2011. július 28., csütörtök

antalffy-63


239, jancsika:

Na ez már döfi! Valami ilyesmiért kapálozom már jó ideje... Köszönöm.

Egyetértek sok szempontból. Az én "fogyasztás" kategóriámban az energia és nyersanyag felhasználás szerepel az első helyen, ebben látok hatalmas tartalékokat - viszont az élelmiszer/talaj kérdés szerintem is necces, sokkal alacsonyabb tudás mellett én is úgy látom, hogy itt piszokul szűk a cipő. Szerintem pont ugyanarról beszélünk: HA cefetül visszavágjuk a húsfogyasztást, élelempazarlást, bio üzemanyag játékokat, akkor nyerünk egy szusszanásnyi időt, amit valóban arra kell fordítani, hogy "fenntarthatóvá tegyük az önfenntartásunkat."

Azért én itt is azt érzem, hogy az 1900-as évek óta kicsit többet tudunk; ha nem kizárólag a termésátlag, hanem pl a termőképesség fenntartása lebeg a szemünk előtt, akkor mi már tudunk mondjuk baktériumokat tenyészteni, más ültetési mechanizmusokat kidolgozni, és így tovább. Szóval nem írnám le az esélyeinket csak azért, mert jelenleg pont az ellenkezőjét műveljük annak, amit kéne.

A listád jó részével egyetértek, valami ilyesmi nadrágszíj meghúzásra gondolok. Kellemetlen. Szerintem viszont simán megéri, szemben a dögtemetős vízióval! Nem?

Be kell ismernem, lépéselőnyben vagyok, 25 éve ettem utoljára húst - de megnyugtatok mindenkit, sem testi sem szellemi fonnyadás jeleit egyelőre nem tapasztalom magamon (hacsak a csak azért is pozitív gondolkodást nem tekintjük betegségnek, ezt ítéljétek meg).
:-)

Viszont a fejlődő országok "jobblétét" már csak azért is muszáj megoldanunk, hogy a népességrobbanás ne folytatódjon. Csak nem kólában, autóban és tévében kéne végre mérni a fejlettséget, hanem informatikában, kultúrában, megosztott tudásban (oktatás, közegészségügy, létbiztonság = kevesebb gyerek, te is írtad, jobban ismered a számokat, mint én).

A pénzt pedig ahogy van, úgy kell kihajítani az ablakon, mert csak arra alkalmas, amit ma csinál: káoszt teremt, egyszerűen a matematika szabályainak megfelelően. Elértük azt a szintet, amikor már nincs rá szükségünk.

Felfedezések: szerintem sok minden lehet talonban. A nagy cégek, szabadalmak és a "szakmai vakság" borzalmas nagy erő. Én programozóként a saját területemen látom, mennyire VACAK mindaz, ami a "nagy nevektől" kikerül. Ha Isten is úgy akarja, fogom tudni bizonyítani: jobbat mutatni annál, ami ma látható. Nagyon igyekszem. És hiszem, hogy mások, más területen ugyanígy vannak.

Igen, a jelen világképből fakadó rövid távú érdekeinkkel teljesen ellentétes az, hogy olyan módon éljünk, ami helyet hagy nem az utódainknak, hanem mondjuk öt évvel későbbi ÖNMAGUNKNAK! A szó szoros értelmében öngyilkosságot követünk el saját ostoba életstílusunkkal.
Ha ez nem személyes érdeksérelem, akkor nem tudom mi az. Ennek pedig egyetlen oka van: nem tudatosul bennünk ez a tény. Ha leesik a tantusz, én úgy gondolom elég erős motivációt ad akár egy meglepő mértékű önkorlátozásra is, ha reális esélyt látunk arra, hogy ebben az irányban valóban megúszható az összeomlás (ezért kéne alaposabban körüljárni az általad felvetett listát - hátha mégis beleférünk?)

Ez olyan hihetetlen illúzió lenne? Hogy ha tényleg látjuk, akkor nem akarjuk a saját hülyeségünkkel kinyírni önmagunkat? Nekem nem hangzik olyan idegennek...

243, Tibor bá:

Na most már visszaidézem neked szó szerint azt a szövegedet, amire a múltkor utaltam, és te ügyesen félreértetted...

"Máskülönben, enged meg, hogy én jobban tudjam, mi van a tudatomban, mint te. Én egy kicsivel közelebb állok hozzá. Ex katedra kioktatni ezekről kifejezetten arrogáns beképzeltség."

Azt, hogy bennem mi tartja a lelket, egyelőre nem fogom megvitatni ezen a fórumon. Viszont szerencsés lenne, ha elkezdenél lassan felnőttnek tekinteni annak ellenére, hogy hiszek olyan dolgokban, amiket te feladtál. Még akkor is, ha nem óhajtod megismerni és megvitatni azokat az alapokat, amikre ez a hit épül. Irgumburgum.
:-)



Eredeti hely