antalffy-46

109 "Éppen azért nem mert mert fajunk ki akarja használni a természetadta erőforrásokat."

Ez egy kulcsfontosságú megállapítás, viszont szerintem nagyon pontatlan: mit jelent az, hogy egy "faj akar valamit"?
Ahogy én látom, az evolúció szabályai MINDEN fajt arra késztetnek, hogy maximálisan kitöltsék a rendelkezésére álló teret, vagy új teret keressenek. Ez természetesen alkalmazható az emberi fajra is mind biológiai, mind pedig társadalmi struktúrák tekintetében.
Az ember viszont különleges abban, hogy nála egyéni szinten valóban értelmezett az "akarat" fogalma, és véleményem szerint ennek célja: a boldogság (ami viszont ismét egy igen rosszul definiált fogalom, nagyban függ az egyén világképétől), képes empátiát érezni mások iránt, és képes szervezett módon cselekedni.

Az én változatomban a fenti megállapítás így hangzik: teremtettünk egy olyan irányító rendszert (a monetáris rendszert), amely alapszabályaiban egy kielégíthetetlen fejlődési kényszert rögzít, beletapossa az egyént minden kitölthető résbe, és szerezni készteti. Tény, hogy ez a rendszer is belőlünk származik, de az is tény, hogy teljes mértékben tőlünk független külső erőként tekintünk ma rá, és úgy hisszük, megváltoztathatatlan. Ugyanakkor legbelül szerintem nem fogadjuk el, folyamatos frusztrációt okoz bennünk, küzdünk ellene vagy meghunyászkodunk vele szemben.

Mindez számomra teret hagy annak a hitnek, hogy képesek vagyunk megváltozni, és ezáltal gyökeresen új világot teremteni, amely lehetőséget ad (saját fajunk következő generációinak jól felfogott, ha úgy tetszik, önző érdekében) az együttműködő minták kialakítására.

Ezt te lehetetlennek tartod ("ilyen volt már, de nem lesz")? Pontosan mivel indoklod?

---

Eredeti hely