlenek. Nekem is azok. Pontosan ismerem annak a motivációnak az elsöprő erejét, amely ma is odaülteti a tapsoló, ébren álmodni vágyó közönséget a nemzeti színjátszókör (politikai elit) nyilatkozatai elé, amelyek biztosan és bizonyítottan sekélyes, komolyan nem vehető ígéreteken és az "ellenség" kijelölésén kívül semmi érdemi tartalommal nem rendelkeznek. Pontosan tudom, miért foglalkozik ezzel a média, illetve a "szakértők" népes hada: a valós problémákra ugyanúgy, ahogy egy kíméletlen orvosi diagnózisra, nincs fizetőképes tömeg-igény. A kuruzslásra igen.

A kitartó olvasó előtt mindössze két lehetőség áll: vagy elhiszi amit írok, akkor pont olyan kritikusnak fogja látni a közeljövőt, mint én; vagy nem, és akkor azért fog haragudni rám, mert megpróbáltam megijeszteni. Még egyszer: nem kell elfogadni, elhinni az állításaimat, de tessék érdemben végiggondolni őket.



Szóval ennek a lapnak akár a "pusztába kiáltott utolsó [szerk: ugyan... képtelen vagyok befogni a számat] figyelmeztetés" címet is adhatnám.

Áttekintve az elmúlt kicsit több, mint egy évet, arra a megállapításra jutottam, hogy az év során keletkezett írásaim, bennük politikai és gazdasági történések elemzései és előrejelzései, túlnyomó többségükben kiállták az idő próbáját. Beleértve azt a feltételezésemet is, amelynek blogom mottója is köszönhető ("Olyan dolgokról, amiket nem szeretnél hallani a világról és önmagadról"): az általam személyesen megkeresett emberek, nyilvános párbeszédek vitapartnerei ha egyáltalán szóra méltattak, villámgyorsan elhallgattak. Hazudni még anyagi csődben sem vagyok hajlandó, a gondolataim viszont bonyolultak, és csak nagyon kis esélyt adnak a ma megszokott világ fennmaradására, továbbfejlődésére. Kár, hogy ugyanakkor nagyon pontosan megjósolják a bekövetkező eseményeket. Mire is gondolok?

Kormányoldal


Magyaropoly
Számtalan írásomban figyelmeztettem arra, hogy a Fidesz Monopoly-táblának képzeli az országot. Semmilyen erkölcsi gátlás nem állítja meg, minden létező eszközt képes bevetni annak érdekében, hogy hatalomra kerüljön és ott is maradjon, mert ideológiai alapja egyetlen értelmetlen klisé: mi vagyunk a jók, amit mi teszünk, az a jó. Ez az alapvetően téves megközelítés nyomon követhető gyakorlatilag minden tevékenységükben, csak néhányat ragadnék ki közülük az alábbiakban.

Önkényuralmi jelképek
Nem véletlenül tiltja az önkényuralmi rendszerek jelképeinek emlegetését. A vörös csillag esetleg kérdéseket ébresztene a moszkvai Canossa-járással kapcsolatban - aki esetleg emlékszik még: Orbán Viktor tekintette annak idején személyes érdemének a "ruszkik haza" kört, próbált (az utcanév-tábla és névjegy-gyártó kisiparosokon kívül ugyan kinek?) imponálni a Moszkva térrel és társaival. Most viszont, pont ezért, kicsit izzasztják, miközben megpróbál kampánytémát faragni egyre végletesebb energia-függésünk "megoldásából" (ezért nem hallunk dicshimnuszokat a tárgyalásairól).
Viszont amitől igazán félniük kell, az nem a csillag, hanem a horogkereszt. Kezdve onnan, hogyan lesz egy eredetileg pénzügyi körök által kreált heccfigurából [szerk: upsz, eltűnt, de megmentettem!] ünnepelt népvezér és nemzeti hős. Hogyan lesz a háborús propaganda takaró minden tévedésen, hogyan lesz a közvetlen vezérlésen alapuló média a szélsőséges megosztás kiszolgálója (nem az a cél, hogy minden "miénk" legyen, hanem hogy minden médiaszereplő és csatorna vagy "velünk" vagy "ellenünk" legyen besorolható!). Hogyan lesz minden vereség győzelem, vagy a "frontvonal kiegyenesítése", hogyan jelenik meg a megfelelő pillanatban a "titkos terv" minden probléma varázslatos megoldására, amelynek részleteiről azonban semmi sem tudható. Hogyan lesz egy liberális, SZDSZ-fiókpártból nemzeti (az igaz magyaroké, szemben az "idegenszívűekkel" és bűnözőkkel, akiket bármi áron meg lehet és kell fékezni a végromlás elkerülése érdekében) és szocialista (a finnyás elittel szemben a szólamokkal vezényelhető, idétlen tréfákkal lekenyerezhető, könyöradományokkal lelkesíthető "utca embere-párt"). Hogy is szólnak a klisék? "Összenő, ami összetartozik..." 
"Aki nem tanul a történelemből, megismétli azt."

Önállóság felszámolása
Van szerencsém közvetlen közelről szemlélni egy környezetvédelmi szervezet haláltusáját. Ma "természetes", hogy egy hatfős környezetvédő iroda fél évre két és fél millió forintot "előlegez meg" egy megyeszékhelynek: a szombati rendezvény (amelyen számtalan önkéntessel hajnaltól késő éjszakáig dolgoztunk) elszámolását a következő kedden le kell adni, amit három hónap alatt elbírálnak és engedélyezik a számla kiállítását, majd újabb három hónapra talán fizetni is fognak. Látom, ahogy éjfél után öt perccel adják be a pályázatot, mert tudható, hogy a kiírás reggelén már minden pénznek meglesz a gazdája. És így tovább.
Na ez a szervezet pályázik egy EU komposztálási program szervezésére, de nem ő kapja meg, hanem Simicska úr Mahir nevű cége, mert olyan járatos ebben a témában. Így az iroda elbocsátja alkalmazottai felét, tehát a megmaradó három nő napi munkájába innentől a hólapátolás is beletartozik. A Mahir végül "konzorciumként" ismét felkeresi az egyesületet, és velük végezteti el a munkát, melynek keretében egy hónapon keresztül, hétfőtől szombatig megállás nélkül járják a megyét, napi öt előadást tartanak és minden egyes kiosztott ládáról pontos nyilvántartást vezetnek. Mert a pénz beszél.
Mindezt persze ingyen, előre, fizetés nélkül, mert (emlékszünk még?) a kassza üres, csak ígéret van a várostól, számlázni meg majd a program végén lehet, pontos elszámolással.

Válságkezelés
Gyakorlatilag csak szöveges formában létezik: nyilatkozat születik arról, hogy a problémát megoldottuk. Valójában azonban bekövetkezik mindaz, amelynek a töredéke miatt ordító kommunistázás, idiótázás ment volna, ha bekövetkezésekor éppen ellenzékben van a Fidesz. Így most csak "elmúlt nyolc év", meg sikertelen felelős-keresés van, ami azért lassan rázápul a leglelkesebb aktivistára is. Miről beszélünk?
A MAL katasztrófa valódi okának megtalálása (a felügyeletet ellátó hatóság kivéreztetése, beavatkozási lehetőségeinek minimálisra csökkenése), és ezek korrekciója (pénzügyi köröktől és az államtól is(!) független, erős ellenőrző rendszer)...
Lakhatási problémák, devizahiteles történet - folyamatos háború olyan pénzügyi körökkel, amelyekkel szembeni erőnk csupán annyi, hogy hajlandóak vagyunk belepusztulni a a saját hülyeségünkbe, ami nekik pénzügyi veszteséget jelent. Ócsai patyomkin-projekt, szánalmas eredménnyel. Mi helyett is? Például, ha nem lenne annyi építési vállalkozó haver, akkor a szalmabála építészet állami támogatásával, amely minimális költség mellett teszi lehetővé A++ energiahatékonyságú, és igen, biztonságos épületek létrehozását. Akár hajléktalanok számára is...
Malév... nyilván nem lehet megmenteni egy folyamatosan csőd szélén bukdácsoló vállalatot - a kontraszt viszont óriási az ellenzékből habzó szájjal kiabáló "elkrtad" és a "hopp, csődbe ment, bocsi" között.
Folytassam? Egészségügy, oktatás, energiacégek bevásárlása, magánnyugdíj, bankháború, EU egyidejű csicskáztatása és pénzért nyoszorgatása, ... minek?

Bátornak tűnik így beolvasni a hatalomnak? Ugyan, dehogy. Semmi olyat nem írok le, ami nem teljesen nyilvánvaló, nem folytatható saját ismeretek hosszú sorával, ezt te is tudod, és ők is tudják. Most úgy tűnhet, egyértelműen Fidesz-ellenes vagyok, és ez sokáig igaz is volt. Én is lassan láttam meg azt, amit most a legfontosabbnak tartok. Akkor tessék kapaszkodni, fordulunk!

Ellenzék


"Mozgalmak"
Ugyan, melyik bohózatba fulladó vonulgatást pécézzem ki? A hídfoglalósat, az elnökválasztósat, a baltásgyilkososat, a hitelkárosultasat, vagy az egyetemfoglalósat? 
A Milla elnök-kampányába és a hallgatós témába próbáltam beleszólni. Ma sem tudom, mi lett volna, ha érdemi fogadtatásra talál a felvetésem, és nem az "utca embere", hanem Róna Péter lett volna (a valós tudásának és hozzáállásának megfelelően kezelt) alternatív elnök, amikor a plágium történet előkerült...
Kerestem a kapcsolatot a ma divatos HaHa és Humán platform tagjaival a blogjukon és személyes levélben egyaránt, ugyanis véleményem szerint valódi kérdések komoly és kitartó felvetése nélkül, csak abból, hogy "Orbán diktátor" nem lehet elérni semmit. A lobogtatott "javaslatok" jámbor óhajok csupán, amit a kormány nyilvánvalóan örömmel teljesítene, hiszen mindenki imáiba foglalná a nevét. Nem teszi, nem kedvtelésből, hanem mert nem képes rá külső körülmények és a belső hatalmi rendszer által adott kötöttségek miatt.
Kell ennél ékesebb bizonyíték arra, hogy semmi különbség nincs a húsz évvel ezelőtti Fidesz és a mai mozgolódás között?

LMP
Szegények. Tényleg kedves és jó szándékú emberek, a civil mozgalom politikai megoldásban (véleményem szerint elég naiv módon) hívő szegmense. Amikor megalakultak, leveleztem a cikk írójával arról, hogy miért nevezem illúziónak a "lehet más" felvetést. Voltak kedvesek megkeresni személyesen is, a kolléga türelmesen végighallgatta, amíg elmagyaráztam neki, miért nem fog működni az egész - aztán megkérdezte, lennék-e tagja a csapatnak. Kínomban csak vigyorogni tudtam, annyira a "nem lehet más" illusztrációja volt a helyzet. Volt alkalmam személyesen is megkérdezni Schiffer Andrást a közelmúltban a felvetéseimről, de nem volt, nem is lehetett érdemi válasz. Most pedig, a "nagy lehetőség" küszöbén szépen széthullik, ahogy az előre borítékolható volt.
Kell ennél ékesebb bizonyíték arra, hogy "nem lehet más"?

"Együtt"
Bajnai úr "nagy visszatérése" szintén borítékolható volt, amióta az alapítványa elkezdte szórni a megváltó ötleteket. Velük is megpróbáltam megvitatni a felvetéseik alapvető értelmetlenségét, azt ahogy nyilvánvalóan elmennek a legfontosabb tanulságok mellett, ahogy ők is az ellenfél ostobaságának bizonygatását tartják szem előtt az okok feltárása helyett.
Belépése tökéletes tükröt tart az ellenzék szervezettsége elé, és nyilvánvalóvá teszi, hogy ügyes média-húzásokkal, némi provokációval, aminek oly sokan felülnek, az egész történet nyugodtan kézben tartható. Köszönjük, Emese.
Kell ennél ékesebb bizonyíték arra, hogy az "együtt" nem létezik?

A "nagyok"
MSZP, Jobbik - érdektelenek a számomra. Kötött pályán mozognak, semmi említésre érdemes nem történik velük és nem jön tőlük: ők a megszokott, a következő választáson "jó szereplésre készülő" hivatalos ellenzék a szerep nulla szabadságfokával.

Szakértők


Ha valakire, akkor rájuk a leginkább érdemes haragudni, ugyanis ők a reménytelenség igazi forrásai. Számtalan tévéműsorban, interjúban, újságcikkben, könyvben rágják az elénk szórt gumicsontokat, minden héten másikat. Szépen felosztották a pályát. Vannak az "-oldali" szakértők, akik az ellenfél gumicsontjain csámcsognak, a saját oldalt jófejségük szintjén szintén piszkálgatják, és mérsékelt kritikát is megfogalmaznak. Vannak a "függetlenek", akik mindegyik oldal gumicsontjain bosszankodnak egy sort.

Miért, mi mást tehetnének? Nos, például megpróbálkozhatnának a józan gondolkodással. Azzal, hogy megszabaduljanak a megszokott kliséktől, hogy kitartsanak egy-egy terület valóban alapos elemzése mellett, megköveteljék az érdemi válaszokat, ne ugorjanak az új falatkák után! Nem az őket istenítő szurkolótábor előtt prédikálva, akik mennyei mannaként kritika nélkül fogadják saját géniuszuk bölcsességeit, hanem a velük tudásban egy szinten lévő, de más véleményt hirdető szakértőkkel egy asztalnál, szépen csendesen. Nem az előadásokkal és könyvekkel elérhető "tisztes megélhetésre" törekedve, hanem a valós, kritikus és azonnali fellépést követelő problémákra működő megoldást keresve, ugyanis "kiművelt emberfőként" ez a kötelességük.

... Lenne. Egy általam képzelt álomvilágban. Én megpróbálkoztam ezzel, de másfél év után, a süket csöndnek prédikálva kénytelen voltam belátni, hogy nem működik. A szellemi elit ugyanolyan kötött pályán mozog, mint a politikai: a "fizetőképes tömeg" középszerű gondolkodását kell kiszolgálnia általuk felfogható, rágcsálható pempővel, mert másként éhen maradnak, ahogy én. Ma a Wikipédia és a Google a nyerő, egy tudományos lexikon "túl száraz a népnek". Milyen igazságtalan, hogy gyógyítani, tervezni, alkotni ezen a szinten lehetetlen - véleményt alkotni és azt kiabálni viszont elég.
Nem csoda, hogy lepattantam róluk, pedig próbálkoztam becsülettel.

Valós helyzet


Az ország IQ tesztje
Igazi, orbitális bukás. Vegyük csak a legutóbbi, még valamilyen szinten élő példát, az oktatási kalamajkát.
Szerintem elég egyértelmű a kép: ha egy ország nem képes emelni, vagy legalább szinten tartani az oktatás színvonalát, akkor a lakosság átlagos intelligenciája zuhanni fog. Így a magasabb szintű gondolkodó idegen közegben találja magát, a józan választása az ebben való robotolás helyett a menekülés: akár elköltözve, akár itthon ülve, de külső érdekeket szolgálva.
[Magyarázat: Ahhoz, hogy az "átlagember" önálló, megalapozott és önkritikus véleményt legyen képes alkotni (ahogy ma nem), az "elit" hatalmas, és az állam által kiemelten támogatott erőfeszítésére van szükség. Minőségi módon gondolkodni ugyanis ugyanúgy nehéz dolog, mint mondjuk naponta futni vagy úszni - az előbbit megérteni azonban láthatóan sokkal nehezebb. Ha emellett nincsenek ugyanolyan pozitív példák, legalább olyan szinten támogatva és felemelve, mint mondjuk a focisták, akkor nem is sikerülhet. Ezer évvel ezelőtt az erősebb ember keltett félelmet: mi lesz, ha megver - ma ők az élsportolók, akikre büszkék vagyunk. Ma az okosabbaktól félünk, mert úgyis becsapnak, ezt sugallja a média is minden erejével. Így aztán gondolkodás helyett inkább hiszünk néhány népmesei hősben: falu végéről a miniszterelnöki székbe, az ám igen, akkor biztos ő a legjobb... de vajon miben?]

A kormány a minőségi oktatás feltételeinek leépítésével azt mutatta meg, hogy nincs pénze annak fenntartására, pontosabban sokkal kevésbé érdekelt benne, mint mondjuk aranylábú hősök kinevelésében. Érthető. Ahogy az is, hogy ez végül kicsapta a biztosítékot, és végül komoly megmozdulásokhoz vezetett, ami abban a pillanatban valós veszélyként bolygatta meg a "szavazóbázist". Mi az ellenlépés? 10%-os rezsicsökkentés! Mert ne mondja senki, hogy a két dolog független egymástól, annál sokkal jobb az időzítés. És a "szavazóbázis" lenyugszik: jó-jó, az oktatással tényleg van gond, de az a fő baj, hogy azok a nyavalyás egyetemisták külföldre mennek, a kormány pedig szívességet tesz azzal, hogy itthon tartja őket, és egyébként is, kevesebbet kell fizetnem a gázért. 

Pedig mi történt? A vezetők egyértelművé tették, hogy a nép pillanatnyi szórakoztatása fontosabb számukra, mint létfeltételeik hosszú távú biztosítása (mert valójában ez, például az orvosi ellátás minősége, sőt elérhetősége van veszélyben). Amikor pedig "lázongás" van, azt mindig valaki másnak a zsebéből való adakozással csendesítik le. Ahogy korábban a magánnyugdíj-megtakarításokkal, a "gonosz bankokkal", most a "gonosz energiaszolgáltatókkal". És lebegtetjük az új adakozást, szintén tőlük, a devizahitelesek "kimentését" a Nemzeti Bank devizatartalékával, stb. Hogy az istenadta nép megint ránk szavazzon, mert ez az egyetlen, elsődleges cél, aminek minden alárendelhető. Hiszen mi vagyunk a jók.

Szóval, kedves "nép": IQ teszt: bukás. Upsz, bocsika. Beleértve téged is, kedves "diákmozgalom" és humán platform, mert valójában támogatjátok ezt a játékot, felültök a provokációnak, aminek a végén ti adtok ürügyet a Fidesz magjának mozgósításához! "Epic fail."

A feketeleves
Vajon mi lehet mindezek után a végső ok mindarra, amit a Fidesz csinál? Mi ez az egész "unortodox gazdaságpolitika", mit jelent a nyugati jóléti társadalom válsága, mitől jobb a diktatúra-építés?

Nos, gondolatolvasó nem vagyok, de nem félek gondolkodni, és létezik egy "unortodox" válaszom erre a kérdésre, amit az elmúlt évek történései folyamatosan alátámasztanak: a Fidesz a csőd utáni állapot menedzselésére játszik. És sajnos, szerintem is igazuk van: a globális gazdaság pénzügyi szempontból már régen csődbe ment. Sok-sok év tervezett értéke kering körülöttünk hitelek formájában, illetve pihen örökké kamatozó megtakarításokban, államkötvényekben, miközben gazdaságunk forgalmát meredeken csökkentenünk kell ahhoz, hogy a bolygót lakható állapotban tarthassuk. Ez definíció szerint csődöt jelent, szerintem erre ébredt rá a Fidesz vezetése. Arra készül, hogy a globális pénzügyi csődhelyzetben fenntartsa az ország kormányozhatóságát. Ha innen nézem, az összes "hiba" szépen sorba rendeződik, például:
  • közvetlen kézi vezérlésű törvényhozás és az ehhez szoktatott lakosság;
  • az igazságszolgáltatás kormányzati ellenőrzése (ha nem is papíron, de személyes kényszer révén);
  • a középosztály függő helyzetbe sodródása (irányíthatóság); 
  • a mezőgazdaság központosítása hűbérurak kezébe; 
  • közmunka program; 
  • a nemzetközi cégek ellehetetlenítése, elkedvetlenítése: energiaszolgáltatás állami kézbe vonása, közszolgáltatások, kommunikáció; 
  • média feletti teljhatalom; 
  • oktatás teljes központosítása;
  • pénzhelyettesítő eszközök állami monopóliummal (Erzsébet utalvány, SZÉP kártya);
  • ...
Egyetlen gond van csupán: a globális, vagy legalább európai gazdasági csőd nem akar bekövetkezni. Ennek árnyékában könnyebb lenne véghezvinni az átalakításokat a rémült társadalom feje fölött - azonban azok az európai meg világszintű bürokraták és háttérhatalmak már generációk óta játsszák ezt a hatalmi játékot, amibe a Fidesz első generációs szakértői belecsöppentek. Olyan lehetett, mint amikor a frissen végzett orvos beesik egy frontkórházba: úgy látja, hogy perceken belül minden összeomlik (görög válság, EU problémák, stb.), tehát megpróbál spájzolni magának felszereléseket, amiből majd kiskirály lesz rövidesen. A törzsgárda viszont továbbra is menedzseli a káoszt, és egyre bosszantóbbnak látják az új fickó szerencsétlenkedését. Nekik is kellemetlen nyilván az ügy, mert rávilágít a valódi helyzetre, ezért nem lépnek azonnal - de ha megunják, akkor szánalom nélkül eltapossák. [Szerk: A szöveg megírása után két nappal íme, itt a bemutató példa, Ciprus...]

... és végül: a zacc
A pénzügyi rendszer összeomlása valóban be fog következni, mert a matematika törvényeit, az ökológiai rendszerek tűréshatárait a legszebb közgazdaságtani elméletek sem képesek felülírni - csupán a hívők, illetve az aktuálisan belőle hasznot húzók fejében. Amikor ez bekövetkezik, kiderül, hogy az egyetlen valóban fontos feladat egy önfenntartáshoz elég nagy közösség szervezettségének biztosítása, az összes többi csak a máz ennek felszínén. A Fidesz ezt az állapotot igyekszik elérni a maga módján - és amennyiben ezt a magyar társadalommal így meg lehet, akkor meg is kell tenni.

Ma már elhiszem, hogy Orbán Viktor, a mai mozgalmárok szívének kedves, fiatal, lelkes, a magyar nemzet erejében bízó liberális gondolkodású forradalmár őszintén jót akart, és teljes nyitottsággal igyekezett a nép elvárásának eleget tenni. A hite vezető pozícióba emelte, adni akart - de nem sikerült, leváltották. Akkor jött a konzultáció korszaka, elment a "néphez", hogy megtudja, mit szeretnének. És kiderült számára, hogy a nép nem szabadságot akar, mert az felelősséggel, fájdalmakkal, kemény munkával jár, hanem népmesei hőst, erős kezű, rendteremtő vezetést és szórakoztatást szeretne. 
Valójában azt nyújtja, amit a tömeg kér - még akkor is, ha a tömeg egyénenként ezzel nem szívesen szembesül. Lásd: Karinthy Frigyes: Barabbás (1918!) ...

Ez van, kedves polgártársak: józan, felnőtthöz méltó gondolkodást nem lehet egyik percről a másikra kialakítani, nem olyasmi, amit szilveszterkor megígérünk és onnantól ehhez tartjuk magunkat. Ennek hiányában a társadalom rendje csak egy szigorú óvóbácsi révén tartható fenn, a rend pedig fontosabb, mint minden nyafogó vágyainak teljesítése. A Fidesz faragatlansága, az alternatíva hiánya nem véletlen és nem köthető személyekhez, vélt vagy valós lelki problémákhoz, "gonosz háttérhatalmakhoz". Mindez a mai magyar társadalom és a globális környezet állapotának egyenes következménye.

A jelen kormányzás átalakításai, a kézi vezérlés kiterjesztése mára visszafordíthatatlan. A Fidesz a bűnbak-keresést olyan szintre emelte, az átlagember fogalmát olyan mélyre süllyesztette, hogy számukra nincs hová visszavonulni. A mai "urak" egyike sem látja a jövőjét akkor, ha kiesnének a hatalomból ("talpasok"), sokan elvesztenék korábbi karrierjük során megszerzett életszínvonalukat (saját emberi és szakmai értékeiken taposó "arcok", "szakértők"), egyesek pedig polgári és büntetőperek, valós, letöltendő szabadságvesztés veszélyével kell szembenézzenek. Igen, ők vannak felül, mégis joggal félnek, és így mindjárt másként hangzik a "hideg polgárháború" emlegetése, vagy éppen a Fidesz-őrség szervezése...

Vajon miért is került Matolcsy György a Nemzeti Bank élére a szokásos ügyes, beetetős kofa-politika végén? A naiv egyedek számára elárulom: ő most került a piros gomb mellé, ahová mindig is szánták, teljes eddigi tevékenysége (saját személyének és szaktudásának leértékelése) erre a pozícióra készítette fel. Innentől számítva bármelyik nap úgy látja a vezérkar, hogy a 2014-es választás elvesztése reális esély, azon a héten néhány, a nemzetközi pénzvilág számára elfogadhatatlan (ám a magyar választók szívének oly kedves) bejelentés után bekövetkezik a magyar állam csődje. Ezután majd a "gonosz nemzetközi pénzügyi hatalmak támadása miatt" kénytelenek lesznek felfüggeszteni a demokrácia játékszabályait, ehhez elég belegondolni a forint árfolyam teljes leszakadásának következményeibe egyéni és közellátási szinten (nemzetközi szolgáltató cégek, kereskedelem a külfölddel, energiahordozók importja, ...). 

Orbán Viktor pedig a vészterhes időkben nehéz döntést hozva beülhet a jól megerősített államfői székbe, és válságmenedzserként dolgozhat. Nyilván le fogja állítani a mostani cirkuszt (mint a stadionépítési tervek, de úgy sejtem, azok a pénzek most sem focikapukra mennek el), és (figyelem, ez most nagyon fontos:) valóban értelmes tevékenységet fog űzni. Igyekszik majd kiegyensúlyozott, jó gazdájává lenni "az Isten által rábízott országnak és feladatnak". Ami meg a hűbéruraknak ezért jár, azt a hűbérurak meg fogják kapni (közmunkások - rabszolgák), mi pedig nem fogunk tudni róla. Összességében viszont igazzá válhat a jóslata: valóban csodájára fognak járni a nyugati demokráciák. Végső soron mi magunk is jobban járhatunk mindezzel, mint más országok lakói, ahol nincs ebben a pillanatban egy olyan vezetés, amely a roskadozó pénzalapú demokrácia szabályait megfelelő cinizmussal kezelve felkészül az összeomlása utáni állapotokra.

És még valami... (RIP Steve Jobs)


A fentiek dacára én mégsem erre a megoldásra szavazok. Óriási szerencsém az a néma csend, ami körülvesz, óriási szerencsém, hogy csak nagyon kis mértékben szembesültem a tömeg nyomásával, amely véleményem szerint Viktátort farag minden "fiatal demokratából". Én a "meg nem értett zseni" kényelmes szerepében nyugodtan álmodozhatom egy olyan világról, amelyben valóban értelmes, áldozatkész, nemes emberek képesek együtt dolgozni és mindannyiunk számára elfogadható megoldásokat keresni jelenlegi problémáinkra. Őszintén remélem, hogy így van, mert civilizációs túlélésünk érdekében hatalmas teljesítményre lesz szükség. Egy diktatúra pedig nem képes olyan hatékonyságra, mint a jövőjükben bízó, azért felelősséget vállaló, együttműködésre képes szabad emberek, erre történelmi bizonyíték a kommunista rendszerek és a központosított tervgazdálkodás végső alulmaradása az önszerveződő, demokratikus berendezkedéssel szemben.

Ha van itt még valaki rajtam kívül, aki bízik ilyesmiben, neki szól a következő kérés. Ne dühöngj, ne bosszankodj, és főként: ne lázadj nyíltan: hallgass az eszedre, szavazz a Fideszre, minden felmérésen, minden fórumon támogasd őket. Életbevágóan fontos, hogy ne essenek pánikba, Matolcsy úr ne nyomja meg a piros gombot! Legyenek sikereik! Ne törekedj most önállóságra, dolgozz a szervezet részeként, hogy lehetőleg még elketyegjen egy darabig. Addig, amíg meg tudjátok szervezni saját szakterületeitek önálló, felelős, valódi együttműködésen alapuló irányítását: oktatás, egészségügy, mezőgazdaság, ... 

Nem jelszavakat kell kiabálni, molinókat feszegetni nyilvánvaló (és ugyanolyan nyilvánvalóan teljesíthetetlen) vágyálmokkal. Működő alternatívát kell felmutatni. Csak ennek van értéke. Én is ezen dolgozom a saját területemen, és akkor beszélek legközelebb, ha van mit mondanom. [Szerk: ezt nem sikerült betartanom...]

Uff, én beszéltem.

2012. március 28., szerda

Érdekes és érdektelen

A mai hírek újfent lehetőséget adnak rámutatni a fontos és a marginális kérdések közötti különbségre.

Első hír: Schmitt Pálra mégsem lehet azt mondani, hogy plagizált, marad doktor és elnök.

Az internetes közönség háborog, monnyonle kiabálás a Parlament előtt LMP színekben, és így tovább. Nos, a jelenlegi hatalmat valóban minősíti a megválasztása, a vád ellenére pozícióban tartása és a mostani "független" eredmény. Mindent elmond arról, ahogyan az összes "csak biztonságból", "soha nem fogunk visszaélni vele" szabály alkalmazásba kerül azonnal, ha bármilyen érdek is fűződik hozzá. Meg arról, hogy a szolgai viselkedéshez nem kell közvetlen parancs, elég a fentiekkel való fenyegetés.

Semmi köze nincs viszont az "országhoz", "magyarsághoz", stb., ami miatt vörös fejjel dühöngenek egyesek. Ez utóbbit pont az újabb, szokványos téma megszokott destruktív, értelmetlen, egymással vagdalkozó kezelése minősíti.
Kultúremberek számára ajánlatos fellapozni Deák Ferenc és a passzív ellenállás történetét. Igen, 1848-nak van aktuális üzenete az idióta "nem vagyunk gyarmat!" hőzöngésen túl, mégpedig az, hogy egy adminisztratív eszközökkel totálisan elnyomott nép, ha egységet alkot, képes hatékonyan fellépni az elnyomói ellen. Függetlenül attól, hogy az milyen törvényeket, alkotmányokat és plakátokat csinál.

Csak nem kell folyamatosan a szánkba adott gumicsontokat rágni, majd a darabokat egymás arcába köpni, jóemberek! Elmondjam, mi lesz? Ha kormányunk még mindig ugyanazt a valóságsó forgatókönyvírót használja, mint eddig, akkor a következő a történet - próbálom illő bulvár-nyelven előadni:
Viktor a konszolidáció nevében a nyár folyamán szeretett volna átülni Pál székébe, maga helyére Lézerfiút emelve. Ennek eléggé betett Pál egy régi botlása, de nem baj, sikerült húzni az időt egy darabig. Most Pál azt mondja, marad (még nem kapta meg a telefont) - majd kis idő múlva, a gonosz, külföldről támogatott hazaárulók támadások miatt, az ország további megosztásának elkerülése végett mégis lemond (pedig köztudott módon semmi oka nem lenne rá). A tervezett fejcserék megtörténnek majdnem a tervek szerint; a falu fele sajnálhatja azt a szép embert, hogy lemondatták a komcsik, a másik felének meg hiányozni fog a gumicsont. Vége, reklám, taps, Marslakók.

Na és akkor mi van?
SEMMI! Ugyanazok diktálnak, ugyanazok morognak.


Második hír: Fukushimában a kincstári optimizmus és a gazdasági elvárások, a média szándékos hallgatása ellenére még mindig a fizika és matematika törvényei uralkodnak.

Röviden: a baleset folyamatban van, és még sokáig marad is. Mivel a most hírként felkapott gondolatot decemberben hallottam (egyik beszélgetőtársam által nyugodt lélekkel majomnak nevezett) Arnie Gundersentől, elkapott a hév, és lefordítottam az egész videót.



Érdemes elcsemegézni a részleteken, például
  • hogyan nevezünk jelentéktelennek komoly gondokat; 
  • hogyan rejtünk el adatokat, hogyan játszunk hazárdjátékot mások egészségével tudományosnak tűnő hablaty mögé rejtve (nyilván a japánoknak is megvan a maguk plágium bizottsága - csak ott életre-halálra megy a játék); 
  • hogyan bízzuk meg "nemzetközileg" atomipari ellenőrzési feladatokkal azt szervezetet, amelynek feladata az iparág támogatása
És egy kicsit elgondolkodni azon: ugyan mi a búbánattól működne mindez jól, és mitől változna meg, ha TE nem vagy hajlandó kitörölni a csipát a szemedből, és végre gondolkodni, megismerni legalább a tények megismerhető részét és felelősségtudattal nyilatkozni, dönteni még akkor is, ha mindez kényelmetlen. 

Mert ha nem, akkor mi van?


Na ez a különbség lényeges és lényegtelen kérdés között.

2012. március 24., szombat

Új nap, új ihlet...

Mert a harag elszáll, a feladat marad... :-)

Facebook üzenet DopeMan-nek
Kedves DopeMan!

Kritizáltalak (a március 15-i beszédről szóló blog bejegyzésednél), de nem írtam javaslatot, elnézést kérek, most pótolom.

Szóval, szerintem te a saját világodban nyerő ember vagy - a magyar emberek (szerintem) többsége azonban nem a te világod része, így nem tudod őket megszólítani. Ahhoz a világhoz például Pikó András vagy Molnár Lajos személyisége, tevékenysége nyit kaput. Megteheted, hogy találkozol, beszélgetsz velük, megismered azt, hogy mit csinálnak, hangot, média felületet nyitsz nekik is, miközben a te üzeneteid is finomodnak azáltal, amit tőlük kapsz.

Egyedülálló helyzeted különleges, példaértékű viselkedésre is lehetőséget teremt számodra: itt és most példát mutathatnál arra, ahogy az "utca emberéből lett híresség" összefog az "uralkodó elitből annak pofátlansága miatt kiszálló", valódi értékeket és szaktudást hordozó emberekkel. Ezzel kifoghatnád a szelet a gondolkodás megosztottságából hasznot húzó, azt növelő és például ellened is könnyedén kihasználó irányítók vitorlájából. Kérlek, fontold meg ezt a javaslatot.

Olvastam az interjúdat, ahol a zenével szembeni alázatról, a mesterség tiszteletéről beszélsz, és elhiszem, hogy a saját területeden valóban komoly szereplő vagy.

Gondolom azt is belátod, hogy a társadalom elemzése, jövő tervezés, megoldások keresése ugyanolyan mesterség lehetne, ha nem tejfeles szájú idióták és primadonnák művelnék.
Ezen a téren viszont te tartozol a jó szándékú, lelkes amatőr kategóriába, amivel semmi baj addig, amíg ennek megfelelően értékeled magad és keresed a helyed.

Ezt, ha akarod, értelmezheted "kihívásnak" - én programozó vagyok, húsz éve azzal keresem a kenyerem, hogy gondolkodom, folyamatokat modellezek és működő rendszereket alkotok. Állok elébe, hogy a társadalom jelen állapotának okairól, lehetséges jövőjéről és a kiútról vitatkozzunk (bár megteheted azt is, hogy beleolvasol az írásaimba, ha van türelmed hozzá).

Ennyit szerettem volna még hozzátenni. Sok sikert!



Haza és haladás - Felemelkedés közös erővel
Ó, a haza alapítványba tömörült megmentői újabb bölcsességet szórtak a pórnép elé... Bocs, nem láttam még, hogy bármelyik író komolyan vett volna, kérdésemre reagált volna - ami azért inkább a "tyúkok etetése", mint a "párbeszéd" érzését kelti. :-)

Ez a részletes, bizonyára komoly fejvakarás mellett (sokak számára munkaidőben) végzett kutatás és gondolkodás egy régi viccet idéz:

A járőr, szokásos esti körútja során mozgásra lesz figyelmes. Egy részeg kering egy közúti lámpa körül, és matat a fűben. Odalép hozzá:
- Maga mit csinál itt, jóember?
- Keresem a kulcsaimat...
A járőr segítőkész, átfésüli a lámpaoszlop környékét, de semmit nem talál.
- Mondja, egyáltalán itt vesztette el a kulcsait?
- Nem, amott a sarkon...
- De akkor miért itt keresi???
- Mert itt van világos...

A tanulmány és elmélet kidolgozói számára nem tűnt még fel, hogy folyamatosan kísérletezünk a szép elveink megvalósítására (itt is eldurran egy rakás szlogen), ugyanilyen tanulmányok születnek, ugyanilyen emberek próbálnak szabályokat faragni belőlük - és ennek ellenére romlik folyamatosan a helyzet?

Ideje lenne végre levonni a valóban lényeges következtetést: ha nem tételezzük fel a többi, hozzánk hasonló, minket megelőző elemző 1: ostobaságát, vagy 2: rossz szándékát, akkor a megfigyelt romlásnak egyetlen oka lehet: mindannyian rossz helyen és rossz módon keressük a hibát. A jelenségek szintjén szerencsétlenkedünk, mintha egy homokfalat toldozgatnánk a folyamatosan fújó szél ellenében, ami nyilván minden tapasztás után máshol kezd ereszteni...

Javaslatom van bőven. FÜLEKET nem találok hozzá :-D

2012. március 22., csütörtök

Még mindig álom-főzök :-)

DopeManTV: Az Elnök március 15-i beszéde

Kedves Dope!

Korrekt beszéd és dalszöveg - sajnos azonban sem arra a kérdésre nem válaszol, hogy miért alakult ki és miért tartjuk fenn a jelen állapotot, sem pedig arra, hogyan kellene innen kimászni. Ez pedig így nem több, mint egy adag közhely, ami jól hangzik, de nem fáj "a hatalomnak", és nem készteti gondolkodásra a benne hívőket vagy téged gondolkodás nélkül beskatulyázókat.
Nem sokat segít az itt is megjelenő arroganciád sem, ami tőled magáemberként természetes és elfogadható (a "PC" válasz lenne hamisabb), de ezt az "álomfő-projektet" tovább alázza.

Kérlek nézd el nekem, de szerintem a szavazást nem eredeti gondolataiddal, hanem "celebségeddel" nyerted meg, Pikó András vagy Molnár Lajos ugyanolyan hiteles személyiség, viszont sokkal kényelmetlenebbek, mert
 - nem lehet őket a "bunkórepper" kategóriába sorolni, ők "közéjük", az "elithez" tartoznak, nem a "pórnéphez". Róluk (jó, borotválkozás után, megfelelő ruhában) az is eszébe juthat egyeseknek, hogy ez az ember a "Nemzeti Pál" helyén is állhatna, személyes értékei, hozzájárulása alapján, és jobb érzés lenne rá államfőként gondolni, magyar állampolgárnak lenni. Talán nem haragszol meg rám, ha azt mondom: ez rád nem annyira érvényes...
 - konkrét tervet, futó projektet hoztak, amivel egyértelműen bizonyítani képesek a mai irányító rendszer abszurditását. Józan ésszel és némi történelmi ismerettel szemlélve a dolgot, kiemelkedően fontos András "tabudöntögetése" vagy Lajos "tanszabadsága" - ennek fényében pedig vállalhatatlan az, ami ma ezen a területen történik. Ez konkrét, egyenes, félreérthetetlen, pozitív tény, valós alternatíva, haladási irány. Az, hogy te képes vagy "elégedetlen tömeget" felmutatni, önmagában kevés, minden kor és hatalom velejárója, természetes része.

Hát ez a baj, függetlenül attól, hogy tényleg igyekszel megfelelni a feladatnak, őszintén szólva, nem néztem volna ki belőled ezt a beszédet. Le a kalappal.

------


@DopeManTV: Remélem, nem rám gondoltál... egyáltalán nem "generál problémát a személyed bennem", kifejezetten kellemes meglepetést okoz sok megnyilatkozásod. Kritikám más természetű.

Az a tény, hogy ismertséged révén (a konkrét szavazás eredményét kicsit "szabadon kezelve" ugyan, de ez nem a te sarad) megnyerted a Milla kampányát, vagy hogy az ATV portál szavazásán lenyomod Schmitt Pált, inkább a környezetnek, mint az általad képviselt érték, konkrét program és tevékenység egyediségének, korszakalkotó fontosságának tudható be.

Ismétlem: tényleg úgy gondolod, hogy meghatározó többséget tenne boldoggá, ha te lennél Magyarország (Köztársasági?) Elnöke? Téged boldoggá tenne ez a szerep?
Nem tűnik életszerűnek.
Így viszont mi a helyzet? dr(?) Schmitt Pál megélhetési aláíró sportember kihívója a "nép részéről", közvetlen demokratikus választás (...) alapján DopeMan rapper... hmm...
A Milla Álomfő kampánya akkor lett volna igazán éles, ha nagyon sok emberben merült volna fel a kérdés: "De miért nem ez az ember a valódi elnök?" Ez szerintem nem fog megtörténni - de javíts ki, ha tévedek.

Tényleg úgy gondolod, hogy a kormánynak tartania kellene tőled? Miért?
Hatalmas tömeg teljesen süket bármire, amit mondasz, egyszerűen azért, mert TE mondod, függetlenül annak tartalmától. Minden minősítést félretéve, ez önmaga "számukra" egy igen kényelmes, megosztott helyzet; semmit sem kell csinálniuk, csak nézni, amint a követőid és utálóid üvöltöznek egymással. Komoly változáshoz ennél több kell - de javíts ki, ha tévedek.

A szomorú, hogy szavaiddal egyetértek, jó szándékodat nem vonom kétségbe. Saját magadból, média-szerepedből nem tudsz kilépni, így viszont minden tiszteletre méltó erőfeszítésed ellenére a jelenlegi hatalmi rendszer céljainak megfelelően kihasznál téged. Sajnálom, én így látom, csak ezt szerettem volna elmondani, ha már "álomfőm" lettél :-)

-------

(ezt elküldtem ugyan, de a jelek szerint már nem ment át DopeMan moderátori szűrésén)


@Lacdelo: igen, én elég komolyan vettem a dolgot, mert egyre inkább a körmünkre ég egy gyökeres irányváltás, és szerintem kisülhetett volna belőle valami értelmes is, ha... ha a Milla komolyabban veszi az akkor még nyitottabb lehetőségeit, vagy a közönség komolyabban veszi a végül általuk választott megközelítést.

Ugyanis nem a konkrét arcok a legfontosabbak, hanem MI, a "nép", akik képesek lehettünk volna komolyan venni a lehetőséget, és érdemben, felelősségünk tudatában vitázni, összegyűlni, szavazni - valódi és értelmes alternatívát, kiutat keresni.
A tapasztalat az mutatja, hogy a felébresztésünkhöz még mindig nem volt elég, amit jelenlegi urainktól a nyakunkba kaptunk. Sebaj, biztos van még anyag a saller-puttonyban, meg a más színű bohócok közhely-zsákjaiban.

Egyébként számomra így is igen tanulságos volt a történet, értékes és hiteles embereket láttam, így egyáltalán nem sajnálom az ezzel töltött időt. Ha esetleg érdekel, itt vontam le a tanulságokat:
http://hajnalvilag.blogspot.com/2012/03/egy-fovel-tobb-egy-alommal-kevesebb.html




Morgás joga: Ilyenek vagyunk?

2012.03.22. 09:44:25
Csak azt nem értem, miért kérdés ez?

Olyan, mintha egy fizikus nézné a lejtőn leguruló golyót, és szomorúan konstatálná, hogy gurul lefelé. A másik fizikus meg azon vitázna, hogy a piros vagy a narancs lejtőn gurul jobban lefelé.

Igen. Ezek vagyunk most, a megfigyelt jelenség egyértelmű.

Az igazi kérdések így hangzanak:
- jó-e, hogy ezek vagyunk?
- miért vagyunk ilyenek? Nem "ők", hanem "mi" - sőt, ha azt is figyelembe veszem, hogy mit vagyok képes megváltoztatni, a helyes kérdés: miért vagyok ilyen ÉN?
- mit és hogyan tudok ÉN tenni annak érdekében, hogy ne ilyen legyen, ha nem tetszik a jelen állapot? Ebbe NEM tartozik bele a "többiek felvilágosítása", alias nyilvános nyavalygás és szájkarate.

Szerintem. Kicsit részletesebb fejtegetés a Millás tapasztalatok fényében emerre található:hajnalvilag.blogspot.com/2012/03/egy-fovel-tobb-egy-alommal-kevesebb.html

2012. március 9., péntek

Egy fővel több - egy álommal kevesebb

Véget ért a Milla Alternatív Elnökválasztási ("Álomfő") kampánya. A végső szavazás után Bartos Cs. István Möster / Moslékfőző, és DopeMan celeb-gengszta-filozófus-apuka közül a Milla az utóbbit választotta... A végéről lemaradtam, mert Molnár Lajos levonulásakor én is kikapcsoltam a közvetítést, de a szavazatok aránya most is meggyőző Bartos-fölényt mutat...
De nem is ez az érdekes. Mivel igen komoly energiát fektettem ebbe a játékba, erős motivációt érzek arra, hogy azok számára, akik a szemükkel nem csak nézni, hanem látni is szeretnének, megmutassam, hogy én mit látok benne.

A Millát először amiatt kritizáltam, hogy teljesen célját tévesztett ez az egész nekibuzdulás. Társadalmi szempontból nem "játék" az, ami ma Magyarországon folyik: itt a demokráciát és a médiát sikeresen megerőszakolta egy szociopata, hatalommániás csoport (amelynek színre lépése egyébként a szabályokból és a helyzetből következő törvényszerűség, semmi nemzeti vagy egyéni specialitás nincs benne).
Óriási jelentőségű lehetett volna egész egyszerűen értelmes, felelősségteljes társalgással "elszívni a levegőt" a mai "politikai elit" elől. Komolyan megvitatni, hogy ma ki, és miért(!) lenne alkalmas a Magyar (Köztársaság) elnöki pozíciójának betöltésére, megkeresni őket, teret adni nekik.
(Szerk: oké, ezt nem csak a Millánál próbálgattam, hanem például a Varanus blogon, illetve több helyen házaltam figyelem-koldusként egy provokatív elmélettel - hiába.)
Figyeljük a dátumokat... Ha a plágium-ügy kirobbanása idején lett volna mondjuk öt olyan valódi magyar államférfi, akik között akár csak pár napja érdemi párbeszéd folyt volna az ország jelenéről és jövőjéről, ha lett volna összehasonlítási alap, hogy kik is lehetnének elnökök... HA...

Aztán elfogadtam a játékszabályokat, és sajnos sikerült demonstrálni a Milla fórumain azt, hogy a megszólítani remélt "felelős polgárokat", ha egyáltalán léteznek ilyenek megfelelő számban, nem lehet elérni. Ennek egyik egyértelmű jele volt a hozzászólásokból áradó olvasási-, értelmezési- és vitaképtelenség.
A "meddő fikázás" vádját kivédendő, beküldtem a saját "elnöki kiáltványomat", amelyben a fenti problémámat fogalmaztam meg, a kritizált "tömeg" fülei számára talán kissé provokatívan (magamat is megleptem vele). Azt pedig biztosan nehéz elhinni a mai agymosoda közepette, hogy minden szavát halál komolyan mondtam, képes vagyok érvekkel alátámasztani, megvitatni bárkivel (aki a felsorolt képességek meglétét hajlandó bizonyítani is... :-) )
Persze a kispad végére kerültem, és a történet végét látva valóban nem lett volna érdemes azért megszervezni egy pesti utazást, hogy élőben lássam a feltételezéseim (minden erőfeszítésem ellenére történő) valóra válását.

De lássuk végre, mi is történt valójában!

Ehhez először azt lenne ideje megérteni, hogy nem az számít, ami a képernyőn történik. Az egy pár szereplős bábszínház - jelentkezők voltunk ötvenen, a szervezők mondjuk ugyanennyien, összesen száz ember. Bakfitty. A lényeg a nézők, és (sokkal kisebb számban) a hangjukat hallató "értékelők" oldala: hány nézője lesz egy ilyen bulinak, hányat sikerül értékelésre biztatni, és kik lesznek végül azok.

Megérteni azt, hogy a demokrácia nem azt jelenti, hogy az lesz, amit én akarok. Még akkor sem, ha ezerszer, gondolkodás nélkül ismétlem meg ugyanazokat a gondolatokat, amiket számomra szimpatikus (vagyis ugyanazokra haragvó) emberektől vettem át gondolkodás nélkül.
Egy szavazatom van, amit viszont felelősen adhatok a számomra leginkább meggyőző jelöltre, miután végiggondoltam a többiek nyilatkozatait, érveit, és érdemben megvitattam a kérdéses vagy bennem megütközést keltő részeket. Ha ennél többet akarok, akkor beállhatok a jelöltek sorába, kifejthetem a nézeteimet, keresve a hasonló gondolkodású társakat és elfogadva a másként gondolkodók kritikáját
Erről a lehetőségről mond le a túlnyomó többség, hangzatos jelszavak és kifogások közepette (ezek egyértelműen személyes vagy politikai vádak minden érdemi alátámasztás nélkül). Így tűnik el a süllyesztőben minden érdemi tartalom, amit igen, bizonyos egyéni erőfeszítés (lásd: gondolkodás, vita, felelősségvállalás) árán lehetne csak felemelni. Legyinteni és nyafogni könnyebb.

Mi maradt? Egy "szociális szempontból kihívásokkal küzdő" internetes mém és egy közhelyágyú celeb küzdelme, mert ők rendelkeztek a szükséges (tragikusan csekély) méretű "mobilizálható támogató gárdával". A mostani szavazásnál talán nem véletlen, hogy nincs kint a szavazatok száma, az első fordulóban összesen 6093 darab szavazat érkezett be... Tükör, az Isten áldjon meg benneteket, kedves honfitársaim! Ugyan mennyiben különbözik ez az eredmény a valósnak nevezett magyar politikai élettől?

Időzzünk el egy pillanatra a szavazás szerintem egyértelmű győztese, Bartos István Möster és "támogatói" mellett.
A szavazás lezárultával a demokrácia és szólásszabadság elárulásáról hőbörögnek a Milla felületein mindazok... akik számára a vezetői képesség egyértelmű bizonyítékát a faféreg élő közvetítésben történő elfogyasztása jelenti! Hát kedveseim, jelentem, nektek tényleg nem való a demokrácia, a szólás szabadságát pedig értelmezzétek a kocsmában pultot támasztva, a foci és szappanopera témában. A többire ráérünk akkor, amikor komolyan veszitek a dolgot, és nem csak a "pörformanszot" látjátok, hanem azt, hogy ezen múlik az életünk és a jövőnk.
A Möster... nem ismerem, amit láttam belőle, riasztó, visszataszító jelenség minden kétség nélkül. Viszont ugyanakkor valószínűleg kiemelkedően intelligens, és tiszteletre méltó módon őszinte lázadó, pontosan látja jelen gondolkodásunk, életfelfogásunk fenntarthatatlanságát, abszurd mivoltát, és reménytelenségében a tagadásnak ezt az önpusztító formáját választotta. Ő amikor Diogenészt vagy más filozófusokat emleget, akkor elolvasta a műveiket, és a maga nyilván egyéni módján alaposan végiggondolta, értelmezte azokat, összevetette a mai társadalom rétegeivel és gondolkodásával. Mindennapi nyomorának fenntartásához viszont kénytelen azokra támaszkodni, akik őt "MÖSTER, MÖSTER" üvöltéssel biztatják a "pörformansz" folytatására, akik vizsgák előtt Wikipédiáról és mások jegyzeteiből kaparják össze a "véleményüket", amivel aztán röhögve menőznek a kocsmában, ha átcsúsztak. 
A "Möster" szerintem őket hülyézi le, nekik próbálja megmutatni, mennyire értéktelen szemét az, ami a fejükben és az életükben burjánzik - ők pedig perverz örömüket lelik abban, hogy olyasvalaki nevezi őket hülyének, akit ők maguk őrültnek tekintenek. Könnyebb így, mint szembenézni azzal, hogy ennek a (talán tényleg kicsit) őrültnek valójában szó szerint igaza van.

A Milla súlyos hibát követett el azzal, hogy végül nem fogadta el a "nép szavát", és nem engedte egyértelműen "meghekkelni" a saját műsorát a "Möster-fanok" által. Még szerencse, hogy a modern demokráciában nincs lehetőség ilyen svédcsavarra, és a saját Bartosaink valóban vezethetik az országot - kár, hogy erre nem volt bátorsága a Millának egyértelmű bizonyítékot szolgáltatni...

Van továbbá egy titkos reményem (de ez már tényleg a szokásos utópia-határ feszegetése).
Szerintem Bartos az utolsó pillanatig arra várt, hogy egyszer végre valaki a kezére csap és kikíséri a színpadról. A "pörformansz", amit láttam belőle, egyáltalán nem arról szólt, hogy nyerni akar, csak a jelenlétével és hozzászólásaival demonstrálni a szavait hujjogatással követők idiotizmusa ellen. Kinéztem volna belőle, hogy ő cserébe "meghekkeli" a gárdáját, és lemond egy valóban értékes jelölt javára, aki mellett lát esélyt saját öngyilkos lázadásának beszüntetésére.

Hát ezt nem láthatjuk már, mert DopeMan viszont őszintén pont annyi, amennyit mutat magából, és elhiszi, hogy a rap számokban elkiabálható "korszakalkotó" gondolatai társadalmi szinten is képviselnek bármilyen értéket. Magánvélemény: ez sajnos nulla. (Bocs, Dope - egyébként jó fej vagy, és tőlem idegen stílusa ellenére tisztelem a szókimondásodat.)

Most pedig következzen az, amiért ezt az egész hosszú szöveget begépeltem ide. A Milla kampányában ugyanis jelentkezett néhány olyan ember, akikkel akár ebben a szükségképpen rövid és egyoldalú módon, de érdemes volt találkoznom, akik az én talán kifordított gondolkodásom szerint őszintén beszélnek, felelősséget vállalnak, valódi értékeket képviselnek, és tesznek is értük. Hitem szerinte nem kellene sokkal több ilyen ember, csak sokkal jobban kellene figyelnünk rájuk. Lajos, András, Koppány és Péter, megtiszteltetés volt veletek egy asztalnál játszani.

(Aki eddig hajlandó volt elolvasni ezt a bejegyzést, szánja rá még azt a szűk félórát, hogy ezeket a videókat megnézi. Szerintem érdemes.)







2012. március 1., csütörtök

Alternatív Elnök összefoglaló

Utólag, időrendiség miatt ide szúrtam be; a Milla Alternatív Köztársasági Elnök kampányára készített videóm és a hozzá kapcsolódó beszélgetés másolata (a biztonság kedvéért, hogy nálam is meglegyen).



2012.02.02. 09:41:45
Vajon miért nem társadalmi, politikai, gazdasági célokat sorolok a "ha én elnök lennék" kezdet után?

A válasz egyszerű. Totálisan érdektelen, hogy mit "szeretnék látni" a világban. Ezek nyilván szép és értékes dolgok, és bizonyára mások is szeretnék ugyanezt. Viszont önmagában egy jó cél megfogalmazása, és annak feltételezése, hogy nekem sikerülni fog, "mert akarom", bár másoknak előttem nem jött össze... ez gyenge válasz egy rossz kérdésre.

A kérdés az, hogy miért nem működik a dolog? Mi az OKA annak, hogy minden egyéni jó szándékunk ellenére közösségként téves irányba haladunk?
Mit lehet tenni a ma rendelkezésre álló eszközök, erőforrások és emberi gondolkodás figyelembevételével a rendeződés érdekében? Miért "új", vagyis miért nem próbálkozott még vele senki? Vagy ha igen, miért más, miért működhet most ez a megoldás? Ezek a jó kérdések.

A "programom" három oldalba tömörítve így néz ki. A fenti kérdésekre adott válaszom viszont több, mint száz oldal.



Betulapendula 2012.02.04. 16:33:38
pedig lehetnél színész is, de minimum rádióbemondó ilyen hanggal :) Persze nem csak a szép hangod miatt hallgattalak szívesen, tetszik a mondanivalód. És szerintem egy elnöknek sokkal inkább ilyen szinten kell kifejeznie az álláspontját mint aktuálpolitikai vagy felkapott gazdasági kérdésekben.




2012.02.05. 11:39:10
@Betulapendula: Köszönöm :-)

A színészet nem jó, elég sajátos a memóriám működése, a rádióbemondó ötletet viszont hallottam már mástól is. Azért remélem programozóként több hasznára lehetek másoknak, mint a beszédemmel, és ennek eddigi pályafutásom sem mond ellent. Még akkor is, ha jelenleg nem mennek a dolgaim.

Továbbá: természetesen VAN véleményem aktuálpolitikai és gazdasági kérdésekben is, de ezek egy "hétköznapi" gondolkodás számára nagyon durvák, ezért nem is lett volna értelme ebben a videóban belemenni. Így is eléggé kilógok a sorból :-)

Ha tényleg érdekel: blog.hajnalvilag.hu , hajnalvilag.hu , utóbbin email címet is találsz.



2012.02.05. 20:00:03
Oké, dicsérj meg valakit olyasmiért, amihez semmi köze, mindjárt kiderül, mennyire bunkó. Nyilván nem lennék jó színész vagy bemondó. Pont az bosszant, hogy mennyit szerencsétlenkedtem ezzel az egy vacak videóval, és mennyivel hitelesebbnek tűnne, ha "profi" csinálta volna.

Vajon elér-e bárkit az az üzenet, hogy ezt én tényleg komolyan gondolom? Hogy tényleg látok magam előtt egy olyan világot, amelyet képesek lennénk megvalósítani, amely élhetőbb és értelmesebb lenne mindnyájunk számára, mint bármelyik sci-fi jövőképe - és amely kizárólag azért nem tud megvalósulni, mert nem akarunk szembesülni a valóság törvényeivel, nem teszünk különbséget élet és szerepjáték között. Inkább egy képzelt világ törvényeit követve tönkretesszük a valódit.



tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.09. 11:48:12
az egyik legjobbnak indul. gondolkozz. vitázz, szabadon, ezek nagyon jók.
lehetnének dokuk a tévében és a neten hasznos témákról.
hogyan lehet felelősséget vállalni? és elvárni? független bírósággal? hogyan lehet független bíróságot létrehozni?

nyilván fontos az ország függetlensége is nem? ehhez kéne egy technológiai ugrás, szerintem

függetlenség meg nyilvánvalóan nincsen, a szó: a gyarmat, igen találó kis országunkra, úgy hiszem.
eddig a legjobb, legokosabb videó volt ez, amit itt láttam.




tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.09. 12:17:02
dust framework?

ez mit jelent magyarul? ez nem a globalizáció nyelve? akkor a magyar nép már nem is számít? nem az ő érdekeit kell nézni?
Kazinczy nem ezért küzdött, akkor még a latin és a német volt divatos a nem magyarok érdekeit néző, de a magyar ügyeket irányítók között, ez most se lenne máshogy az alternatív elnökkel?



tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.09. 12:18:30
vagy ne az angol legyen a globalizáció nyelve, hanem az eszperantó?




2012.02.09. 16:50:17
@tesz-vesz: Sok kérdés, amikre nagyon hosszú válaszaim vannak. Próbálom csoportosítani őket.

Szembenállás. Az a gond, hogy ma alapvetően működésképtelen rendszerben élünk, jelenlegi gazdasági-politikai szemléletünk, fogalmaink alkalmatlanok a jelenségek leírására. Hibás motivációkat szülnek, amiket aztán a motivációkkal szemben felállított negatív, tiltó-büntető szabályokkal próbálunk visszatartani. Az eredmény a mai szemétdomb koponyán belül és kívül egyaránt.

Ezért nincs olyan, hogy független bíróság, valóban életképes szabályozás. A "nemzetközi politika" mindössze arról szól, hogy ha kulturáltan viselkedsz, a gyapjadat nyírják, ha bunkó vagy, levágnak. Mi most hősködve rugdossuk le magunkról az ollót, és rohanunk az utóbbi sorba...

Sajnos a gonosz matek és a mai gondolatvilág azt mondja, hogy előbb-utóbb vagy mindenkit levágnak, vagy jön valami globális istenkirályság. Ezen a rendszeren belül nincs megoldás. Újra kell definiálnunk a közösség és az egyén viszonyát, amelyből ki kell hagyni a ma nélkülözhetetlennek tűnő pénz fogalmát, és közvetlen igény-erőforrás hozzárendelésre épülő rendszereket kell építenünk. Először kicsiben, részlegesen, aztán egyre teljesebben.

Most van erre az egyetlen esélyünk, mert az ezzel ellenérdekelt irányító rendszer döglődik, tehát már nem elég erős ahhoz, hogy agyonverjen - de még azelőtt működésre kell bírnunk az új rendszert, hogy az összeomlása által kiváltott káoszban vele döglenénk mi is. Ennyi a feladat dióhéjban.

Globalizáció, kultúra, magyarság, nyelv.

A globalizáció, hogy az emberi faj egyetlen közösséget alkot, fejlődésünk szerves része és hatalmas eredménye - csakhogy ma a fals motivációk miatt ez kulturális hódítást, egyformára faragást jelent. Ez távolról sem "nemzeti", kizárólag piaci, marketing szempontok alapján történik: egy amerikai agyát ugyanúgy pusztítja az angol nyelvű baromság, mint a miénket, csak még védtelenebb vele szemben. Nekünk legalább van "még" saját nyelvünk...

A jó példa szerintem az emberi test, amely számtalan, lényegesen eltérő szövetből (és csak azokból) állhat össze teljes egésszé, és minőségében más, mint a darált hús. A globális emberi faj sem massza, hanem gyökeresen eltérő kultúrák, világképek szervezett, egymást ismerő és tisztelő, nem átalakító mozaikjaként lenne igazán életképes. Ma nem az, és ehhez leginkább "nekünk" kellene visszavenni a megmondós hozzáállásból.

Programozóként angolul gondolkodom, írok, ez a szakma nyelve. Azt viszont megfigyeltem, hogy programozó fórumokon minden kicsit is profi résztvevő kényesen ügyel a magyar nyelv helyes használatára.
Egymással ugyanis magyar nyelven beszélünk, magyar nyelven élünk. Magyar mondákat olvasok a fiaimnak, nem Harry Pottert, mert a mondákban egy-egy bekezdésben olyan mély gondolatok vannak, amikről aztán órákig lehet beszélgetni. Biztos így van ez más népeknél is, ami ugyanolyan tiszteletre méltó - én azonban itt élek, és nekem A walesi bárdoktól szorul össze a torkom. Ennyi.

Ettől még meggyőződésem, hogy ma csak olyan megoldásban gondolkodhatunk, amely mindnyájunknak jó, amely minden ember számára lehetőséget mutat a saját identitása, gondolkodása, képességei, világképe, hite számára megfelelő jövő elérésére. Legyen magyar vagy szlovák, keresztény, zsidó, buddhista, cigány, ...

Igen, globalizáció - de helyi, egymást ismerő, egymásban bízó, egy nemzeti nyelvet beszélő emberek közösségei által alkotott mozaik. A köztük létesítendő kapcsolat nyelve pedig sokkal inkább lehetne egy mesterséges, pontosan erre a célra kialakított nyelv, az eszperantó (bár én eddig csak kóstolgattam, sajnos).



tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.02.11. 12:21:36
@Kedves Loránd:

"vitázz, szabadon"

nagyot csalódtam benned a magánlevelezésünk során, kiderül, hogy te sem vagy különb és még a minimális vitakultúrát sem éred el, így hogyan is lehetne belőled mindenki elnöke?
az elnök nem az egységet szimbolizálja?

a "megoldásaid" nem jók, a pénzzel önmagában nincsen baj, ritka egy hasznos találmány a pénz
és lehet alakítani a felhasználás szabályait, tetszés szerint
kkbk.blog.hu/2011/04/11/a_szabadpenz_rendszere_kizarja_a_spekulaciot

Globalizáció, kultúra, magyarság, nyelv.

" Nekünk legalább van "még" saját nyelvünk..."

ezért jó lenne ha minél többen óvnánk meg, dust framework




2012.02.11. 14:35:14
@tesz-vesz: ahogy gondolod. A legjobbakat.



 2012.02.20. 10:30:34
[lezárásként, egy Facebook-os hozzászólásom másolata]

---

Szóval miért élném meg kudarcként a Milla történetemet?

Kritizáltam a Millát a homályos cél kijelölés miatt, aztán meg azért, mert úgy véltem, egyszerűen nem létezik az a réteg, amely képes érdemben élni a "közvetlen demokrácia" eszközeivel. Mivel azonban ez így csak üres beszólogatás lett volna, beszálltam a buliba, és igyekeztem azokat az embereket megszólítani, akik hozzám hasonlóan úgy látják, a probléma a vezetőkben csak "manifesztálódik", de az oka "az istenadta népben" van, és nem a főnök lecserélése, hanem az őket felemelő, ezt az egész élet-ellenes rendszert alkotó és fenntartó emberi gondolkodás megváltoztatása a feladat. Bizony, továbbra is kitartok ezen állításom mellett - és nem tudom, feltűnt-e: nem azt akarom megmondani, hogy MIT gondolj, hanem azt szeretném, hogy tedd meg. Megtettem mindent azért, hogy ne legyen igazam, és építő kommunikáció legyen a Milla blog bejegyzései után ("vita") - de csak csendet arattam. Őszintén szólva erre számítottam, vagyis "igazam lett", sajnos. Ezt valóban kudarcként éltem meg.

Viszont láttam három igen pozitív példát a jelentkezők között, és kaptam néhány szavazatot is, ami kellemes meglepetés volt, és ezúton is köszönöm. :-)

---

Már a versenyen kívül, akik nekem tetszettek (négyen, bocs) - mint láttam, Koppány visszalépett, meg tudom érteni :-)

alternativelnok.blog.hu/2012/02/02/mangel_koppany
alternativelnok.blog.hu/2012/01/31/piko_andras
alternativelnok.blog.hu/2012/02/02/molnar_lajos
alternativelnok.blog.hu/2012/02/04/hosszukaru_platanfa_molnar_peter_tolmacsolasaban

videa.hu/videok/kreativ/4.6.-mangel-koppany-eloadas-tedxyouthbp-Vz8Q1qX1QMDfM6sy

2012. február 21., kedd

Millás Facebook-napló

Hát, valami ilyesmi dolog velem vitázni... mivel publikus Facebook-os falról van szó, meghagyom a partner kulcsmondatait is, remélem nem sértek ezzel semmilyen jogokat. A legfontosabb állításaimat szintén kiemeltem.



András, katasztrofális tévedésben vagy: a "közösség java" és a "piszkosul meggazdagodás" KIZÁRÓ tényezők. Ettől a következtetéstől miért félsz? Én a magam szintjén felfogtam a történelmet formáló erőket, és igyekszem a következtetéseim szerint élni. Nem tudok, mert nem találok SENKIT, akivel együtt lehetne folytatni, akivel értelmesen lehetne beszélni. Nem akarok "piszkosul meggazdagodni", csak túlélni azt, hogy a közösség szempontját az egyéni érdekeim elé helyezem, ergo "támogatóra" lenne szükségem, mert már képtelen vagyok "eladni az agyamat". Pedig anno jól kerestem vele.

Kedves Loránd, az ember aki azzal jön hogy "megváltoztasson"... alternatív elnökjelöltként levontad kudarcod tanulságát, vagy inkább a mindenki hülye álláspontra helyezted magad?

gazdagodni egy normális világban csak a közösség javára lehet... nagy különbség van a lopás, és az értékteremtés között... ha neked lenne igazad akkor minden megkeresett forint lopással állna elő, tehát minden bevétel valahol máshol hiányt okozna

Nem "hülye" mindenki - viszont nem is "felnőtt" abban az értelemben, amelyben én használom ezt a szót, és amelyre (belátás, bölcsesség, önismeret, ...) elengedhetetlenül szüksége lenne ahhoz, hogy a jelenlegi lehetőségeit saját élettere végérvényes tönkretétele nélkül legyen képes használni. Ez egyébként természetes következménye a feltételeknek, de ha nem vagyunk képesek meghaladni, akkor pofára esünk. Nem akarok most olyan összehasonlításokat tenni, hogy kettőnk közül ki teremtett eddig több értéket, nem lenne fair - és mivel fiatalabb vagy, te akkor is teremteni fogsz, amikor én már nem. Viszont jobb, ha tudod: az "ellenérték", amit kapunk a munkánkért, nagyobb részben "mesepénz", nem létező értéket, hanem adósságot reprezentál. Az arány az adósság irányában minden egyes nappal nő. Tehát ha úgy tetszik, igen: nagyobb részben valaki más adósságával fizetnek nekünk. Kérdés: hajlandó vagy komolyabban is foglalkozni azzal, amit írok, vagy elég számodra az, hogy hülye vagyok? Nem szeretném egyikünk idejét sem feleslegesen pazarolni.

Á, ezt úgysem bírom magamban tartani :-) Szóval miért élném meg kudarcként a Milla történetemet? Kritizáltam a Millát a homályos cél kijelölés miatt, aztán meg azért, mert úgy véltem, egyszerűen nem létezik az a réteg, amely képes érdemben élni a "közvetlen demokrácia" eszközeivel. Mivel azonban ez így csak üres beszólogatás lett volna, beszálltam a buliba, és igyekeztem azokat az embereket megszólítani, akik hozzám hasonlóan úgy látják, a probléma a vezetőkben csak "manifesztálódik", de az oka "az istenadta népben" van, és nem a főnök lecserélése, hanem az őket felemelő, ezt az egész élet-ellenes rendszert alkotó és fenntartó emberi gondolkodás megváltoztatása a feladat. Bizony, továbbra is kitartok ezen állításom mellett - és nem tudom, feltűnt-e: nem azt akarom megmondani, hogy MIT gondolj, hanem azt szeretném, hogy tedd meg. Megtettem mindent azért, hogy ne legyen igazam, és építő kommunikáció legyen a Milla blog bejegyzései után ("vita") - de csak csendet arattam. Őszintén szólva erre számítottam, vagyis "igazam lett", sajnos. Ezt valóban kudarcként éltem meg. Viszont láttam három igen pozitív példát a jelentkezők között, és kaptam néhány szavazatot is, ami kellemes meglepetés volt, és ezúton is köszönöm. :-)

 Kedves Lóránd ...
a "mesepénz" elmélet ugyan az a mélyen szántó féligazság amiről a Zeitgeist szónokol ... pár éve még én is hittem ebben.
de inkább ne pazaroljuk egymás idejét, mert felülről kezelő stílusod miatt nem vagyok képes még érdeklődni sem aziránt amit írsz ... ugyan ez a stílus volt visszataszító és sértő a kampányvideódban, egyenlő vitáról szónokolsz, miközben felülről okítod az embert, mint egy nagypapa a 4 éves unokáját (mindezt erős basszus kiemeléssel, mint egy jazz zenei est rádióbemondója)


András, köszönöm a visszajelzést. Mondjuk érdekelne néhány forrás, ami bizonyítaná az adósság alapú gazdaság téves voltát, megdobhatnál vele magánban. A hangomért elnézést kérek, ennyi telik a 3eFt-os webkamerától meg az ötéves headsetemtől :-) A stílusommal meg valóban nem tudok mit kezdeni: én úgy érzem, igyekszem szabatos, vitára alkalmas módon megfogalmazni a véleményemet, ami viszont valóban igen távol áll a ma megszokott kommunikációtól, és sokan falra másznak tőle. Tényleg sajnálom. Üdv.

Lóránd .. én sem tudom magamba tartani :D
a Zeitgeist ott téved, hogy fedezet nélküli adósságból feltételezi a pénz létét ... mintha a tőkések, a bankok a pusztán a saját hatalmukra támaszkodva termelhetnék a mesepénzt ...
a valóság erre pont rácáfolt a 2008-as válsággal ... a banok nem tudnak hitelt kiadni külső fedezet nélkül, de még hamis fedezettel sem, pl túlértékelt ingatlanzálogokra ... mert ez buborékot generál ami rövid távon ki is pukkan.

az emberszemléleted se életszerű ... azt feltételezed, hogy a rendszer hibái az egyének hibáiból áll elő kumulativan ... ez nem jó megközelítés ...
az én tapasztalom az hogy a világ boldogabbik felén élő embereknek megvannak ugyan azon értelmetlen hülyeségei mint nekünk ... egyénként ők sem okosabbak, de közösségként sokkal hatékonyabbak ... a különbség a közösségi rendszerek szervezési és önellenőrzési módjaiban van ... nem közvetlenül az egyén formálja közösséget, hanem a szervezési elv, a normák, a rendszer formálja azt ...
Egy közösség minőségét legerősebben az befolyásolja, hogy milyen viselkedés formákat emel fel és milyeneket büntet ... a magyar emberek többsége tudja, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy milyen viselkedéseket kéne büntetni, de a rendszer ami körül vesz minket, az az ami megakadályozza, hogy a jó érvényesüljön.


Igen, mivel ezt kereskedelmi bank nem teheti meg, ezért létezik a http://en.wikipedia.org/wiki/Quantitative_easing intézménye, ami viszont hosszabb távon, államcsőd formájában pukkan ki. Ha van kedved, nézz utána, hol tart az USA ezen a téren - 2008-ban nem megoldották, hanem elnapolták a problémát. Az emberszemlélettel kapcsolatban nem tudom, hol az ellenvetésed, lényegében egyetértek azzal, amit mondasz. A folytatás nálam így hangzik: globális szervező / önellenőrzési rendszerünk gerince a pénz alapú gondolkodás. Ennek törvényei alapvető hibát hordoznak, amelyet örökítenek az általuk "üzemeltetett" rendszerekre - gyakorlatilag az egész emberi civilizációra. Mindaz a marhaság, amit látunk (háborúk , környezetpusztítás, értékválság, ... kicsiben a te gondod a munkahelyeddel) nem "gonoszság", hanem ezen alapvető hiba következménye csupán, ellenük konkrét megjelenésük helyén "harcolni" értelmetlen. A pénzügyi rendszert "megjavítani" pedig azért lehetetlen, mert hibáit alapvető emberi motivációink okozzák, egész pontosan: feloldatlan konfliktusunk az élet első számú törvényével, a halállal. Ennél rövidebb és értelmetlenebb módon nem tudom összefoglalni az elméletemet :-)

az aki a pénzből akarja levezetni az emberi viselkedést, az csak a felszínt kapargatja ...
vannak olyanok, akik elhiszik, hogy a pénz irányít mindent a világban, de ők szerintem nem veszik komolyan a világot amit maguk körül látnak.
Szerintem ha egy sarkítottan pénz központú világban élnénk nem léteznének nemzetállamok, cégek lennének, nem létezne demokrácia, csak piac létezne, ahol mindenki a pénzével szavaz, vagyis vásárol
a világ mégsem ilyen ...
nagyon sokat elárul az ember valódi természetről az a világ amiben az ember valójában él.


Akkor kapargasd meg egy kicsit a felszínt, és nézd meg mondjuk a magyar "demokráciát": meddig tart a politika máza, és hol kezdődik az a réteg, ahol csak a pénzzel kifejezhető hatalom lakik. Vagy nézd meg, mit mond erről egy politológus: http://torokgaborelemez.blog.hu/2011/08/16/388_dal_a_bordelyhazbol ,http://torokgaborelemez.blog.hu/2011/08/22/389_alapszinek , vagy az ezer évre titkosított olaj-téma, privatizációs történetek, ...
Mit tudsz az ESM-ről, amit most fogunk elfogadni? Meddig beszélünk nemzetállamról, amikor közös és (nemzeti politikától) független EU pénzügyi irányítás felé haladunk? Görögország meddig nemzetállam? Mennyi erőfeszítés kell ahhoz, hogy Magyarország is oda kerüljön mellé?

Félreértés ne essék. NEM azt mondom, hogy a valódi életet a pénz irányítja - éppen ellenkezőleg: a VALÓDIT nem. Viszont azt, amelyiket a tévében látunk, amelyiknek Kolontárt, Fukushimát, Irakot, (esetleg nemsokára Iránt) köszönhetjük, amelyik a helyi, országos és globális együttműködés lassú összeomlását vezérli, amelyik miatt jelen állás szerint mi vagyunk az utolsó civilizált generációja az emberiségnek (az "elfogyasztók")... nos, azt IGEN. Rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e különbséget tenni valós és általunk teremtett jelenségek között, mert most egy lázálmot kergetve éppen a szakadékba sétálunk.

Egyébként kezdünk szétcsúszni. "Aki a pénzből akarja levezetni..."? Ha rám gondoltál, akkor nem olvastál figyelmesen: én a pénz megjelenő működési törvényeit vezetem le az emberi gondolkodásból, ezért azt állítom, hogy a helyi, negatív kamatozású, erőforráshoz kötött, aranytallér, "talentum", stb, stb, stb változatok előbb-utóbb összeomlanak, mert mi magunk mást akarunk a pénztől. Továbbá egyelőre úgy érzem, jogosan tartok ki a "mélyen szántó féligazságom" mellett... vizuális típusok számára: http://usdebt.kleptocracy.us/

Viszont szerintem ezt ne folytassuk, semmi köze a Milla plakát bulijához. Így is csúnyán szétoffoltam már a témát, és csak a saját hőzöngésemet ismételgetem - annak meg nincs értelme.

rosszul értékelitek a folyamatok erősségét.
a társadalmakban rejlő erők sokkal durvábbak a pénzügyi hatalomnál ... ideig óráig összejátszat a hatalmi és a gazdasági elit a társadalom kárára, de a társadalmak túlélő ösztöne sokkal erősebb ...
A gazdasági politikai rendszerek kifogyhatnak összeomolhatnak évszázadanta akár többször is, de a társadalom túlél, levonja a következtetéseket, újra regulázza magát, konszolidálódik, majd talpra áll.
Felzabálhatjuk a világ összes értékes nyersanyagát, majd mikor taccsra tesszük magunkat, körül nézünk és azt fogjuk látni, hogy a világ még tele van értékes dologgal, ami motiválhat további más irányú fejlődést ...
én a fantázia hiányának és a kishitűségnek tudom be azt, hogy egyesek elhiszik, hogy amit most művelünk annak egyenes következménye a teljes megsemmisülés ... (eddig minden kor elhitte magáról, hogy utána csakis a világvége jöhet)
az emberi közösségek rendkívül találékonyak, a jég hátán is megélünk, ha az kell.


Oké, nekem ez így nem megy. Fantáziáért és hitért nem megyek a szomszédba, de ezen a szinten nem tudok mit mondani. Búcsúzóul egy kis olvasnivaló, és a nagypapás javaslat: gondolkodni... http://ffek.hu/blog/molnar_geza/kitekinto_olduvai_elmelet , http://www.typotex.hu/upload/books/413/husvetszg.pdf , Fukushima, http://www.nfft.hu/nfft_jelentes/ http://www.szentgellertplebania.hu/szent_gellert_plebania_/hirdetesek/bojte_csaba_hol_van_nicaragua


Köszönöm papi... egyik vilagvége forgatókönyv sem volt ismeretlen számomra...

Köszönöm, azt hiszem, célnál vagyunk!

NEM azt vontam kétségbe, hogy "ismered", hanem hogy a konkrét példánál maradva:

GONDOLKOZTÁL-e például azon, hogy a te "véleményed" milyen súllyal esik latba egy olyan ember állításához képest, aki profi szakember, tudós, és évtizedek óta folyamatosan figyeli, ahogy tönkretesszük magunk alatt a minket élelemmel ellátó ökológiai rendszert?
Megméretted-e VITÁBAN ezt a véleményedet - felvállalva, hogy kioktató stílusban pár száz oldalnyi szakirodalmat tolnak az orrod alá, hogy ezt talán olvasd el és gondold végig, mielőtt egyáltalán beszélnél?
És vállalod-e a FELELŐSSÉGET azért, hogy a "társadalom túlél" adott esetben például Magyarország lakossága többségének éhhalálát jelenti, mert a "jég háta", amivel lassan egyenlővé válik a kimerülő talaj, terem ugyan, de gépek, műtrágya, permetezés nélkül nem eleget mindnyájunk számára?

... és most nincs "máshol", mert ezek globális jelenségek - akkor is, ha neked nincs kedved ezt felfogni. Az ébredés, úgy tűnik, nem a te sportod.

ezen az ébredésen már túl vagyok ...
én is felépítettem a magam modelljeit, programozó vagyok magam is, jó érzékkel tervezek nagy bonyolultságú sokelemű működő struktúrákat, és egészen jól jósolom viselkedésüket. Ismerem a világvége elképzeléseket, egy ideig én is megvoltam arról győződve, hogy megdöglünk mind ...
de később, amikor a társadalmak dinamikájával kezdtem foglalkozni, beláttam hogy ezek a sötét jövőképek hamisak, mert nem foglalkoznak az alternatívákkal, csak a jelen helyzetet vetítik ki a jövőre ... nem veszik figyelembe a történelem bölcsességét, hogy az emberiség eddig hogyan kezelte a kríziseit ...
a jövő nem fekete ...


Akkor tessék az enyém, hátha érdekel annyira, hogy megkeresed a többit is :-)

bocs, hogy ezt kell mondanom, de ekkora bullshitet rég olvastam ilyen komolyan előadva ...
egy elvet ajánlok a figyelmedbe: önmagad igazságát legalább ugyan akkora, de inkább nagyobb kritikai erővel vedd górcső alá, mint azokét akiknek nem adsz igazat ...
pl vizsgáld meg azt, hogy a te általad elképzelt idea hogy állja meg a helyét egy ideálisnak nem mondható, de természetes módon versengő világban.


‎:-D köszönöm a tanácsot, továbbra is úgy lesz, EOF :-D