2011. szeptember 11., vasárnap

antalffy-106


96, Géza:

Óhajod számomra parancs :-) bár szerintem ezt már körbejártuk magánban, és számomra azzal zárult a játék, hogy önmagában logikus rendszereket alkottunk, amelyek néhány alapvetése tér el, ezért nem haladunk előre.

A levezetésed az én nyelvemre úgy fordul le, hogy az általad(!) "civilizációnak nevezett rendszer" (7) természetidegen élősködő valami (2), belső törvényeit követve, gyorsuló ütemben elpusztít minket, a szakadék peremétől már elrugaszkodtunk, innentől a szabadesés elkerülhetetlen.

Én pedig úgy látom, a "civilizáció", az együttműködő emberek szövedéke egy "közeg", ami korábban elképzelhetetlen lehetőségeket teremt számunkra - mi pedig a felelősség felvállalása helyett az előle való menekülést választjuk, ezzel "áldozatként" húzunk magunkra egy "sajnos elkerülhetetlen" sorsot. Jó okkal, amit szintén hosszan fejtegetek.

A veled való személyes vitában véleményem szerint alátámasztottam, te pedig nem cáfoltad, hogy
1: az emberi közösség képes a természettel hosszú távon fenntartó módon, szimbiózisban(!) élni - ezt jobban tudod, mint én;
2: a hódító megközelítés, mivel kritika nélkül éli fel a rendelkezésre álló erőforrásokat, TÖRVÉNYSZERŰEN erősebb, mint a szelíd fenntartó, akinek ráadásul a hódításra nincs motivációja;
3: a hódítót kizárólag önmaga: a véges és egyeduralkodóként betöltött élettér képes térdre kényszeríteni, amikor a hódító szemlélet szembesül a végességgel. Ezt éljük meg ma - és most el kell döntenünk, hogy a hódító szemléletet faji jellegzetességnek feltételezve VELE DÖGLÜNK MEG, vagy képesek vagyunk lerázni magunkról és törvényszerű összeomlása után (végre!) tovább fejlődni;
4: az ember egyéni és közösségi szinten egyaránt képes fenntartóként és hódítóként létezni, ez nem biológiai szintű és végérvényes, hanem "memetikus", világszemléletben és közösségi életmintákban rögzített, és megváltoztatható tulajdonság (így persze a civilizáció esetleges összeomlása és a "hódítók" fizikai halála egyáltalán nem jelent semmilyen megoldást, a minta túlél).

Mindezekből vezetem le azt, hogy a jó irányba történő váltás LEHETŐSÉGE adott, és pontosan a jelen pillanatban érhető el, sem korábban (a "rendszer" erősebb volt), sem pedig később (a civilizáció széthullása után) nem lesz rá módunk.

A levezetésedben tehát a (2) pont téves: ez a bizonyos rendszer nem "adott", csupán egy általad kreált definíció, viszont
1: erre a fogalomra nincs szükség, nélküle is magyarázható a rendszer működése;
2: a bevezetése után csak a reménytelenség lehet a következmény.

Véleményem szerint logikai hibát követtél el, amit a fentiekkel támadtam meg korábban is. De még ha igazad lenne is - van értelme így gondolkozni (azon kívül, hogy mentséget ad a beletörődésre)???

---

Persze, igaz, hogy itt a fórumon azt vágom a fejetekhez, hogy ilyen gondolkodás összeegyeztethetetlen fajunk túlélésével, és hogy a "betegség" maga ez a hozzáállás. Erre bárki nyugodtan legyinthet, esetleg "félreérti", feltételezi, hogy nem tudok gondolkodni, vagy valami lelki problémám van. Semmi gond, nem hinném, hogy emiatt valaki agyoncsapna, és én sem erőltetem a vitát.

Ha viszont igazam van, akkor sok milliárd dolláros cégek, üzletek létezése, sok millió szorgos ember munkája ("ők", róluk beszéltem) ÉRTELMETLEN, felesleges, sőt káros; egy sokkal jobb minőségű közösségi élet megteremtéséhez szükséges ÖSSZES technológia már készen áll a sarokban. Ha össze tudom rakni, onnantól ez nem "egy hülye vélemény", hanem letölthető, megérthető, folytatható terv és forráskód, futtatható rendszer, ami alkalmassá tehető a jelenlegi abszurd irányító rendszer kiváltására.

Még mindig nem látsz különbséget?



Eredeti hely