A következő linket levélben kaptam: New world currency, angolul értő és türelmes emberek számára érdemes ugyan megnézni, hátha az én véleményemmel ellentétes következtetésre jutnak. Engem viszont ennyire felbosszantott...
Végighallgattam a videót, és párhuzamosan olvastam a szöveget. Az volt vele a bajom, hogy lényegében semmi érdemi tartalom nem jelent meg benne. Lehet, hogy ez egy új hittételre váró nyugati csókának bejön, de mi Viktor révén már évtizedes kiképzést kaptunk, és megszűrjük a szöveget. Nálam a szitán semmi nem maradt fenn, most is újra meg kellett nyitnom, annyira nem emlékeztem belőle semmire.
"A kisember a legnagyobb erő", mondja a főbankár. Aha. Majd ha kijelentkezik a főbankárságból és beáll mellém kisembernek :-)
A pápa azt mondja, etikai elvek kellenek a pénzvilágba. Aha. Ezzel meggyőzött szerintem mindenkit, a tőzsdeguruk sorban állnak nála etikai elvekért, amikkel a befektetéseik értékét csökkenthetik.
És így tovább, orbitális közhelyek nulla tartalommal.
Ez nem konteó, hanem natív hülyeség - vagy ha nem, akkor marketing kampány, aminek a célja ugyanaz, mint Viktor egyre újabb világmegváltó ötleteinek: maradj a fenekeden, a nagy emberek már dolgoznak a megoldáson. Ha úgy tetszik, gerillamarketing: tesztelik a hülyeség bejuttatását az erre fogékonyak körébe és figyelik a terjedését. Én legalábbis ezt csinálnám, és pontosan így tesztelném, mielőtt a tömegmédia kicsit rázósabb környezetében próbálkoznék. Hozzáteszem: persze lehet, hogy van mögötte valós kísérlet, és lehet, hogy jönnek majd az újabb hírek, csakhogy ha így is lesz, az nem "megoldás", hanem hatalom átmentési kísérlet, ami a Hajnalvilág 84. oldalán, "Hátsó kijárat" címszó alatt olvasható. Őszintén szólva megint borsózik a hátam egy kicsit, és inkább félnék attól, hogy ennek a történetnek folytatása legyen, mert az is leírtam...
Lehetőségként fennáll, hogy a régi minta szerint újból kettészakad a világ irányító és fenntartó kasztra. Ehhez az szükséges, hogy a fenntartók ismét engedelmes, tudatosan alárendelt szolgái legyenek az irányítóknak, önmaguk örömmel mondjanak le szabadságukról a biztonság (kenyér, munka, béke) fejében. Véleményem szerint ma nagyon közel állunk ehhez: hatalmas tömegek váltak 5-10-20 évre kilátástalan módon a pénzvilág foglyaivá, létbiztonságuk egyedül az árfolyam ingadozástól, furcsa és érthetetlen mérőszámok változásától függ. A szociális és egészségügyi biztonság szintén a pénz függvénye, valójában a lakás, munka, gyógyulás, élet állandó veszélyben van.
A pénzvilág urai, ha képesek összefogni, megtehetik, hogy a pénzügyi-irányítási válságra, erőforráshiányra és az egyre nyomasztóbb ökológiai problémákra hivatkozva (ne feledjük el: néhány éven belül sok millió ember szembesül életterének megszűnésével a tengerszint emelkedése miatt, míg mondjuk India lakosságának egy része a vízkészlet apadása miatt az éhhalál küszöbére kerülhet) a területi teljhatalom (a nemzetállamok függetlenségéről már évtizedek óta nem beszélhetünk) és az informatikai eszközök birtokában globális szükségállapotot rendelnek el. Ennek jogán erőszakkal visszaszoríthatják – pontosabban a globális tömegtől elkobozva saját, kis létszámú csoportjuknak tarthatják fenn – a pazarlást, és valóban „rendet csinálhatnak” a bolygón, egyfajta felvilágosult istenkirályság formájában ténylegesen biztosíthatják az időközben óhatatlanul megfogyatkozó népesség biztonságát. Jelmondatuk több ezer éves, így szól: „A néppel el lehet érni, hogy a helyes utat kövesse, de nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.” (Konfucius)
Pénzügyi megoldásból tudod mi érdekel? Ha létrehoznak valahol egy olyan "számlát", amelyen az átutalt "pénzt" "megsemmisítik", vagyis ami oda bemegy, azt soha senki nem fogja visszakérni: az enyém volt, és most bizonyítottan NINCS. Ugyanis, HA meg akarjuk tartani egyáltalán a pénzügyi rendszert, az nem az újabb sarcok, megszorítások, gigakölcsönök formájában történik, hanem úgy, hogy a tetején, minden valós materiális fedezet nélküli "vagyonokat" egyszerűen elfüstölik, mert valójában pontosan annyit is érnek.
Na ha ezt megcsinálják, és milliárdokat kezdenek átutalni, az érdekelne és boldogan lefordítom :-D
Nyilván ez nem egy abszolút megbízható, de bennem elég megalapozott magánvélemény, és nagyon sajnálnám, ha az én fordításom révén akár egyetlen ember is bekajálná... :-)
Cserébe kaptam még egy linket az új pénzrendszer terveiről, csupa öröm és mosolygás az egész.
Nyilván nem azt mondom, hogy mindezt fenntartások nélkül el kell hinni, azt viszont igen, hogy súlyos hiba ugyanezt tenni a hírek azon részével, amelyek a média révén jutnak el hozzánk. Ha nem vagyunk képesek felnőni saját sorsunk felelős irányításához, akkor ne csodálkozzunk, ha mások megteszik nekünk ezt a szívességet, és nincs jogunk sírni azon, hogy nem veszik figyelembe a vágyainkat.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: komlomedia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: komlomedia. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. január 3., kedd
2011. december 20., kedd
Reményünk az ESM - alulnézetben
Újabb érdekes hír a komlómédiától. A hivatalos szöveget természetesen nem ismerem, így nincs módomban a videó állításainak ellenőrzésére, és tény az is, hogy "szövegkörnyezetből kiragadott" mondatokat mutat be. Ennek ellenére, amennyiben ezek a mondatok ebben a formában szerepelnek az ESM szerződés tervezetében, akkor igen hálásak lehetünk a megalkotóinak.
Szerintem ez a szöveg egyértelmű bizonyítéka annak, hogy igenis élnek a világon olyan emberek, akik számára a Föld nevű bolygó nem több egy hatalmas Monopoly játéktáblánál. Vannak, akik számára államok, emberek milliói, erőforrások, termőföld, időjárás, minden csupán óriási táblázatok tömöríthető, diagramokon megjeleníthető oszlopsorai, amikben mi, hétköznapi életet élő, dolgozó emberek már soha meg nem jelenünk. Túl kicsik, jelentéktelenek vagyunk, túl sokan vagyunk.
Ők pedig szeretnék leírva látni, hogy velünk soha nem kerülnek egy kalapba; ha felmutatják az igazolványukat, minden ajtó megnyílik, legyen az hivatal, hálószoba vagy börtön. Ami az övék, azt a játéktábla apró figurái soha el nem vehetik, még csak rá sem nézhetnek.
Az egyre gyakrabban vitatott amerikai FED, a nemzetközi pénzügyi intézmények, bankok, pénzalapok kialakulása mára már történelem, együtt élünk velük, ismerjük és megszoktuk őket. Az ESM viszont új, és most mutatkozik be a maga teljes valójában. Az a félisteni szerep, teljhatalom és sérthetetlenség, amelyet magának itt is megkövetel, most látható, olvasható bárki számára. Ha úgy tetszik, ez a titánok válasza az őket piszkáló embereknek.
Nem szeretnék illúziókat kelteni. Az ESM létrehozása a globális monetáris irányítási rendszer szükségszerű lépése, a kiváltó kényszerhelyzet kialakulása törvényszerű, véleményem szerint több-kevesebb nyafogás után így, ahogy van, létre is fog jönni. Nem kell nagyon aggódni miatta, ez csak egy a sorban a FED, IMF, ... után.
A narancsvidék megmaradt rajongóinak sem érdemes lelkesedni. Orbán Viktor nem a tartalma miatt húzódozott az aláírástól, a mostani IMF huzivoni is csak arról szól, hogy pozíciókat keres az aktuális csődhelyzetünk átmeneti foldozgatása érdekében. Bár ironikus módon néhány téren igazat mond (időnként) orbitális szereptévesztésben van a saját mozgásterével kapcsolatban - és félek, hogy ez nem önálló tevékenysége, hanem okos sugalmazás eredménye. Bosszantóan teljesülnek a feltételezéseim a "kell egy ország" bejegyzés megszületése óta is (újabb nyugdíj trükk, tárgyalások, egészségügy, ...)
A feszültség nő, "démonaink" tevékenysége egyre nyilvánvalóbb. A kérdés: képesek vagyunk-e időben felébredni a rémálomból, mielőtt szörnyet halnánk benne? Bízunk-e abban, hogy képesek vagyunk közösen meghatározott célok érdekében, mindnyájunk örömére együtt dolgozni, a kirablásunk és ostobává tételünk érdekében kialakított intézmény: a globális pénzügyi rendszer nélkül?
Vagy elfogadjuk azt a jövőt, amelyben mondjuk az EMS "munkatársai" a szó szoros értelmében bármit megtehetnek velünk, és "vélelmezzük" azt, hogy ezzel a lehetőséggel soha nem fognak visszaélni, ahogy ezt megtették mondjuk a FED nevében az egész világon, vagy Világbank néven Argentínában.
Nos?
- Kék pirula (Világbank: "Egy szegénység nélküli világért dolgozunk")?
- piros pirula (Hajnalvilág) ?
2011. december 13., kedd
Igen, a történelmet MA ÍRJUK!
Mégis újabb videó. Bár nem hallottam róla, történelmi jelentőségű szavazást tartottak december 6-án Los Angelesben! (Forrás: komlomedia.hu) Íme:
Miért is érdekes ez? Valahol Amerikában szenvedélyes hangon kijelentik, hogy a vállalatoknak nincsenek gyermekeik... Mi közünk van nekünk ehhez?
Nagyon is sok.
A világ jelenlegi működését alapvetően befolyásolja a modern demokrácia és annak szabályai, amelyhez a mintát nem kis mértékben az USA törvényei és szokásai adják. Ezek a szokások és törvények teszik lehetővé azt, hogy egy bíróságon "egyenrangú" félként küzdjön meg egymással egy "természetes" és egy "jogi személy", vagyis akár egyetlen ember és egy multinacionális vállalat.
A törvény előtti egyenlőség azonban elképesztő aránytalanságot eredményez, egyetlen (szó szerint) halandó, csekély erőforrásokkal rendelkező, ugyanakkor megfogható, számtalan módon befolyásolható személy szállhat szembe egy gyakorlatilag halhatatlan, ügyvédek, szakértők garmadáját és elképzelhetetlen pénzeket mozgató, számtalan háttér kapcsolattal és lehetőséggel rendelkező, ugyanakkor megfoghatatlan, a világ másik végén "bejegyzett" vállalattal. Volt alkalmam ezt megtapasztalni, amikor civil szervezetként próbáltunk fellépni egy Seychelle szigeteken bejegyzett, "ismeretlen tulajdonosi körrel" rendelkező társaság ellen, akik a Balaton fölött szerettek volna fapados és teher repülőket közlekedtetni.
Ezzel a megoldással gyakorlatilag titánokat teremtettünk, olyan félisteni hatalmú "jogi személyeket", akik óriási erővel rendelkezve hatalmas változásokat hajtottak végre a világban, átlépve személyek és közösségek jogos vagy kevésbé jogos érdekein és szándékain. Megváltoztatták, átalakították a világot, olyan mértékben és sebességgel, amelyre lassú, tisztelettudó, figyelmes emberi gondolkodással nem lett volna lehetőség. Ezeknek a titánoknak köszönhetjük a világ globális szerveződését, az oktatás, kutatás, ipar, kommunikáció, média elképesztő fejlődését. Nélkülük mindez nem, vagy csak sokkal-sokkal lassabban alakulhatott volna ki.
A titánok ideje azonban lejárt. Áttörtek minden határt, meghódították a bolygót, mindenki megismerte hatalmukat és behódolt nekik - ők azonban már nem férnek el a szőnyegen. További hódításra éheznek, most már egymást gyilkolják, az élő környezetet és az emberi társadalom alapjait rombolják korlátozhatatlan erejükkel. Az "Occupy" mozgalmak önmagukban tehetetlenek, tagadásra épülnek, de nem azonosítanak valódi okokat a negatív jelenségek mögött. Ez az alkotmánymódosítási javaslat viszont eleven húsba vág. Megnevezi az egyik alapvető okot, a tényt, hogy "nem természetes jogi személynek" tekinteni egy vállalatot, bankot, stb. helytelen, ez a lehetőség abszolút egyoldalú helyzetet teremt, ahol az egyén vagy emberi közösség egyértelműen alárendelt szerepbe kényszerül. Ezzel szemben csak egy mindenek felett álló szabály, az alkotmány léphet fel, egyértelmű elsőbbséget biztosítva az emberi szempontoknak. Megtiltana minden olyan rejtett pénzügyi tranzakciót, amely politikai eseményekre, például a választásra hatással lehet - ugyanakkor kizárja, hogy a módosítás bármilyen módon felhasználható legyen a sajtó szabadságának korlátozására.
Szép elképzelések, amelyek nyilván hosszú, lassú, számtalan módon támadott folyamatot indítanak el, és nyilván felhígulhatnak a további csatározásokban. A lényeg nem ez. A lényeg az, hogy a sok szempontból példaképként tekintett Egyesült Államokban lerántották a leplet a megszokott gondolkodás egyik alappilléréről, a személyként elidegeníthetetlen jogokkal rendelkező vállalatról, és újra (mert azért ez az amerikai történelemben már korábban létezett) megjelent az a gondolat, hogy minden vállalat gyakorlatilag egy bizonyos feladat megvalósítására létrehozott szolga, és teljes mértékben és minden szinten alárendelt szerepet játszik az emberekkel szemben.
A titánok természetesen nem pusztulnak el egy módosítási javaslattól. Viszont a megszokott összemosással szemben most megjelent egy éles frontvonal "ember" és "cég" között, a harc megkezdődött. Minden elismerés megilleti azokat, akik kiálltak erre a küzdelemre. Az Erő legyen velük.
Önreklám: részletesebb elemzés a "jogi személyek" életével és működésével kapcsolatban a Hajnalvilág 56. oldalán kezdődő "Evolúciós hatás" fejezetben olvasható. Még érdekesebb a párhuzam a 79. oldalon kezdődő "Kylkhor, Gólem" fejezettel - ezt a részletet bizony most be is másolom ide. A vastag betűs kiemelést azért tettem most bele, mert pontosan erre tesznek kísérletet: a "születés", vagyis az "élőként kezelés" eltörlése a cél.
A zsidó kabbala szerint a megfelelően képzett rabbi számára lehetséges, hogy agyagból embert formázzon, majd életre keltse azáltal, hogy a héber „igazság” szót írja a homlokára, leállítani pedig a szó első betűjének letörlésével lehet, így ugyanis a felirat jelentése „halál”. A sebezhetetlen, fájdalmat nem érző, félelmet nem ismerő, hatalmas erejű gólem szolgálni fogja alkotóját, de vigyáznia kell vele, ugyanis nem tud beszélni, nincs lelke vagy értelme, ezért minden parancsot szó szerint, gondolkodás nélkül hajt végre, ráadásul minél tovább létezik, annál nehezebb irányítani. Törvény továbbá, hogy Sabbath, az Úrnak szentelt pihenés napján nem lehet életben. A legenda szerint a prágai Lőw rabbi ezt felejtette el, ezért góleme, akit a zsidó negyed elleni erőszakos támadások kivédésére hozott létre, őrjöngeni kezdett, és a fél várost lerombolta, mire meg tudta állítani.
Ezek a történetek sok tanulságot hordoznak az emberi teremtő képesség hatalmáról és sebezhetőségéről egyaránt. Ma túlnyomó részben egy általunk teremtett világban élünk. Időnk jelentős részét olyan gondolatok foglalják le, amelyek nem a valós (étel, ital, környezet, emberek), hanem az általunk teremtett világra vonatkoznak (árucikkek, politika, gazdaság, karrier, szórakozás). Ez a világ egy általunk teremtett, mérhetetlen hatalommal rendelkező, önálló lényként viselkedik, érzéketlen a fájdalomra, nem fél semmitől. Valójában mi magunk alkotjuk, egyedi fájdalmaink, szenvedésünk és bukásuk a gólem testében zajlik, ám gond nélkül lecserél bennünket a helyünkre várakozó versenytársainkra.
A gond is ugyanaz vele: nem tartottuk tiszteletben a gólem megalkotásának szabályait. Nem vettük figyelembe, hogy a gólem mindent szó szerint értelmez, nincs benne „lélek”, amely figyelembe venné a tettek következményeit, hosszú távú hatásait, a gyengébbekre gyakorolt hatását. Ha azt mondjuk neki, hogy „az ember a legnagyobb érték”, illetve azt, hogy törekedni kell a hatékonyságra, akkor a gólem lecseréli a helyi „értékes” embereket távoli, arctalan rabszolgák tömegére, igyekszik minél kevesebbet használni a túl értékes nyersanyagból. A gólem eszköz, amelyet használni kell, és a használatával járó felelősséget értelmetlen átruházni rá, és a „gazdasági törvényszerűségekre” hivatkozni.
Életben hagytuk Sabbath napján. Profán megfogalmazásban: az Úr rendelése szerint minden hetedik napot tölts azzal, hogy megszemléled, mit csináltál az elmúlt hat nap során, és ezt ne a megszokott tevékenységi körben tedd, hanem az Ő színe előtt, vagyis egy abszolút, teljes hatalom és tudás birtokában ítélő külső szemlélő előtt, a teljes felelősség tudatában, kifogások és mentségek nélkül. Ez az idő az ember és Isten személyes találkozásának van rendelve, a gólem, az ember által teremtett szolga nem szólhat bele, az életét meg kell szakítani. Megtörtük ezt a szabályt, nincs az életünkben egy állandó szembenézés minden tettünk következményével, felelősségünkkel; ezért az általunk teremtett, mérhetetlen hatalommal rendelkező gólem őrjöngeni kezdett. Pusztítja városunkat – természetes életterünket, és minket magunkat is veszélyeztet.
A gólemet mi teremtettük azáltal, hogy agyagból gyúrtunk egy alakot: saját rendszerünkben modelleztük az életet, evolúciót, emberi gondolkodásunkat, majd ráírtuk a homlokára: „igazság”. Igaznak tartjuk a pénzügyi törvényeket, gazdasági szabályokat, élőnek hisszük a gólemet, és elfelejtettük, hogy hét naponként le kellene törölni a homlokáról ezt a szót, és az eszköz helyett önmagunkba, erkölcsi törvényeink felé kellene fordulnunk; elfelejtettük, hogy képesek vagyunk felülemelkedni a gólemen. Ettől aztán a gólem egyre irányíthatatlanabbá vált, hiszen mesterei, mi magunk nem hiszünk már a felette való hatalmunkban, sőt, inkább hazugságokba menekülünk a felelősségtudat elől.
A gólem azzal állítható meg, hogy a homlokára írt „igazság” szó első betűjét, az aleph-et (alfa, az első betű, a kezdet, a születés, teremtés jele) letöröljük; a megmaradó betűk jelentése: halál. Akár úgy is fordítható ez a gondolat, hogy ez nem a gólem elpusztítása, hanem lényegének megjelenése. Mi írtuk rá, hogy ő az igazság, hogy valóban létezik, de ha teremtő erőnket elvonjuk tőle, a helyén a halál marad: a gólem maga nem élő, és halált hoz mindenre, amivel érintkezik. Más szóval: ahhoz, hogy ne tegyen tönkre mindent, a mi hitünk, teremtő erőnk, felelősségünk elengedhetetlen.
Miért is érdekes ez? Valahol Amerikában szenvedélyes hangon kijelentik, hogy a vállalatoknak nincsenek gyermekeik... Mi közünk van nekünk ehhez?
Nagyon is sok.
A világ jelenlegi működését alapvetően befolyásolja a modern demokrácia és annak szabályai, amelyhez a mintát nem kis mértékben az USA törvényei és szokásai adják. Ezek a szokások és törvények teszik lehetővé azt, hogy egy bíróságon "egyenrangú" félként küzdjön meg egymással egy "természetes" és egy "jogi személy", vagyis akár egyetlen ember és egy multinacionális vállalat.
A törvény előtti egyenlőség azonban elképesztő aránytalanságot eredményez, egyetlen (szó szerint) halandó, csekély erőforrásokkal rendelkező, ugyanakkor megfogható, számtalan módon befolyásolható személy szállhat szembe egy gyakorlatilag halhatatlan, ügyvédek, szakértők garmadáját és elképzelhetetlen pénzeket mozgató, számtalan háttér kapcsolattal és lehetőséggel rendelkező, ugyanakkor megfoghatatlan, a világ másik végén "bejegyzett" vállalattal. Volt alkalmam ezt megtapasztalni, amikor civil szervezetként próbáltunk fellépni egy Seychelle szigeteken bejegyzett, "ismeretlen tulajdonosi körrel" rendelkező társaság ellen, akik a Balaton fölött szerettek volna fapados és teher repülőket közlekedtetni.
Ezzel a megoldással gyakorlatilag titánokat teremtettünk, olyan félisteni hatalmú "jogi személyeket", akik óriási erővel rendelkezve hatalmas változásokat hajtottak végre a világban, átlépve személyek és közösségek jogos vagy kevésbé jogos érdekein és szándékain. Megváltoztatták, átalakították a világot, olyan mértékben és sebességgel, amelyre lassú, tisztelettudó, figyelmes emberi gondolkodással nem lett volna lehetőség. Ezeknek a titánoknak köszönhetjük a világ globális szerveződését, az oktatás, kutatás, ipar, kommunikáció, média elképesztő fejlődését. Nélkülük mindez nem, vagy csak sokkal-sokkal lassabban alakulhatott volna ki.
A titánok ideje azonban lejárt. Áttörtek minden határt, meghódították a bolygót, mindenki megismerte hatalmukat és behódolt nekik - ők azonban már nem férnek el a szőnyegen. További hódításra éheznek, most már egymást gyilkolják, az élő környezetet és az emberi társadalom alapjait rombolják korlátozhatatlan erejükkel. Az "Occupy" mozgalmak önmagukban tehetetlenek, tagadásra épülnek, de nem azonosítanak valódi okokat a negatív jelenségek mögött. Ez az alkotmánymódosítási javaslat viszont eleven húsba vág. Megnevezi az egyik alapvető okot, a tényt, hogy "nem természetes jogi személynek" tekinteni egy vállalatot, bankot, stb. helytelen, ez a lehetőség abszolút egyoldalú helyzetet teremt, ahol az egyén vagy emberi közösség egyértelműen alárendelt szerepbe kényszerül. Ezzel szemben csak egy mindenek felett álló szabály, az alkotmány léphet fel, egyértelmű elsőbbséget biztosítva az emberi szempontoknak. Megtiltana minden olyan rejtett pénzügyi tranzakciót, amely politikai eseményekre, például a választásra hatással lehet - ugyanakkor kizárja, hogy a módosítás bármilyen módon felhasználható legyen a sajtó szabadságának korlátozására.
Szép elképzelések, amelyek nyilván hosszú, lassú, számtalan módon támadott folyamatot indítanak el, és nyilván felhígulhatnak a további csatározásokban. A lényeg nem ez. A lényeg az, hogy a sok szempontból példaképként tekintett Egyesült Államokban lerántották a leplet a megszokott gondolkodás egyik alappilléréről, a személyként elidegeníthetetlen jogokkal rendelkező vállalatról, és újra (mert azért ez az amerikai történelemben már korábban létezett) megjelent az a gondolat, hogy minden vállalat gyakorlatilag egy bizonyos feladat megvalósítására létrehozott szolga, és teljes mértékben és minden szinten alárendelt szerepet játszik az emberekkel szemben.
A titánok természetesen nem pusztulnak el egy módosítási javaslattól. Viszont a megszokott összemosással szemben most megjelent egy éles frontvonal "ember" és "cég" között, a harc megkezdődött. Minden elismerés megilleti azokat, akik kiálltak erre a küzdelemre. Az Erő legyen velük.
Önreklám: részletesebb elemzés a "jogi személyek" életével és működésével kapcsolatban a Hajnalvilág 56. oldalán kezdődő "Evolúciós hatás" fejezetben olvasható. Még érdekesebb a párhuzam a 79. oldalon kezdődő "Kylkhor, Gólem" fejezettel - ezt a részletet bizony most be is másolom ide. A vastag betűs kiemelést azért tettem most bele, mert pontosan erre tesznek kísérletet: a "születés", vagyis az "élőként kezelés" eltörlése a cél.
A zsidó kabbala szerint a megfelelően képzett rabbi számára lehetséges, hogy agyagból embert formázzon, majd életre keltse azáltal, hogy a héber „igazság” szót írja a homlokára, leállítani pedig a szó első betűjének letörlésével lehet, így ugyanis a felirat jelentése „halál”. A sebezhetetlen, fájdalmat nem érző, félelmet nem ismerő, hatalmas erejű gólem szolgálni fogja alkotóját, de vigyáznia kell vele, ugyanis nem tud beszélni, nincs lelke vagy értelme, ezért minden parancsot szó szerint, gondolkodás nélkül hajt végre, ráadásul minél tovább létezik, annál nehezebb irányítani. Törvény továbbá, hogy Sabbath, az Úrnak szentelt pihenés napján nem lehet életben. A legenda szerint a prágai Lőw rabbi ezt felejtette el, ezért góleme, akit a zsidó negyed elleni erőszakos támadások kivédésére hozott létre, őrjöngeni kezdett, és a fél várost lerombolta, mire meg tudta állítani.
Ezek a történetek sok tanulságot hordoznak az emberi teremtő képesség hatalmáról és sebezhetőségéről egyaránt. Ma túlnyomó részben egy általunk teremtett világban élünk. Időnk jelentős részét olyan gondolatok foglalják le, amelyek nem a valós (étel, ital, környezet, emberek), hanem az általunk teremtett világra vonatkoznak (árucikkek, politika, gazdaság, karrier, szórakozás). Ez a világ egy általunk teremtett, mérhetetlen hatalommal rendelkező, önálló lényként viselkedik, érzéketlen a fájdalomra, nem fél semmitől. Valójában mi magunk alkotjuk, egyedi fájdalmaink, szenvedésünk és bukásuk a gólem testében zajlik, ám gond nélkül lecserél bennünket a helyünkre várakozó versenytársainkra.
A gond is ugyanaz vele: nem tartottuk tiszteletben a gólem megalkotásának szabályait. Nem vettük figyelembe, hogy a gólem mindent szó szerint értelmez, nincs benne „lélek”, amely figyelembe venné a tettek következményeit, hosszú távú hatásait, a gyengébbekre gyakorolt hatását. Ha azt mondjuk neki, hogy „az ember a legnagyobb érték”, illetve azt, hogy törekedni kell a hatékonyságra, akkor a gólem lecseréli a helyi „értékes” embereket távoli, arctalan rabszolgák tömegére, igyekszik minél kevesebbet használni a túl értékes nyersanyagból. A gólem eszköz, amelyet használni kell, és a használatával járó felelősséget értelmetlen átruházni rá, és a „gazdasági törvényszerűségekre” hivatkozni.
Életben hagytuk Sabbath napján. Profán megfogalmazásban: az Úr rendelése szerint minden hetedik napot tölts azzal, hogy megszemléled, mit csináltál az elmúlt hat nap során, és ezt ne a megszokott tevékenységi körben tedd, hanem az Ő színe előtt, vagyis egy abszolút, teljes hatalom és tudás birtokában ítélő külső szemlélő előtt, a teljes felelősség tudatában, kifogások és mentségek nélkül. Ez az idő az ember és Isten személyes találkozásának van rendelve, a gólem, az ember által teremtett szolga nem szólhat bele, az életét meg kell szakítani. Megtörtük ezt a szabályt, nincs az életünkben egy állandó szembenézés minden tettünk következményével, felelősségünkkel; ezért az általunk teremtett, mérhetetlen hatalommal rendelkező gólem őrjöngeni kezdett. Pusztítja városunkat – természetes életterünket, és minket magunkat is veszélyeztet.
A gólemet mi teremtettük azáltal, hogy agyagból gyúrtunk egy alakot: saját rendszerünkben modelleztük az életet, evolúciót, emberi gondolkodásunkat, majd ráírtuk a homlokára: „igazság”. Igaznak tartjuk a pénzügyi törvényeket, gazdasági szabályokat, élőnek hisszük a gólemet, és elfelejtettük, hogy hét naponként le kellene törölni a homlokáról ezt a szót, és az eszköz helyett önmagunkba, erkölcsi törvényeink felé kellene fordulnunk; elfelejtettük, hogy képesek vagyunk felülemelkedni a gólemen. Ettől aztán a gólem egyre irányíthatatlanabbá vált, hiszen mesterei, mi magunk nem hiszünk már a felette való hatalmunkban, sőt, inkább hazugságokba menekülünk a felelősségtudat elől.
A gólem azzal állítható meg, hogy a homlokára írt „igazság” szó első betűjét, az aleph-et (alfa, az első betű, a kezdet, a születés, teremtés jele) letöröljük; a megmaradó betűk jelentése: halál. Akár úgy is fordítható ez a gondolat, hogy ez nem a gólem elpusztítása, hanem lényegének megjelenése. Mi írtuk rá, hogy ő az igazság, hogy valóban létezik, de ha teremtő erőnket elvonjuk tőle, a helyén a halál marad: a gólem maga nem élő, és halált hoz mindenre, amivel érintkezik. Más szóval: ahhoz, hogy ne tegyen tönkre mindent, a mi hitünk, teremtő erőnk, felelősségünk elengedhetetlen.
2011. december 10., szombat
Komlomedia - az iraki háború valósága
Újabb érdekes hely a neten: http://komlomedia.wordpress.com/
A szerkesztő kérésére (a magam szintjén) lefordítottam egy Irakból hazatért amerikai veterán nyilatkozatát, amely azért árnyalja a közismert közhelyeket a háborúval kapcsolatban (bár sajnos csak újabb közhelyekkel, de legalább a másik nézőpontból). A link a levélben, amit engedély birtokában teljes egészében ide is bemásolok...
Köszönöm a segítségedet, és a jövőben is élek vele, ha olyasmit találok, amit azokkal a magyarokkal is érdemes megosztani, akik nem beszélik az angolt. Mostanában egyre több kerül a figyelmem középpontjába, és szeretném ha minél több emberhez eljutna az üzenet, hogy az általuk nézett/olvasott médiában nem mindig az igazság jelenik meg.
Csak nyugodtan, bár reményeim szerint nemsokára ismét munkába állok (egyik világmegváltó tervemmel sem sikerült átütnöm számtalan ígéretes jelölt ingerküszöbét), így kevesebb időm lesz. Viszont lefordítottam néhány számomra értékes videót, a linkeket megtalálod a honlapomon: http://hajnalvilag.hu - ha érdekeset találsz közöttük, add tovább bátran.
... csak arra kérnélek, ha valami tőlem származó dolgot megjelentetsz, a hajnalvilag.hu linket tedd oda mellé, hátha én is fogok valakit rajtad keresztül...
A videót feltöltöttem saját oldalamra is: http://www.youtube.com/watch?v=pr1ei2rB7J0
Remélem nem tiltják be, mert mostanában már ezt is elkezdte a YT, a cenzúra mellett
Hmm... Idéznék magamtól:
"A diktatúra az, amikor a beszélő száját betömik, a látó szemét befogják.
A demokrácia az, amikor a hallgatók fülét telebeszélik, a néző szemét elkápráztatják.
Kicsit más, mégis hasonló. A diktatúra kegyetlen, demokrácia kicsit drágább..."
A rendszer legitimációját jelenleg az adja, hogy el tudják hitetni velünk: bármit láthatunk, bármit megoszthatunk. A kontrollt az jelenti, hogy az elérhetőséget súlyozni lehet, illetve az értékes tartalmat szeméttel lehet körbeönteni.
Ugyanakkor véleményem szerint nem nyúlhatnak túl ezen az eszközön, nem adhatnak túl sok bizonyítékot arra, hogy diktatórikus eszközöket is felhasználnak - szóval szerintem, bár nyilván megnehezítik egyes tartalmak elérését (végül is, "ők" fizetik a YouTube költségeit, miért örülnének neki, hogy ellenük használják), sok őrületes katasztrófa bekövetkezhet még, mielőtt a Facebook, a YouTube és a Google bezárna.
Valójában ezek az irányítás mai eszközei, lassan erősebbek, mint a hagyományos média, de nem játszhatják el a hitelesség illúzióját, nem lóghat ki a lóláb. Ezért MUSZÁJ, hogy láthass "rendszerellenes tartalmat" is rajta... Róka fogta csuka
De ez sem gond, nekik azt kell elérniük, hogy ne hidd el, vagy inkább idegenkedj tőle, mint együtt érezz, vagy ha ez is megtörtént volna, érezd magad tehetetlennek. Akkor te magad fogsz elzárkózni a hasonló tartalmak elől, vagy Armageddon-várásba menekülsz, mint Tibor bá és látogatói.
Ehh, megint prédikálok...
Készítettem egy bejegyzést is a videó köré kis helyi médiánk blogjára: http://komlomedia.wordpress.com/2011/12/08/halj-meg-ertem/
Ha terjesztésre érdemesnek tartod, ajánld ismerőseidnek.
Köszönöm, de ha ránézel a dolgaimra, láthatod, nyakig vagyok "terjeszteni valóval", viszont kevés "fül" van rá, velem nem sokat nyersz. A konkrét eset pedig nálam a "jelenség" szinten van, én viszont az okokkal szeretnék foglalkozni. Persze, minden beteg valamelyik tünetbe hal bele, de gyógyítani az okot kell...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)