96:
"Harminc küllő együtt tesz ki egy kereket, de a kerék használhatóságát éppen a (küllők közti) nemlét biztosítja. Agyagot forgatva csináljuk az edényeket, de az edény használhatóságát éppen a benne levő nemlét biztosítja. Ajtót és ablakot vágva csináljuk a házat, de a ház használhatóságát éppen a benne levő nemlét biztosítja. Ezért a lét hasznot (li) hajt számunkra, a nemlét azonban használhatóságot (jung) biztosít." (Tao Te King)
A "milliónyi, állandóan fejlődő, inkompatibilis hardver komponens" az informatika jövedelmezőségét biztosító elvi hiba. Valójában a megkívánt SZOLGÁLTATÁSOK mennyisége véges és elenyésző számú, ezek kapcsolata jól definiálható és a komponensek cseréje után is fenntartható - ha nem "látnak bele túlzottan egymásba".
A legnehezebb feladatom éppen "nem látni" azt, amin dolgozom - hanem azt látni, amit az csinál.
Ha figyeltél: egyáltalán nem mondtam semmi összeesküvés elméletet, csak azt, hogy a Linux a "legnagyobb barát", létezése óriási HASZONNAL jár: szekértáborokra osztja a felhasználókat, és "yet another" megoldások kialakítására készteti őket. Ja, és a szabadság nevében jön létre az ezer disztribúció, az ezer megvalósítás és a számtalan hekkelés, ami órákat vesz el a Linux felhasználótól, cserébe az "értek hozzá" érzését adja.
Én Windowson dolgozom, amit MEGVESZEK magamnak minden alkalommal. Lenyúlás? Igen. De NINCS IDŐM azzal szórakozni, hogy a gépemet magamnak testre szabjam, kernelt fordítsak és howto-kat bújjak. Működjön, és tudjak rajta dolgozni.
Az egy másik kérdés, hogy amit csinálok, az futhasson bárhol. Ezt kétféleképpen lehet elérni: csinálni nagy komponenseket, amik a különféle platformok "tetején" homogén felületet adnak (ezt csinálja az OS, egy-egy programozási nyelv vagy "toolkit" is) - vagy addig reszelni az egyes funkciókat megvalósító modulokat, amíg mindenhova beférnek, illetve hordozható háló-darabokat alkotnak. A keretrendszerem neve "dust" (Distributed Unit System Technology), vagyis "por". Sejtheted, hogy melyik úton járok. Az, hogy jelenleg Windowson és Javában oldok meg feladatokat, távolról sem jelent túl erős kötést, mert a feladat megoldásának több, mint 80%-a a struktúra kialakítása, nem a kódolás.
98: "ésszel"...
Ma a rendelkezésünkre álló technológiát és tudást kizárólag anyagi szempontból optimalizált rendszerben használjuk fel, ezért az eredmény minden más téren katasztrofális. Ez nem csoda. HA azonban ezt az optimalizációs feltételt valódi érték-alapúra tudnánk cserélni, szerintem csodát látnánk.
A talaj esetében: korábbi kultúrák is túlöntözték a földjeiket, kiirtották az erdeiket, stb. Viszont ők nem is tudtak róla! Nekünk hihetetlen eszközeink vannak, amiket jelenleg rosszul (pontosabban: az általunk létrehozott élet-ellenes rendszer szabályainak megfelelően) használunk. Az én olvasatomban ez még nem minket vagy az eszközöket minősíti. Amennyiben képesek vagyunk önmagunkat ettől a világképtől elválasztani, alkothatunk másikat. Ha nem... nos akkor tényleg bukta. Viszont ahhoz, hogy hajlandóak legyünk meglátni ezt és foglalkozni a problémával, muszáj volt belefutnunk a mai, méretes pofonokkal fenyegető helyzetbe.
Eredeti hely
