2012. június 4., hétfő

Hatványok és évszázadok...

2012.06.04. 09:25:50
Kezd melegedni a téma, remélem a folytatásban is együtt maradunk (itt szokott jönni általában a néma csend)... :-)

@pandava: Szerintem kicsit felületes ez a megközelítés, "elnagyolsz" olyan területeket, ahol szerintem a probléma forrása van. Hiszen szó szerint ugyanazt állítod, mint én!

"A modern -nem válságos időkben- gazdaságban a megtakarítás nem vonódik ki a gazdaságból, csak nem az eredeti tulajdonos költi el."

A megtakarító az adott pillanatban KIVESZI a pénzt a csereforgalomból, amit a bankok közvetítésével, minden (betéti és hitel) oldalon kamatteher mellett terelnek vissza. A kamat által "létrejött" új pénz (a betétre fizetett kamat PLUSZ a bank haszna, vagy más néven a hitel kamata) bekerül a rendszerbe. Teljesen lényegtelen, hogy kinek a zsebében van, az számít, hogy TÖBB - mondjuk 5%-kal. A következő évben ennyivel több foroghat, ami számszerűen már nem 0.05, hanem 0.0525 egység többletet jelent. Ártatlan mennyiségek, ugye? Eleinte... viszont a tizenötödik évben már kétszer annyi pénz van a rendszerben.

TUDOM, hogy ezt a növekedést fékezi az infláció, meg a csődök. Nem ez a kérdés, hanem az, hogy a rendszer működésének az ALAPSZABÁLYA, a hosszú távú "hibátlan" működés eredménye katasztrófa: végtelen mennyiségű pénz "reprezentál" véges mennyiségű erőforrást!

"Az infláció miért zavar téged? Tegyük fel, most 200 ft a tej, mittomén 100 év múlva 2 000 lesz. Levágunk belőle egy nullát, újra 200 lesz.:) Erre nem egyszer volt már példa a történelemben."

"Levágunk egy nullát" - ehhez érdemes felütni bármelyik történelemkönyvet, hogy mi is történik akkor, amikor "csak levágunk egy nullát". Vagy megnézni Argentínát, Görögországot, afrikai államokat, ... A helyedben nem viccelnék ezzel, főleg nem akkor, ha globális hatalmú, de nemzeti érdekeiket és hatalmi viszonyaikat féltő államok játszanak élőszereplős sakkjátszmákat. És például újabb irgalmatlan mennyiségű kőolajat csesznek el csak azzal, hogy az USA flottájának többségét Kína felé mozgatják. Globális stabilitás, aha...

---

@bankvezér: "Nemcsak a szükséges pénz mennyisége növekszik exponenciálisan, hanem az előállított javak és szolgáltatások menyisége is."

Na, ezt meg én gondolnám meg alaposan a helyedben, ugyanis szerintem óriási tévedés!

Ha azt vesszük, hogy az emberiség lélekszáma exponenciálisan nő, akkor az elméleti IGÉNY valóban így nő. Azzal a burkolt állításoddal is egyetértek, hogy az exponenciálisan növekvő pénzrendszerrel CSAK és kizárólag egy exponenciálisan növekvő gazdaság képes egyensúlyban lenni!

Ez igaz is mindaddig, amíg végtelen erőforrások állnak rendelkezésre, és a szemetet örökké elnyeli a "nagy síkság". "Igaz" VOLT az amerikai végtelen prériken, igaz VOLT addig, amíg nemzeti érdekekre hivatkozva le lehetett rohanni a szomszéd államokat, amíg bárhonnan lehetett kőolajat szivattyúzni, amíg a veszélyes vagy sugárzó hulladékot a tajgába, óceánokba lehetett borítani és "eltűntek". Ma viszont belaktuk a bolygót! Mindenhol szomszédok laknak, és olyan fegyvereket gyártottunk, amiket területszerzésre már nem lehet használni.
Ugyanaz a helyzet, mint amikor az emberiség először döbbent rá, hogy egy fajt ki lehet irtani úgy, hogy soha többet nem jönnek vissza. Csakhogy most nem egy fajról, hanem a megszokott életfeltételeinket biztosító természeti, ásványi és energia "környezet" lerombolásáról beszélünk.

Persze a végtelenségig lehet ragozni azt a vattacukor falat, hogy sok a termék, kifinomult és "értékes" a technológia, nem beszélve a rendkívül szükséges ügyvédekről, közhivatalnokokról és bankárokról ;-) akik minden pénzt megérnek (a bemutatkozásodban azért mintha ezzel kapcsolatban lenne kis kételyed). Ezzel a sok légvárral teremtjük meg az exponenciális növekedés illúzióját, amit a törvényszerű csőd beismerése HELYETT előrángatunk.

Én azonban CSAK a lényegről vagyok hajlandó beszélni!
A bolygó egy főre jutó energiamennyisége a hetvenes években VOLT a maximumon; a kitermelés lassú emelkedésével, tetőzésével szemben a lélekszám exponenciális növekedése áll, a lejtő egyre meredekebb. Elemi matek!
A bolygó élelmiszer tartaléka egyre kevesebb, az intenzív mezőgazdaság egyre nagyobb energiabefektetéssel képes csak biztosítani a termésátlagokat a végtelenségig kizsigerelt talajon. Az ipari halászat óriási mértékben károsította már most az óceánok ökológiai rendszereit.
És így tovább...

Persze, a mesevilág exponenciálisan nő, és valóban, ha így lenne, az idő nekünk dolgozna, és "kinőné" a válságot. A valóság azonban NEM így működik, és az idő ellenünk dolgozik: minden perccel, amit a légvárak kergetésével töltünk, KEVESEBB lesz az esélyünk a megúszására. A mai válság nem más, mint annak könyörtelen megjelenése, hogy az örökké fújt lufi már képtelen együtt létezni a valós problémákkal (társadalmi ellátórendszerek fenntartása, élelmiszer és energiaigény KORREKT elosztása, ...)

Szóval a veled való vitámban a kulcskérdés a következő:
- szerinted a pénzrendszer feladata egy mesterségesen exponenciális növekedésűre faragott, a csúcson lévők számára üzemképes világ kiszolgálása - ezért minden alárendelhető a pénzrendszer fenntartása érdekeinek;
- szerintem pedig kizárólag azért létezik pénz, hogy MINDNYÁJUNK alapvető materiális igényeinek kielégítését minél hatékonyabban meg tudjuk oldani. Mivel erre a pénzrendszer alaptörvényei miatt egy mára bezárult világban alkalmatlan, más megoldást KELL találni.

Ha bizonyítani tudod, hogy az ökológiai, társadalmi rendszerek folyamatban lévő (és bármelyik válságkezelő próbálkozással tovább fokozott) összeomlása kisebb jelentőségű, mint a pénzügyi válság, akkor nálad a pont. Az exponenciálisan növekvő valódi gazdaság feltételezését véleményem szerint elég alaposan cáfoltam.

---

@Tűnődő:
"átlagosan nincs évi 5% hozam, erre kitűnő példa az elmúlt néhány év, amikor az átlagos hozam még a 0%-ot sem érte el. "

Jeleztem, hogy ez egy végtelenségig egyszerűsített példa. Bár... a kereskedelmi bankok adnak bárkinek 0%-ra hitelt? Vagy leállt a hitelezés? Mert ha egyik sem, akkor bizony most is keletkeznek azok az új pénzek, amikről józan ésszel tudhatjuk, hogy SOHA nem lesz már mögöttük érték, csak újabb hitelek...
De a teljesség kedvéért betehetjük a mérleg másik serpenyőjébe a láthatatlan gazdaságot: sikkasztás, megvesztegetés, uzsora, bűnözés, kábítószer, fegyverkereskedelem... Ezeken a területeken a befektetett materiális javak, energia, ... (ha van egyáltalán bármi ilyen) SOKSZOROSA "keletkezik a levegőből", mire létrejön a grammonként mittudomén mennyibe kerülő kokain, vagy egy közbeszerzési döntés. Az ilyen befektetések ezer százalékokat terhelnek UGYANARRA a búvalbélelt pénzügyi rendszerre: X költségre keletkezett 1000*X bevétel, ami mögött semmi "valós érték" nincs, csak az a tény, hogy a fogyasztható kokain, vagy a kedvező állami döntés ennyiért is eladható...

"Másrészt ha el is érné az 5%-ot, abból még nem lesz exponenciális növekedés, hiszen 1,05 az n-ediken függvény elmarad az e az x-edikentől"

Ott a lényeg, hogy a kölcsönadó a kamaton fogott nyereségét tőkeként kölcsönadhatja a következő évben, az újabb növekedett összeget megint, és így tovább. PERSZE, ennek egy részéből a megélhetését finanszírozza; de HA nem költi el az összes nyereséget, akkor beindul az exponenciális kör. AZÉRT ad kölcsön, hogy növelje a tőkéjét, a FORGATHATÓ pénzét, nem csak azért, hogy évről évre megéljen belőle! Ha így tenne, alulmaradna azzal szemben, aki "jobban forgatja a pénzét", nem? :-)

"A fejtegetésed azon a ponton válhat igazzá, amikor maga a Föld bolygó bizonyul végesnek az emberiség számára."

Sikerült hitelt érdemlően bizonyítanom, hogy a Föld bolygó igenis végessé vált, és nem csak "egyesek", megélhetési vagy politikai célok körül pörgő "sötétzöldek" kampányáról van szó?
Érdekel esetleg ezek után az, hogy szerintem a drámai vég elkerülhető? Hajlandó lennél komolyan gondolkozni a megoldáson, és segíteni benne, ha meg tudlak győzni róla?
---

jaj, lehet, hogy az exponenciális kérdésedet félreértettem?

Igen, az exponenciális növekedés azt jelenti, hogy az évek száma nem szorzótényezőként, hanem hatványkitevőben szerepel. Tehát X összeggel indulva 15 év múlva nem 15X, hanem (csak!) 2X az eredmény. Ez igen barátságos dolog. 30 év múlva a szorzótényező 30X-nél, az exponenciális függvény 4X-nél jár. Ez sem fáj, sőt, a szorzótényező-pártiak röhögnek erősen az exponenciális csapaton: mennyivel jobb új búzatermő területeket létrehozni kölcsönpénzből, mint kölcsönadni...

Az exponenciális csapat csak vár, mert ők azt látják, hogy míg a többiek 15 évente fix 15X-et keresnek, addig ők 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 1024, 2048, ... X-et. Ez definíció szerint a "hosszú távú befektetés".

Na abban a 15 évben, amikor a szorzótényezősök továbbra is újabb 15X-et kerestek, az exponenciális csapat viszont 64-et, indul a fejvakarás, "elfogy a pénz a rendszerből", jönnek az első csődök. Aztán még pár év, és jönnek a háborúk, világválság és társai; és "senki nem érti" az egészet. Hogy lehet az, hogy az államadósságot számszerűen már régen visszafizettük, de csak több lett... Mi változott ahhoz képest, amikor még minden rendben volt?

Semmi! A szabályok változatlanok. Csakhogy eltelt néhány évszázad, és ez egy exponenciális tagot is tartalmazó képletben... "mindent szétver maga körül".



2012.06.04. 13:34:50
@pandava: "Te vagy a megtakarító, beteszel a bankba 10 milliót 5%-os kamatra. Én meg felveszek a banktól 10 milliót 10%-os kamatra. Amíg én törlesztek, az én jövedelmem sörfogyasztás :) helyett a tőke+kamat törlesztésre fog fordítódni, ami a banknál és nálad fog lecsapódni. Tehát én lemondok havi 2 rekesz sörről, a javatokra."

Oké, lássuk.

Te egy év elteltével 11 milliót fizetsz vissza. Ennek fele nálam, másik fele a banknál landol. Lehet, hogy én kifizetem ezt másnak, vagy otthagyom a számlámon; a bank lehet, hogy ezt kifizeti másnak, vagy saját tőkeként tovább forgatja - édes mindegy.

A lényeg az, hogy a teljes rendszerben valahol, valamilyen bankbetét formájában most már 1 millióval TÖBB forint van. Nem sör, nem fagyi, hanem FORINT. Ez, vagy egy másik bank tehát jövőre összesen 11 milliót szeretne kiadni hitelbe, hogy azon újabb nyereséget érjen el (a saját számlán pihenő pénz holt teher, nem "forog", nem "fial pénzt").

Ha ez NYOLC évig így zajlik, akkor a rendszerben szétszórva már több, mint 21 millió forint van, csak azért, mert "pörgött a gazdaság", az induló 10 millió forintot (ami persze mindig egyre nagyobb összeget, több kölcsön felvevőt jelentett) minden évben sikerült 10%-os kamatra kiadni. Újabb minden teljes nyolc éves forduló után 40, 80, 160 millióról van szó.

Stimmel? Ez a durva az exponenciális ügyekben, hogy minden egyedi vizsgálatnál olyan ártatlannak tűnnek, viszont ha rájuk csukjuk az ajtót, akkor tíz év múlva ránk döntik a házat. Egyébként ez tipikus emberi gondolkodási hiba: mi alapvetően egy élettartamban és lineáris folyamatokban gondolkozunk, idegen tőlünk a sok generációs-szaporodós történések követése.

A kamat alapú pénzrendszer alaptulajdonsága, hogy minél tovább üzemel "problémamentesen" (veszteségek, csődök, válságok), annál nagyobb (exponenciálisan növekvő) távolságra van a valóságtól, annál több olyan pénzt kezel, ami mögött semmilyen materiális érték nem áll.

Ha nincs folyamatos látványos csőd és összeomlás (főleg miután a teljes bolygóra kiterjedő, tehát zárt pénzügyi rendszerré váltunk), akkor bizonyos, hogy a háttérben különféle toldozások folynak, okos számlák, tartalékráta csökkentés, "quantitative easing", csődbiztosítások, rossz hitelek, államadósságok - forró krumplik. És bármilyen számmisztikai megoldást eszelnek is ki, a könyörtelen exponenciális növekedés (mert forgó tőkét csak banktól, hitel formájában lehet bevonni a gazdaságba, ha ez nincs, leáll a bazár) újra és újra lerúgja magáról. Akkor lehet felelősöket keresni, gonosz bankárokra mutogatni, újabb "Stabilitási Mechanizmusokat" kitalálni, de az egésznek SEMMI ÉRTELME.

Ez a modell folyamatos üzemelésre ALKALMATLAN!

Én is úgy vélem, hogy neki köszönhetjük a mostani fejlettségünket, mert gyakorlatilag olyan, mint egy "civilizációs növekedési hormon" - de ha továbbra is működésben tartjuk, a pusztulásunkat is okozza.

---

"Az hogy szabályzott módon, minden árból és fizetésből, megtakarításból levágnak egy nullát, és ehhez új bankjegyeket nyomtatnak, az éppen annyira megrendítő, mint amikor egy ország belép az euró-övezetbe. Az pedig sztem semennyire."


Röviden: "minden problémának van egy kézenfekvő, egyszerű és ROSSZ megoldása". Az általam említett példák esetén szerinted bizonyára nálad sokkal ostobább emberek hoztak döntéseket, hiszen csak nullát kellett volna vágni. Szerintem viszont te hagysz figyelmen kívül olyan tényezőket, amiket az akkori valós helyzetben mégis figyelembe kellett venni.



2012.06.04. 19:22:47
@pandava: "Tehát 1 millióval többet fizetek vissza. Na de ezzel nem a rendszerben lesz több pénz, hanem neked meg a banknak lesz több. A sörfőzőnek, meg a fagyiárusnak ugyan ennyivel kevesebb, hiszen azt az 1 millió forintnyi kamatot nem náluk költöm el, hanem ti kapjátok meg.
Nem?"

Nem bizony! :-) Maradva az egyszerű, és ezért vicces példánál, vagy te (P), én (KL), a sörfőző (S), a bank (B).

Alapesetben évi egy milliót költesz sörre, mert komoly ember vagy, így év végére

P -> P-1m
S -> S+1m

A pénz összmennyisége változatlan, árucsere funkcióját betöltötte, valahol körbejár és jó esetben hozzád is visszaér, valamiért cserébe kapod, amit valaki másnak csinálsz, adsz, stb. Erre egyébként sajnos nincs garancia, sőt ellenkezőleg, de most nem ez számít.

Viszont idén komoly vállalkozásba fogsz, amire 10m saját (rendszeren kívüli) tőkét fordítasz, és cserébe lemondasz a sörről (mert komoly ember vagy). Ez a rendszerben köztetek nem látszik:

S -> S
P -> P

A sörfőző nem kapott tőled idén 1m-t, ez nyilván nem öröm a számára, de a teljes rendszer pénzmennyisége ugyanúgy változatlan.

Viszont ha nincs tőkéd, a történet megváltozik. A 10m-t év elején felvetted, év végén befizetted a 11m-t

S -> S
B-10m -> B+.5m
KL -> KL+.5m
P+10m -> P-1m... Hoppá, hoppá! Ez most honnan jött?

Ugyanis sem én, sem a bank NEM indítja árucsere-körpályára ezt az 1m-t, hogy valahol visszaérhessen hozzád, és EZ a nagy különbség a sörfőzőhöz képest! Mert ez számomra "megtakarítás", biztonság - a banknak pedig (függetlenül attól, hogy elvileg az "enyém" vagy a "sajátja") az újabb bevétel forrása.

Ez a zárt rendszer, ahová "valahonnan" behoztál még 1m értéket: eladtál valamit, újabb hitelt vettél fel, vagy: drágább / több terméket állítasz elő, amivel a rendszer éhségét tovább terhelted másokra. Szóval ez az 1m eddig "nem volt", most "lett" a bank számára, amely tovább fogja forgatni, jövőre 11m-t fog kiadni hitelbe, amiből több, mint 12m Ft-ja lesz, majd nyolc évenként rendre 20, 40, 80, 160 millió. Pörög a gazdaság!

Nyilván a nyereségemet én és a bank, részben vagy egészben átutalhatjuk bankon belül vagy kívül, ám ez a rendszer szempontjából mindegy: "rajtad", vagyis a mindenkori hitel felvevőkön keresztül folyamatosan "szívja fel" mindazt a materiális vagy bármilyen értéket, amit te, vagy a te vásárlóid, munkaadóid akárhányadik szinten pénzzé tudnak tenni. És közben a szerencsétlen sörfőző (mozi, múzeum, család, ...) se járt jól, pedig semmi köze az egészhez.

Induláskor nincs semmi gond: az árucsere futtatásához a valós materiális "tőke" minimális részét "kezeli" pénz ellenértékeként a rendszer, a csere forgalom kis köröket jár be. A hitelek révén viszont a kamat mögé neked kell értéket tenni, a kölcsönadónál (és a banknál) egyre gyorsabban, egyre nagyobb tőke halmozódik fel. Lassan minden "ellenértékké" válik, de ez sem akadályozhatja meg, csak elodázza és még mélyebbé teszi a teljes rendszer törvényszerűen bekövetkező teljes összeomlását.



2012.06.05. 08:31:38
@pandava: Az alapeseted teljesen ok. ... Ez a helyzet mikor nincs hitelem.
Felveszem január elsején a hitelt. ... A -1m pedig onnan származik, hogy idén nem vettem sört."

Nem, a lényeg nem a képletben, hanem a magyarázó szövegben van. Megesik az ilyesmi.

Az első esetben kis közösségen belüli körfolyamatot feltételezünk, ahol a pénz konkrét árucserében a termékek és szolgáltatások mozgásával ellentétes irányban folyamatosan áramlik. Senki nem takarít meg pénzt, a te sörre költött milliódat a közösség más tagjaitól származó bevételed fedezi.

A bankos példában viszont a bank és én KIVESZÜNK 1m-t a körfolyamatokból, amire a fedezetet "valahonnan kívülről" kell behoznod. Ha mondjuk nem veszel sört, az szomorú a sörfőzőnek - ez egész pontosan a "túltermelési válság" receptje.

De NEM ez a kérdés, hanem az, hogy bármilyen, akár helyi, akár "távoli" csereforgalomból NEKED is ki kell venni 1m-t, hogy azt betalicskázd nekem meg a banknak, és amit szintén NEM szándékozunk körfolyamatban elkölteni, csak újabb kamatért cserébe átmenetileg kölcsönadni. Jövőre 1.2 millió, nyolc év múlva 10, aztán rendre 30, 70, 150 millió forint "nyereség" van már a banknál, amit az induló 10 millió folyamatos forgatása révén behozatott veled, vagyis kivont valamilyen csereforgalomból. Megvan?

Pénzt HOZATUNK veled "valahonnan", minket nem érdekel, honnan. Ha helyből hozod, túltermelési válságot csinálsz (te szomjas maradsz, a sörfőzőre meg rárohad a söre), ha nem, akkor rabolni fogsz (háborúk). További lehetőség: a helyi körforgáshoz szükséges pénzt KÖLCSÖN formájában vetetjük fel veled újra (ENNEK hivatalos nevei: lakossági ingatlan és fogyasztási hitelek, önkormányzati és államadósság, "gazdaságélénkítő kormányzati intézkedések").

Bármelyiket választod is, "pörög, pörög, pörög a gazdaság", rohan fölfelé a bank által birtokolt, hitelként forgatott pénz mennyisége. Felértékelheted az ügyvédek óradíját, a szabadalmakat, a médiamunkások erőfeszítéseit, de akár a levegőt molekulánként, (így exponenciálisnak hazudva a reál gazdaságot) ezzel megoldhatod az aktuális válságot, de nyolc év múlva megint kétszer annyi pénz keresi a mögötte lévő értéket...
Azt remélem nem kell tovább ragoznom, hogy a mai politikai rendszerben előbb lesz újabb háború vagy globális diktatúra, mint a "csak le kell vágni néhány nullát". Nyilván nem a pénz mennyiségéről, hanem az általa elméletileg reprezentált HATALOMRÓL és annak újrafelosztásáról beszélünk, ami már óvodás szinten sem szokott egyszerű lenni :-)

Nem kell semmi további sallang, ez így önmagában hosszú távon halálos - és mi a hosszú táv "végén" vagyunk, mert túl régen volt az utolsó "reset". Ez a növekedési hormon működése, amelynek köszönhetően az emberi civilizáció a gigantizmus tüneteit mutatja.

---

Többiek? Van valami orbitális tévedés a kiselőadásomban? Vagy "ez egyszerűen nem lehet igaz?"



2012.06.07. 05:50:30
@pandava: "elképzelhető az amit mondasz. Elvileg... Gondolom nem ilyen választ szerettél volna:)"

De igen, csak nem tudom, te tudod-e, hogy mit mondtál?

Ezzel ugyanis elfogadod, hogy a monetáris rendszer ALAPTÖRVÉNYEI miatt a való életben, éppen arra a feladatra, amelyre kitalálták, és amelyet a közhiedelem szerint ellát (áru és szolgáltatás csere, "gazdaság motorja", "money makes the world go round"), hosszú távon ALKALMATLAN!
Vagy folyamatos csődsorozatról kell gondoskodni, lásd például a zsidó, a keresztény vagy az iszlám vallási tételekben rögzített (amit tekinthetsz az akkori civilizáció "alkotmányainak") adósság eltörlést, kamat szedés tiltást; vagy az lesz, amit ma látunk magunk körül, mert a "hosszú táv" végén vagyunk.

Ha tudnád, hány kört futottam már a "lusta görögök", "gonosz zsidók", "New World Order", "fúj Simicska, Orbán, Gyurcsány", ... témában, neves és névtelen magyar és angol nyelvű fórumokon ezzel az egyszerű matematikával és logikával házalva, teljesen eredménytelenül. Remélem tudod is, hogy ezzel a mondattal elvileg kiiratkoztál ebből a bűnbak kereső csapatból.

A dolog másik oldala csúnyább, ugyanis ebből az állításból az is következik, hogy amíg létezik a pénz, vagyis az egyénileg birtokolható, felhalmozható általános árucsere eszköz, addig NINCS stabil megoldás a jelen válságaira. Sem valami ügyes pénzügyi trükk, sem helyi pénz, sem negatív kamatozás, sem fabatka, sem talentum. Olyan szervező rendszerre van szükség, ami a pénz fogalma nélkül működik.

Azért van jó hírem is, lásd alább...

@bankvezér: "Azokra a kérdésekre, amiket Te itt feszegetsz, okos emberek már korábban megadták a válaszokat. A világért sem bántásnak szánom, de nem csak írni kellene, hanem olvasni is. 
Tudjuk, hogy rossz a rendszer, de kényszerűségből benne kell még maradni egy darabig. Korunk legnagyobb államférfia, (Gorbacsov)zseniális felismerésre jutott és ezért történt meg a rendszerváltás. Ennek a mostani rendszernek "teljesen ki kell futnia magát" és majd akkor megint váltás lesz."

Oké, oké - nem tudhatom, hogy honnan kell indulni ahhoz, hogy ne nézzenek rögtön hülyének. Sok év kísérletezése során ez az első(!!!) olyan vitám ebben a témában, ahol képes voltam "pandava" válaszáig eljutni. Akkor nézzük hátulról: megmutatom a tartalomjegyzéket, válassz onnan témát :-)

1. A monetáris rendszer "hódító" tevékenység szervezésére és motiválására tökéletes eszköz, "fenntartó" jellegű üzemeltetésre alkalmatlan.
2. Mivel a bolygó homogén irányítás alá vonása megtörtént, a monetáris rendszer ideje lejárt, most már kárt okoz.
3. "váltás lesz" szerintem nem: vagy váltást "csinálunk" vagy katasztrófa "történik". Jelenleg teljes erővel rohanunk a fal felé, amin takonnyá kenődünk szét, mert globális válságosdit ennyi fegyverrel és több, mint négyszáz működő atomreaktorral nem lehet játszani. Viszont ez az egyetlen mód arra is, hogy a megfelelő pillanatban (szerintem most) "dobbantva" felugorjunk(!) a fal tetejére.

Ehhez nekem van egy elég részletes elemzésem az egyéni lélektani elemektől a társadalmi folyamatok értelmezésén át a megoldáshoz szükséges egyéni és közösségi szintű mintákig, és mindennek informatikai infrastruktúrájáig. Utóbbihoz, mivel programozó vagyok, nem csak lila gőzeim, hanem működő (nyilván csak "proof-of-concept" szintű) komponenseim vannak. A megoldásaim kábé ugyanúgy feszegetik a ma megszokott informatikai alapfogalmakat és erőviszonyokat, ahogy ez a levezetés a megszokott hőbörgést és "kétségbeesősdit".

Viszont sem a gondolatok felhasználására (vagy legalább értő kritizálására) alkalmas közösséget, sem szakmai támogatást (vagy legalább lehetőséget arra, hogy megmutathassam) nem kaptam. Így aztán az elmúlt évben felkopott az állunk, tehát lassan fél éve újra pénzért (pontosabban annak reményében) programozok, illetve állást keresek.
Világmegmentős tervekre tapasztalatom szerint nincs fizető-, vagy legalább gondolkodás-képes kereslet, a tartalékaim pedig elfogytak.

Ja, semmi titok nincs, évek óta MINDEN elérhető a honlapomon meg a blogomon. Szemezgetve:
- a "dobbantás": hajnalvilag.blogspot.hu/p/globalis-agy.html
- a "részletes elemzés": hajnalvilag.hu/books/MondoAurora_hu.pdf
- a keretrendszer (szükségképpen elég tömörített) bemutatója: hajnalvilag.hu/projects/dust/dustVezetoi.pdf
- minden, ami ezzel kapcsolatban elkészült (kivéve persze az alkalmazottként létrehozott zárt forrású megoldásokat): dust-framework.org/

Ezek a lapjaim. Nálad mi van?

2012. június 3., vasárnap

Banzai!

Egy menedzser tűnődései: Monopoly

2012.06.03. 06:52:58
Van itt néhány számomra nagyon fontos felvetés, örülnék, ha végig tudnánk járni őket, éppen ebben a körben, ahol úgy látom, tényleg szakértőkkel beszélgetek, akiknek van türelmük olvasni és kedvük gondolkodni.

@pandava: "Az államadósság ilyen borzongató megjelenítése, nem segít a téma valós megértésében. Nem mutatja meg a másik oldalt. Az államadósságot ugyanis finanszírozzák, az államadósság az államnak kölcsönadott, nem elköltött pénz, azaz megtakarítás."

Nos, itt jön elő az a pillanat, amikor a "rendszertervező" nem ismeri a fogalmakat, a szakértői véleményeket, csupán az a feladata, hogy egy hosszú távon üzemképes rendszermodellt alkosson a struktúra legalsó szintjein lévő igények és folyamatok alapján.

Állítom, hogy ez LEHETETLEN, és állítom, hogy ezt én jobban értem, mint azok, akik egy téves fogalomrendszer követése során nem látják a legalapvetőbb problémát. Ha a levezetésben bárhol hibát vétek, örülnék a javításnak, de az nem jöhet "szakértői vélemény" alapján, csak és kizárólag ezen a teljesen alapvető szinten.

Akkor kezdem:

1: Pénzt azért hozunk létre, hogy a cserefolyamatokat a borzasztóan rossz hatékonyságú barter szint helyett egy mindenki által elfogadott közvetítő eszközzel bonyolítsuk. A pénz köznapi szinten tehát valós erőforrásokat kell reprezentáljon, amennyiben a "beválthatóságba" vetett hit megbomlik, a hatékony működéshez hiába lenne szükség a közvetítő eszközre, a konkrét formájától elfordulunk (infláció, hiperinfláció, csőd, új pénz).

2. Egyéni létbiztonságom sokféle árutól és szolgáltatástól függ minden pillanatban, amelyekért most én is árukat vagy szolgáltatásokat adok cserébe. Tudatában vagyok viszont annak, hogy erre nem mindig leszek képes, tehát motivációm van a felhalmozásra; mivel azonban az áruk és szolgáltatások nem tárolhatók szabadon, kézenfekvő megoldás pénzt tartalékolni. A megtakarítás természetesen a későbbi beválthatóság reményében történik, viszont a jelenben ezzel a csereeszközt kivonom a forgalomból. A nálam raktározott pénz nem képes értéket reprezentálni a való életben: áru van, de csereeszköz nincs, ami révén A-tól B-hez, valami más B-től C-hez, a harmadik meg C-től A-hoz eljutna. Mindenkin rajta rohad a terméke és mindenki hiánytól szenved, egyszerűen azért, mert a közvetítő eszközt tartalék képző eszközként használom.

3. Ez ellen két dolgot tehetek. (a): "csinálhatok" új pénzt, amit a forgalomba borítok - de mivel a szerepek nem változnak, végül ugyanazok megtakarításaiba vándorol; vagy (b): kicsalogatom a megtakarításokat a forgalomba. Mivel azonban a ládikóm helyett valaki másnál lévő pénz kockázatot jelent, ellenszolgáltatást kell adnia érte, a legkézenfekvőbb kamatot kérni cserébe.

4. Most jön az örök példa az 5%-os kamatról, amely ártatlannak tűnik, de 15 év után, ha a gondos kölcsönadó a kamatra szedett összeget mindig visszaforgatta, a forgatható pénzt MEGDUPLÁZTA. Minden tizenöt évben. Nyilván ez egy nevetséges egyszerűsítéseket tartalmazó példa: nem 5%, nincs teljes visszaforgatás, nem marad nála, hanem él belőle, és kifizeti másoknak - de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a kamat felszámítás miatt a teljes rendszerben (mindegy, hogy adott pillanatban kinek a zsebében van), az elvileg értéket reprezentáló eszköz mennyisége a valós értékek konkrét mennyiségétől függetlenül, egyszerű matematikai törvények alapján exponenciálisan nő.

5. Na itt jön a matematikai érzék. Egy véges rendszerben egy exponenciális tényező idővel mindent szétver maga körül, hiába látszik nevetségesen kicsinek a történet elején, amikor minden szakértő megalkotja az elméleteit - amelyek aztán a törvényszerűen elkövetkező pánikhelyzetben használhatatlanná válnak. Vagy tud valaki mondani olyan hivatalos pénzügyi gurut, aki megoldást tud a mai válságra? Szerintem nem, mert akkor már azon az úton járnánk, Obamáék, Merkelék nagyítóval keresik minden lapos kő alatt már egy csomó ideje...

Mindezek alapján azt állítom, hogy ebben a rendszerben és a jelen pillanatban nincs megoldás.

Oké, nekem van javaslatom, de ez senkit nem érdekel, mert "nincs benne üzlet" - azon kívül, hogy életben maradunk... és túl sok megszokott gondolat felrúgását követeli. A marketing azonban várhat. Az első kör annak szól, hogy hol a hiba az előző 5 pontban? Nem különféle szőrözések érdekelnek, hanem olyan szintű, belátható ELVI hiba, amilyet éppen én igyekszem bizonyítani az egész pénzzel kapcsolatos gondolkodásunkban.

Programozó vagyok, a dolgom modellek alkotása, egyszerűsítés, és az elvi hibák felismerése. Ha ilyen hibát találok, a modellt KI KELL DOBNI és újat alkotni, mert persze lehetséges elvi hibával rendelkező működő rendszert írni és használni is - egy ideig. Aztán jön a toldozás, szerencsétlenkedés, és a totális befulladás, volt szerencsém látni ilyet is nagyon közelről.

Állítom, hogy a pénzügyi rendszer elvi hibás és ki kell dobni, mert hosszú távon a feladatának ellátására alkalmatlan. Ha van ellenérv, hiba a levezetésemben, vitassuk meg. Ha nincs, akkor van értelme arról beszélni, hogy milyen alternatívát látok - elvégre ez szükségképpen "őrült ötlet", alapos végiggondolását józan emberektől nem is remélhetem addig, amíg be nem látták, nincs más választás... :-)

---

@bankvezér: "Teljesen megértem a jövőért való aggódást. Bár én már túltettem ezen magam."

Egyik kedvenc gondolatjátékom a fizika és a biológia kapcsolata. A fizika az entrópia törvényén keresztül minden rendszer rendezetlensége felé hat, míg a biológia a fizikai környezetben egyre összetettebb élő rendszereket termel. Hogyan lehetséges ez?

A biológia kivétel nélkül, minden egyes élőlényben, minden egyes csatát elveszít a fizikával szemben: az összes, megszámlálhatatlan sokaságú élő lény elpusztul, felbomlik - beleértve téged és engem is. Azonban minden egyes lény időt nyer, amelyben a következő generációt képes létrehozni. Ez nem mond ellent az entrópia törvényének, így a teljesen ellentétes környezetben létrejöhet a fejlődés. Mintha egy lefelé haladó mozgólépcsőn az utódainkat mindig a magasabb fokokra tennénk, a csoport képes fennmaradni, sőt "felfelé haladni". Egyedként soha (ennek belátása az értékes emberi élet kulcsa) de fajként (közösségként) igen!

Az emberi civilizáció létezésének egyetlen oka a jövőért való aggódás: az, hogy a "hatalommal bíró" emberek, akár abszolút humanistaként, akár vallásos hitükből kifolyólag, akár a legotrombább önzéssel, de gondoltak a jövőre, aggódtak, és jól-rosszul, de tettek érte valamit.

Te, ha jól értem, állításod szerint "hatalommal bíró" ember vagy. Ha te "túlteszed magad a jövőért való aggódáson", akkor a hozzám hasonló, csak aggyal rendelkező ember minden erőfeszítése ellenére az emberek közössége abbahagyja a felfelé továbbítást a mozgólépcsőn, és nyer az entrópia. Ha érdekel, mesélhetek arról, hogy szerintem milyen gyorsan, és milyen végérvényesen.

Kérlek, gondold ezt át még egyszer, mielőtt valami materiál-spirituális zagyvaságnak minősíted.

2012. június 1., péntek

Különvélemény...

2012.05.31. 16:51:48
@bankvezér:  "Fontos megemlítenem, hogy az interneten és a médiában példátlan mértékű félrevezetési akció folyik. Szerintem ennek Te is áldozata vagy"

Azért a mundér védelmében... :-)

Negyven éves rendszertervező programozó vagyok. Ha például bármilyen országos agrárinformatikai rendszerrel találkozol (IIER és társai), akkor a háttérben nem kis részben általam kitalált és lekódolt (nem bolti meg netes) moduláris kerettel beszélgetsz.

Ezért nézd el nekem, hogy kicsit szűknek érzem a rám osztott "áldozat" szerepet. Amit tőlem olvasol, saját gondolatok, és sok év rendszertervező-modellező tapasztalat van mögöttük. Nyitott vagyok arra, hogy meggyőzz bármilyen tévedésemről, de ahhoz konkrét érvek kellenek, a vélemény hangoztatása kevés :-)

És nem árt az a hozzáállás sem, hogy esetleg igazam is lehet. Tudom milyen ez: programtervezőként több, mint tíz évbe került "levetkőznöm" a szakmai megszokásokat. Cserébe ma olyan kódokat írok, amikhez hasonlókat se látok sehol, pedig keresgélek rendesen. Persze lehet, hogy mindez érdektelen, de ahogy a gazdasági-társadalmi elveimmel kapcsolatban, úgy a kódjaimmal sem jutottam el tartalmi reakcióig - néhány felületes leintés után néma csend áll be a vonal túloldalán.



2012.05.31. 18:03:49
@bankvezér: "Bocsánat, ha megsértettem az önérzetedet. Néha kicsit indulatos vagyok már, mert olyan mértékű szándékos butítással találkozom az interneten"

Szó sincs sértődésről, ugyanez (a hülyének nézés és a türelmetlenség egyaránt) pepitában rám is igaz, gyakorlatilag minden fórumon. Viszont igényes vitapartner vagy, ezért gondoltam bemutatkozom én is kicsit.

Én a pénzügyi, hivatalos gazdasági témákban kívülálló vagyok, nem tanultam, ahogy a mezőgazdaságot, hivatali szervezést, adatbányászatot, (vagy éppen pszichológiát, szociológiát, ...) sem. Ettől függetlenül képes vagyok idegen területeken átlátni folyamatokat, és azokra hosszú távon alkalmazható modelleket, majd programokat alkotni - ezt terjesztettem ki más területekre is.
És akkor még nem beszéltem a meta-programozásról és hasonlókról, amivel valójában végig foglalkozom... Tudod, a végső kérdések: mi valójában az informatika? ahogy mi az ember? mi a társadalom?
42... :-) És nevetségesen türelmetlen vagyok, amikor a beszélgető partnernek nem esik le egyből az, amit én mondjuk tíz vagy húsz éve reszelgetek magamban.

Nem ismerem a "hivatalos fogalmakat", és nyilván nem tudnám szakszerűen definiálni a túltermelési vagy hitelválság szavakat sem. Engem folyamatok érdekelnek, és a saját modell-alkotó hozzáállásom, amely azt állítja, hogy a jelen rendszer (már régen) kirúgta maga alól a sámlit. Ezt próbálom a saját szavaimmal leírni, és ezért érdekel ennyire a témában járatos emberek véleménye. Kicsit bosszús, de nagyon boldog lennék, ha valóban logikai vagy matematikai hibák miatt aggódnék immár sok éve - de sajnos a jelen történései egyáltalán nem hazudtolják meg a levezetéseimet (inkább bejönnek a jóslataim), korrekt cáfolatot pedig nem kaptam.

A pánik nem jellemző rám, találtam a saját gondolkodási rendszeremnek megfelelő kiutat - csak ha tényleg jó irányba nézek, akkor nagyon fel kell kötnünk az alsóneműt...



2012.06.01. 05:53:38
@Tűnődő: "ugyanezt csinálják a mindenkor hatalmon lévő hazai politikai-gazdasági érdekkörök is, amikor furcsának tűnő politikai döntéseket hoznak, amelyeket aztán gazdaságilag meg tudnak lovagolni"

Az egészen rövid távú, közvetlen anyagi haszonszerzés a "hülyeségnek" tűnő politikai húzások eredményeként a mindenkori hatalmi helyzet "alapszolgáltatása", amellyel (a folyamatosan erodálódó) erkölcsi tartás függvényében, pártállástól, színektől és jelszavaktól függetlenül mindig is éltek. Ezzel kapcsolatban nincs is kérdésem. A véleménye inkább a gondolatkísérletem "ezoterikusabb", hosszú- vagy félek, inkább középtávú megközelítésével kapcsolatban érdekelne.

Egyrészt arról, hogy a kormány jelenlegi intézkedései szerintem kényelmesen behelyezhetők egy államcsődre való felkészülés folyamatába:
- a SZÉP kártya közvetlen, állami monopóliummal vezérelt pénzhelyettesítő eszköz;
- az "igazságszolgáltatás" függő viszonyba helyezése;
- a média eltolása a hatalom-ellenőrző, közönség-informáló szerepből a totális megosztás és vélemény alakítás irányába;
- a Parlament szerepe az önálló működés szabályainak lassú alakítgatása helyett egyre inkább a kézi vezérlés irányába tolódik;
- a lakosság egyéni függetlenséget jelentő utolsó tartalékainak felélése és "feléltetése" (magánnyugdíj, deviza hitel "mentőcsomag" a fizetőképesek számára, kasszasöprés a "jé, van államadósságunk!" felkiáltás ürügyén);
- belügyminisztérium alá rendelt közmunka program;
- önkormányzatok súlytalanná tétele;
- valós piaci viszonyok között nyilván nevetségesen esélytelen (tehát nem ilyen környezetre tervezett!) állami mobil szolgáltató;
...

Ez szerintem nem más, mint totális ellenőrzés a Monopoly tábla fölött.

Ha a demokrácia játékszabályait csődhelyzetben már nem kell figyelembe venni, akkor nyilván érdektelen, hogy elméletben választások lennének 2014-ben. Érdemes észben tartani: egy államcsőd a jelen kormány számára lehet "nyerő stratégia"!

---

Másrészt pedig arról, hogy mindezt a kormány csinálhatná sokkal jobban, felnőttnek tekintve a lakosságot, elmagyarázva a folyamatokat, és saját hosszabb távú érdekeinek megfelelően nem besározva magát a kiszolgáló réteg harácsolási vágyának kielégítésével. Ugyanis így van egy pár száz főből álló "beavatott kör"; a tőlük függő viszonyban álló néhány ezer ember; meg a "juszt is hívő" (nomen est omen: "fides"), megszavaztatható, vonultatható, a saját médiában és fórumokon lelkesen ordítozó gárda - és a mindezt zsibbadtan, egyre dühösebben figyelő, napról napra növekvő tömeg.

"Ez több mint bűn: ez hiba."

Nem tudom elhinni, hogy lényegében ugyanazok a szakemberek, akik a mosóportól a botoxig és a mellszabászatig MINDENT képesek letolni a nép torkán, folyamatosan szondázva az elfogadottságot, varázsolni a zsigeri vágyakkal, ekkora hibákat követnének el (nenyi, színházak, ordas fennhéjázás és bicskanyitogató képmutatás a vezetők részéről, stb.)

Ha innen nézem, számos olyan lépés látható, ahol gyakorlatilag "politikai vásárlói csoportokat" NYES LE magáról a kormány egy-egy idiótának tűnő - de a saját hosszabb távú érdekeit tekintve VALÓBAN idióta húzással. Ezért van bennem egyre erősebb olyan érzés, hogy azok a tanácsadók, akiket ők (azt hiszik, jól) megfizetnek érte, valójában ELLENÜK súgnak, saját terveikhez bábként használva a jelenlegi gárdát.

---

Nyilván nem az a kérdés, hogy ez igaz-e, felderíthető-e - erre nem adható válasz.

Csupán az érdekelne, lát-e itt valaki olyan hibát ebben a gondolatkísérletben (logikai lépések és feltételezett motivációk terén), vagy olyan általam figyelmen kívül hagyott jelenséget, amellyel ez a modell megalapozott módon támadható.



11, JR (Antalffy Tibor blogján): "Ha ezt nem veszik észre, akkor megérdemlik a sorsuk…"

Szerinted észreveszik? Csak a mai netes termés:
 - Véleményvezér: A valóság nem jut el Orbán Viktor asztaláig
 - Ténytár: Orbán szerint az első két év siker :-DDD (Milyen szintű agymosás kell ahhoz, hogy erre az állításra bárki bólintani legyen képes?)

Vagy észrevették akkor, amikor idióta Trianonos hőzöngéssel elhajították a 2002-es választást? Életemben akkor egyszer adtam le érvényes szavazatot, mert a Hét műsorában kommunista filmhíradót idéző trianonozással vezették fel azt, hogy Medgyessy Péternek francia kapcsolatai vannak. Akkor azt mondtam, hogy EZEK az életben többet kormányra ne kerüljenek! Utólag persze úgy látom, egyértelmű "kampányhibának" ültem fel. Egyszer mindenki megveszi az olcsó akciós multifunkci übertool-t - csak aztán van, aki az eladóra acsarog újra és újra, engem viszont a szégyen visszatart attól, hogy újra benyaljam.
Ja, emlékszünk még 2006-ból Mikola szinglihordázására? A saját szavazóikat kergették a fenébe, és kitartottak mellette ahelyett, hogy azonnal lapátra tették volna.
Ha a Fidesz sampon lett volna, az egész marketinges gárda repül - hacsak nem a későbbi kétharmad és az általa megvalósítható rendszerbontás volt a cél. Persze, ha így volt, akkor nem Viktor célja...

De nem "róluk" beszélek, hanem rólunk, az istenadta népről!

Ha igazam van, akkor mi érdemeljük meg azt, hogy vezetnek minket, mint az ökröket, jelen pillanatban éppen Viktorék háta mögül egy olyan helyzet felé, amikor megváltóként üdvözöljük majd a helyükbe lépő valódi diktátort. Mi vagyunk az idióták, akik a botra vicsorgunk ahelyett hogy megpróbálnánk megérteni, miért ütnek vele.

Ha ezt a forgatókönyvet folytatjuk, gáz lesz. Nem a mostani fekete ruhás acsargókkal van baj, őket a TV székház után is Morvai anyucinak kellett vigasztalni. A mai maradék hívő tömeg a félelmetes: azok a kemény, lelküket kitevő emberek, akik megfelelő irányítás mellett egyszerre döbbennek rá, hogy elárulták őket. A kiábrándult hívő, aki rettentő sok mindent feladott saját józanságából azért, hogy elhihesse a meséket, nem nyeri vissza egy csapásra a lelki egyensúlyát, hanem megtorlást akar. Sokkal jobb a külső bűnbak, mint ráébredni az önbecsapásra.

Nem követem el azt az elég népszerű hibát, hogy hülyének, vagy vérszomjas őrültnek nézem a világ valódi irányítóit. Ha végtelenül önző, felelőtlen, depressziós gyereksereget kell irányítani (így viselkedünk) egy összeroskadóban levő épületben, akkor az egyéni szabadság kevésbé fontos, mint a testi épség és az élet megőrzése. Ha nekem kéne, pont így csinálnám.

2012. május 31., csütörtök

Monopoly...

Ez aztán döfi! Egy menedzser tűnődései - Monopoly

2012.05.31. 09:13:15
@Tűnődő: ezeket az írásokat olvasva kifejezetten kíváncsivá váltam, vajon mit szól ahhoz a gondolatkísérlethez, amely szerint a magyar gazdasági-politikai játékok esetleg a globális válság háttere előtt is értelmezhetők? Nyilván részemről ez nem több, mint egy játék, de képtelen vagyok ellenkező jeleket találni immár másfél éve.



2012.05.31. 10:13:02
@bankvezér: "Miért nincs brutális infláció?"

Ez most komoly kérdés volt? :-)
Szerintem a válasz kézenfekvő: akkor a lakosság túlnyomó többsége, akik hozzám hasonlóan alig tudják megteremteni a hétköznapi kiadásaik fedezetét, éhen halnának - pontosabban előbb őrjöngő tömeggé válva szétvernénk a minket is fenntartó infrastruktúrát, és csak aztán halnánk éhen. Ezzel viszont gondoskodnánk arról, hogy végül senkinek ne maradjon élhető a bolygó.

Ez nyilván senkinek nem érdeke, ezért próbálunk nem gondolni arra, mit reprezentál és valójában mennyit ér mondjuk egy USA dollár, vagy mit jelent, amikor egy arab állam inkább aranyért adna olajat... Lásd például usdebt.kleptocracy.us/ Számomra nem a "szép grafika" a lényeg, hanem az adósság mértéke és egyértelműen exponenciális növekedése, az USA államadósság visszafizetésének valós esélyei összevetve a besorolásával - mondjuk a forint és Magyarország kapcsán elhangzó érvek tükrében.

"Te még nem tudhattad, de valójában már akkor is Európa újrafelosztása zajlott."

A hivatalos történelem csupán a folyamatos újrafelosztás politikai-gazdasági szempontból "jelen érdekeket" nem sértő (vagy éppen azok mentén kihasználható) része, amely ezért láthatóvá tehető (vagy éppen marketing okokból témává emelendő). Kell ezt bővebben kifejteni, vagy elég körülnézni kis hazánkban? Ennek tudása szerintem nem nagy kunszt, nem is foglalkozom vele különösebben... ;-)



2012.05.31. 11:18:43
@bankvezér: "Jól átgondoltad ezt a válaszodat? ... egészen másról van itt szó."

Kérlek, fejtsd ki bővebben azt az "egészen mást", vagy cáfold meg pontosabban az én (igen, meglehetősen jól átgondolt) felvetésemet.

Az éhhalál nyilván sokadik körben jön, a káosz - zavargások, katonai irányítás, határokon belüli és túli háborúk a közvetlen eredmény.
Habár... az olcsó ipari hulladékot vásároló, belebetegedő, majd az egészségügy rostáján kihulló réteg tagjairól akár ma is mondhatnám, hogy "civilizált éhhalál" áldozatai, mert "annyit is érnek".

Szerintem a modellemet a korábbi inflációs, hiperinflációs gazdasági válságok eseményei (USA, Németország, vagy a jelenben Argentína, vagy amerre a görögök, vagy akár mi is haladunk), majd azok helyi illetve globális következményei (etnikai tisztogatások, polgárháborúk, világháborúk, diktatúrák, hidegháború) elég jól alátámasztják.

Tiéd a pálya... :-)



2012.05.31. 12:59:38
@bankvezér: "... a fejlett világban túltermelési válság van . Ez pedig ellentétes folyamatokat eredményez, mint az áruhiány, mely valóban inflációhoz vezet."

Részben egyetértek. Az "alsó szinten" látható inflációhoz valóban az áruhiány vezet. Magasabb szinten viszont az elérhető erőforrások és az őket (elvileg) reprezentáló pénz mennyisége közötti feszültség nem feltétlenül válik közvetlenül láthatóvá.

Háttér: az alap erőforrások (ásványkincsek, talaj termőképesség, fosszilis energiahordozók) mennyisége csökken, mialatt az emberiség lélekszáma exponenciálisan növekszik, így az egy főre jutó energia mennyisége egyre meredekebben csökken - lásd: Olduvai elmélet.
Ezalatt a pénz összmennyisége a kamatszedés matematikája miatt exponenciálisan nő az alábbi esetek kivételével: ha nem adnak hitelt vagy csődöt jelentenek és bizonyos összegeket végérvényesen elveszettnek tekintenek. Bár utóbbi ellen is védekeznek a csődbiztosításokkal, nem?

Ez szerintem a csőd definíció szerinti állapota, az egyedi csődök kerülgetésének egyetlen eredménye a későbbi még nagyobb feszültség. A túltermelési válság oka ezek szerint az, hogy a gazdaság minden szereplője (beleértve az államokat is) abban érdekelt, hogy minél nagyobb mennyiségben "forgassa" az erőforrásokat (pontosabban egyirányú folyamatok mentén elpazaroljon mindent). Így próbál értéket tolni a rendszerben forgó, a kamatszámítás miatt exponenciálisan növekvő mennyiségű pénz mögé.

Az általam emlegetett rejtett infláció "alulról" úgy néz ki, hogy egyre kevesebb tej van a "tejtermékekben", hús a "húsáruban"; egyre kevesebb orvos, múzeum, kutatás, ... "elég".
"Felülről" meg úgy, hogy "terjesztjük a demokráciát" az adósságcsapdát nem kedvelő, ugyanakkor ásványkincsekkel rendelkező dél-amerikai, afrikai vagy arab államokban. Ha elég, "szakértőkkel", ha az kevés, fegyverrel.

Látom, komoly játékos vagy, nekem idő kell, amíg átnézem az írásaidat, köszönöm a linkeket, és majd inkább ott folytatnám. Zárásként néhány linket ajánlanék cserébe a sajátjaim közül:

- szerintem a túltermelés csak okozat, a gyökér itt van;
- a válságba jutás elkerülhetetlen a matematika törvényei szerint, jelen pillanatban a magyar kormány a közvetlen kézi vezérlésre átállást hajtja végre (hogy a kiinduló gondolatkísérletem szerint csak bábként vagy függetlenül, azt nem tudom);
- hosszú távon a rendszerünk fejlődését és jelen esélyét itt írom le.

Most viszont részemről visszaadnám a terepet a szerzőnek, aki véleményére továbbra is kíváncsi vagyok.

Szégyen!!!

Index - Tech - Az ördög jobb- és balklikkje

... megkapjuk azt, ami miatt a Diablo a saját kategóriájának királyává tudott válni.

Percek alatt elröppenő éjszakákat. Egy barlangot, amit még "gyorsan megcsinálunk, aztán kilépünk a játékból". Aztán még két ilyen barlangot. Térdig érő kincstengert. Az utolsó pillanatban megivott gyógyitalt, illetve az ezt nagyjából helyettesítő piros gyógygömböt. Egyszerre tucatnyi szörnyet kiosztó varázslatot. Kék- és aranyszínnel írt főszörnyeket, akik halálukkor olyan ritka cuccot dobnak el, amiről vigyorogva mesélünk másnap a munkahelyen. A Diablo valójában nem a kattintásról szól, és nem arról, hogy még egy monotóniát jól tűrő cerkófmajom is végig tudja játszani. A Diablo a folyamatos pozitív visszacsatolás játéka, amiben a legtöbb időt azzal töltjük majd el, hogy babázunk. Cipőt, nadrágot, karvédőt, lebernyeget, páncélt, fegyvereket cserélgetünk majd, miközben félhangosan számokat és statisztikákat dünnyögünk, és vigyorogva nézzük, miként lesz szörnyterminátor a kezdetben igencsak béna karakterünkből...





Igen, kívülről nézve ezzel tölti el azokat az éjszakákat a képernyőn keresztül adott simogatás reményében emberi lények (monotónia tűrő cerkófmajmok?) több milliós tömege...

Egy ilyet létrehozni pont annyira nem programozás, mint ahogy a pornófilmek által reklámozott "milyen lukba mi rakható és hány" kirakós játéknak (vagy a játékos szempontjából: a bámulása közben végzett önkielégítésnek) nincs semmi köze a mindnyájunk által elérni vágyott szerelemhez; az általa elrabolt félelmetes mennyiségű időért cserébe adott idióta vigyornak és "mesélgethető élményeknek" pedig a boldogsághoz.

És ez a 12 év alatt létrehozott időgyilkos szemét, ami miatt nem lehet ma már elhitetni senkivel, beleértve befektetőket, egyetemi vezetőket, fejlesztő cégeket, profi újságírókat, vagy hétköznapi embereket, hogy a (valódi) informatikában ott rejlik a kiút ebből a szerencsétlen, öngyilkos rendszerből.

2012. május 28., hétfő

Már az ételeink is jobbak nálunk...

Halhatatlan ételek erős gyomrú halandóknak...

 Ennyire nehéz megérteni, hogy belülről pont olyanok vagyunk, mint azok a lényecskék, akiktől a szabadon hagyott élelmiszer pár nap múlva csúnya, büdös és ehetetlen lesz - és csak a versenyt nyerjük meg azzal, ha előttük sikerül feldolgoznunk a bennük lévő tápanyagokat? Viszont ami nekik nem jó, az legfeljebb a műszerek és aktuális szabályozás szerint lehet jó nekünk?

2012. május 26., szombat

Atomenergia, ember, rendszer

Milyen jó dolog is a Copy-Paste... 

Az "Az Áram Ára" blogon úgy tűnik megint kicsaptam a biztosítékot. A mostani párbeszéd azért jöhetett létre, mert leállították az előzetes moderációt, megjelent az anno "beragadt" hozzászólásom, és legalább részemről a lehetőségekhez mérten korrekt stílusú, tartalmi párbeszéd folyhatott. Ez a "zárszó" azonban megint megakadt, és el is tűnt volna az éterben, ha szokásomnak megfelelően nem másolom ki magamnak a beküldés előtt.

Lásd még: szólás szabadsága, más ember véleményének, erőfeszítésének tiszteletben tartása. Nem öt perc alatt állítok össze egy ilyen cikket... Szégyen.

Na jó, nem szégyen. Átnéztem kicsit a Facebook lapjukon a cikkek beharangozóit. Ez nem független ismeretterjesztés, hanem egyértelmű (szándékos vagy egyszerű elfogultságon alapuló) marketing. Ilyen alapon inkább hálás lehetek a felületességükért, aminek révén a sugallni kívánt tartalommal ellentétes írásokat küldhettem hozzájuk

[update: három nap késleltetéssel megjelent a szöveg. Vajon mi zajlik ilyenkor a háttérben?]




A jegyzőkönyv kedvéért megismételném, aki Paksról, vagy általában az atomlétesítmények biztonságáról gondolkodik, azért olvassa el az ottani üzemzavar elemzését. Érdemes. Találtam egy érdekes friss interjút is energia és gazdaság témában.

----

Zárszóként...

Érdemes átfutni néhány korábbi atombalesetet, hogyan és miért következtek be.

Los Alamos, 1945. augusztus 21. Harry Daghlian egy plutónium gömb körül rakott össze neutron visszaverő falat. Amikor az utolsó elemet ÁTEMELTE a szerkezet fölött, a műszerek jelezték, hogy ez már kritikus állapotot hozna létre. Ijedtében elrántotta a kezét, az elemet beejtette, így a rendszer valóban kritikus állapotba került. Hiába próbálta lerúgni onnan, a falat félig szét kellett szednie, mire a reakció leállt, ezalatt halálos sugárterhelést kapott.

Idaho, 1961. január 3. A karbantartás miatt leállított SL-1 kísérleti reaktor újraindítása során a szabályozó (neutron elnyelő) rudat vissza kellett akasztani a vezérlő szerkezetre. A műveletet végző technikus kicsit magasabbra emelte, a magból (négy ezredmásodperc alatt) annyi energia szabadult fel, hogy elforralta maga körül a vizet, a gőzrobbanás szétvetette a reaktort.

Los Alamos, 1964. május 21. Louis Slotin bemutatót tartott egy plutónium gömbbel és a hozzá tartozó két félgömb alakú berillium burkolattal. Utóbbi neutron visszaverő, ha teljesen bezáródik, akkor a benne lévő plutóniumban beindul a láncreakció. A két félgömb közé (egyébként szabálytalanul) tett csavarhúzó kiesett, a láncreakció beindult, és bár azonnal felrántotta és eldobta a felső félgömböt, már halálos sugárdózist kapott.

Tokaimura, 1999. szeptember 30. Egy fűtőelem újrafeldolgozó üzemben néhány, a konkrét műveletre nem megfelelően felkészített munkás késésben volt, ezért kissé eltértek a megadott műveleti eljárásoktól. Ennek következtében egy tartályban kritikus tömegre dúsult a keverék, láncreakció indult be, ami húsz órán keresztül(!) fennállt, mire kitalálták, hogy mit is kéne csinálni vele. Történt ez egy olyan létesítményben, ahol két évvel korábban már "bekövetkezett egy kisebb robbanás", amelyben 40 munkás kapott sugárterhelést.

Paks, 2003. április 10. Új eljárással tisztítják a fűtőelemeket, majd a daru foglaltsága miatt nem emelik ki őket a tisztító tartályból, miközben a hűtővíz keringetést egy kisebb teljesítményű szivattyúra váltják - elfelejtve, hogy a reaktorból frissen kiemelt kötegek hőleadása sokkal nagyobb hűtést igényel. A víz felső rétege felforr, gőzbuborék keletkezik, a nyomás a felső szegmensből kiszorítja a vizet, a fűtőelemek buborékba eső (teljesen hűtés nélkül maradt) része felizzik. Amikor a tartály fedelét kinyitják, a túlnyomás megszűnik, a beömlő hideg víz hatására a fűtőrudak teteje széthasad, az urán pasztillák a tartály aljára hullanak.

És így tovább... (?)

A nukleáris technológia közvetlen életveszélyt hordoz, és ebben nem különbözik a konnektortól, gázvezetéktől vagy vegyipartól. Az emberi elme viszont nem képes hosszú távon károsodás nélkül elviselni ennek teljes tudatát és felelősségét, kiutakat keres: felületessé vagy éppen hazárdjátékossá válik. Ezért lehet végső soron minden baleset mögött emberi mulasztásra bukkanni, amire újabb technológiai korlátokkal fel lehet készülni, de aztán újabb baleset is következik, és így tovább. Közben a technológiai veszélyek és a felhasznált mennyiségek is nőnek, így az ugyan egyre ritkábbá váló balesetek egyre súlyosabbak. Nem beszélve annak kockázatáról, amikor egy "öreg", tehát már hatalmassá nőtt technológiát egy teljesen más kultúrájú országba exportálnak - nem "véletlenül", hanem éppen az olcsóbb munkaerő és lazább szabályozás miatt (lásd például az indiai munkakörülményeket és üzemi baleseteket).

A nukleáris technológia nem egyedi tényezők miatt veszélyes, hanem rendszer szinten.
 - túl "friss". Itt élnek és üzemelnek még a legelső reaktor típusok is, amelyek szükségképpen nem hordozzák még a levont következtetések tapasztalatait sem - nem beszélve arról, hogy hány további baleseti lehetőség van még feltáratlanul - vagy akár már ismert, de túl költséges lenne a megoldása, a bekövetkezés esélye pedig "minimális"...
 - túl drága. Dőreség azt feltételezni, hogy "csak úgy" végleg leállítanak egy atomerőművet azért, mert "elképzelhetetlen" eseménnyel kapcsolatos biztonsági kockázat merül fel, vagy mert van modernebb terv. Aki Fukushimát természeti katasztrófának szeretné tekinteni, utánanézhet, hogy több figyelmeztetést kapott az erőmű a cunami kockázatával kapcsolatban, ami (nyilván a kapcsolódó költségek, akár a fejlesztésé, akár a leállításé miatt) a fiókban landolt. Úgy már nem lett volna elég olcsó az atom-áram...
 - túl "nyers". A balesetek leírása mutatja, hogy ez az, ahol nincs "bocsi", meg második esély - ugyanakkor nincs tűz, izzó fémek, nagy tömegek, ami a munkát végzőkben fenntartaná az adrenalin szintet. Töredék másodpercek alatt lesz a mindennapi munkahelyen, egy "teljesen ártalmatlan" fémdarabból, szerkezetből, rutinműveletből halálos veszély, egy olyan környezetben, amiről "köztudomású, hogy a legbiztonságosabb".
 - túl "nagy hatókörű", térben és időben egyaránt nem felmérhető, nem azonosítható problémákat okoz. Pár ezer év múlva, ha élnek még utódaink a Földön akkor, ők tudják majd tudományos alapossággal feltárni és bizonyítani mindezt. Addig viszont inkább illik óvatosnak lenni: a károkozás bizonyíthatatlansága nem a veszélytelenség bizonyítéka.
 - túl "exportálható". A megvalósításban érdekelt eladó nyilván törekszik a biztonságra, az azonban drága. Ugyanakkor az alacsonyabb árban érdekelt vevő felel az ellenőrzésért is, mialatt minden marketing szöveg a teljes biztonságot sugallja... nos, ez tipikus forrása a "jó lesz úgy" megállapodásoknak, hiába lenne "jobb amúgy", ha drágább.

Továbbá: teljesen értelmetlen.

Az emberiség lélekszáma, illetve a ma "civilizáltnak" tekintett (fogyasztói) életmód energiaigénye egyaránt exponenciálisan nő. Ezzel SEMMILYEN technológia nem képes lépést tartani (és ismét: szinte lehetetlenné teszi egy működő erőmű bezárását), ugyanakkor folyamatosan élezi a bolygó szintű társadalmi (egyre nagyobb távolság "gazdag" és "szegény" között) és ökológiai (eltartó rendszerek teherbírása) feszültséget.

Egyetlen esélyünk a "civilizált világ" energiaigényének drasztikus csökkentése, amely végre "exportálhatóvá" tenné a fejlettséget, így a népesség növekedése megállítható lenne (ez az egyetlen valóban működő "békés" eszköz, elég ránézni a populációs grafikonokra). Ezt a jelen technológiánk (az emberiség történelmében most először, és ha nem figyelünk oda, utoljára) lehetővé teszi.

Egyedül a kevesebb fogyasztásból lesz kevesebb szennyezés, illetve végre racionális kockázat elemzés. Ezek birtokában a mai atomerőművek egy részét bizonyára azonnal le kellene állítani, a többihez a kockázatoknak megfelelő létszámú és felkészültségű személyzetet rendelni (24 órában, folyamatosan - például ez Fukushima egyik tapasztalata).

És csak ekkor lehetne érdemben felmérni, hogy a nukleáris technológia jelen formájában milyen feltételekkel alkalmazható, vagy milyen más energiatermelés módokkal váltható ki a VALÓDI szükségletek kielégítése érdekében. Ebben nincs anyahajó, magántulajdonban lévő luxusterepjáró, sítúrák meg Éden Hotel (ami ma van) - van viszont működő oktatás, egészségügy, erőforrás- (és nem pénz-) optimalizált szállító-elosztó hálózatok (ami ma nincs, vagy éppen összeomlik).