128 Tiborba:
Abban (mérhetetlen örömömre) teljesen egyetértünk, hogy egyikünk sem tudja a saját véleményét abszolút értékben igazolni - remélem ez számodra is azt jelenti, hogy a megoldhatóság nem kizárt!
Ugyanakkor minden elmélet értékelhető az okok megalapozottságának, a várható eredmények és a levezetés logikai tisztaságának mértéke szerint. Én ezen a területen vitatom a felvetéseidet (de ezzel most nem nyitnék új kört, a kérdéseim továbbra is állnak, ha benne vagy egy partiban). Véleménykülönbségünk OKA szerintem nem az életkorunk (megnyilatkozásaid és tevékenységed alapján te "szellemi kor" tekintetében jóval fiatalabb vagy számtalan kortársamnál), hanem a "hitünk" alapját képző döntés. Ezt te is pontosan leírtad, így hangzik:
"Miért bűn az, ha élvezem az életet és nem hozok felesleges áldozatot az utódokért? (akik semmi áldozatot nem hajlandók hozni értem)"
Bocsáss meg a személyeskedésért, de meglátásom szerint az utódokban való csalódásod az elsődleges a forrása a teljes itt felvonultatott elmélet-rendszernek. Bizonyára bőségesen van alapod arra, hogy így állj hozzá. Nem is ezt vitatom, csak azt állítom, hogy ebből a kiindulópontból borzasztó nehéz a jó jeleket meglátni, és erőforrást fektetni a megoldás keresésébe; ugyanolyan "torz" hozzáállásnak minősíthető, mint az én "csak azért is hitem". Ha tetszik, értékeljük mindkettőt a gondolkodásunkra, a döntéseink által a környezetre gyakorolt hatása alapján, vagy aszerint, hogy mire tesz minket nyitottá a környező világ jelenségeiből - függetlenül bármelyik abszolút igazságától (elvégre ezek a mi "személyes igazságaink"). Pontosabban: melyikre ÉRDEMES alapozni? Másrészt: ez a csalódás szerintem egyik OKA fajunk mai bomlasztó tevékenységének, tehát a megoldás része semmiképpen sem lehet.
142 Jancsika:
Igen, azt hiszem a pénz jelenlegi működésével kapcsolatban sok újat nem tudunk mondani egymásnak, bár te láthatóan több konkrét tényt ismersz - számomra a végletekig egyszerűsített modellben lévő elvi hiba (pontosabban: a deklarált és közösségileg "elhitt", elvárt működés alapvető eltérése a szabályokból következő alapvető folyamatoktól, függetlenül annak "jó" vagy "rossz" minősítésétől az adott korban) elég volt ahhoz, hogy a konkrétumok megismerése helyett az okok és a lehetséges alternatívák keresésére koncentráljak.
Az a problémám, hogy az általam látott megoldás kizárólag abban a helyzetben működőképes, amiben ma vagyunk: egy bolygóméretű, egyidejű faj számára - így a "maradék 1%"-os téma számomra teljesen érdektelen. A maradék 1% számára újra visszatérnek azok a motivációk, amik fajunkat a mai állapotba kergették, de már erőforrások nélkül. Ez pedig megint zsákutca, így nem is foglalkozom vele.
A megoldás alapja szerintem nem technikai (sem informatikai sem energetikai: bármilyen eszközt lehet felelőtlenül, rosszul használni), hanem szemléletbeli - lényegében a válasz arra a kérdésre, hogy MIÉRT érdemes "felesleges" "áldozatot" hoznom az utódokért
Ehhez a változáshoz pedig igen durva motivációk szükségesek - nos, ezeket kapjuk meg éppen most, bár nyilván nehéz köszönetet mondani érte...
Eredeti hely
