Köszi, Tibor bá
Szerintetek kinek mekkora nyeresége származik abból, hogy ezeket a problémákat véglegesen, rendesen megoldja? Könyörgöm, javítsatok ki, ha tudtok, de az én tippem: senkinek, semmilyen - veszteség minimalizálás és eltussolás az egyetlen "ésszerű feladat". Eközben a legjobb fizikusaink ott maszturbálnak az LHC körül, vezető mérnökeink azon "dolgoznak", hogyan lehetne ezer lóerős autót építeni, mert arra van "fizetőképes kereslet".
Nem azért nem mentjük meg a világot, mert nem lennénk képesek rá. Meg sem próbáljuk, mert "racionálisan gondolkodva nem éri meg"! Így aztán ki sem derülhet, hogy megúszhatnánk-e. Íme, ahogy a "mondvacsinált világ" megöli a valódi világot. Ezért pampogok azon, hogy miért emeljük (itt ezen a fórumon is) a valódi problémákkal egy szintre azokat, amiket mi magunk csinálunk magunknak.
Jut eszembe: tényleg válaszra sem érdemes hülyeség volt az a kérésem, hogy akinek van GM számlálója, időnként sétáljon már körbe a telkén vele?
Balázs, megértem a kivonulós megközelítést, amivel a saját erőforrásigényedet csökkented, de ezzel nem teremtesz követhető mintát a többség számára. Ami még nagyobb gond, hogy nem adsz választ azokra a problémákra, amiket a mai fejlettségünk birtokában csináltunk magunknak és a következő generációknak, és amelyeket csak mi, most, a jelenlegi eszközkészletünkkel lehetünk képesek megoldani, nélküle esélytelen áldozatokká válunk.
Hasonlat: beültünk egy bulldózerbe, és szétbarmoltunk mindent magunk körül, igen. De ennek a megoldása nem az, hogy kiszállunk belőle és lapáttal csinálunk magunknak egy kis aranyos kuckót, mert szétvertük a folyómedreket, a gátakat, mindent, és idővel tuti elvisz minket a víz. Az egyetlen megoldás agyban is felnőni a lehetőségeinkhez, és helyesen használni őket, amíg még a nyeregben ülünk...
Itt hagyom abba, mert csak ismétlem magam.
Eredeti hely
