Néha bosszús hangulatba kerülök, és olyanokat mondok, hogy az arcát óriásplakátokon hirdetni nem szégyellő Miniszterelnökünknek, meg az őt háttérből, kizárólag rövid távú pénzügyi érdekeik mentén irányító narancsos újgazdagoknak annyi eszük nincs, mint egy tál sült halnak.
Olvasom például ezt az írást.
"Rémülten nézem, mivé lett a pedagógustársadalom. Egyszerűen nem értem, hogy minden letuszkolható a torkukon. Ha kell, imádkoznak, ha kell, testnevelés órát tartanak a folyosón, turulmadárról tanítanak rovásírással. Nagy részük fásult lett, közönyös. Sokszor még azt sem merik megtenni, hogy lájkoljanak egy nekik tetsző, kritikus oktatáspolitikai cikket. Egyre jellemzőbb a „befogom a fülem, nem figyelek oda, csak tudjam le valahogy a negyvenöt percet” mentalitás. Ez óriási tragédia, a tanítás örömét veszi el."
Valamit "odafent" borzasztóan félreértenek. Azt hiszik, az ország működéséhez jól irányítható, szervezett tömegre van szükség, ehhez homogén szórakoztatásra (foci), egyszínű zászlókra, nemzettudatra (Vidnyánszky), stb. Pedig erre csupán "nekik" van szükségük ahhoz, hogy hatalmon maradjanak.
Az országnak arra lenne szüksége, hogy nehezen kezelhető, önfejű, makacs - más szóval: tehetséges embereket hozzájuk méltó, a fejlesztésükhöz elengedhetetlen szabadsággal rendelkező oktatók vehessék kézbe. Hogy amikor ezek az emberek felnőnek, akkor lássanak fantáziát ebben az országban, és ne kényszerüljenek külföldre menekülni a karám-tudat elől.
Miért? Mert a rezsihadvezér eszével nyilván felfoghatatlan, de a valóban értékes embereket nem a főnöktől érkező buksi-simogatás motiválja, hanem a hosszú távú jövőbe vetett hit. És ha az utóbbi szöges ellentétben áll az előbbivel, akkor nem tud, nem fog kibontakozni.
A rezsihadvezér azt nem látja, hogy nem akkor járunk jól, ha ő megmondja, hogy legyen - hanem ha hagyja, hogy sokan kísérletezzenek az érdekeiket és céljaikat figyelembe vevő, legalább középtávon kiszámítható(!) rendszerben. Fejlődés ebből lesz, ellenkező esetben, jó szlogennel élve "jobban élünk, mint négy év múlva"!
"Kedvenc salátabárom tulajdonosa, Zoli szeretne venni egy kávégépet. Kávét is kínálhatna a vendégeinek, és biztosan lennének olyanok is, akik csak ezért térnének be. A gép 500 ezer forintba kerül és számításai szerint évi 25 ezer forint többlethasznot hozna. Mit tanácsoljak neki? A befektetésének öt százalékos hozama elegendő, ha ennél olcsóbban, mondjuk négy százalékon tud hitelt fölvenni. Ekkor érdemes beruháznia a kávégépbe. Ő azonban aggódik, hogy nem lesz meg az évi 25 ezer forint többlethaszna. Mi lesz, ha a kormány bevezeti a luxusáfát, és az emberek kevesebb kávét isznak? Vagy ha őt is különadóval sújtják? Esetleg a kávéfőzést engedélyhez kötik, és a tizedére csökkentik a kávézók számát?
Kirívóan alacsonyak a beruházások Magyarországon. A GDP-arányos beruházási ráta 2013-ban 18 százalék volt. Vagyis 100 megtermelt forintból 18-at költünk új gépekre, épületekre és a régiek javítására, pótlására. A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, mint az Orbán-kormány négy éve alatt."
Ráadásul minden választási ciklusban megjelenik a spanyolviasz (LMV-LMP, most a TESZ), amely azt az egyébként nyilvánvaló igazságot harsogja, hogy az élhető jövő, de ma már az elemi tisztesség és törvényesség ellenében zajlik a politika és gazdaság. Még akkor is, ha a törvény írott betűjét akár naponta lehet a haverok igényeihez igazítani. Lásd például ezt:
"Tudomásul veszem azt, hogy erkölcsileg az Ön Kormánya a szerintem hazaárulással felérő fentiekben leírt magatartásukkal a magyar történelemben páratlan mélységbe kűzdötte le magát, és csak azért nem sikerül az utolsó helyre kerülniük, mível a balatonöszödi miniszterelnöknek szintje csak a fizikában ismert abszolút nulla fokkal mérhető." (sic)
Ennek az egész bandának annyi esze van, mint egy tál sült halnak. A példa azért jó, mert beszédes.
Mondhatod azt, hogy "na és mi van azokkal az emberekkel, akik ma a zsebükben tartják az országot? Simicska, Nyerges, Csányi, ... uraknak tán csak van eszük?" Ja. Mint egy kamion méretű sült halnak.
"Na jó, de ott van százezer választó, akik meg vannak győződve arról, hogy ez így jó... Ők együtt már csak okosabbak, nem?" De. Pont mint százezer tál sült hal.
"Jó-jó, de hát ott vannak azok, akik tudják, hogy ez marhaság, és A, B, C, D pártra szavaznak". Ja. Nekik annyi eszük van, mint egy tál majonézes krumplinak, babfőzeléknek, stb.
És ha te ezek után most gondolod, hogy "ez valami kampány marhaság", vagy ellenkezőleg, azt, hogy "mindennek semmi értelme, meg kell próbálni túlélni valahogy, mert úgyis mindegy, a "fentiek" erősebbek" - akkor neked is pont annyi eszed van mint egy tál sült halnak. :-D
Na most kidühöngtem magam, megyek dolgozni. Mert ahhoz ész kell. Sokkal több, mint ezeknek itt együttvéve.
