John Perkins
Dear Mr. Perkins,
I am a 39 years old software architect and programmer from Hungary.
I have spent all my life on (and used to be paid quite well for)
understanding and modeling systems, creating informatics representations
of a segment of the world that must work for a long time. I failed to
stop thinking and analyzing when I left my desktop, I wanted to
understand and model our world - or maybe the other way round: I wanted
to understand the world, this is why I became a programmer...
I managed to understand, but failed to model it, because the basic rules
that we all accept today do not form a sustainable system. We have no
future on this path. This was totally clear to me back in 2008 when I
finished my book on it - now it does not look like a prophecy.
I know you. Or at least, your role and actions was clear to me before I
have found your name and personal existence a few minutes ago. Thank you
for the courage to share your experience with us all - yet the fact that
they let you do this leads to a clear consequence: blowing you away
would make the public angry and curious (which is bad), while seeing you
makes the public more desperate and stunned (which is good). What we
really need is a clear way to an acceptable, shareable future, and clear
patterns to follow that lead that way.
I have written a book on the current state of our world, seeking for the
fundamental factors that cause the current symptoms, derive an
alternative solution, and an explanation why it could not work until
now, but why there is a chance for it today. I would be honored if you
read my book and give me some feedback on it. As a teaser, please watch
my 4 minute "campaign video" that I posted to the alternative president
election "game" in Hungary this year (English subtitle is available).
The video is here: http://youtu.be/PyrrlxxNFd0
And the book is here: http://hajnalvilag.hu/books/MondoAurora_en.pdf
Thank you and best wishes
Lorand Kedves
2012. május 16., szerda
2012. május 14., hétfő
Anarchia
2012.05.14. 11:42:35
@Szimba: Nem a világnézeted recseg, hanem a világ maga - csak olvass bele az aktuális gazdasági hírekbe, végre NYITOTT szemmel: tetszik vagy sem, éppen "eltörlődik" a pénz, az "uraknak" gőze nincs, hogy lesz tovább.
Az eurót húzzák-vonják, mi lesz a görögökkel, mi lesz a nekik hitelező német és francia bankokkal, ha hagyják őket bedőlni? Kik a következők: a spanyolok, a portugálok vagy az olaszok? Esetleg mi beelőzünk egy unortodox kanyarral? Hoppá, mi lesz, ha a roncsautó prémium kifulladása után az Opel nem tud kinek termelni?
Mi is a dollár, a mögötte álló irgalmatlan USA államadóssággal? A kínai gazdasági lufi, ami csak addig működik, amíg a GDP növekedés 8% fölött van (???) India totálisan szétszakadt társadalma (hi-tech szigetek, körülötte az elképesztő nyomor)? Az arab világ olajra épülő kirakat-városai? Ez itt a végjáték. Leírtam elég durván is...
Szó nincs cserekereskedelemről - a megoldás pontosan ugyanolyan egyszerű, mint maga a probléma forrása.
A cél: tisztázni az igényeinket, azok fontossági sorrendjét, és megszervezni a kielégítésükhöz szükséges közös munkát. Mérhetetlenül hatékonyabbak vagyunk ma, mint akár ötven évvel ezelőtt voltunk - csak éppen a pénzrendszerünk szétszakadásának pillanatánál tartunk, ezért képtelenek vagyunk jól használni. Meg tudjuk oldani a feladatot, és ma megvannak az ehhez szükséges eszközök is, a bárki által elérhető (vagy elérhetővé tehető) globális informatikai rendszer. Csak használnunk kell. (Ebben ugyanúgy kezelhető a nátha, mint a szívműtét: előfordulási gyakoriság, szükséges eszközök, szaktudás és egyebek formájában.)
Alapelv: egymás között csak LÉTEZŐ dolgokról beszélünk - a pénz vagy a pártprogramok NEM azok... :-) Mivel jelenleg ebben a világban élünk, a pénz létezik és szükséges, de csak mint külső erőforrás, amelynek NEM SZABAD teret kapnia a közösségen belüli szolgáltatás kapcsolatban. A felmerülő konfliktusokat (ki mennyit és mit szeretne fogyasztani, használni) szintén a VALÓS dolgok nyelvén kell megbeszélni.
Biztonság... Ugyanígy működtek mindenhol a munkások közös biztonsági tartalékai, amiből az elesetteket támogatták - de ott is mindig pénz volt a tartalék. Mi megtehetjük azt, hogy valóban a készleteinket, erőinket tartjuk nyilván, és természetesen juttatunk belőle a ma rászorulóknak, mert mi magunk is szeretnénk benne részesülni saját rászorultságunk idején - legyen az holnap, vagy harminc év múlva.
Persze ezzel sem szeretünk szembesülni, így idióta reklámok és filmek rejtik el előlünk saját vágyainknak megfelelően, amelyekben mindenki fiatal, erős, és mindig csak a főhősnek van története, aki persze mindent túlél...
Apropó, anarchia. Számomra ez a szó valahol az "arch", mint ív, "architect" mint tervező - vagy a görög "arkhón", mit felelős vezető HIÁNYÁT jelenti.
Mi ma "modern demokráciában", "piacgazdaságban" élünk. Alaptörvényünk, hogy egy tetszőleges mértékben befolyásolt nép választ NEM saját maga közül, hanem néhány ismeretlen jelölt közül főnököt, aki tapasztalat szerint SOHA nem azt csinálja, amit ígért. Alaptörvényünk, hogy egymás ellenségei vagyunk, mert pénzt akarunk szerezni a másik rovására, azonnal elpusztítani azt, aki ebben kevésbé hatékony nálunk - mert ha nem így teszünk, minket taposnak el.
Nincsenek hosszú távú terveink, elveink, amelyek kérdés nélkül félresöpörnék a rövid távú nyereségvágyat, előnyöket. Hiába vannak törvényeink, ha azokat a legerősebbek mondják tollba az "általunk választott" írnokoknak, ha azokat csak NEKÜNK kell betartanunk, de Lézer uraknak nem (vagy lásd az ESM-et).
Nem te vagy anarchista. A MAI ÉLETÜNK MAGA AZ ANARCHIA. Én vagyok az, aki rendért küzd és könyörög, az intézményesített anarchia ellenében.
A felszíni boldog tudatlanság nem véd meg a külső problémáktól, sem az azoktól való félelemtől - csak nem engedi tudatosulni őket, ennek eredménye a folyamatos önbecsapás és pótcselekvés, például a pártos szájkarate. Tapasztalataim és hitem egyaránt azt mondja, "Nincs gonosz, csak tudatlan" - de tény, hogy ma vágyjuk ezt a tudatlanságot, mert a tudással sok mindent magunkra rántunk, amit úgy látom, te is pedzegetsz már. ;-)
2012.05.14. 13:02:47
@Szimba: "Végigveszem, hogy mire van szükségem:
- gázra -fűtéshez
- villanyra, számítógéphez, háztartási gépekhez, világításhoz (amit tudok bizonyos fokig csökkenteni)
- vízre - mosás, tisztálkodás, (ez is csökkenthető bizonyos mértékig)
A többi dolgot úgy gondolom, hogy meg tudnám oldani."
A felhozott példák szintén megfogalmazhatók közösségi szinten - tehát úgy, hogy ezek a szolgáltatások a közösség "felületén" valamilyen szolgáltatóval kapcsolatban, pénzért vehetők igénybe; a közösség bizonyos tagjainak tehát pénzért kell dolgozniuk, szemben azokkal, akik a közösségen belüli igények kielégítésén dolgoznak (étel, ital, oktatás, kisipar, szolgáltatások, ...)
A közösség gázigénye csökkenthető az épületek megfelelő szigetelésével (célszerűen helyi szakemberek, a közösség tagjai nekilátnak a szigetelésnek, mert ezzel csökkentik a közös függést). Lásd még: földházak, szalma építés, komposzt-fűtés - vagy titkos álmom, a szalmából készíthető szigetelőpanelek, tud valaki ilyesmiről?
A közösség vízigényével kapcsolatban már felmerül a szervezett esővíz gyűjtés, kútfúrás (mosás, esetleg alap tisztálkodás, WC öblítés - utóbbi helyett esetleg alomszék, amely komposzt forrás is); a kizárólag ivóvízzel (adott helyen eldöntendő, hogy hálózati, vagy bevizsgált, szűrt forrásból) megoldható feladatok ugyanígy kezelhetők.
Áram igény... vajon az egyéni hűtőszekrény, mosógép, mosogatógép, sütő, mikró, stb. amelyek nélkül is képesek lennénk civilizált minőségű életet élni (közösségi szervezés révén, például jégverem...), milyen mértékben nélkülözhetetlen részei az életünknek? Tudatában vagyunk-e a valós árának - nem a sárga csekk, hanem például atomszennyezés, füst, stb. formájában?
Valószínűleg nem a "polgári környezet" lenne az elsődleges terepe a kapcsolódó minták kidolgozásának ("tevének a tű fokán..."), hanem a perifériák, ahol igenis óriási előny, és az egyéni küszködéssel szemben valószínűleg megvalósítható beruházás lenne a közösségi mosoda, fürdő, mozi, konyha, stb. Innen terjedhetne vissza a "kényelem-függő" réteghez a töredék költséggel megvalósítható, bár egyes képzelt létszükségletekről való lemondást igénylő minta.
Biztos léteznek erre is működő megoldások, de persze a médiába csak az elrettentő példák férnek bele, ahol a lerohadó hippi tanya hirdeti a pénz nélküli "gazdaságot".
Egyébként a legfontosabbat teszed, amit itt lehet: igényesen, őszintén, türelemmel kommunikálsz, közben változol, új igényeket fejezel ki, példát mutatsz arra, hogy vagdalkozás helyett megoldásokat is lehet keresni. Lehetőséget adsz nekem, vagy bárki másnak arra, hogy valódi kérdésekről beszélgethessünk mondvacsinált (bár ragaszkodásaink miatt ugyanolyan életveszélyes) problémák helyett.
Aztán majd meglátjuk, mit hoz ki belőlünk az Úr ;-)
2012.05.14. 14:06:39
@Szimba: "az emberi élet 90%-os megszűnésére ... a természeti katasztrófák mellett pedig teljes társadalmi összeomlásra, helyi diktatúrák létrejöttére, polgárháborúkra, országok megszállására, népirtásra számítok."
Ugyan már, ez a lista olyan Discovery Channeles: külső leírások, láttunk ezer ilyen filmet, érdektelenek, személytelenek. Pótcselekvés, lepkefütty.
De amikor leesik, hogy a pénz által vezérelt világ egyszerűen a saját szabályai miatt menthetetlenül összeomlik, hogy ez a folyamat ebben a pillanatban játszódik, minket személyesen érint és ebben a gondolatkörben SEMMIT nem tehetünk ellene - ez közvetlen fenyegetés.
Belegondolni, hogy érdemes barátságban lenni a környékbeli állatorvossal, mert egy társadalmi összeomlás után kórház az nem lesz (szétrabolják és semmit nem ér áram nélkül) de az állatorvos is tud műteni, fertőtleníteni, törést igazítani. És csak ő lesz, ha a szerelmem pár év múlva leesik a létráról. Ez hogy hangzik?
Ha errefelé megyünk tovább, az unokáink átlag életkora mondjuk húsz év lesz, és ma elképzelni nem tudjuk azt a nyomort, amiben létezni fognak. Nem "valakik", meg 90 százalék, hanem konkrétan a saját gyerekem, meg annak a gyerekei. Hozzátéve, hogy felfogható időkben, mondjuk ezer években gondolkodva NEM lesz "visszakapaszkodás", mert feléltük a szuper ipar nélkül elérhető erőforrásokat, és helyettük csak szennyet hagyunk hátra... na ez kemény.
Ha végre hagynád, hogy ezek a következtetések kiszorítsák belőled a szuszt, amikor a családtagjaidra, szeretteidre nézel, akkor lesz ereje ennek a válasznak: EZT ÉN NEM ENGEDEM megtörténni!
És ehhez nem kell összeomlás meg éhínség. Csak józan, felnőtthöz méltó, felelősségteljes gondolkodás a mai rémült kamasz duzzogás és önámítás helyett.
---
"Viszont a mai családok háztartási munkája elvégezhetetlenné válna a hagyományos főzés, feldolgozás, mosás mellett. A nőknek otthon kellene maradniuk. Egy részük ezt nem nagyon bánná"
Mondom: közösségi étkezés, mosás, stb. Az egyéni megoldások idő, de még inkább erőforrásigénye HATALMAS, összevetve a közösségi lehetőségekkel. Persze fontos, hogy a nők, vagy akár a párok otthon maradjanak - a GYEREKEIK mellett, amíg nekik arra van szükségük. De ne azért, hogy falkában sulyokkal mossanak a pataknál, annál többet ér az ő idejük, és megoldja a mosoda. Vagy mit tudom én, ha szeretnék akkor csinálják, de szerintem ez nem optimális megoldás.
"... abban a világban, amit tervezel, milliók válnának munkanélkülivé."
Munkanélküli??? MOST "munkanélküli" a fiatalok NEGYEDE, nálunk, ebben a "jól szervezett rendszerben"! A tanulók java ostoba álmok mentén olyasmit tanul, amire nem lesz szüksége, a dolgozó népesség jelentős része pedig több kárt okoz, mintha nem csinálna semmit - és itt nem csak a politikusokra gondolok ;-)
A "valóság nyelvén beszélve" viszont irgalmatlan mennyiségű munka van előttünk! Egy egész bolygót kell(ene azonnal) elkezdenünk kitakarítani, és ha megfeszülünk se végzünk vele, marad a gyerekeinknek is belőle bőséggel. Csak legalább adjunk mellé esélyt nekik az életre...
2012.05.14. 19:06:01
@Szimba: "Szerencsét, sok sikert kívánok"
Köszönöm, rajta vagyok a dolgon :-)
"Az emberek elolvasták, szörnyülködtek egyet, mint egy katasztrófa filmen, majd azonnal elfelejtették, és kimentek a hűtőszekrényből kivenni egy sört."
Így van, senkinek nincs motivációja "másként" gondolkozni, amíg nem muszáj. Most viszont egyre több embernél fogy el a sör, és kapcsolják le az áramot, vagy éppen a lakást kapják ki a lábuk alól - szóval a szörnyülködés folytatódik akkor is, amikor becsukják az újságot.
Ugyanez igaz a magas szintekre. Biztos vagyok benne, hogy léteznek azok az emberek, akik pontosan látják és értik azokat az adatokat, amiket én csak sejtek, vagy összeolvasok különféle helyekről. És ők is szörnyülködnek, mert a korábbi előrejelzések és figyelmeztetések olvashatók ki belőlük.
Én egyszerűbb helyzetben vagyok: a saját előrejelzéseimet látom megvalósulni (Fukushimát persze inkább kihagytam volna, de a "magasabb szinteken" csak ekkora tétek számítanak).
Szerintem itt nem fékezni kell, mert az már régen értelmetlen, hanem ugrani, pont a szakadék szélén (nem előbb és nem később)... És rájönni, hogy tudunk repülni, vagyis: egy ma elképzelhetetlennek tűnő új szabályrendszer szerint élni. Jó, persze ha nem, akkor bukta van, amit nem érdemes szépíteni - de itt vagyunk, ezt kell megjátszani. Aztán... az Erő legyen velünk, nem igaz? ;-)
No, azt hiszem, nem maradt a tarsolyban semmi, off topic generátor kilép, köszönöm a társalgást, a többiektől a türelmet.
A közösség gázigénye csökkenthető az épületek megfelelő szigetelésével (célszerűen helyi szakemberek, a közösség tagjai nekilátnak a szigetelésnek, mert ezzel csökkentik a közös függést). Lásd még: földházak, szalma építés, komposzt-fűtés - vagy titkos álmom, a szalmából készíthető szigetelőpanelek, tud valaki ilyesmiről?
A közösség vízigényével kapcsolatban már felmerül a szervezett esővíz gyűjtés, kútfúrás (mosás, esetleg alap tisztálkodás, WC öblítés - utóbbi helyett esetleg alomszék, amely komposzt forrás is); a kizárólag ivóvízzel (adott helyen eldöntendő, hogy hálózati, vagy bevizsgált, szűrt forrásból) megoldható feladatok ugyanígy kezelhetők.
Áram igény... vajon az egyéni hűtőszekrény, mosógép, mosogatógép, sütő, mikró, stb. amelyek nélkül is képesek lennénk civilizált minőségű életet élni (közösségi szervezés révén, például jégverem...), milyen mértékben nélkülözhetetlen részei az életünknek? Tudatában vagyunk-e a valós árának - nem a sárga csekk, hanem például atomszennyezés, füst, stb. formájában?
Valószínűleg nem a "polgári környezet" lenne az elsődleges terepe a kapcsolódó minták kidolgozásának ("tevének a tű fokán..."), hanem a perifériák, ahol igenis óriási előny, és az egyéni küszködéssel szemben valószínűleg megvalósítható beruházás lenne a közösségi mosoda, fürdő, mozi, konyha, stb. Innen terjedhetne vissza a "kényelem-függő" réteghez a töredék költséggel megvalósítható, bár egyes képzelt létszükségletekről való lemondást igénylő minta.
Biztos léteznek erre is működő megoldások, de persze a médiába csak az elrettentő példák férnek bele, ahol a lerohadó hippi tanya hirdeti a pénz nélküli "gazdaságot".
Egyébként a legfontosabbat teszed, amit itt lehet: igényesen, őszintén, türelemmel kommunikálsz, közben változol, új igényeket fejezel ki, példát mutatsz arra, hogy vagdalkozás helyett megoldásokat is lehet keresni. Lehetőséget adsz nekem, vagy bárki másnak arra, hogy valódi kérdésekről beszélgethessünk mondvacsinált (bár ragaszkodásaink miatt ugyanolyan életveszélyes) problémák helyett.
Aztán majd meglátjuk, mit hoz ki belőlünk az Úr ;-)
2012.05.14. 14:06:39
@Szimba: "az emberi élet 90%-os megszűnésére ... a természeti katasztrófák mellett pedig teljes társadalmi összeomlásra, helyi diktatúrák létrejöttére, polgárháborúkra, országok megszállására, népirtásra számítok."
Ugyan már, ez a lista olyan Discovery Channeles: külső leírások, láttunk ezer ilyen filmet, érdektelenek, személytelenek. Pótcselekvés, lepkefütty.
De amikor leesik, hogy a pénz által vezérelt világ egyszerűen a saját szabályai miatt menthetetlenül összeomlik, hogy ez a folyamat ebben a pillanatban játszódik, minket személyesen érint és ebben a gondolatkörben SEMMIT nem tehetünk ellene - ez közvetlen fenyegetés.
Belegondolni, hogy érdemes barátságban lenni a környékbeli állatorvossal, mert egy társadalmi összeomlás után kórház az nem lesz (szétrabolják és semmit nem ér áram nélkül) de az állatorvos is tud műteni, fertőtleníteni, törést igazítani. És csak ő lesz, ha a szerelmem pár év múlva leesik a létráról. Ez hogy hangzik?
Ha errefelé megyünk tovább, az unokáink átlag életkora mondjuk húsz év lesz, és ma elképzelni nem tudjuk azt a nyomort, amiben létezni fognak. Nem "valakik", meg 90 százalék, hanem konkrétan a saját gyerekem, meg annak a gyerekei. Hozzátéve, hogy felfogható időkben, mondjuk ezer években gondolkodva NEM lesz "visszakapaszkodás", mert feléltük a szuper ipar nélkül elérhető erőforrásokat, és helyettük csak szennyet hagyunk hátra... na ez kemény.
Ha végre hagynád, hogy ezek a következtetések kiszorítsák belőled a szuszt, amikor a családtagjaidra, szeretteidre nézel, akkor lesz ereje ennek a válasznak: EZT ÉN NEM ENGEDEM megtörténni!
És ehhez nem kell összeomlás meg éhínség. Csak józan, felnőtthöz méltó, felelősségteljes gondolkodás a mai rémült kamasz duzzogás és önámítás helyett.
---
"Viszont a mai családok háztartási munkája elvégezhetetlenné válna a hagyományos főzés, feldolgozás, mosás mellett. A nőknek otthon kellene maradniuk. Egy részük ezt nem nagyon bánná"
Mondom: közösségi étkezés, mosás, stb. Az egyéni megoldások idő, de még inkább erőforrásigénye HATALMAS, összevetve a közösségi lehetőségekkel. Persze fontos, hogy a nők, vagy akár a párok otthon maradjanak - a GYEREKEIK mellett, amíg nekik arra van szükségük. De ne azért, hogy falkában sulyokkal mossanak a pataknál, annál többet ér az ő idejük, és megoldja a mosoda. Vagy mit tudom én, ha szeretnék akkor csinálják, de szerintem ez nem optimális megoldás.
"... abban a világban, amit tervezel, milliók válnának munkanélkülivé."
Munkanélküli??? MOST "munkanélküli" a fiatalok NEGYEDE, nálunk, ebben a "jól szervezett rendszerben"! A tanulók java ostoba álmok mentén olyasmit tanul, amire nem lesz szüksége, a dolgozó népesség jelentős része pedig több kárt okoz, mintha nem csinálna semmit - és itt nem csak a politikusokra gondolok ;-)
A "valóság nyelvén beszélve" viszont irgalmatlan mennyiségű munka van előttünk! Egy egész bolygót kell(ene azonnal) elkezdenünk kitakarítani, és ha megfeszülünk se végzünk vele, marad a gyerekeinknek is belőle bőséggel. Csak legalább adjunk mellé esélyt nekik az életre...
2012.05.14. 19:06:01
@Szimba: "Szerencsét, sok sikert kívánok"
Köszönöm, rajta vagyok a dolgon :-)
"Az emberek elolvasták, szörnyülködtek egyet, mint egy katasztrófa filmen, majd azonnal elfelejtették, és kimentek a hűtőszekrényből kivenni egy sört."
Így van, senkinek nincs motivációja "másként" gondolkozni, amíg nem muszáj. Most viszont egyre több embernél fogy el a sör, és kapcsolják le az áramot, vagy éppen a lakást kapják ki a lábuk alól - szóval a szörnyülködés folytatódik akkor is, amikor becsukják az újságot.
Ugyanez igaz a magas szintekre. Biztos vagyok benne, hogy léteznek azok az emberek, akik pontosan látják és értik azokat az adatokat, amiket én csak sejtek, vagy összeolvasok különféle helyekről. És ők is szörnyülködnek, mert a korábbi előrejelzések és figyelmeztetések olvashatók ki belőlük.
Én egyszerűbb helyzetben vagyok: a saját előrejelzéseimet látom megvalósulni (Fukushimát persze inkább kihagytam volna, de a "magasabb szinteken" csak ekkora tétek számítanak).
Szerintem itt nem fékezni kell, mert az már régen értelmetlen, hanem ugrani, pont a szakadék szélén (nem előbb és nem később)... És rájönni, hogy tudunk repülni, vagyis: egy ma elképzelhetetlennek tűnő új szabályrendszer szerint élni. Jó, persze ha nem, akkor bukta van, amit nem érdemes szépíteni - de itt vagyunk, ezt kell megjátszani. Aztán... az Erő legyen velünk, nem igaz? ;-)
No, azt hiszem, nem maradt a tarsolyban semmi, off topic generátor kilép, köszönöm a társalgást, a többiektől a türelmet.
2012. május 13., vasárnap
És egy gyors futam Tibor bá blogján
Antalffy Tibor - Gondolkozzunk!
2012.május.13th. at 07:08
Morcos vagyok ma reggel, ezért felmelegítenék egy régi vitát.
Tibor bá megint megjósolta, hogy a lejtőre helyezett golyó legurul. Höhőőő, Tibor bának megint igaza volt. Tibor bá zseni!!! :-D
Tibor bá valaha is komolyan veszi azt, hogy a felszín karcolgatásával azon kívül, hogy “megint igaza lesz”, semmit nem ér el? Tibor bá valaha is komolyan fogja gondolni, hogy ha nem tetszik az, amit előre megjósol, akkor mélyebbre kéne ásni, és konstruktív gondolatokkal előállni, nem pedig kézzel turkálni egy döglődő civilizáció sebeiben, tapsoltatni és fényképeztetni magát minden új fekély mellett?
“Á, csak reszelgetem a körmöm és hülyeségeket beszélek…”
2012.május.13th. at 12:23
3, Gloucester "Ha ennyire egyértelmű, hogy a lejtőre helyezett golyó legurul, akkor miért van az, hogy oly sokan beszopják, hogy a lejtőre helyezett golyó felfele ellebeg? Mennyi linket szeretnél, ahol a lebegést agyonmagyarázzák?"
Egyet sem kérek, ismerem a jelenséget, és azt is tudom, hogy miért: mert a valós problémákkal nincs kedvünk szembenézni. Mondjuk például íme itt...
4, Tibor bá
Tényleg nem akarok új köröket futni, mert itt semmi nem változott, ugyanazt vagdosnánk egymás fejéhez újra (és azt hittem, megvan a körömreszelgetős nyuszikás vicc…) :-)
Én csak neked válaszoltam, a “megint igaza volt”-ra reagáltam, és arra, hogy ez nem konstruktív kritika, hanem minden, nem elvakult ember számára levonható logikus következtetés. Ilyen emberből áll ma már a “többség” Magyarországon is. Viszont nem mondasz helyette semmi alternatív megoldást! Az általad egyébként tiszteletre méltó lelkesedéssel szervezett “felkészítéseket” nem szeretném megint ekézni.
Azzal is egyet értek, hogy azonos feltételek mellett nem várhatunk gyökeresen új megoldást. Viszont állítom, hogy a mai környezet alapvetően megváltozott, és még talán egy évig van lehetőségünk új megoldás felé nyitni.
2012.május.13th. at 07:08
Morcos vagyok ma reggel, ezért felmelegítenék egy régi vitát.
Tibor bá megint megjósolta, hogy a lejtőre helyezett golyó legurul. Höhőőő, Tibor bának megint igaza volt. Tibor bá zseni!!! :-D
Tibor bá valaha is komolyan veszi azt, hogy a felszín karcolgatásával azon kívül, hogy “megint igaza lesz”, semmit nem ér el? Tibor bá valaha is komolyan fogja gondolni, hogy ha nem tetszik az, amit előre megjósol, akkor mélyebbre kéne ásni, és konstruktív gondolatokkal előállni, nem pedig kézzel turkálni egy döglődő civilizáció sebeiben, tapsoltatni és fényképeztetni magát minden új fekély mellett?
“Á, csak reszelgetem a körmöm és hülyeségeket beszélek…”
2012.május.13th. at 12:23
3, Gloucester "Ha ennyire egyértelmű, hogy a lejtőre helyezett golyó legurul, akkor miért van az, hogy oly sokan beszopják, hogy a lejtőre helyezett golyó felfele ellebeg? Mennyi linket szeretnél, ahol a lebegést agyonmagyarázzák?"
Egyet sem kérek, ismerem a jelenséget, és azt is tudom, hogy miért: mert a valós problémákkal nincs kedvünk szembenézni. Mondjuk például íme itt...
4, Tibor bá
Tényleg nem akarok új köröket futni, mert itt semmi nem változott, ugyanazt vagdosnánk egymás fejéhez újra (és azt hittem, megvan a körömreszelgetős nyuszikás vicc…) :-)
Én csak neked válaszoltam, a “megint igaza volt”-ra reagáltam, és arra, hogy ez nem konstruktív kritika, hanem minden, nem elvakult ember számára levonható logikus következtetés. Ilyen emberből áll ma már a “többség” Magyarországon is. Viszont nem mondasz helyette semmi alternatív megoldást! Az általad egyébként tiszteletre méltó lelkesedéssel szervezett “felkészítéseket” nem szeretném megint ekézni.
Azzal is egyet értek, hogy azonos feltételek mellett nem várhatunk gyökeresen új megoldást. Viszont állítom, hogy a mai környezet alapvetően megváltozott, és még talán egy évig van lehetőségünk új megoldás felé nyitni.
Pénzügyi gyorstalpaló
2012.05.13. 11:56:03
@Szimba: Nem vagyok közgazdász, csak egy programozó - talán ezért vagyok hajlandó a matematika alapműveleteinél megmaradni, amikor pénzről beszélek, és a következőket tudom mondani a témában.
1: történelmi kutatások szerint az "ős-kamat" évi 5% - vagyis általában ha a kölcsönadó nem várhat el 5 forintot minden egy évre kölcsönadott százas után, akkor nem adja oda.
Ez teljesen korrektnek tűnik, nem?
2: egy év múlva a kölcsönadónak már 105 forintja van, amit újból odaadhat, és év végén 110.25 Ft-ja lesz.
Ez sem sok, ugye?
3: Viszont ha ugyanezt gond nélkül folytatja, a 15. év végén már több, mint 200 forinttal játszik! Újabb 15 év után 400, 800, ... forintja lesz MINDEN EGYES induló százas után.
Vagyis HA nincs csőd, akkor a pénz mennyisége exponenciálisan növekszik a végtelenbe - miközben mi még mindig azt hisszük, hogy a pénz az kenyér, meg sajt, meg áram. Tehát a kamatra kölcsönadható vagyon LÉTEZÉSE garantálja az állandóan és egyre nagyobb tempóban növekvő társadalmi szétszakadást, növekvő feszültséget, majd a háborúkat. Íme a "ciklikus történelem" magyarázata... meg mondjuk azé, hogy miért tiltotta minden komolyabb vallás a kamatra kölcsönzést, vagy vezette be az adósságok rendszeres eltörlését.
Ami a szép: ebben a levezetésben nincsenek gonosz zsidók, háttérhatalom, civilizációk harca, csak szimpla matek. Pont ezért olyan "nehéz megérteni"... Kicsit bővebben itt van.
Ajánlanám még ezt a filmet, szerintem megéri azt az egy órát. Bár a következtetéseivel nem értek egyet, a helyi pénz szerintem zsákutca - de ettől függetlenül elég jó összefoglaló, ezért anno megcsináltam hozzá a magyar feliratot. ;-)
... a nekem szóló válaszoddal egyetértek, ezek a jelenségek létező problémák, de a pénzrendszer alapműködéseiből következnek, ezért fennmaradása esetén megoldhatatlanok. Persze pozitív folyamatok is zajlanak, csak egyelőre még nem sikerült a valódi okokra fókuszálni - például arra, hogy amíg létezik a pénz fogalma, esélyünk sincs...
@Szimba: Nem vagyok közgazdász, csak egy programozó - talán ezért vagyok hajlandó a matematika alapműveleteinél megmaradni, amikor pénzről beszélek, és a következőket tudom mondani a témában.
1: történelmi kutatások szerint az "ős-kamat" évi 5% - vagyis általában ha a kölcsönadó nem várhat el 5 forintot minden egy évre kölcsönadott százas után, akkor nem adja oda.
Ez teljesen korrektnek tűnik, nem?
2: egy év múlva a kölcsönadónak már 105 forintja van, amit újból odaadhat, és év végén 110.25 Ft-ja lesz.
Ez sem sok, ugye?
3: Viszont ha ugyanezt gond nélkül folytatja, a 15. év végén már több, mint 200 forinttal játszik! Újabb 15 év után 400, 800, ... forintja lesz MINDEN EGYES induló százas után.
Vagyis HA nincs csőd, akkor a pénz mennyisége exponenciálisan növekszik a végtelenbe - miközben mi még mindig azt hisszük, hogy a pénz az kenyér, meg sajt, meg áram. Tehát a kamatra kölcsönadható vagyon LÉTEZÉSE garantálja az állandóan és egyre nagyobb tempóban növekvő társadalmi szétszakadást, növekvő feszültséget, majd a háborúkat. Íme a "ciklikus történelem" magyarázata... meg mondjuk azé, hogy miért tiltotta minden komolyabb vallás a kamatra kölcsönzést, vagy vezette be az adósságok rendszeres eltörlését.
Ami a szép: ebben a levezetésben nincsenek gonosz zsidók, háttérhatalom, civilizációk harca, csak szimpla matek. Pont ezért olyan "nehéz megérteni"... Kicsit bővebben itt van.
Ajánlanám még ezt a filmet, szerintem megéri azt az egy órát. Bár a következtetéseivel nem értek egyet, a helyi pénz szerintem zsákutca - de ettől függetlenül elég jó összefoglaló, ezért anno megcsináltam hozzá a magyar feliratot. ;-)
... a nekem szóló válaszoddal egyetértek, ezek a jelenségek létező problémák, de a pénzrendszer alapműködéseiből következnek, ezért fennmaradása esetén megoldhatatlanok. Persze pozitív folyamatok is zajlanak, csak egyelőre még nem sikerült a valódi okokra fókuszálni - például arra, hogy amíg létezik a pénz fogalma, esélyünk sincs...
Még mindig a jövő...
Továbbra is Török Gábor blogján
2012.05.12. 11:08:54
@aszekelyek: "határosd meg légyszi a nép érdekeit egészen pontosan! mert így ez olyan üres, mint sok ellenzéki dumája és feje manapság."
Bocs, hogy a kispadról beleszólok - mit szólnál ehhez a mondáshoz? "A nép érdeke egy reális jövőkép, és egy számára elfogadható szerep a felé vezető úton."
2012.05.12. 11:08:54
@aszekelyek: "határosd meg légyszi a nép érdekeit egészen pontosan! mert így ez olyan üres, mint sok ellenzéki dumája és feje manapság."
Bocs, hogy a kispadról beleszólok - mit szólnál ehhez a mondáshoz? "A nép érdeke egy reális jövőkép, és egy számára elfogadható szerep a felé vezető úton."
---
A jövőt úgy hívják, hogy működő ökológiai rendszerek, egészséges emberi társadalom és egyéni gondolkodás. Úgy hívják, hogy valós értékek és célok - és semmi, ismétlem: semmi köze nincs a nyugdíjhoz, titkos svájci bankszámlához, offshore cégekhez vagy a miniszterelnöki pozícióhoz. Köze van viszont a rendelkezésre álló, elégedett és képzett földművesek, iparosok, ápolószemélyzet, tanárok, kutatók, ... számához - és néhány, ismétlem: néhány olyan emberhez, akikre a közösségek együttműködésének megszervezéséhez szükség van a 21. században elérhető (és helyesen használt) informatikai rendszerek mellett.
2012.05.12. 11:45:57
@aszekelyek: "szt szólom hozzá, hogy elég üres lózungok. Konkrét dolgokat kérek. Nem olyanokat, hogy reális..., egészséges társadalom."
Szerintem valójában ezek a konkrét dolgok.
Mondjuk például az, hogy szó szerint az életünk, és utódaink élete múlik azon, mit szerencsétlenkednek Fukushimában a főként a csőd ellen küzdő TEPCO és a japán kormány, vagy hogy levonjuk-e belőle a tanulságokat, vagy úgy teszünk, mintha nem is léteznének... ugyanez igaz a Közgép vagy Ángyán úr történetére is, persze.
Szemben azzal az önátveréssel, hogy a mai pénzügyi-politikai világkép elfogadása mellett képesek lehetünk olyan negatív(!), tiltásra és tagadásra épülő törvényeket alkotni ÉS fenntartani, nekik érvényt szerezni, amelyek ellentétesek a hatalomban lévő körök motivációival.
Tudom, hogy én egy "majdnem lehetetlen" megközelítés mellett érvelek. Viszont legjobb tudásom szerint BIZONYÍTOTTAM az általad javasolt megoldás lehetetlenségét. Nálam (elfogadva minden személyemre és elképzeléseimre vonatkozó, meglehetősen gyengén megalapozott, bár igen képszerű kritikádat) a te oldalad a gyengébb. Ezt kéne megcáfolnod a következő körben.
Mivel az elméletemet csak nagyon sok oldalon voltam képes a saját elvárásaimnak megfelelő színvonalon kidolgozni, nem csak ésszel, hanem a megértés szándékával és türelemmel is bírni kell hozzá :-)
2012.05.12. 16:14:28
@Szimba: "Ezt még felére rövidítve sikeresen indulhatsz jobb blogokon. Aztán 100-ból 1 ember esetleg elolvassa a hosszabb terjedelmű elképzeléseid is. Nem biztos, hogy reagálni fognak, de már ez is nagy dolog."
Szerintem az arány sokkal rosszabb, és akkor még nem beszéltünk a megértés szándékáról. Ez most már nem probléma a számomra, de nehéz volt elfogadni a leckét.
1: szerintem van másik oldala is az éremnek. Ma olyan motivációs rendszerben élünk, ahol a nagyobb fogyasztás a jó, nem nézzük, mennyit utazik minden áru, mennyi energiát használunk a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben, stb.
Helyi és családi gazdálkodással, áru-terítéssel töredékére esne vissza az energiaigény, ugyanakkor a helyi "képzetlen" - viszont tapasztalt! munkaerő visszanyerné az értékét. Hatalmas változás lenne, a jelen technológia mellett töredékére verné vissza a szennyezést, hulladék keletkezést, míg a "kifogyásig" hátralévő időt sokszorosan kitolná, időt adna a technológia váltásokra. Ráadásul a kevesebb fogyasztás és helyi termelés mellett javulna az életminőség (bár ezt nem méri a GDP)
2: azért bizonyára más oldalát nézzük a dolognak. Én azt érzem, hogy az "erkölcstelen" cselekedetek OKA keresendő ebben a kifordított rendszerben, ami minden érintkezésnél definíció szerint ellenségekké tesz bennünket. Aki a másik fél szempontjait is figyelembe veszi azonnal versenyhátrányba kerül... innen piszok nehéz "jó irányba" menni. Így bizonyára én "jót" látok ott is, ahol te "rosszat"...
3: jelentkezem, ha lesz ilyen :-)
4: én úgy mondanám: fenyegető, valós veszély. Nem szabad engednünk, hogy bekövetkezzen - csak ahhoz gyökeresen máshogy kell gondolkodnunk. Reményeim szerint a veszély tudatosítása elég lesz, mert ha nem, az végérvényes bukta.
5: lásd előbb. Nem engedhetjük meg az összeomlást, át kell térnünk a közösségek hierarchiáján alapuló, globális együttműködésre. Szerintem van rá esélyünk, és más módon (akár elszigetelt közösségekben, akár diktatúrában) nem tudjuk megoldani a problémáinkat.
Nem álltunk meg, itt vagyunk. Az az egyetlen lehetőségünk, hogy meglátjuk ennek a pillanatnak az egyediségét, azt, hogy miért küzdötte végig a korábbi generációk sora az emberiség mögött álló utat - és hogy mit nyit meg ez a pillanat. Én látom benne az értelmet és a lehetőséget - a saját helyemet pedig folyamatosan keresem, illetve változik, ahogy én magam változom.
Az egyetlen kérdés, hogy a saját hitemmel, tetteimmel, életemmel melyik utat támogatom: a rendkívül kis esélyű, de az élet-időm ráfordítását megérő utópiát - vagy beletörődöm a nagy eséllyel bekövetkező összeomlásba, ezzel is közelebb hozva azt? Én választottam, és nyugodt a lelkiismeretem.
Na, már megint off... uff. :-)
2012.05.12. 20:20:57
@Szimba: "... a kis közösségek döntései, akarata, elképzelései az elsők, és ezekhez igazodnak a magasabb szintű - falusi, városi, kerületi, megyei - intézmények, azaz ezt szolgálják. Az országgyűlésnek lenne a legkevesebb hatalma, sőt meg is szűnne. Csupán néhány szakember fogná össze országossá az egyéni, kis csoportok elképzeléseit, és képviselné külföldön."
Ez csak egy, az elhelyezkedésen alapuló hierarchikus rendszer - igaz a legalapvetőbb, mert alapvetően meghatározza a szállítási utak hosszát és energiaigényét, a munkavégzés helyét, a közvetlen emberi kapcsolatok és együttműködés lehetőségeit.
Ugyanakkor mindannyian számtalan más "körnek" is részei vagyunk élettörténetünk, érdeklődési köreink, tapasztalataink, szaktudásunk, ... révén, amely körökben szintén hasznára lehetünk egymásnak, hiszen a jelenlét, kapcsolat, segítségnyújtás, megbeszélés lehetőségei ma csak minimális mértékben függenek a térbeli, sőt időbeli korlátoktól. Sok segítséget kapok olyan emberektől, akik ezer évvel előttem éltek - talán én is hasznára válok valakinek, aki száz év múlva olvassa a szavaimat; együttműködöm emberekkel több ezer kilométer távolságból. Ez MA nem csoda és nem csak kiváltságos emberek, hanem mindannyiunk számára elérhető lehetőség.
Elképesztő eszközeink vannak az önszervezésre... és tulajdonképpen mi a CÉLJA ennek az egész pénzügyi, politikai irányítási rendszernek? Az egész emberiség tevékenységének összehangolása - ma már ország, nyelv, kultúra korábban áttörhetetlennek képzelt határain keresztül, "beláthatatlan messzeségekben", "mérhetetlen" tömegekben.
Csakhogy ugyanez a rendszer tesz minket ellenségekké, rögzíti a titkolózást, a szerzésvágyat, az ellentétes motivációkat. Hatalmas eszközrendszert irányítunk benne értelmezhetetlen fogalmak mentén, iszonyú rosszul és katasztrofális eredményekkel.
Én biztos vagyok benne, hogy ha végre átlátnánk: mit tehetünk mi magunk, egyenként annak érdekében, hogy legyen jövőnk, és ma is boldogan élhessünk egymás mellett - örömmel megtennénk. Csakhogy nem láthatjuk.
Ha végre nem az istenített, de teljesen definiálatlan "fejlődés" gátjaként, hanem a legfontosabb megoldandó feladatként tekintenénk a fogyasztásunk csökkentésére, hogy biztonságot teremtsünk önmagunk és utódaink számára ezen a bolygón, akkor törekednénk a megoldására - csak ma nem látjuk ezeket a számláktól, kölcsönöktől, faji és vallási előítéletektől.
Azoknak pedig, akik minket irányítani szeretnének, ez rendkívül kényelmes helyzet, és mindent meg is tesznek a fenntartása érdekében. Ez részükről természetes. Részünkről helytelen, hogy elfogadjuk az általuk sulykolt mintákat, sablonokat, és gondolkodás, értékelés nélkül egymásra zúdítjuk őket - színektől, oldalaktól, nevektől teljesen függetlenül.
Ha igazán ellen szeretnénk állni ezeknek a mai uraknak, egyetlen dolgot kellene tennünk: nem foglalkozni velük, és megszervezni a saját életünket, a saját felelősségi körünkben - nélkülük. Na jó, ha tudnak ásni, kalapálni vagy tanítani, akkor beállhatnak. De iskolát, kórházat meg szövőüzemet építünk, közösségi közlekedést, helyi termék rendszert szervezünk - a futballstadion meg a luxusautó viszont annyira a lista végén van, hogy talán soha nem is lesz, és a fenének se hiányzik...
2012.05.12. 11:45:57
@aszekelyek: "szt szólom hozzá, hogy elég üres lózungok. Konkrét dolgokat kérek. Nem olyanokat, hogy reális..., egészséges társadalom."
Szerintem valójában ezek a konkrét dolgok.
Mondjuk például az, hogy szó szerint az életünk, és utódaink élete múlik azon, mit szerencsétlenkednek Fukushimában a főként a csőd ellen küzdő TEPCO és a japán kormány, vagy hogy levonjuk-e belőle a tanulságokat, vagy úgy teszünk, mintha nem is léteznének... ugyanez igaz a Közgép vagy Ángyán úr történetére is, persze.
Szemben azzal az önátveréssel, hogy a mai pénzügyi-politikai világkép elfogadása mellett képesek lehetünk olyan negatív(!), tiltásra és tagadásra épülő törvényeket alkotni ÉS fenntartani, nekik érvényt szerezni, amelyek ellentétesek a hatalomban lévő körök motivációival.
Tudom, hogy én egy "majdnem lehetetlen" megközelítés mellett érvelek. Viszont legjobb tudásom szerint BIZONYÍTOTTAM az általad javasolt megoldás lehetetlenségét. Nálam (elfogadva minden személyemre és elképzeléseimre vonatkozó, meglehetősen gyengén megalapozott, bár igen képszerű kritikádat) a te oldalad a gyengébb. Ezt kéne megcáfolnod a következő körben.
Mivel az elméletemet csak nagyon sok oldalon voltam képes a saját elvárásaimnak megfelelő színvonalon kidolgozni, nem csak ésszel, hanem a megértés szándékával és türelemmel is bírni kell hozzá :-)
2012.05.12. 16:14:28
@Szimba: "Ezt még felére rövidítve sikeresen indulhatsz jobb blogokon. Aztán 100-ból 1 ember esetleg elolvassa a hosszabb terjedelmű elképzeléseid is. Nem biztos, hogy reagálni fognak, de már ez is nagy dolog."
Szerintem az arány sokkal rosszabb, és akkor még nem beszéltünk a megértés szándékáról. Ez most már nem probléma a számomra, de nehéz volt elfogadni a leckét.
1: szerintem van másik oldala is az éremnek. Ma olyan motivációs rendszerben élünk, ahol a nagyobb fogyasztás a jó, nem nézzük, mennyit utazik minden áru, mennyi energiát használunk a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben, stb.
Helyi és családi gazdálkodással, áru-terítéssel töredékére esne vissza az energiaigény, ugyanakkor a helyi "képzetlen" - viszont tapasztalt! munkaerő visszanyerné az értékét. Hatalmas változás lenne, a jelen technológia mellett töredékére verné vissza a szennyezést, hulladék keletkezést, míg a "kifogyásig" hátralévő időt sokszorosan kitolná, időt adna a technológia váltásokra. Ráadásul a kevesebb fogyasztás és helyi termelés mellett javulna az életminőség (bár ezt nem méri a GDP)
2: azért bizonyára más oldalát nézzük a dolognak. Én azt érzem, hogy az "erkölcstelen" cselekedetek OKA keresendő ebben a kifordított rendszerben, ami minden érintkezésnél definíció szerint ellenségekké tesz bennünket. Aki a másik fél szempontjait is figyelembe veszi azonnal versenyhátrányba kerül... innen piszok nehéz "jó irányba" menni. Így bizonyára én "jót" látok ott is, ahol te "rosszat"...
3: jelentkezem, ha lesz ilyen :-)
4: én úgy mondanám: fenyegető, valós veszély. Nem szabad engednünk, hogy bekövetkezzen - csak ahhoz gyökeresen máshogy kell gondolkodnunk. Reményeim szerint a veszély tudatosítása elég lesz, mert ha nem, az végérvényes bukta.
5: lásd előbb. Nem engedhetjük meg az összeomlást, át kell térnünk a közösségek hierarchiáján alapuló, globális együttműködésre. Szerintem van rá esélyünk, és más módon (akár elszigetelt közösségekben, akár diktatúrában) nem tudjuk megoldani a problémáinkat.
Nem álltunk meg, itt vagyunk. Az az egyetlen lehetőségünk, hogy meglátjuk ennek a pillanatnak az egyediségét, azt, hogy miért küzdötte végig a korábbi generációk sora az emberiség mögött álló utat - és hogy mit nyit meg ez a pillanat. Én látom benne az értelmet és a lehetőséget - a saját helyemet pedig folyamatosan keresem, illetve változik, ahogy én magam változom.
Az egyetlen kérdés, hogy a saját hitemmel, tetteimmel, életemmel melyik utat támogatom: a rendkívül kis esélyű, de az élet-időm ráfordítását megérő utópiát - vagy beletörődöm a nagy eséllyel bekövetkező összeomlásba, ezzel is közelebb hozva azt? Én választottam, és nyugodt a lelkiismeretem.
Na, már megint off... uff. :-)
2012.05.12. 20:20:57
@Szimba: "... a kis közösségek döntései, akarata, elképzelései az elsők, és ezekhez igazodnak a magasabb szintű - falusi, városi, kerületi, megyei - intézmények, azaz ezt szolgálják. Az országgyűlésnek lenne a legkevesebb hatalma, sőt meg is szűnne. Csupán néhány szakember fogná össze országossá az egyéni, kis csoportok elképzeléseit, és képviselné külföldön."
Ez csak egy, az elhelyezkedésen alapuló hierarchikus rendszer - igaz a legalapvetőbb, mert alapvetően meghatározza a szállítási utak hosszát és energiaigényét, a munkavégzés helyét, a közvetlen emberi kapcsolatok és együttműködés lehetőségeit.
Ugyanakkor mindannyian számtalan más "körnek" is részei vagyunk élettörténetünk, érdeklődési köreink, tapasztalataink, szaktudásunk, ... révén, amely körökben szintén hasznára lehetünk egymásnak, hiszen a jelenlét, kapcsolat, segítségnyújtás, megbeszélés lehetőségei ma csak minimális mértékben függenek a térbeli, sőt időbeli korlátoktól. Sok segítséget kapok olyan emberektől, akik ezer évvel előttem éltek - talán én is hasznára válok valakinek, aki száz év múlva olvassa a szavaimat; együttműködöm emberekkel több ezer kilométer távolságból. Ez MA nem csoda és nem csak kiváltságos emberek, hanem mindannyiunk számára elérhető lehetőség.
Elképesztő eszközeink vannak az önszervezésre... és tulajdonképpen mi a CÉLJA ennek az egész pénzügyi, politikai irányítási rendszernek? Az egész emberiség tevékenységének összehangolása - ma már ország, nyelv, kultúra korábban áttörhetetlennek képzelt határain keresztül, "beláthatatlan messzeségekben", "mérhetetlen" tömegekben.
Csakhogy ugyanez a rendszer tesz minket ellenségekké, rögzíti a titkolózást, a szerzésvágyat, az ellentétes motivációkat. Hatalmas eszközrendszert irányítunk benne értelmezhetetlen fogalmak mentén, iszonyú rosszul és katasztrofális eredményekkel.
Én biztos vagyok benne, hogy ha végre átlátnánk: mit tehetünk mi magunk, egyenként annak érdekében, hogy legyen jövőnk, és ma is boldogan élhessünk egymás mellett - örömmel megtennénk. Csakhogy nem láthatjuk.
Ha végre nem az istenített, de teljesen definiálatlan "fejlődés" gátjaként, hanem a legfontosabb megoldandó feladatként tekintenénk a fogyasztásunk csökkentésére, hogy biztonságot teremtsünk önmagunk és utódaink számára ezen a bolygón, akkor törekednénk a megoldására - csak ma nem látjuk ezeket a számláktól, kölcsönöktől, faji és vallási előítéletektől.
Azoknak pedig, akik minket irányítani szeretnének, ez rendkívül kényelmes helyzet, és mindent meg is tesznek a fenntartása érdekében. Ez részükről természetes. Részünkről helytelen, hogy elfogadjuk az általuk sulykolt mintákat, sablonokat, és gondolkodás, értékelés nélkül egymásra zúdítjuk őket - színektől, oldalaktól, nevektől teljesen függetlenül.
Ha igazán ellen szeretnénk állni ezeknek a mai uraknak, egyetlen dolgot kellene tennünk: nem foglalkozni velük, és megszervezni a saját életünket, a saját felelősségi körünkben - nélkülük. Na jó, ha tudnak ásni, kalapálni vagy tanítani, akkor beállhatnak. De iskolát, kórházat meg szövőüzemet építünk, közösségi közlekedést, helyi termék rendszert szervezünk - a futballstadion meg a luxusautó viszont annyira a lista végén van, hogy talán soha nem is lesz, és a fenének se hiányzik...
2012. május 12., szombat
Szigor és példa
"Túl szigorú vagy, túlságosan lelkes és elkötelezett."
Én vagyok szigorú? Szerintem nem - szigorúak a logika törvényei, a tudományos igényű gondolkodás és kommunikáció szabályai, meg az általuk meglovagolt fizikai, biológiai, ökológiai, pszichológiai rendszerek működése. Csak például Fukushima - a médiában "lezártnak" hirdetett történet valójában ott tart, hogy sem ember, sem robot nem képes bejutni azokra a helyekre, ahonnan el kéne kezdeni(!!!) kihordani a trutymót (mert ezen a helyen egy szarkofág nem megoldás). A többit itt nem is mondom - szakmai fórumon meg nem is hagyják, hogy elmondjam...
A problémákat vagdalkozással, meg jajgatással nem lehet megoldani; azzal hogy fölvetek egy valós problémát, vagy érveket hozok fel egy adott szintű gondolkodás értelmetlenségének bizonyítására, nem "magamat fényezem", vagy pesszimista vagyok - az én értelmezésem szerint csupán lényeges dolgokról szeretnék olyan minőségű párbeszédet folytatni, amely egyáltalán hordozza a megoldás lehetőségét. Ezen elvek hiányában valódi problémákat megoldani nem lehet, csak az időt vesztegetni, és egymásban a feszültségeket növelni.
"Az azonosan értelmes emberek csoportja automatikusan széthúz, mert "gondolkodik":-))))"
A problémákat vagdalkozással, meg jajgatással nem lehet megoldani; azzal hogy fölvetek egy valós problémát, vagy érveket hozok fel egy adott szintű gondolkodás értelmetlenségének bizonyítására, nem "magamat fényezem", vagy pesszimista vagyok - az én értelmezésem szerint csupán lényeges dolgokról szeretnék olyan minőségű párbeszédet folytatni, amely egyáltalán hordozza a megoldás lehetőségét. Ezen elvek hiányában valódi problémákat megoldani nem lehet, csak az időt vesztegetni, és egymásban a feszültségeket növelni.
"Az azonosan értelmes emberek csoportja automatikusan széthúz, mert "gondolkodik":-))))"
Minden tapasztalatom szerint téves a széthúzásról szóló megállapításod.
Persze, ha csak a gondolkodásnak nevezett mentségkeresést, vitának nevezett önfényezést látsz, akkor helytálló. Ha viszont minden résztvevő
- önmagára nézve kötelezőnek tartja a megoldáshoz elengedhetetlen szabályok követését
- célja a megoldás megtalálása, és a hozzá vezető út kidolgozása
akkor az "azonosan értelmes" emberek bizony tervet készítenek. Mondjuk Redfield úr is írt hosszú spirituális könyveket a megfelelően nyitott egyéni és csoportos hozzáállás működéséről, és lila gőzbe burkolta az egészet - de elég utánanézni a mediátori működésnek ezzel kapcsolatban.
Lehet, hogy egy ilyen fórumon ezzel a jelenséggel nem találkoztál - és biztos, hogy egyetlen valóban működő rendszerrel sem, amit egy ilyen fórumon, vagy ilyen szintű megbeszélésen dolgoztak ki... Én viszont számos "lehetetlen" feladat megoldásában vettem már részt. Ott is megkérdezték már menet közben, hogy "akkor most mi barátok vagyunk még?" - mert közben leszedtük egymás fejét. Csakhogy nem azért, hogy a saját okosságunkat bebizonyítsuk, hanem azért, hogy minden egyes vacak részletet a megfelelő mélységben és minden szempontból megvizsgáljunk.
"Utálni fogsz, de nem vagy konkrét."
Persze, ha csak a gondolkodásnak nevezett mentségkeresést, vitának nevezett önfényezést látsz, akkor helytálló. Ha viszont minden résztvevő
- önmagára nézve kötelezőnek tartja a megoldáshoz elengedhetetlen szabályok követését
- célja a megoldás megtalálása, és a hozzá vezető út kidolgozása
akkor az "azonosan értelmes" emberek bizony tervet készítenek. Mondjuk Redfield úr is írt hosszú spirituális könyveket a megfelelően nyitott egyéni és csoportos hozzáállás működéséről, és lila gőzbe burkolta az egészet - de elég utánanézni a mediátori működésnek ezzel kapcsolatban.
Lehet, hogy egy ilyen fórumon ezzel a jelenséggel nem találkoztál - és biztos, hogy egyetlen valóban működő rendszerrel sem, amit egy ilyen fórumon, vagy ilyen szintű megbeszélésen dolgoztak ki... Én viszont számos "lehetetlen" feladat megoldásában vettem már részt. Ott is megkérdezték már menet közben, hogy "akkor most mi barátok vagyunk még?" - mert közben leszedtük egymás fejét. Csakhogy nem azért, hogy a saját okosságunkat bebizonyítsuk, hanem azért, hogy minden egyes vacak részletet a megfelelő mélységben és minden szempontból megvizsgáljunk.
"Utálni fogsz, de nem vagy konkrét."
Nem foglak utálni - ahogy különösebben szeretni sem azért, mert nem vagy figyelmes. Viszont tisztelem a kitartásodat :-)
"Nem mondod meg, hogy mi az a katasztrófa, ami az emberiség 99%-ára vár."
De igen, számtalanszor leírtam, hogy mi ez a katasztrófa. Megroskadnak az öröknek képzelt ökológiai fenntartó rendszerek, MIKÖZBEN az elemi matematika törvényei alatt összeomlik a gazdaságunk (az egész világon, egyszerre). Emiatt az ellátó rendszereink hatásfoka csökken (ezt már mi is pedzegetjük: egészségügy, oktatás, közrend, önkormányzat, ...) erősödő pánik közepette nő az erőszak, ami tovább rontja az ellátó rendszer teljesítményét (ezt is pedzegetjük már: erősödő zsidózás, cigányozás, a perifériáról a polgári réteg felé terjedő abszurd élethelyzetek)... Ez pozitív visszacsatolásos körfolyamat, aminek nagyon durva padlózás a vége. Még akkor is, ha a több, mint 400 működő atomerőmű, és a kapcsolódó "pihentető medencék" körül a világon SEHOL, semmi baj nem lesz. Ha lesz, akkor Csernobil meg Fukushima csak egy kósza viccnek fog minősülni.
Még egyszer: az itt leírt 3 pont, amire senkitől semmilyen reakció nem érkezik, garantálja, hogy ebben a rendszerben nem fogunk megoldást találni. Ugyanilyen egyszerűen elmondtam számtalanszor, hogy a gazdasági válságot NEM LEHET MEGOLDANI. Általános iskolai matek. Vagy káosz lesz, vagy világ-diktatúra jegyrendszerrel (aminek bevezetését nálunk Erzsébet-utalványnak hívják, ha valaki nem értené) - vagy észhez térünk (erre a legkisebb az esély). Erre a válasz vagy legyintés, vagy zsidózás, de érdemi reakció nulla...
"Nem mondod meg, hogy ezt mivel lehet megelőzni"
De, megmondtam, hogy mivel lehet megelőzni, ide is belinkeltem, szerintem te is elolvastad. Viszont "nem megy át" a lényeg. Tudom, hogy "meg kéne mutatnom": esetemben ez egy egész világra kiterjeszthető, teljesen átlátható, bármilyen hardver platformon elérhetővé tehető informatikai rendszer, és a rá épülő közösségi önszervező eszközkészlet leprogramozását jelenti.
Ez egy hangyányit nagy feladat még egy hozzám hasonlóan öntelt figurának is. :-) Ennek ellenére EZEN DOLGOZOM évek óta, egy éve pedig már fizetés nélküli szabadságon, teljes időben, mert reménykedtem abban, hogy már ott tartok, hogy egyetemi szinten komolyan vehető, működő részeket és alapelveket fogok felmutatni.
Tegyük hozzá: ezt a "bemutató szintet" megcsináltam. Csakhogy ugyanúgy, ahogy te "nem látod" a társadalmi részben a megoldásokat, ugyanúgy nem sikerült (számos kísérlet során) az általam remélt érdeklődést felkelteni a dolog iránt. Igen, szerintem is baromi sok pénzért adhatnám el. Ha nem csináltam volna alapítványt, és nem írtam volna rá, hogy nem az enyém, hanem az alapítványé. És nem tettem volna fel az egészet a netre. :-)
"Ne várd, hogy megértsenek, ha magad nem tudod GYAKORLATBAN felmutatni, milyen életmódra gondolsz."
Személyes példára, életmódra gondolsz? Igyekszem egy idióta rendszerben tisztességes értékrenddel felnevelni három fiút, bár nyilvánvaló, hogy ez HÁTRÁNY a számukra. Számomra például a "nemes" szó, minden jelentésrétegében nem egy némafilmes korba tartozó marhaság, hanem egy egész életre szóló program. Nem követem a legújabb trendeket (bár én is nézek agymosó sorozatokat), és sokadszor olvasom Marcus Aureliust, Karinthyt vagy éppen Anthony de Mellót. Mindent leírtak, amit én itt megpróbálok elmondani. Környezetvédő, helyi értéket őrző egyesületekkel vagyok szoros kapcsolatban, igyekszem elfogadtatni, hogy a helyi termelés csak akkor lesz versenyképes a nagy boltokkal, ha a szervezettsége is a kor színvonalának megfelelő (internetes rendeléstől a futárszolgálat-szintű házhoz szállításig, kapacitás előre lekötésig, felesleg terítésig bezárólag) - akkor viszont egyszerre iszonyú erős lesz. Nem, még nem tudtam egyedül megírni ezt a rendszert, sajnálom. De még csak érdeklődőt vagy támogatót sem találtam rá.
Ezzel a hozzáállással anyagi csődbe vittem a családomat - a közösségi központú gondolkodásmód egy állandóan versengő, tülekedő (és erre büszke!!! demokrácia, piacgazdaság, fejlődés...) tömegben önpusztító, felelőtlen szórakozás.
Ezt reklámozzam? Ehhez keressek "követőket"? Hiába házalok évek óta egy megoldás tervvel, amikor ti még a megbeszélésre sem jelentetek "fizetőképes keresletet"... hogy is képzeltem, hogy fenn tudom tartani magam ilyen dolgokkal foglalkozva?
De igen, számtalanszor leírtam, hogy mi ez a katasztrófa. Megroskadnak az öröknek képzelt ökológiai fenntartó rendszerek, MIKÖZBEN az elemi matematika törvényei alatt összeomlik a gazdaságunk (az egész világon, egyszerre). Emiatt az ellátó rendszereink hatásfoka csökken (ezt már mi is pedzegetjük: egészségügy, oktatás, közrend, önkormányzat, ...) erősödő pánik közepette nő az erőszak, ami tovább rontja az ellátó rendszer teljesítményét (ezt is pedzegetjük már: erősödő zsidózás, cigányozás, a perifériáról a polgári réteg felé terjedő abszurd élethelyzetek)... Ez pozitív visszacsatolásos körfolyamat, aminek nagyon durva padlózás a vége. Még akkor is, ha a több, mint 400 működő atomerőmű, és a kapcsolódó "pihentető medencék" körül a világon SEHOL, semmi baj nem lesz. Ha lesz, akkor Csernobil meg Fukushima csak egy kósza viccnek fog minősülni.
Még egyszer: az itt leírt 3 pont, amire senkitől semmilyen reakció nem érkezik, garantálja, hogy ebben a rendszerben nem fogunk megoldást találni. Ugyanilyen egyszerűen elmondtam számtalanszor, hogy a gazdasági válságot NEM LEHET MEGOLDANI. Általános iskolai matek. Vagy káosz lesz, vagy világ-diktatúra jegyrendszerrel (aminek bevezetését nálunk Erzsébet-utalványnak hívják, ha valaki nem értené) - vagy észhez térünk (erre a legkisebb az esély). Erre a válasz vagy legyintés, vagy zsidózás, de érdemi reakció nulla...
"Nem mondod meg, hogy ezt mivel lehet megelőzni"
De, megmondtam, hogy mivel lehet megelőzni, ide is belinkeltem, szerintem te is elolvastad. Viszont "nem megy át" a lényeg. Tudom, hogy "meg kéne mutatnom": esetemben ez egy egész világra kiterjeszthető, teljesen átlátható, bármilyen hardver platformon elérhetővé tehető informatikai rendszer, és a rá épülő közösségi önszervező eszközkészlet leprogramozását jelenti.
Ez egy hangyányit nagy feladat még egy hozzám hasonlóan öntelt figurának is. :-) Ennek ellenére EZEN DOLGOZOM évek óta, egy éve pedig már fizetés nélküli szabadságon, teljes időben, mert reménykedtem abban, hogy már ott tartok, hogy egyetemi szinten komolyan vehető, működő részeket és alapelveket fogok felmutatni.
Tegyük hozzá: ezt a "bemutató szintet" megcsináltam. Csakhogy ugyanúgy, ahogy te "nem látod" a társadalmi részben a megoldásokat, ugyanúgy nem sikerült (számos kísérlet során) az általam remélt érdeklődést felkelteni a dolog iránt. Igen, szerintem is baromi sok pénzért adhatnám el. Ha nem csináltam volna alapítványt, és nem írtam volna rá, hogy nem az enyém, hanem az alapítványé. És nem tettem volna fel az egészet a netre. :-)
"Ne várd, hogy megértsenek, ha magad nem tudod GYAKORLATBAN felmutatni, milyen életmódra gondolsz."
Személyes példára, életmódra gondolsz? Igyekszem egy idióta rendszerben tisztességes értékrenddel felnevelni három fiút, bár nyilvánvaló, hogy ez HÁTRÁNY a számukra. Számomra például a "nemes" szó, minden jelentésrétegében nem egy némafilmes korba tartozó marhaság, hanem egy egész életre szóló program. Nem követem a legújabb trendeket (bár én is nézek agymosó sorozatokat), és sokadszor olvasom Marcus Aureliust, Karinthyt vagy éppen Anthony de Mellót. Mindent leírtak, amit én itt megpróbálok elmondani. Környezetvédő, helyi értéket őrző egyesületekkel vagyok szoros kapcsolatban, igyekszem elfogadtatni, hogy a helyi termelés csak akkor lesz versenyképes a nagy boltokkal, ha a szervezettsége is a kor színvonalának megfelelő (internetes rendeléstől a futárszolgálat-szintű házhoz szállításig, kapacitás előre lekötésig, felesleg terítésig bezárólag) - akkor viszont egyszerre iszonyú erős lesz. Nem, még nem tudtam egyedül megírni ezt a rendszert, sajnálom. De még csak érdeklődőt vagy támogatót sem találtam rá.
Ezzel a hozzáállással anyagi csődbe vittem a családomat - a közösségi központú gondolkodásmód egy állandóan versengő, tülekedő (és erre büszke!!! demokrácia, piacgazdaság, fejlődés...) tömegben önpusztító, felelőtlen szórakozás.
Ezt reklámozzam? Ehhez keressek "követőket"? Hiába házalok évek óta egy megoldás tervvel, amikor ti még a megbeszélésre sem jelentetek "fizetőképes keresletet"... hogy is képzeltem, hogy fenn tudom tartani magam ilyen dolgokkal foglalkozva?
Ez egy nagyon fontos tanulság volt a számomra, ami miatt egyre nyugodtabb lélekkel keresek jól fizető állást. Még az is lehet, hogy a terveimhez is találok számomra elfogadható partnert így.
Török Gábor - a klientúra haszna
Beszélgetés Török Gábor blogján ismét...
2012.05.11. 12:36:46
Én csak azt nem értem, hogy mindezt lehet "nem érteni", és így elemezni?
1: A piaci szereplők természetes motivációjuknál fogva nyereség maximalizálásra törekszenek (minél kisebb költséggel minél nagyobb bevételt elérni). Az elvégzett munka minősége (megfelelő marketinggel, az objektív ellenőrzés kilúgozásával megdolgozott) piaci környezetben (jó esetben is csak) másodlagos.
2: Erre olyan megrendelőnél van a legnagyobb esély, ahol sok a pénz, ugyanakkor kevés a valóban elvhű szakértő, ellenőr - onnan várható legkönnyebben a "jó lesz úgy is". Legyen ez egy újgazdag magamutogató a faluvégen, vagy...
3: Ha egy kormány ilyen mértékben központosít (és közben nem kell attól tartania, hogy abszolút fölötte álló elvek nevében pofon lesz verve - legyen ez a keresztény hit, a saríja, a kommunizmus eszméje vagy éppen a "kommunista kollaboráció" szó szerint életveszélyes vádja), akkor egyértelműen a legkívánatosabb, és leghajlékonyabb "megrendelővé" lesz.
Szerintem ez józan paraszti ésszel belátható, és a jelen pillanatban látható "fejlődés" teljesen logikus, elkerülhetetlen folyamat. Az önkorlátozás bármilyen felvetése pedig egyszerűen nettó ostobaság. SENKI, aki közelében van a döntési pozíciónak, SEMMILYEN módon nem érdekelt abban, hogy a "nép számára megfelelő" döntéseket hozzon.
Van bárkinek erre megalapozott cáfolata?
Nagyon kíváncsi lennék, mekkora eltérés van a nálunk MA látható folyamatok, és azon között, ami a görögöknél játszódott le, amikor "még rend" volt náluk.
2012.05.11. 13:19:09
@_zulu_: "Akkor viszont nem kell majd jogra hivatkozniuk az uraknak, ha meg lesz szorítva a nyakkendőjük."
És ugyan mondd már, mit érsz a nyakkendő szorongatásával?
MOTIVÁCIÓRÓL beszéltem, nem személyekről. A motiváció és az általa leosztott szerepek nem változnak attól, hogy emberek kitekerik egymás nyakát. Pontosan ugyanannyi értelme van ennek, mint anno a népek közötti hadviselésnek. SEMMI.
Irodalmi példa az utóbbira a Kazohinia, a jelenkorra meg (már párszor beidéztem itt is) Milo a 22-es csapdájából, Vagy ha hosszabban is érdekel: ez az én összefoglalóm.
2012.05.11. 13:33:16
@_zulu_: "Jobban fogom érezni magam tőle. Az apró örömök is örömök."
2012.05.11. 12:36:46
Én csak azt nem értem, hogy mindezt lehet "nem érteni", és így elemezni?
1: A piaci szereplők természetes motivációjuknál fogva nyereség maximalizálásra törekszenek (minél kisebb költséggel minél nagyobb bevételt elérni). Az elvégzett munka minősége (megfelelő marketinggel, az objektív ellenőrzés kilúgozásával megdolgozott) piaci környezetben (jó esetben is csak) másodlagos.
2: Erre olyan megrendelőnél van a legnagyobb esély, ahol sok a pénz, ugyanakkor kevés a valóban elvhű szakértő, ellenőr - onnan várható legkönnyebben a "jó lesz úgy is". Legyen ez egy újgazdag magamutogató a faluvégen, vagy...
3: Ha egy kormány ilyen mértékben központosít (és közben nem kell attól tartania, hogy abszolút fölötte álló elvek nevében pofon lesz verve - legyen ez a keresztény hit, a saríja, a kommunizmus eszméje vagy éppen a "kommunista kollaboráció" szó szerint életveszélyes vádja), akkor egyértelműen a legkívánatosabb, és leghajlékonyabb "megrendelővé" lesz.
Szerintem ez józan paraszti ésszel belátható, és a jelen pillanatban látható "fejlődés" teljesen logikus, elkerülhetetlen folyamat. Az önkorlátozás bármilyen felvetése pedig egyszerűen nettó ostobaság. SENKI, aki közelében van a döntési pozíciónak, SEMMILYEN módon nem érdekelt abban, hogy a "nép számára megfelelő" döntéseket hozzon.
Van bárkinek erre megalapozott cáfolata?
Nagyon kíváncsi lennék, mekkora eltérés van a nálunk MA látható folyamatok, és azon között, ami a görögöknél játszódott le, amikor "még rend" volt náluk.
2012.05.11. 13:19:09
@_zulu_: "Akkor viszont nem kell majd jogra hivatkozniuk az uraknak, ha meg lesz szorítva a nyakkendőjük."
És ugyan mondd már, mit érsz a nyakkendő szorongatásával?
MOTIVÁCIÓRÓL beszéltem, nem személyekről. A motiváció és az általa leosztott szerepek nem változnak attól, hogy emberek kitekerik egymás nyakát. Pontosan ugyanannyi értelme van ennek, mint anno a népek közötti hadviselésnek. SEMMI.
Irodalmi példa az utóbbira a Kazohinia, a jelenkorra meg (már párszor beidéztem itt is) Milo a 22-es csapdájából, Vagy ha hosszabban is érdekel: ez az én összefoglalóm.
2012.05.11. 13:33:16
@_zulu_: "Jobban fogom érezni magam tőle. Az apró örömök is örömök."
Bocs, én komolyan beszélek. Te nem. És ezzel te gyakorlatilag TÁMOGATOD azokat az embereket, akik ellen ugatsz. Én nem.
2012.05.11. 14:25:31
@_zulu_: "Szállj le a magas lóról, ez alpári és otromba stílus."
2012.05.11. 14:25:31
@_zulu_: "Szállj le a magas lóról, ez alpári és otromba stílus."
Véleményem szerint a fojtogatással való fenyegetés, majd ennek örömforrásként való emlegetése bármilyen kulturált megfogalmazásban történik is, intelligens társalgásban megengedhetetlen, ráadásul, ismétlem: azok malmára hajtja a vizet, akik ellen szól. Én folyamatokat elemeznék és megoldásokat keresnék, ami az általad is szaporított zajban lehetetlen.
Nem is próbálkozom tovább, kíváncsian várom, hogy mi HASZNA van annak, amit és ahogy te ... ööö... mindegy is. :)
Béke...
2012.05.11. 14:51:15
@_zulu_: "Nem szenvedsz te egy kicsit nagyzási hóbortban?"
Nem is próbálkozom tovább, kíváncsian várom, hogy mi HASZNA van annak, amit és ahogy te ... ööö... mindegy is. :)
Béke...
2012.05.11. 14:51:15
@_zulu_: "Nem szenvedsz te egy kicsit nagyzási hóbortban?"
Ez annál rosszabb. Megszállottság. :-)
Profi rendszertervező vagyok, és iszonyú hosszú ideje foglalkozom a világban zajló folyamatok megértésével. Nem lep meg az, amin Gábor "csodálkozik", és bárki előtt fel van festve a pálya, hogy cáfolja akár azt a három pontot, aminek alapján szerintem semmi értelme ezen a szinten megoldást keresni. Dühöngeni, egymást csépelni meg még kevésbé.
Tényleg ajánlom, hogy olvasd el az imént is linkelt rövid összefoglalómat - és ha még van türelmed hozzá, nézz körül arrafelé. Csak olyasmit találsz, amit a tévében nem.
Magas lovon ülök, ja. Van hely mellettem, de a nyakkendőszorítós szöveg nem jön be. És elnézést az újabb önreklámért, de te kérdeztél rá a hóbortomra. :-)
2012.05.11. 16:03:17
@_zulu_: "És tudod mi a tragédia? Hogy egyenként az emberek nagy része egyetért ezekkel a gondolatokkal, mégsem tudjuk megváltoztatni a dolgokat."
Profi rendszertervező vagyok, és iszonyú hosszú ideje foglalkozom a világban zajló folyamatok megértésével. Nem lep meg az, amin Gábor "csodálkozik", és bárki előtt fel van festve a pálya, hogy cáfolja akár azt a három pontot, aminek alapján szerintem semmi értelme ezen a szinten megoldást keresni. Dühöngeni, egymást csépelni meg még kevésbé.
Tényleg ajánlom, hogy olvasd el az imént is linkelt rövid összefoglalómat - és ha még van türelmed hozzá, nézz körül arrafelé. Csak olyasmit találsz, amit a tévében nem.
Magas lovon ülök, ja. Van hely mellettem, de a nyakkendőszorítós szöveg nem jön be. És elnézést az újabb önreklámért, de te kérdeztél rá a hóbortomra. :-)
2012.05.11. 16:03:17
@_zulu_: "És tudod mi a tragédia? Hogy egyenként az emberek nagy része egyetért ezekkel a gondolatokkal, mégsem tudjuk megváltoztatni a dolgokat."
Hát, ez sem új felfedezés, lásd Karinthy Frigyes Barabbás című írását.
Továbbá: én úgy vélem, tudom, hogy miért nem tudtuk eddig megváltoztatni a dolgokat, és most, talán néhány évig van egy "ablak", amiben van mozgásterünk. Ha nem élünk vele, a "gazdasági válság" és az általa előidézett társadalmi összeomlás - megfejelve az előbbiekkel szemben nagyon is objektív környezeti problémákkal, maga alá temeti az egész játszóteret (értve ezalatt a globális emberi civilizációt).
Ráadásul van arra is elképzelésem, hogy mit kell csinálni. Mondjuk itt kezdődik. Na ez az, ami már nem hóbort, hanem megszállottság, különös tekintettel arra, hogy három gyerekkel igencsak érdekelt vagyok a hosszabb távú jövőben is, és nem a "lövök magamnak egy szomszédot vacsorára" stílusban ;-)
Ha érdekel, megtalálod, ha érdekes, megtalálsz.
2012.05.11. 16:24:38
@Szimba: "Van már "követőd"? Hány? A családon kívül! Vagy csak mostanában kezdtél toborozni?"
Továbbá: én úgy vélem, tudom, hogy miért nem tudtuk eddig megváltoztatni a dolgokat, és most, talán néhány évig van egy "ablak", amiben van mozgásterünk. Ha nem élünk vele, a "gazdasági válság" és az általa előidézett társadalmi összeomlás - megfejelve az előbbiekkel szemben nagyon is objektív környezeti problémákkal, maga alá temeti az egész játszóteret (értve ezalatt a globális emberi civilizációt).
Ráadásul van arra is elképzelésem, hogy mit kell csinálni. Mondjuk itt kezdődik. Na ez az, ami már nem hóbort, hanem megszállottság, különös tekintettel arra, hogy három gyerekkel igencsak érdekelt vagyok a hosszabb távú jövőben is, és nem a "lövök magamnak egy szomszédot vacsorára" stílusban ;-)
Ha érdekel, megtalálod, ha érdekes, megtalálsz.
2012.05.11. 16:24:38
@Szimba: "Van már "követőd"? Hány? A családon kívül! Vagy csak mostanában kezdtél toborozni?"
Nulla :-DDD
A család nem követő (szegényeknek nagyon sok fejfájást okozok mindezzel), és nekem sem követő kell, hanem olyan emberekkel szeretnék megismerkedni, akik az én fogalmaim szerint is "gondolkodást" meg "kommunikációt" művelnek. Valahogy úgy, ahogy a szintén süket csöndbe hullott alternatív elnöki beszédemben ;-) mondtam.
Viszont éppen a veled való legutóbbi párbeszéd (meg a leírt tapasztalat) ébresztett rá, hogy ezt sem várhatom, mint a sült galambot, hanem ha lehet, tennem kell érte. Például belekotyogva egy-egy ilyen blog párbeszédbe... Bár némileg off-topic, de az egymás anyázásánál talán még ez is jobb, nem? ;-)
A család nem követő (szegényeknek nagyon sok fejfájást okozok mindezzel), és nekem sem követő kell, hanem olyan emberekkel szeretnék megismerkedni, akik az én fogalmaim szerint is "gondolkodást" meg "kommunikációt" művelnek. Valahogy úgy, ahogy a szintén süket csöndbe hullott alternatív elnöki beszédemben ;-) mondtam.
Viszont éppen a veled való legutóbbi párbeszéd (meg a leírt tapasztalat) ébresztett rá, hogy ezt sem várhatom, mint a sült galambot, hanem ha lehet, tennem kell érte. Például belekotyogva egy-egy ilyen blog párbeszédbe... Bár némileg off-topic, de az egymás anyázásánál talán még ez is jobb, nem? ;-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)