A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészség. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. március 25., csütörtök

Oltás szervezés (a 21. században)


Lorand Kedves 23 hours ago
Nem értem. Itt van az a kérdés, hogy az oltást be kell adni. Gyorsan, szervezetten, pontosan.
Mi a feladat? Valaminek eljuttatása egy raktárból adott emberhez, adott címre.
Csinálja ezt valaki minden egyes nap, csontra optimalizált infrastruktúrával, betanított szakemberekkel? IGEN. Ők a csomagküldő szolgálatok.

Biztos nem annyira egyszerű, hogy a furgon jobb egyre beültetünk egy orvost, az ölébe teszünk egy szivargyújtóba dugható hűtőtáskát, és innentől hagyjuk, hogy a feladatot folyamatosan, akár milliós értéket képviselő tárgyak esetében megbízhatóan megoldó szolgáltató tegye a dolgát (útvonalszervezés, címzettel egyeztetés, járműkövetés). Nyilván nincs erre kész recept, de nehezen látom be hogy miért NE lehetne. Szerintem még versenyeznének is azon, hogy melyik mennyit tud célba juttatni, főleg a nemzetközi játékosok (gyors keresésre a DHL, UPS foglalkozott is a feladattal).

Ehelyett azon morfondírozni, hogy hol legyen az a hely, ahová a leginkább veszélyeztetett embereket összegyűjtjük szúratni, hátha hordozza valaki a fertőzést (vagy megfertőződik az oda-vissza úton)? Hogyan építsünk lóhalálában új informatikai rendszereket, diszpécser szolgálatot, stb. arra, ami ebben a pillanatban elérhető? Hogyan rekviráljunk már a járvány előtt is szűk egészségügyi erőforrásokat (hely, ember) ahelyett, hogy korrekt módon megvennénk és testre szabnánk a létező szolgáltatást? ...

Nyilván protokollt kéne kitalálni. Például: a szállítók csak már védettek lehetnek, soron kívül oltjuk a jelentkezőket. Az oltóember nem megy be a lakásba hanem visz egy műanyag széket amit az akció után fertőtlenít, kesztyű, maszk, stb. Nem értek hozzá, de szerintem vannak akik igen, és minimalizálni tudják a kockázatokat (szerintem jóval a mostani terelgetős változat alá mehet).

Szóval, nem értem, de ez nem egyedi eset. Elnézést a dühöngésért, néztem volna Netflixet ehelyett... :-(

Orsolya dr. Szepesi 20 hours ago
Nem rossz ötlet ez....vagy ugye akik logisztikában a legjobbak, az a katonaság, de akkor kitörne a pánik, hogy úúúúristen, bevetik a hadseregeeeeeet.....

Lorand Kedves14 hours ago (edited)
@Orsolya dr. Szepesi Elnézést, én rövid távon elérhető, évek óta megbízhatóan üzemelő megoldást javasoltam, sajnálatos módon egy ilyen vacak felületen.
Ugye nem tételezi fel, hogy a honvédség a mai napon rendelkezésre álló vakcinák számának sokszorosát kézbesítette pontosan, személyesen egyeztetve, folyamatosan követhető módon a raktártól kézbe? Vagy hogy erre holnaptól varázsütésre képessé válna, akárhány baráti csiliárdért?
Viszont pontosan ezt tették a csomagküldő szolgálatok, ismétlem: a mai napon ugyanúgy, mint az elmúlt évek során minden egyes nap. Semmit nem kell kitalálni, megszervezni, betanítani. Nyilván az utolsó pontig, a vakcinát nem oda-, hanem beadni kell, ide kell megfelelő személyzet, módszertan. A nemzetközi cégek kifejezett örömmel fogadnának egy ilyen feladatot megfelelően kidolgozott protokoll mentén, mert azonnal másolnák harminc országban és pontosan tudják a hosszú távú lehetőségeket (lásd tesztek, védőeszközök kézbesítése Szingapúrban). 
De hát én csak reszelgetem a körmömet és hülyeségeket beszélek. Ahogy mindig.

Orsolya dr. Szepesi 13 hours ago
Csak egy kósza gondolat volt....

Lorand Kedves 13 hours ago (edited)
@Orsolya dr. Szepesi Az enyém viszont inkább dühöngés :-(
Miért nekem jut eszembe a zuhany alatt az a kósza gondolat, hogy egy logisztikai feladatot talán logisztikával foglalkozó cégekkel kellene végeztetni reálisan megteremthető, értelmes feltételek között? Miért érzem magam egyedül amikor arra gondolok, hogy az "oltópont" definíció szerint hülyeség a 21. században? Csak én gondolom úgy, hogy aki veszélyeztetett, épphogy maradjon otthon és vigyük el neki az oltást mert minden eszköz adott ehhez - ahelyett, hogy odautazik (pl. közösségi közlekedés, sárga zóna), egy helyre kerül sokakkal (piros zóna) aztán hazautazik... Nooormális ez, Márgit??? - kérdezné Besenyő Pista bácsi.
Elnézést... inkább leválok a témáról, jöhet a Netflix meg a sör, gondolkodni fáj itt. Egészség!

2011. október 11., kedd

korszellem-204

Szerintem részben egyetértünk.

Én is arról beszélek, hogy a mai eszetlen pazarlás, aminek a nevében agyonnyomják azt a réteget, akik az életben maradásunkért dolgoz(ná)nak a földön, teljes mértékben abszurd. Végigjártam, látom, miért van így, és hogy ha így folytatjuk, akkor becsukhatjuk a boltot. Ettől függetlenül szükség van egy kis részére: kellenek tanárok, kell kommunikáció, kell sürgősségi orvosi ellátás: valódi segítség a valódi bajban, és itt nem a hajhullásra gondoltam, hanem azokra a példákra, amik felett elsiklottál.

Egyébként én is láttam közelről orvosi statisztikát (bár ennek majdnem húsz éve!), ahol az volt a sport, hogy nem azt kellett fődiagnózisnak beírni, ami a valódi baj volt, mert a kapott pontok, és az abból számolt támogatás optimalizálása mást kívánt. Nem beszélve a kezelési problémákról, amelyeknek szintén fel kellett merülni (persze azért nem túl nagy arányban), papíron, plusz pénzért. Szóval az adatok teljesen egyértelmű racionális okok miatt köszönő viszonyban nincs a valósággal már "bevitelkor" sem. Egyről beszélünk?

Ahogy figyelmen kívül hagytad azt is, hogy a kivonulós módszerrel, még ha a lótrágya szuper is, az átmeneti időben elveszítenénk a népesség jelentős részét, mert mire elméletileg felpörgetnénk a biogazdaságot, gyakorlatilag éhen-szomjan haltak, megfagytak az emberek mondjuk a városokban (igen, a WC ülőkéjük és tévéjük mellett, mert nincs BOLT, VÍZ és ÁRAM) - vagy az életrevaló maradékuk gonosz módon kirajzott, és megette a jövő évi vetőmagodat. Ettől meg szerintem kifogy a szufla a valóban szükséges fenntartó rendszerekből is.

Na, szóval kérhetném, hogy ne a feltételezett véleményemmel vitatkozz, hanem húzzunk valami értelmes vonalat?
Ha azt mondod, a recepted mentén biztosítható a jelenlegi népesség fenntartása és átvezetése egy bio-életmódba, akkor írd le, hogyan, mert számomra ez nem világos.
Ha azt mondod, ez nem megy, és bevállalható a népesség 50-90 százalékának elvesztése, de a többi majd jól lesz, akkor én kiszálltam, mert ez a vonal nem érdekel, ráadásul önbecsapásnak tartom: nem látom az értelmes emberi élet, fejlődés esélyét a "szerencsés" maradék számára sem.
Én meg azon törpölök, hogy van-e járható út a teljes népesség átvezetésére egy olyan jellegű világba, amelynek jelentős része az általad leírt kép szerint működik, de képes fenntartani a mai globális civilizáció valóban szükséges, mondjuk 1%-át, ami cserébe mindnyájunk (szó szerint, tehát globálisan minden egyes ember) számára a mai fogalmakkal mérve, és a fenntartható módon használt erőforrásokkal elérhető legjobb életminőséget. Ebben nyilván nem szerepel mindaz, amit az imént listáztál, de benne vannak azok az előnyök, amiket én felsoroltam. Szerintem ezért érdemes dolgozni.

Eredeti hely

Válaszul erre

Válasz 1

korszellem-202

Kedves József!

Ez a nézőpont az a tipikus hiba, amit a jelenlegi átalakulással kapcsolatban elkövetni szokás.

Igen, teljesen igazad van abban, hogy egy "majdnem" önellátó közösség meglepően kis területen gazdálkodva képes önmagát fenntartani - ezzel udvariasan letakarja azt a részt, amivel nem kíván foglalkozni: egészségügy, oktatás, közrend, kommunikáció, ellátórendszerek, energia, ipar, tudomány, és így tovább a végtelenségig.

Egy percig sem kételkedem abban, hogy lehetséges egyetlen bátor ugrással évszázadokat VISSZALÉPNI a történelemben. Csakhogy az akkori feltételek mellett a világ népessége a mainak töredéke volt - ebből számomra az következik, hogy a töredékére kellene visszaesnie. Akkor is, ha az azóta bekövetkezett változásokat (talajerő drasztikus csökkenése, folyamszabályozás, szennyezések, atom-kérdés, ...) szintén a szőnyeg alá söpörjük. Ez utóbbiakat is végiggondolva számomra egyértelműnek tűnik, hogy ebben az irányban NINCS kijárat.

Azt jól látod, hogy a valódi értéktermelő szektorra iszonyatos terhet pakol az infrastruktúra, amelyet ma hétköznapi környezetnek tekintünk, és annyira hozzászoktunk, hogy bele sem gondolunk, milyen lenne az élet nélküle. Mondjuk hogy a kovács veri ki a gyereked begyulladt fogát, vagy egy szimpla lábtörés miatt hal meg, vagy válik egy életre nyomorékká. A szomszédot a bíró veri agyon, mert erősebb, így neki van igaza, és mindenki jobban jár, ha kussol.

Véleményem szerint a hozzám hasonló "forgószék-forradalmárok" feladata nem a saját kivonulásuk előkészítése, hanem pont az ellenkezője: segíteni abban, hogy a valóban szükséges infrastruktúrára (a fent felsoroltak) parazita módon ráépült marhaságok (pénzügyi rendszer, politika, anyagi és szellemi szemétgyártás) felszámolhatóak legyenek. Hogy aki élelmiszert termel, képes legyen etetni azt, aki ugyanazt a közösséget tanítással, gyógyítással, kutatással, ipari termékekkel, ... szolgálja.

Eredeti hely

Válaszul erre

Válasz 1

2011. október 1., szombat

antalffy-135


23-26: Oké, oké, megint bocsánatot kérek.

Ha nem lett volna egyértelmű, a (most már) 6, illetve főként a 7,8 válasznak szólt a "színvonal" megjegyzés. Külön köszönet a 25. megjegyzésért Armának, aki bevallottan nem olvassa el, amit írok, de azért viccesen reagál rá. Elnézést, hogy én tényleg komolyan veszem ezt a témát, és bosszant a felületes viccelődés. Olyan, mintha egy sakkfeladványon törném a fejem, amit az egyik "hát adj mattot, nem?" felkiáltással kezel, a másik meg vigyorogva felborítja a táblát. Csoda, hogy ezután felmerül bennem a hozzászólásom feleslegessége? Tökéletesen egyetértek a 26-os hozzászólás következtetéseivel, beleértve azt is, hogy bunkó vagyok, köszi, Csont, nem mondtál újat. Pont ezért fáraszt az, hogy mégis itt rizsázok.

Tovább árnyalja a képet Gloucester 5. hozzászólása, ami a link miatt késleltetve jelent meg - ő viszont UTÁNANÉZETT a dolognak, és megtalálta, amire én csak homályosan emlékeztem. Igen, az alomszék használatával KI IS TUDOD IRTANI a növényeket, ha nem figyelsz. Hát erről szól a "színvonal", nem az, hogy "úgyis elbomlik", meg játék a becsült százalékokkal. Azért ide is beidézném a vonatkozó részt, hogy megmaradjon:

"A másik kísérlet néhány nyárral később történt. Elég csúnya prosztatagyulladásom volt, amire az urológusom nagy dózisú antibiotikumokat adott – főként ciprot és levaquint. Néhány hónapba telt, mire rájöttem, hogy ez idő során az végtermékeim nem segítettek, hanem ártottak a növényeknek, akik láthatóan meghaltak, vagy haldokoltak. A talaj a két folton, ahol könnyítettem magamon, kifejezetten csupasszá vált, ami igen ritka ebben a mérsékelt égövi esőerdőben. A foltok csupaszok maradtak a következő két évben is.

Tudom, tudom. A mintavételem csupán egy személyre korlátozódik, és nem tudok tanulmányokat felsorakoztatni, amelyek bemutatják, hogy a lebomlott, részben lebomlott és nem lebomlott cipro és levaquin megöli a talajbaktériumokat, de láttam, amit láttam. És amit láttam, az halott terület volt.

...

Végre elértünk az antibiotikumokhoz. A cipro és a levaquin is „tág spektrumú” antibiotikum, ami azt jelenti, hogy ahelyett, hogy egyetlen baktériumtípust vagy családot céloznának meg, baktériumok széles családjaira és fajaira vannak hatással. Mind a cipro és a levaquin jelentős része a testen áthaladva elbomlatlanul kerül a vizeletbe és ürülékbe. [Lásd: levaquin és cipro] A cipro-nak például bármely dózisban a 20-35 százaléka áthalad az emésztőrendszeren és kiürül onnan változatlan teljes erejű formájában. Így bekerülhet a talajba.

Az egész fenti okfejtés célja az volt, hogy megmutassa, hogy a növények nem képesek a talajban lévő baktériumok közössége nélkül nőni és virágozni. [A hidroponikus növénytermesztés során homok vagy vermikulit közegen nőnek, amely nem tartalmaz baktériumokat. A túlélésük oka az, hogy a szükséges tápanyagokat vegyi üzemben állítják elő, olyan formában, amit a növény direkt módon fel tud venni.] A tág spektrumú antibiotikumok, amiket szedtem, megölte ezeket a baktériumokat, a füvek gyökereiben és azok körül. Ez szétbomlasztott sokat azok közül a szoros és kölcsönösen hasznos kapcsolatok közül, amitől a füvek függtek – és ez esetben ez megölte őket."

----

A hasznosság kérdése is itt végződik valahol. Nem hiszem, hogy bármilyen kontextusban lebecsülő módon írtam volna arról, amit csináltok, Tibor bá, Csont, és a többiek - ha van türelmetek, szó szerint megkereshetitek, de emlékeim szerint mint pozitív példát említem, és így is gondolok rá. Az egy másik kérdés, hogy nem rejtem véka alá: szerintem ez KEVÉS. Legalábbis ahhoz, hogy MINDNYÁJUNK számára megoldást jelentsen.

Elnézést a sokadik ismétlésért, de a "parttalan vitánk" arról szól, hogy Tibor bá eleve elrendeltnek veszi az emberi faj kilencvenvalahány százalékának pusztulását, és a "megoldást" a maradék számára keresi. Én pedig azt állítom, és ennek érdemi cáfolatát nem kaptam meg, hogy NINCS MARADÉK, mert olyan helyzetben vagyunk, amiben ha a 90% "elmegy", akkor a maradék 10% számára létszám és szervezettség hiányában MEGOLDHATATLAN és halálos problématömeget hagy hátra. Következésképpen: "10%-nak szóló megoldás" nem létezik, olyat kell keresni, ami hét (nyolc, tíz) milliárd emberre skálázható, ÉS évek alatt bevezethető. Még akkor is, ha az elképzelt maradéknak szóló megoldás racionálisabbnak is tűnik, mint az én képzelgésem.
Kérlek, javíts ki, Tibor bá, ha tévesen foglaltam össze a változatodat.

Nem fogok mentegetőzni azért, hogy végül nem tudtam szalmaházat építeni, vagy azért, mert családom van és akkor éppen baromi sok munkám is volt, így nem csak a saját igényeim határozzák meg azt, amiben élek.
Nem fogok sportversenyt rendezni azon, hogy melyikünk tesz hasznosabbat. Pontosan tudom, hogy amit ti csináltok, annak itt és most látható értelme van, minden tekintetben hasznos minta és tapasztalatforrás - viszont NEM skálázható a kívánt mértékben és időtávon, így ettől még tuti megjön az összeomlás. Ezt, ha jól értem, ti sem vitatjátok.
Amit én csinálok, egy Don Quijote-i szélmalomharc veletek és a számítógéppel, de lovagi szabályaimon akkor sem változtatok, ha nevetségesnek látszik - és mennyivel kisebb ökörség az, amit itt mondok, ahhoz képest, amit le akarok programozni... Továbbra is azt hiszem, hogy látom azokat az óriásokat, akik bennünket kicsinálnak. Nem csak, sőt elsősorban nem a "nagyvilágban", bankokban, politikusokban, zsidókban, cigányokban, pirézekben - hanem bennetek, az itt folyó beszélgetésben is.
Remélem, nem szívjátok nagyon mellre az ütődött lovag magánvéleményét.

Szóval, köszönet Gloucesternek, aki remélem a beszólásom nélkül is felhívta volna a figyelmet a "bemenet" tisztaságának fontosságára, és talán felmerül a kérdés, hogy például a tartósító szerek mennyire szeretnek elbomlani.
Megyek vissza az elefántcsont tornyomba az őszinteségemmel játszani a sarokban.



Eredeti hely

2011. július 27., szerda

antalffy-59


144 Géza:

Oké, csak sehol nem láttam azt említeni, hogy "a várható globális nukleáris szennyezés miatt az első táplálkozástól számított átlagos várható élettartam 15 év, egészséges genetikai struktúrával rendelkező gyermek születésének várható esélye 5%" - vagy mit tudom én (nyilván pontos számokat nem tudok mondani, csak egy ilyen "apróság" képes teljes irrealitásba száműzni bármilyen "valami csak lesz" elméletet).
Amíg pedig él az infrastruktúránk és vannak műszereink, a dolog úgy néz ki, ahogy Fukushimánál: épp most égetik a radioaktív marhahúst és gabonaféléket. Gyakorlatilag mindent, ami ott termett. Ez szállítás és egyebek nélkül Game Over.

Érdekes, én is élőlényként kezelem a civilizációt, és benne sejtekként az embereket, erről futottam egy érdekes kört egy másik fórumon - és talán a felsorolt jelenségekre adott válaszomra is utal. Idézet, két hozzászólásból ollózva:

"A téglák agyagkupacokból készülnek. A házak téglából - és nem sok-sok kupac agyagból.
OK, földszintes házat lehet tapasztani agyagból - ezek a mai struktúrák. De katedrálist: egy globális és valóban pozitív civilizációt hiába tervezünk, hiába hordunk össze hatalmas kupac agyagot, azokat egyenként meg kell formálni és ki kell égetni. Ahhoz, hogy a katedrális felépüljön, egy dolgot tehetek: önmagamat, ennek egy tégláját megformálom és kiégetem. A "többieket kiégetni" nem lehet. Ha te is téglává égeted magad, akkor két tégla lesz. Nevetséges mennyiség - ugyanakkor összehasonlíthatatlan minőségi különbség, ami gyökeresen más építkezést tesz lehetővé, ami végtelen mennyiségű agyaggal is megvalósíthatatlan."

...

"Viszont passzív volt ez a hasonlat, mondok másikat. Cseréljük le az agyagot őssejtre, a téglát pedig testi sejtre. Ha az őssejt nem szaporodik, nem lesz belőle semmi. Ha viszont elért egy kritikus pontot, testi sejtté kell alakulnia - ezzel elveszíti a szabadságát, cserébe viszont egy élethosszig tartó szerepet kap egy nagyobb szervezetben. Attól, hogy ő mostantól májsejt, nem irányítja a többi őssejtet, nem "várja" őket... az a feladata, hogy "jó májsejt" legyen. Ha ez az átalakulás helyesen végbemegy, egy minőségileg magasabb szintű szervezetet kapunk - ha nem, törpét, óriást vagy rákos beteget. A szervezetért egy sejtje pontosan egy sejtnyit tud tenni - viszont ha nem teszi meg, nem a szervezet, hanem a daganat része lesz.

Ez jó hasonlat, mert messzire visz.
A történelem során az emberek többsége valóban testi sejtként létezett, névtelenül - az egyéni akarat mindig kisebb volt, mint a felsőbb szervező erő (földesúr, egyház, állam) szándéka. Ezek a nagy struktúrák versenyeztek (az evolúció örök törvényei szerint) a területért, erőforrásokért, irányító szerepért mindaddig, amíg az egész bolygót nem uralta két, egymással szemben álló entitás. Ekkor jött a csoda: a szervezetek és az evolúció logikáját, az "utolsó, mindent eldöntő harcot" a fegyverek erejétől megrettent egyének elszabotálták! A legmagasabb vezetői szinten és a "tömeg" szintjén egyaránt megjelent a szervezet oszlása, a sejtek őssejtté alakultak, nem voltak hajlandóak saját struktúrájuk részévé válni, ha ez a struktúra tovább vívja az evolúció által rákényszerített harcot. Nem csak a kommunista, de a kapitalista struktúra is összeomlott (csak például: a cégek ott és annyira szabotálják a szabad piac elvét, amennyire csak képesek rá), újra, de most már globális, egyidejű őssejt-halmazzá alakult.
Persze, most is vívunk különféle háborúkat különféle hazugságok mentén, de pont ez a lényeg: a rendszer kénytelen hazudni a sejtjeinek, mert azoknak már nem elég, hogy "Kossuth Lajos azt üzente...": "vad, önző, szabad" őssejtek, nem irányítható, eldobható, csereszabatos testi sejtek!
Most, előttünk áll az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e az egész bolygót, térben és időben, minden lakójával együtt magába foglalni képes struktúrát álmodni és annak testi sejtjévé alakulni. Ha nem, úgy végezzük, ahogy egy globális tumornak végeznie kell: darabokra hullva, egyéni túlélésért küzdve. Ha igen - nos, az egy másik történelem kezdete."

Lehet, hogy egyetértünk?
:-)

145, Attila:

Csak azért hoztam látható példákat, hogy a háttér irányítás létén vagy nemlétén ne kezdjünk már el vitázni. A kérdés az volt, hogy mit kezdjünk velük, a válasz pedig az, hogy nem kell bedőlni nekik, el kell hinnünk, hogy nélkülük, csak a "szomszédainkra" támaszkodva is tudunk élni, akár jobban is, mintha az ő irányításuk alatt a szomszédaink ELLENÉBEN léteznénk.



Eredeti hely

2011. július 12., kedd

antalffy-35


Bocs, akkor mégis...

25: rájöttem, semmi gond :-)
A dolog szerintem is egyszerű. Tibor bá jövőképe olyan, amelyben sok minden, amire ma azt mondjuk, hogy borzalom, ami ellen a felmenőink létrehozták a mai, és általunk éppen tönkretétel alatt álló ellátórendszert, természetes és mindennapos lesz. Több évszázadot esünk vissza fejlettségben, a visszamászás esélye nélkül.
Ha nem tetszik a túl egyszerű "játékom" piros keresztekkel, akkor bonyolítsuk így: egyik fiam hasmenésben fog meghalni, másik tetanuszban, a harmadik megfagy. Engem a vakbélgyulladás visz el. Persze ez neked nem sokat jelent, de ugyanez igaz rád is, és mindenkire, akit szeretsz. Válassz Tibor bá ezer halálneméből, melyiket szeretnéd. Bármelyik nap. Fájdalomcsillapító, orvos? Ugyan már... Tudom, ez is 100% meg az is, nade... micsoda különbség kérem! Érted?

És ha még emlékszel az első hozzászólásomra: az okos spájzolás, önellátás azt jelenti, hogy nem éhenhalsz, hanem előbb-utóbb agyonvernek a kajádért, ivóvizedért (mert nincs elég, és a "többiek" nem halnak meg békésen egy távoli sarokban, hanem a legrosszabbak fognak portyázni).
Vagy simán meghalsz sugárfertőzésben (vagy mondja meg valaki, mitől nem lesz sokkal nagyobb baj az európai 100+ atomerőmű egyikében sem). Ennyit érnek az egyéni, armageddon-utáni stratégiák. (22-nek szintén. Én is önző vagyok - csak azt is látom, mennyire függünk a közösségektől. Ettől függetlenül amit csinálsz, az szerintem is a jövő kezdete.)

Tibor bá szerint ez az elkerülhetetlen jövő. Én meg azt mondom, mindent meg kell tenni az elkerülésére.

26: egyén lehetőségei. Tisztelettel ajánlom Mohandasz Karamcsand Gandhi Önéletrajzát mindenki figyelmébe. Egyetlen ember - igaz, egy rázós történelmi helyzetben, de amíg háborút kirobbantó pszichopata állatot minden válság teremt egy bokorral, ilyen csókát keveset találni. Ő valóban történelmet csinált, "mellékesen" - mert belülről nem spájzolt, nem harcolt, csak következetesen hitt egy lehetetlen álomban, aminek logikájától nem tudott szabadulni.
Nem a "tömeg" ébredésében hiszek, ugyanolyan értelmetlennek látom, mint te. Abban hiszek, hogy kevés ember is tud ma olyan mintát teremteni, amelyet a tömeg is képes követni. Tény, hogy "legfelülre" ma a legalkalmatlanabbakat választja a rendszer, de ma már nem kell "legfelül" lenni ahhoz, hogy mások is láthassák a mintát, és nem kell őrületes befektetés egy működő, skálázható informatikai rendszer kialakításához.
Ha pedig ez nem történik meg, akkor jön az a pusztulás, amit leírsz - sőt, nagyon visszafogott vagy. De csak akkor, ha hátratett kézzel várjuk, meg hamis illúziókat kergetve spájzolgatunk ahelyett, hogy összekapaszkodnánk, és tennénk valamit. És ha mégsem sikerül megúszni? Na bumm, legalább megtettünk mindent, amit tudtunk.

27: Tudok-e egy rövid, kényelmes utat a szakadékon keresztül? Ugorj bele, hamarabb vége van.
Ha egyszerű lenne a megoldás, már régen azt csinálnánk. Nekem 120 oldalba sikerült tömöríteni azt elemzést, amit hajlandó vagyok elhinni. Nem "túlélésről" szól, hanem az emberi faj törvényszerűen bekövetkező jelenlegi kamaszkora utáni felnőtté válásról. Google: "Hajnalvilág", pdf-et megtalál, olvas, kritizál.



Eredeti hely

2011. június 19., vasárnap

antalffy-25


Kedves Tibor!

Mindenekelőtt jobbulást és jó egészséget kívánok!

Ugyanakkor kicsit vesézném a szemléletes leírást egy rosszul, de még működő infrastruktúráról. Lássuk ugyanezt a történetet a "kivonuló-túlélő" modellben, kezdve onnan, hogy megtörtént a baj.

1: Telefon. Hát az nincs. Így, hogy ketten együtt voltatok, némi sikertelen kiabálás után eldöntheted, hogy magára hagyod-e szenvedő párodat, amíg elmész segítségért, vagy megpróbálod valahogy magaddal cipelni, amivel esetleg az állapotát súlyosbítod. A döntést persze befolyásolja, hogy mindez a kiskertben történt, vagy "csak egyórányira" vagytok kint a szántón, illetve, hogy mennyi kóbor kutya, vagy az időközben visszatelepült ragadozó lehet a közelben. Ha esetleg egyedül ért valakit a baj, akkor sok óra várakozás következik, amíg hiányozni nem kezd a sérült...

2: Kijönnek érte. Hát ez sincs. Ha szállítás, az azt jelenti, hogy csináltok egy hordágyat és beloholtok vele valahová - vagy ha van szekér, akkor az óriási királyság. Ugyanis a közösség szekerei persze befogva a munkába csak lassan elérhetők - no azon aztán nem ártana a vákummatrac, tekintve, hogy összeomlás után nincs különösebb útkarbantartás. Persze nincs.

3: Beviszik a kórházba. Hova?? A kórház ugyanis az a hely, ahol sok jól képzett ember "lopja a napot", nem csinál mást, mint a hasonló betegekre, sérültekre vár - amiben két pont is lényeges: OTT VAN, tehát nem az történik, hogy lélekszakadva, sok óra után elértél a felcserhez, és ő nincs otthon, újabb órákat vársz, amíg megjön. Továbbá SOKAN vannak, különböző szakterületek orvosai, tehát nem az történik, hogy esetleg pár óra múlva befut a felcser, de gőze nincs róla, hogy ebben az esetben mit kéne csinálnia, vagyis vagy csinál valamit a tekintélye védelmében, amiről gőze nincs, hogy jó-e, vagy továbbküld egy másik felcserhez. Igen, felcserHEZ, mert aki elhívja a felcsert valahová, mások életét teszi kockára.

4: Diagnosztikai eszközökkel nagy valószínűséggel megállapítják, hogy mi a baj. Hát ez nincs. Esetleg tekerik, forgatják, hallgatják, hogy recseg-e valami.

5: Kezelést kap. Ez megint attól függ, hogy mekkora a kapacitás felesleg, van-e lehetőség (ember, megfelelő épület, kiépített infrastruktúra) egy tartós ellátásra, vagy akármilyen baja van, mehet Isten hírével. Nyilván a kórháznak csak akkor van értelme, ha van benne megfelelő mennyiségű és képzettségű ember, gyógyszer, felszerelés, ... Vagy vegyünk egy műtétet, mi minden kell hozzá.

6: Gyógyszert kap. Olyat, amit komoly laborokban, gyárakban, ellenőrzött körülmények között állítottak elő, amit nem orosz rulett akár valakinek a vérkeringésége juttatni (mivel is?). Hát az nincs, de Piri mama csodabalzsama csodákat tesz ám... Ne értsd félre, én is úgy gondolom, hogy ma sok mindent "túlkezelünk", megvan a helye a csodabalzsamnak is (amit kiszorít a Piri-para-butilbubulin-hexabuxát kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét), de az intravénás gyógyszernek is.

---

Ennek a rendszernek a széthullását látjuk most alulról, illetve vezénylik le rövid távú érdekeiket és saját ostobaságukat követve azok, akik azt hiszik, hogy nekik mindig meglesz az, ami "a többieknek" esetleg nem jut.
De ezt a jövőt népszerűsíti mindenki, aki azt mondja, hogy a mai infrastruktúra rossz, uncsi, béna, úgyis összeomlik, akármit is csinálunk. Hát csak nyugodtan.



Eredeti hely

2011. június 10., péntek

antalffy-15


Ez igen! Nagyszerű összefoglaló, ha létezne még olyan fogalom, hogy "közszolgálati média", igencsak ott lenne a helye. Elismerésem.



Eredeti hely