2013.12.12. 22:04:38
@tesz-vesz: Természetesen én is becsülöm a hozzáállásodat, amellyel a nyílt kritikát fogadod, te is megugrottál nálam egy szintet, folytassuk hát.
Én húsz éve dolgozom rendszertervező programozóként. Ennyi ideje élek abból, hogy konstruktív vitákat folytatok, előre látok kérdéseket és problémákat, igyekszem elszakadni a saját rögzült sémáimtól, vagy legalább objektív módon szemlélni őket. Ennyi ideje látom és elemzem mások gondolkodását (mert a forráskód átnézése olyan, mint egy orvosnak a röntgen kép), javítom a hibákat és tanulok belőlük, feltérképezem a jellemző okokat. Ráadásul az eredet kérdését feszegetem folyton: mi egyáltalán a programozás? Hogyan alakul az emberi gondolat működő programmá – és hogyan válik az emberi gondolkodás képessé arra, hogy együttműködő csoportban közösen rendszert alkosson?
Nem véletlen tehát, hogy a gondolkodás számomra gyökeresen mást jelent, mint neked. Számomra a válaszod ugyanúgy „formai hibáktól” hemzseg, mint az első kérdésed, az én „fordítóm” szépen pirossal húzogatja alá a mondataidat, jelzi, hol voltál felületes, hol értetted félre a mondatomat azért, hogy megtámadhasd. Tekintheted ezt taszító sznoboskodásnak, nekem mindegy, és nem azért mondom el, hogy lenyűgözzelek, csak azért, hogy tudj róla.
Számomra értelmezhetetlen a bárányos, farkasos kép, szerintem semmit nem érsz el vele azon kívül, hogy „szelet vetsz és vihart aratsz”. Az a képlet, hogy az agresszió agressziót szül, triviális, ehhez elég az elmúlt néhány kommentet elolvasni, viszont teljesen feleslegesnek tartom ezredszer bizonyítani. Az én dolgom sohasem az, hogy felelősöket találjak, hanem hogy tanuljak a fennálló helyzetből, és adjak ugyanazokra a problémákra, lényegében változatlan feltételek között jobb, hosszú távon, tőlem függetlenül működő megoldást. Ebben a nyílt konfrontáció, mások személyes sértegetése, stb. nem csak értelmetlen, hanem egyértelműen káros. Vagy szerinted van értelme? Vezet valahová?
@valódi: Köszönöm, tudok róla. Talán látható, elég egyértelműen és nyíltan (saját névvel, arccal) támogatom Kishantos ügyét, Ángyán Józseffel és a kishantosi csoporttal egyaránt kerestem a közvetlen kapcsolatot, de választ nem kaptam (ez persze megszokott dolog). Jelen pillanatig egy politikai fordulat lehetőségét abban láttam, hogy a Fidesz mögött álló, alapvetően jó szándékú, csak durván, ügyes trükkökkel megvezetett tömeg ledobja magáról azt a pár száz ripacsot, akik gyakorlatilag bohócot csinálnak belőlük. Kishantos lehet történelmi fordulópont, a TESZ pedig egy másik alternatíva, bár kérdés, hogy egy durva média ellenszélben, vagy egy stratégiai pillanatban előrántott államcsőd esetén mire elég a tisztesség és az emberség… Ezért nagyon nem mindegy a hangnem, amellyel beszélünk a témáról, és ezt becsülöm például Ácsné minden megnyilvánulásában.
Mivel már egy éve hitet tettem a náluk megjelenő elvek és emberek mellett, a szavazatom és mindenféle támogatásom is nyilván az övék.
Az már más kérdés, hogy számomra ez az egész politikai játszadozás a homokozó szintjén van. Sokkal durvább problémákat látok nagyon közelinek, amelyeket gyökeresen más hozzáállással, gondolkodással lehet csak megoldani. Politikusi „babérokra” tehát nem áhítozom, helyette azzal foglalkozom, hogy vajon mi szükséges a mai fejlettségünknek megfelelő emberi civilizáció szervezéséhez, működtetéséhez - és mit tudok ebből én megcsinálni. Aztán majd kiderül, zseni vagyok-e vagy csak egy őrült a sok közül... :-)
@tesz-vesz: Természetesen én is becsülöm a hozzáállásodat, amellyel a nyílt kritikát fogadod, te is megugrottál nálam egy szintet, folytassuk hát.
Én húsz éve dolgozom rendszertervező programozóként. Ennyi ideje élek abból, hogy konstruktív vitákat folytatok, előre látok kérdéseket és problémákat, igyekszem elszakadni a saját rögzült sémáimtól, vagy legalább objektív módon szemlélni őket. Ennyi ideje látom és elemzem mások gondolkodását (mert a forráskód átnézése olyan, mint egy orvosnak a röntgen kép), javítom a hibákat és tanulok belőlük, feltérképezem a jellemző okokat. Ráadásul az eredet kérdését feszegetem folyton: mi egyáltalán a programozás? Hogyan alakul az emberi gondolat működő programmá – és hogyan válik az emberi gondolkodás képessé arra, hogy együttműködő csoportban közösen rendszert alkosson?
Nem véletlen tehát, hogy a gondolkodás számomra gyökeresen mást jelent, mint neked. Számomra a válaszod ugyanúgy „formai hibáktól” hemzseg, mint az első kérdésed, az én „fordítóm” szépen pirossal húzogatja alá a mondataidat, jelzi, hol voltál felületes, hol értetted félre a mondatomat azért, hogy megtámadhasd. Tekintheted ezt taszító sznoboskodásnak, nekem mindegy, és nem azért mondom el, hogy lenyűgözzelek, csak azért, hogy tudj róla.
Számomra értelmezhetetlen a bárányos, farkasos kép, szerintem semmit nem érsz el vele azon kívül, hogy „szelet vetsz és vihart aratsz”. Az a képlet, hogy az agresszió agressziót szül, triviális, ehhez elég az elmúlt néhány kommentet elolvasni, viszont teljesen feleslegesnek tartom ezredszer bizonyítani. Az én dolgom sohasem az, hogy felelősöket találjak, hanem hogy tanuljak a fennálló helyzetből, és adjak ugyanazokra a problémákra, lényegében változatlan feltételek között jobb, hosszú távon, tőlem függetlenül működő megoldást. Ebben a nyílt konfrontáció, mások személyes sértegetése, stb. nem csak értelmetlen, hanem egyértelműen káros. Vagy szerinted van értelme? Vezet valahová?
@valódi: Köszönöm, tudok róla. Talán látható, elég egyértelműen és nyíltan (saját névvel, arccal) támogatom Kishantos ügyét, Ángyán Józseffel és a kishantosi csoporttal egyaránt kerestem a közvetlen kapcsolatot, de választ nem kaptam (ez persze megszokott dolog). Jelen pillanatig egy politikai fordulat lehetőségét abban láttam, hogy a Fidesz mögött álló, alapvetően jó szándékú, csak durván, ügyes trükkökkel megvezetett tömeg ledobja magáról azt a pár száz ripacsot, akik gyakorlatilag bohócot csinálnak belőlük. Kishantos lehet történelmi fordulópont, a TESZ pedig egy másik alternatíva, bár kérdés, hogy egy durva média ellenszélben, vagy egy stratégiai pillanatban előrántott államcsőd esetén mire elég a tisztesség és az emberség… Ezért nagyon nem mindegy a hangnem, amellyel beszélünk a témáról, és ezt becsülöm például Ácsné minden megnyilvánulásában.
Mivel már egy éve hitet tettem a náluk megjelenő elvek és emberek mellett, a szavazatom és mindenféle támogatásom is nyilván az övék.
Az már más kérdés, hogy számomra ez az egész politikai játszadozás a homokozó szintjén van. Sokkal durvább problémákat látok nagyon közelinek, amelyeket gyökeresen más hozzáállással, gondolkodással lehet csak megoldani. Politikusi „babérokra” tehát nem áhítozom, helyette azzal foglalkozom, hogy vajon mi szükséges a mai fejlettségünknek megfelelő emberi civilizáció szervezéséhez, működtetéséhez - és mit tudok ebből én megcsinálni. Aztán majd kiderül, zseni vagyok-e vagy csak egy őrült a sok közül... :-)
