„Reálpolitika”
Az LMP (az egyetlen olyan párt, amelynek tagjai bizonyítottan képesek felülemelkedni személyes és hatalmi érdekeiken, hűségesnek maradni az elinduláskor képviselt elveikhez) és a TESZ (az egyetlen valóban konzervatív párt) felismeri, hogy lényegében azonos gondolatok és célok vezérlik őket, ezért választási szövetséget kötnek.
Az LMP tudomásul veszi, hogy minimális esélye van a parlamenti küszöb átlépésére a jelen stratégiával és választói körrel; támogatásra, konkrét célokra, ügyekre van szüksége, ha már Paks teljesen kifutott a józan gondolkodás kategóriájából. A TESZ ezt hozza Kishantossal, a NAV üggyel. A TESZ tudomásul veszi, hogy jelenlegi hozzáállása nem más, mint amivel az LMP 4 éve elindult; a kapcsolódó tapasztalatokra pont ugyanúgy szüksége van, mint az országos listára, amelyet nem tudott megszerezni.
Gazdaság
A TESZ abbahagyja azt a gyerekes hozzáállását, hogy egyik oldalról kiabál az oligarchák ellen, másik oldalon meg panaszkodik a „médiablokádra” – inkább tudomásul veszi, hogy a gazdasági és médiahatalom egy és ugyanaz a kör. Így aztán képessé válik megkülönböztetni a narancsos újgazdagot az üzletembertől: előbbi levágni és kiárusítani akar, utóbbi hosszú távon fenntartani és fejleszteni a nyírásért cserébe. Így képes lehet (csak például) eladni Kishantost, cserébe egy olyan szerződésért, amelyben a valódi hatalommal rendelkező vevő kötelezettséget vállal a jelenlegi működés fenntartásáért, csak a gazdasági résszel foglalkozik (értékesítés, franchise, stb.) – mert ebben jó. Felismeri a leendő, saját erőből hatalommá fejlődő csoportokat (startup cégek), és partnerséget ajánl nekik.
Így az LMP/TESZ reális alternatívát kínál a hatalom mellett szaktudással, önbizalommal, társadalmi felelősségtudattal rendelkező csoport számára egy hosszú távon fenntartható, stabil hozamot biztosító társadalmi rend kialakítására a jelenlegi, kiárusítás-alapú, átmeneti előnyökért bármit feladó vezetéssel szemben. Magyarul: nem a kirakat-rendszerváltás modellje szerinti titkos paktumot, hanem korrekt üzletet köthet gazdasági és politikai hatalom, ahol a felek érdekeltek a saját vállalásaik nyilvánossá tételében és betartásában.
Elszámoltatás
A „rendszerváltás” óta eltelt időszak felszínre hozta a hatalmi gondolkodás minden salakját. Megmutatta azoknak az embereknek az arcát, akik képesek és hajlandóak gátlás nélkül hazudni vagy ostobává tenni magukat pillanatnyi személyes érdekeiknek megfelelően. Megmutatta, hogy mivé válik egy szolgai hozzáállás mentén a társadalom. Mindez fontos tapasztalat, de a túlélés érdekében most le kell zárni.
A cél a felelősség megállapítása és a gondok feltárása – nem a büntetés, gyerekes bosszú. Az elszámoltatás során meghozható legsúlyosabb ítélet a jogtalanul szerzett vagyon elkobzása és a közélettől való végleges eltiltás. A folyamatban résztvevők jelentős találékonyságot mutattak fel, ezeket a képességeket kell szigorú ellenőrzés mellett közösségi értékek mentén felhasználni: a mai „urak” a jövő közmunkásai. Cél az, hogy náluk sokkal jobban gondoskodjunk (a többiekkel együtt) az ő jólétükről is, még ha a tapasztalatok alapján nem alkalmasak önállóan felelős döntések meghozatalára.
Azonnal megoldandó feladatok
El kell kezdeni a valós szükségletek és értékek feltárását, ezek összehangolását egymással és a jelenlegi gazdasági-politikai helyzettel. Ez számos területen értelmezhető, amelyekhez hitem szerint a szakértelem igen, csak a motiváció nem áll rendelkezésre. Példák:
Energia
Tény, hogy a paksi blokkok termelésétől jelenleg nagymértékben függünk, kiváltásuk tervezendő feladat. Ennek keretében fel kell mérni az energiahasználat (pazarlás) jelenlegi módjait, és alternatív megoldások keresésével csökkenteni kell az energia és erőforrás fogyasztásunkat. Például: a bizonyítottan életképes szalmabála-építészet mintájára szalmából készített hőszigetelő panelekre épülő technológia kidolgozása, épületeink állapotának azonnali felmérése és prioritási sorban való szigetelése (helyi erőforrás és munkaerő, környezetbarát technológia). Nem azt kell nézni, hogy egyes emberek villanyszámlája csökken, hanem közös energiafüggőségünk és pazarlásunk. De ha úgy tetszik: valójában ez a rezsicsökkentés egyetlen értelmes módja: nem az ár, hanem az igény visszaszorítása!
Másik példa: az egyéni közlekedés visszaszorítása a közösségi megoldások javára. Már most is jelentősen növekszik a „telekocsi” rendszerek népszerűsége. Ennél már csak az lehet jobb, ha profi (éppen munkanélkülivé váló) sofőrök és gépjárműpark szolgálja ki a személyszállítást, egységes rendszerbe foglalva a taxi, busz és vonatközlekedést. Ezt meg tudja oldani minden csomagküldő szolgálat, csak fel kellene használni a meglévő rendszereket. Panaszkodhatunk a közösségi szállítás (busz, vonat) katasztrofális állapotára – de ha egy pillanatra belegondolunk, hogy mennyi erőforrás, energia pazarlódik el jelenleg az egyéni közlekedésre (autópark mérete, elfogyasztott üzemanyag, dugók, balesetek) egyértelmű, hogy a feladat ennek töredékével, sokkal magasabb minőségben megoldható lenne.
Oktatás
Jelenlegi technikai fejlettségünk lehetővé teszi a teljesen elektronikus oktatást. Megvalósítható egy e-paper alapú elektronikus „tanköny/füzet/interaktív adatforrás/dolgozat” eszköz, amely egyetlen valós tárgyi szükséglet; kiválthatná a hatalmas erőforrásigénnyel minden évben előállított, ma már nevetséges módon kiszállított, becsomagolt, összegyűrt és kidobott könyv, füzet, stb. halmokat, amelyeket ma gyermekeink a hátukon cipelnek nap mint nap. Ha a költségeket nézzük: egy ilyen eszköz hasonló nagyságrendbe esik az éves tankönyv-csomag árával, de csak egyszer kellene beszerezni.
A tanárokat pedig egész egyszerűen békén kellene hagyni, az oktatási intézmények és a helyi közösségek kapcsolatára bízni a minőségi, érték-teremtő oktatás kialakítását és felügyeletét. Eddig is meg tudták oldani, a KLIK dúlását fájdalmas tapasztalatként meg kell jegyezni, de azonnal fel kell számolni.
Egészségügy
Azonnal megbeszéléseket kell szervezni a külföldre menekült, ma még hazahozható orvosokkal, ápolókkal, hogy milyen körülmények közé jönnének, illetve hogy az itthoniak milyen módon fogadnák őket; a most képzés alatt állók miért maradnának szívesen az országban. Ezeket a feltételeket meg kell teremteni, még akkor is, ha nem épülnek új stadionok az országban. Ezzel párhuzamosan a látványsportok támogatását drasztikusan csökkenteni kell a tömegsport javára. Az ország érdekeit nem szolgálja a magyar zászlóba csomagolt hősöket bátorító üvöltözés egy sportcsarnokban, otthon vagy a kocsmában a tévé előtt. Ehelyett egészséges, ennek érdekében naponta rendszeresen sportoló népességre, az őket kiszolgáló létesítményekre, rendezvényekre és edzőkre van szükség. Azonnal. Mert csak ez reális alternatíva az alkohol, drog, stb. függőség nemzeti szokássá válása és totális elhülyülésünk ellen, nem a megnövelt rendőrség, a növekvő büntetési tételek.
Szép álmok – sóhajtasz magadban. Szó nincs róla. A fenti listában nincs fúziós reaktor, Vénusz-projekt, nanobotok és mindenkinél okosabb mesterséges intelligencia. Csupán a mai napon elérhető technológiákra és azok józan, mértékletes, felelősségteljes felhasználására, álmodozás helyett a lehetőségek racionális felmérésére, az alapvető emberi motivációk elfogadására épülő néhány javaslat. Biztos vagyok benne, hogy neked is lennének ilyen ötleteid, ha látnál lehetőséget a megvalósításukra, ha nem sóhajtanál lemondóan.
Igen, a legnehezebb annak elfogadása, hogy a dolog nem a környezeti, objektív akadályokba ütközik, hanem rajtunk - így rajtad is múlik! Annak tudomásul vétele, hogy helyetted senki nem teheti meg az első lépést, ez a te dolgod és felelősséged.
Nos, a lehetőség fennáll
Az említett, józan gondolkodást zászlajukra tűző pártok összefogása előtt nincs akadály, ahogy azelőtt sem, hogy felelősségteljes politikai erőként gondoljanak magukra és kiabálás helyett kiegyezzenek a gazdasági hatalom arra érdemes képviselőivel.
Előtted nincs akadály, hogy ezeket a gondolatokat komolyan vedd, megbeszéld azokkal, akikkel eddig csak a folyamatosan romló helyzeten borongtál együtt. És továbbadd, megoszd minden fórumon, amelyet elérsz, ha olyan helyzetben vagy, hogy támogathatod ezeket a gondolatokat, ha hitet teszel a valódi változás lehetősége mellett. Ezzel egyébként nyomást gyakorolhatsz a fenti összefogás kialakítása érdekében: jelzed, hogy hajlandó vagy értelmes és bizonyítottan felelősségteljes emberek irányítását elfogadni, őket vezető helyzetbe segíteni.
Úgy gondolod, késő van már mindehhez? Lehet – de azt is fontos tudnod, hogy ezt a választást csak így, a legutolsó pillanatban lehet megnyerni! Kormányunknak minden eszköz a kezében van ahhoz, hogy államcsődbe sodorja az országot, majd erre hivatkozva szükségállapotot rendeljen el és tetszőleges mértékben meghosszabbítsa uralmát. Ha úgy véled, ez túl erős feltételezés, csak gondold végig, milyen módon használta eddig a demokrácia eszközeit – a demokrácia alapelvei ellenében. Gondold végig, milyen mértékű személyes fenyegetést jelent számukra az, ha már nem ők hozzák a törvényeket, ha független szakértők szembesítik őket tevékenységük következményeivel, árával.
Ők százalékokban, az ellenfél megosztásában mérik a lehetőségeket (oszd meg és uralkodj stratégia mindenütt, elég csak megnézni a viccpártok finanszírozására elfolyatott milliárdjainkat). Mivel minden erejükkel az egyéni kezdeményezés és felelősségvállalás elfojtására törekednek (majd megmondja a Miniszterelnök, a KLIK, a …), szükségképpen alábecsülik ennek erejét és lehetőségeit.
A komoly változások sosem „fülkeforradalom”, vagy előre tervezett, marketingelt folyamatok során történtek, a fordulópont mindig egy váratlan, hullámként végigsöprő, hirtelen törés, amely bekövetkezése előtt elképzelhetetlennek tűnik – utána meg érthetetlennek látszik, hogy miért nem jött el hamarabb.
Ez a fordulat lehet itt és most; a te döntésed fontos lehet akkor is, ha nem tudsz róla, mert például rajtad keresztül jut el egy kulcsszereplőhöz a hír. Vajon érdemesnek látod-e ezt a gondolatot arra, hogy esélyt adj neki?
Jogos kérdés, hogy engem mi motivál minderre? A válasz nagyon egyszerű. Én hiszek abban a világban, amelyet leírtam, pályafutásom jelentős részében ennek informatikai részén dolgozhattam, ezen dolgozom ma is. Egyedül, széllel (gyakorlatilag az egész világ jelenlegi működésével) szemben megvalósítani azonban természetesen képtelen vagyok; csodát tenni nem tudok. Ez az írás olyan, mint egy lottószelvény a régi skót viccben: „- Uram, add, hogy nyerjek a lottón! – Akkor legalább tölts ki egy szelvényt!”
Nos, nekem ennyire futja. Ezt megírni számomra nem kunszt, pár órába kerül csupán - viszont elképzelni sem tudod, milyen rohadt nehéz megnyomni a "Közzététel" gombot. Szerencsére ebben is segít az általam ismert egyik legnagyobb kortárs filozófus, Douglas Adams, aki a Galaxis útikalauzban ennek is szentelt egy jelenetet (vajon kitalálod-e, mire gondolok?)
Továbbá itt vannak ők is:
