2012. február 24., péntek
Mai próbálkozásaim...
Nem tetszik a rendszer
2012.02.24. 05:34:48
Kedves Sebő Ferenc!
Úgy tűnik, egy cipőben járunk (a Millás Facebook-os hozzászólásaid alapján). Én is úgy érzem, hogy érdemi reakciót nem sikerül kicsalogatnom - de nem a "nézőkből", hanem belőletek! A szemüvegem innenső oldalán a következőket láttam az elmúlt időszakban:
- Beszólogattam a Millának amiatt, hogy szerintem rossz stílusban rossz kérdéseket tesz föl. Nulla reakció.
- Beszálltam a kampányba, és feltettem a szerintem helyes kérdéseket. Néhány beszólás és pár szavazat - több, mint amire számítottam; fikázás - kevesebb, mint amire számítottam; és néhány szerintem is jó jelentkező. Nulla érdemi reakció.
- Egy személyes javaslat egy szerintem nyilvánvalóan hibás húzásra - nulla válasz.
- A szavazás végeredménye egyértelműen alátámasztja a kiinduló problémáimat, amiről talán érdemes lenne beszélgetni. Viszont - nulla reakció.
Namost itt a következő a helyzet:
- rossz kérdéseket tesztek föl, ezekre a válasz nem lehet más, mint egy kis közösségi szomorkodás, némi felelős-keresés, de semmi olyan, amiért érdemes lenne elmenni.
- léteznek jó kérdések, amelyeket folyamatosan előrángatok, de nulla reakció.
- a jó kérdésekre léteznek válaszok is - csak "nehéz" ezeket meghallani, mert kívül esnek a megszokott "dobozokon", friss és lényegre törő kritikát idézve: "ekkora bullshitet rég olvastam ilyen komolyan előadva"
Értem, hogy szerinted nem kaptok érdemi reakciót - ami azt jelenti, hogy a folyamatos kísérletezésem nem érdemes a figyelmetekre. Ezzel semmi baj. De akkor miért kérdeztek, vagy miért nem szóltok vissza legalább annyit, hogy "bocs, amit mondasz, az nekünk nem pálya"?
Ilyesmikről beszélek:
hajnalvilag.blogspot.com/2012/02/szent-tehenekrul-valo-ertekezes.html
hajnalvilag.blogspot.com/2012/01/mit-lehet-tenni.html
hajnalvilag.blogspot.com/2011/12/korszellem-kiut-magan.html
Haza és haladás
2012.02.24. 07:09:05 @egyrészrölmásrészröl:
... viszont személyes bizalomra nem lehet civilizációnk igényeinek megfelelő méretű közösséget építeni. Hiába tűnik sokak számára kiútnak az önfenntartó, független kisközösségek rendszere, példaként mindig a lábtörést és a fogorvost szoktam felhozni. Rosszabb napjaimon pedig a működő atomerőművek leállításának problémáit, a káoszt, a magas ipari fejlettség nélkül is rendelkezésre álló erőforrások hiányát (energia, nyersanyagok, de a kimerülő termőtalaj is ilyen)...
Szóval, rendszer nélkül megpusztulunk, a jelenlegi rendszer pedig a falnak vezet minket. A kiutat egy működőképes, és alapvető motivációi szerint (a jelenlegivel ellentétben) bizalomra érdemes közösségi rendszer megvalósításában látom. Ennek emberi és társadalmi alapjairól elég sokat, technológiájáról (ahogy dolgozom rajta) egyre többet tudok - viszont "leendő lakóit" egyelőre nem találom... :-)
Lásd például:
hajnalvilag.blogspot.com/2012/01/mit-lehet-tenni.html
hajnalvilag.blogspot.com/2011/12/korszellem-kiut-magan.html
(persze lehet, hogy nettó hülyeséget beszélek, csak eddig még senki nem vette a fáradságot, hogy erről néhány alacsony szintű beszólásnál komolyabban megpróbáljon meggyőzni...)
Progresszív blog
2012.02.24. 11:40:18
"Nem a pénzért"... de a pénz MIATT. Lásd:
hajnalvilag.blogspot.com/2011/12/korszellem-ebreszto.html
Amikor utoljára megkérdeztem valakitől, képes lenne-e úgy kidolgozni egy működő egészségügy szerkezetét és igényeit, hogy abban NEM szerepel mesevilág (pénz, adósság, hitel, ...) KIZÁRÓLAG valós dolgok: emberek, szakképzettség, eszközök, anyagok, és TARTALÉKOK minden szinten, ahol erre szükség van, nem kaptam választ.
Szerintem ez lenne az első lépés. Világossá tenni, hogy kézzel fogható szinten mire van szükség ahhoz, hogy valós létbiztonságot teremtsünk magunknak a XXI. században általánosnak tekinthető szinten, a jelen lakosság számára (és nem csak azok számára, akik "annyit is érnek", igaz-e Lézer úr?). Hol lehetne szűrésekkel, "népneveléssel" (lásd tömegsport, életmód kérdések) csökkenteni a kockázatokat és az ellátó rendszer terhelését?
Aztán hasonlítsuk össze azzal, amink van most, volt korábban, és LESZ, ha így haladunk tovább.
Hablatyolni könnyű "életpálya modellel", "feladat átvállalással", csőddel, privatizációval, fizetős várólistával és ki tudja még mivel. Könnyű ködösíteni, és a hétköznapi ember számára érthetetlenné tenni a folyamatokat, néhány szóvivői nyilatkozatba csomagolni a hozzáértés ordító hiányát, vagy akár a nyílt rablást.
Egy ilyen listával nem lehet. Tessék elkészíteni, és letenni az asztalra!
