2014. március 28., péntek

Politikai vita (valódi) barátok között

László Sárváry-Arantes

Folytatnám a kérdezősködést, amire írásban eddig csak Lorand Kedves barátom vette a fáradtságot, hogy válaszoljon, Ill. A bátorságot, hogy röviddel a választás előtt, hogy színt valljon. Számára tehát az eredmény fontos dolog és nem megmosolyognivaló. A következő lenne a kérdésem: Mi fontosabb, Orbán Viktor miniszterelnök úr, vagy az Ország sorsa. Hogy reagál az igaz ember, ha veszít? Hogy reagált legutóbb és mit tenne most, ha a Fidesz nem nyerné meg a választásokat?

Lorand Kedves Magas labda... bár a "Story magazint" ezért sem fogom megvenni, de a mellékelt cikk tanúsága szerint ebben a magas médiumban szerepel a miniszterelnök úr, aki ugyanakkor vitára nem hajlandó (nem ezért fizetjük? - tegyük hozzá, több szempontból igaza van). Ez viszont nagyon erős:

Az pedig plusz vicces elem a cikkben, hogy Lévai több sztorit is felhoz arra, Orbán mennyire nem képes veszíteni, még a magánéletében sem, például egyszer, amikor egy síversenyen kikapott a feleségétől, az eredményhirdetés előtt elintézte, hogy kreáljanak külön női és férfi kategóriát, csak hogy ne kelljen megalázó módon a felesége mögött végeznie. Ugyanez az anekdota nálunk bájosnak számít, míg egy angolszász cikkben politikusi karaktergyilkosság lenne leírni.

László Sárváry-Arantes Sorry, kedves Lorand Kedves alias Lóci barátom, én ezt egész máshogy látom. Orbán Viktor miniszterelnök úr, és ez itt tudatos megszólítás a tisztelet és becsület hangján ma Magyarország miniszterelnöke előtt, aki egy személyben felel és kezében tartja (munkatársai láncolatán keresztül) a magyar embernek csak elképzelhető legnagyobb politikai hatalmat. Helyesen cselekedett legutóbb, amikor veresége után nem dugta homokba a fejét, hanem megszervezte az ellenállást. Hiszem, hogy intelligens annyira, hogy ne akarjon még egyszer vesziteni, s ez meg is látszik a jelenlegi választási előrejelzéseken.
Arra kérlek, hogy még, ha merőben eltérő is a véleményed, ne anyázz! Innen Németországból az látszik, hogy a magyar politikai életből leginkább a stílus hiányzik. Apolitizálás színhelye a kocsma és nem a családi kör, ahol inkább megbocsájtható az ellen tétes vélemény szakadás nélkül. A nyilvános csatornákon színjátékot láthat mindenki, szájízének megfelelően. Azt gondolom, hogy az ellenfélnek kijár az a tisztelet, amit az ember magának is megkívánna.
Hajrá Magyarország!

Lorand Kedves Laci, elnézésedet kérem, de nem érzem felelősnek magam azért, hogy mit olvasol ki a szavaimból. PONTOSAN mit tekintesz "anyázásnak"?
1: Azt, hogy a miniszterelnök urat miniszterelnök úrként említem?
2: Azt, hogy a Story magazint "magas médiumnak" nevezem?
3: Azt, hogy tényt közlök: Orbán Viktor nem vállalta fel a nyilvános vitát politikai ellenfeleivel (hozzátéve, hogy én sem látom az értelmét)?

A következő szakasz pedig szó szerinti idézet, megjegyzések nélkül.

Abban teljesen igazat adok neked, hogy a ma szokásos "ad hominem" támadás nem játszik, érvelési hiba. Ha pontosan megmutatod, hol követtem el, megköszönöm, visszavonom.
Az viszont jogomban áll, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki pozícióban felmutatott teljesítményét a saját értékrendem szerint minősítsem, és érveim alapján katasztrofálisnak tekintsem. Függetlenül attól, hogy ugyanakkor elfogadom: LOGIKUS, amit csinál, és mivel ezt meg lehet, meg is kell tenni. Orbán Viktor tökéletesen tölti be azt a szerepet, amelyet számára egy álom-kergető magyar társadalom létrehozott. Ez szerinted valamilyen erkölcsi szabály alapján "nem európai" hozzáállás?

Laci, te nagyon jó ember vagy, én viszont, ha vitára kerül a sor, kíméletlenné válok, mert szerintem az életünk múlik a tiszta gondolkodáson. Az hogy köteles tiszteletet követelsz meg, pontosan definiált érvelési hiba: "tekintélyre hivatkozás"; az általam felhozott tartalom helyett feltételezett tiszteletlenségemre reagálni pedig a "szalmabáb" hiba. A "hajrá Magyarország!" szlogenre nem tudok mit mondani, egy PIMASZ, megosztó fogásnak, "fekete-fehér" érvelési hibának tekintem. Ha nem értek egyet a "Hajrá Magyarországot" kiabáló csapattal, akkor már nem is küzdhetek - itthon(!), az általam elérhetőnél nagyságrendekkel rosszabb személyes feltételek között(!) a hazámért? Kérlek ezt NEKEM többet ne írd le, mert nagyon rosszul esik.

Ez így nem megy. Szerintem hagyjuk abba, és maradjunk annyiban: abszolút szubjektív véleményem szerint amíg stadionokra meg ezüst tálakra milliárdok vannak, az egyetemeken meg számlák zárolása és szénszünet, addig inkább ne gyere haza. Főleg mert ha így megy tovább, nekem is mennem kell. Tartok tőle, hogy ha te is így reagálsz egy részemről érzelemmentes szövegre, akkor hamarosan be fogják verni a pofám.