2012. január 28., szombat

A szabad választás átka

Adott egy rekesz alma, benne a szokásos tartalom: vannak nagyon szépek és kicsit csúnyácskák, meg néhány ütődött, romlásnak indult darab. 
Ha ez a rekesz egy boltban van, mi történik? A vásárló az alma kilójáért fizet a pénztárnál, így nyilván válogatni kezd, kiveszi a legszebbeket, elvégre ugyanannyit fizet a szép almáért, mint a sérültért. Az első néhány vásárló elégedetten távozik, viszont utánuk már csak a csúnyácska, meg kissé sérült almák maradnak. Kevesebb vásárló lép oda, a kosár lassabban ürül, aki vesz, elégedetlen: hogy lehet ennyit kérni ilyen almákért? Végül az almák fogyása megáll, a sérült almák rothadni kezdenek, a csúnyácskák is megbuggyannak, az almák felét kidobják. 
Mi történik, ha az egész rekesz alma az enyém? Az első lépésem, hogy a kicsit sérült almákat kiválogatom, a sérült részt kivágom ha kell, és ezeket eszem meg először (kásába, esetleg almás süteménybe kerülnek). A szépeket kiteszem egy kosárba, ezt esszük napról napra, egyet-egyet. A csúnyácskák hámozva, felvágva megint a reggeli kásába, lepénybe, levesbe kerülnek. Mindegyik almával elégedett vagyok, mert a lehetőségeinek megfelelően használtam fel őket, és az első pillanatban is már menthetetlen darabok kivételével mindegyiket felhasználtam.

Erre varrjatok gombot, közgazdászok, pszichológusok! Mindkét esettel minden rendben van - valójában azonban az első katasztrofálisan rossz a másodikhoz képest. A "szabad" és logikus választás nem feltétlenül a bölcs döntés.

Ha valami az enyém, vagy kiterjesztve: úgy gondolok rá, mint aminek a felhasználásáért felelősséggel tartozom, és rosszul esik minden egyes darab, amit végül ki kell dobnom, akkor jól bánok vele, kihozok belőle mindent, amit lehet, sajnálom, amit végül nem tudok használni. Akár dolgozom is azért, hogy minél többet tudjak megmenteni, nem külső kényszer (törvény vagy pénz) miatt, hanem azért, mert értéknek tekintem magát az "erőforrást", ami jelenleg egy rekesz alma, olyan, amilyen. Minden, amit sikerül így felhasználnom, sikerélményt ad, összességében boldog vagyok, sőt: egy rekesz nyomott alma akár nagyobb boldogságot jelenthet a számomra (sok munkával "megmentem": csinálok fagyasztott reszelt almát, almás pitét, almalevest), mint egy reklám almákat tartalmazó.

Ugyanez egy versengő környezetbe helyezve csak elégedetlenséget szül: haragszom arra, aki elvitte a legszebbeket, nem törődöm azokkal, akik utánam jönnek és én is a legszebbeket veszem ki, végül pedig haragszom a boltra, amiért vacak árut próbál rám sózni a drága pénzemért. A bolt pedig mindent elkövet azért, hogy reklám kinézetű almákkal tölthesse meg a rekeszt. Szó szerint bármit, olyan dolgokat is, amikkel nem értenék egyet, ha látnám: a termék java részét a termelőnél hagyja, kenje a hajára; egy csomót kidob, mert nem szép; "nem kérdezi meg", hogyan marad piros az az alma heteken keresztül, mitől lett háromszor akkora, mint a másik, ...

Ha valami az enyém, igyekszem megjavítani, míg ha kívülállóként "megvásárolom", akkor eldobom, mást választok vagy panaszkodni kezdek.

Most miről is beszélek? Egy rekesz almáról, vagy...
  • bármiről, amit tekinthetnék közösségi erőforrásnak? A megtermett almát egymással versenyezve el akarják adni a termelők, vagy úgy gondolják, hogy "ennyi és ilyen almát kaptunk az idén - hogyan hozzuk ki belőle a legtöbbet együtt"? Mert almalé gyártást egyedül nem lehet kezdeni, de húsz gazda már gondolkodhat benne...
  • a boltról, ahol összekeveredik a "miénk" a "valahonnan hozottal"? Ahol a termék árát és kívánatosságát hasonlítom össze, nem törődve azzal, hogy az egyik a "miénk", aminek felhasználásáért felelősek vagyunk, a másikat hatalmas energiafelhasználással ezer kilométerekről szállították ide. 
  • a "termékek" garmadájáról, amelyek között "szabadon" választok? Akkor érzem magam ostobának, ha nem a kívánatosabb terméket választom - és mindegy, hogy ezt esetleg  vegyszeresen kezelték vagy akár genetikai eszközökkel "kívánatosították", sőt, talán nem is összehasonlítható ("emésztés segítő gyümölcsjoghurt" szemben egy almával). Ezzel pedig távirányítással teszem tönkre az engem helyben ellátó rendszereket ahelyett, hogy segítenék fejlődni neki.
  • az életemről? Amiben van szép és van ütődött, sérült rész, de mivel ma ezernyi élet-sablon lebeg a szemem előtt, nyilván a "menő" darabokat válogatom össze, a "lúzereket" félredobom. Amikor pedig az én lúzer időm eljön, ötletem sincs, hogy ezzel mit lehetne kezdeni? Nem gondolom végig, milyen lesz majd öregnek, betegnek, haldoklónak lenni, mindig csak az ifjú, a csillogó, a lobogó hajú sztárok járnak a fejemben. Pedig a csillogás múlandó, a rekeszben pedig ott van a többi is, és azokból is jó lenne a legtöbbet kihozni, nem hagyni mondjuk az intézményesített elbutulásban, Alzheimer kórban megbuggyanni, plasztikai műtétekkel élő viaszfigurákká silányítani.
Naná, hogy ostobaságokat csinálok, pótszereket választok, és főként: bamba értetlenséget a valóság végiggondolása helyett. Az pedig pont olyan, mint egy rekesz alma. Csak a bambaság teszi hasonlóvá egy doboz bonbonhoz ("Az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Sosem tudhatod, mit veszel ki belőle.") Bár a Forrest Gump nagyon jó film, mégis kiábrándító a tény, hogy ma a jelek szerint az emberiség a főhőst tekinti példaképnek...

2012. január 26., csütörtök

Nagypapa... kezdőődiiik??

Davos-i Világgazdasági Fórum résztvevőjeként Svájcba utazó Soros György úgy nyilatkozott, a karrierje során először van úgy, hogy a piac állapota számára kicsit érthetetlen. A magyar származású guru nem lát esélyt arra, hogy elkerüljünk egy agresszióba torkolló válságot, amely a legrosszabb esetben a pénzügyi rendszer teljes összeomlásához vezethet. A guru szerint az utcai tüntetések elkerülhetetlenek, amíg a magas munkanélküliség és adósság továbbra is komoly problémát jelent, ez viszont a személyi szabadság csökkentéséhez és rendőrállamok kiépüléséhez vezethet, még az Egyesült Államokban is.
Forrás: Index

2012. január 25., szerda

Apa, kezdőődiiik!

Isten veled, közegészségügy...

A kórházszövetség azt javasolja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál is legyen lehetőség a fizetős betegek soron kívüli ellátására a várólistás műtétek, diagnosztikai eljárások esetében, írja a Világgazdaság.

...

Sokan ugyanis már ma sem várnak évekig egy-egy műtétre, vizsgálatra, hanem azt "megvásárolják" a magánszolgáltatóknál. Rácz Jenő, a szövetség elnöke szerint ha ez a pénz a közintézményekhez folyna be, a dolgozók is többet kereshetnének, és rövidülhetnének a várólisták azon betegeknek is, akik nem tudják finanszírozni műtétjüket.

Forrás: Index


Persze. Mert nem az történne, hogy mindig csak az kerül sorra, aki ki tudja fizetni a beavatkozás árát, ugye? Mert amíg működik egy intézmény, addig tovább lehet csökkenteni a központi támogatást, a várólista pedig valóban nem nő, mert a végéről lassan elhullanak azok, akik "annyit is érnek", hogy nem tudják megvenni az ellátásukat.



Isten veled, pénzvilág...


Ma minden tevékenységünk a pénzen alapul: pénzt kapunk az elvégzett munkáért, pénzt fizetünk a boltban. Hétköznapi szinten a pénz normális értékhordozóként működik; akinek viszonylag kevés van belőle, a saját életét el tudja vezényelni vele. Mindannyian elhisszük, hogy meg tudjuk venni a kenyeret a boltban, jönni fog a gáz és a villany, ha a keresetünk megfelelő részét erre költjük. Ez a közös hitünk tartja mozgásban a valós, hétköznapi életet. 
Ugyanakkor azok a szervezetek, amelyeknek a kezében mérhetetlen vagyonok halmozódtak fel, telje­sen irreális helyzetbe kerültek. A jelen árfolyamok figyelembevételével megvehetnék a fél bolygót, talán az egészet is – csakhogy százan állnak mellettük, akik ugyanezt megtehetnék. A kezükben levő „vagyon” valós fedezete gyakorlatilag nem létezik. Ha elkezdenének vásárolni, a többiek is venni kez­denének, egymásra licitálva vernék fel az árakat, zuhanna a pénz értéke egészen addig, amíg le nem ereszkedne ez a rettenetes lufi. Mi történne viszont akkor, ha az árak egyszerre több százszorosukra emelked­nének? Természetesen a béreket is ugyanígy fel kellene emelni, a beruházások költségei az egekbe szöknének, ennek megfelelően emelkednének a kamatok stb. – a végeredmény a totális káosz. 
Ezt elkerülendő ma a bankok a megrendült bizalmat újabb rettenetes mennyiségű mesepénz létrehozásával „orvosolják”. Magyarul, amikor egy bank kénytelen elfogadni, hogy a hitelei mögött nincs fedezet, kiadta a kezében levő pénzt, és nem fogja visszakapni egészen egyszerűen azért, mert nincs annyi megtermelt vagy a jövőben megtermelhető érték a rendszerben, amely valóban behozná az elvárt kamatnyereséget, akkor az állam azt mondja: de igen, itt a pénz, ami neked most hiányzik. Nyilván valós érték emögött sincs, a hiányzó falat tapétával pótolják, mert pont úgy néz ki. Más mód nincs a káosz elkerülésére, viszont ez a „beavatkozás” életben tartja, sőt tovább táplálja azt a rendszert, amely ilyen lehetetlen állapotot idézett elő, és amelynek semmilyen belső motivációja nincs arra, hogy kilépjen ebből a mederből.
Forrás: Hajnalvilág (2008)



Ahogy az várható volt hétfőn az EU is szentesítette az Iránnal szembeni olajembargót, december elején pedig az USA szenátusa hatalmazta fel az amerikai elnököt az iráni jegybankkal folytatott ügyletek szankcionálására. 
Az intézkedések hivatalos célja, hogy gazdaságilag ellehetetlenítsék Iránt, ezzel kényszerítve a rezsimet az atomprogramjával kapcsolatos tárgyalások megújítására. 
... 
Ez nem történt meg, azonban az egyik legnagyobb olajvásárlójával sikerült megegyeznie, India ezentúl aranyrudakkal fizet az iráni olajért, és már Kína is jelezte, hogy komolyan mérlegeli a lehetőséget. Washingtonban bizonyára nem fog osztatlan sikert aratni a megállapodás.
Forrás: sorkoz.blog.hu 

Szóval, az iráni-amerikai kardcsörtetés talán nem is az atomerőmű téma miatt fontos, hanem azért, mert Irán nem hajlandó olajat adni az egyik jelenlegi mesepénzért sem, de talált vevőt, aki aranyban fizet? És a Hormuzi szoros elzárhatóságával azt szerette volna demonstrálni, hogy ha ebbe bárki bele szeretne kötni, akkor viszonylag kis erőfeszítéssel képes durva káoszt okozni az egész világon? 
Ugyanakkor ezt az üzletet végképp nem hagyhatja sokáig folyni a pénzvilág, mert előbb-utóbb a többi olajtermelőnek is kedve szottyan olyan ügyfelekre váltani, akik nem dollárban fizetnek (ami a brutális államadósságot figyelembe véve nem is olyan stabil, mint amilyennek látszik...).
Vajon a többi arab állam melyik oldalra áll, ha tényleg bunyó lesz a térségben? A WC papírral fizető "nagy vevőt", vagy az ez ellen elsőként kikelő konkurens eladót támogatja?

Hmm-hmm... milyen kár, hogy szörnyen el vagyok maradva az "útitervemmel".

2012. január 24., kedd

Nesze, elnöki kiáltvány

... mert egyszerűen képtelen vagyok tovább haladni a dolgaimmal, minden reggel ez a szöveg kering a fejemben.


2012. január 19., csütörtök

Ne a szavaimat figyeljék...

Kedvenc hírportálomról származó rövid idézet-parádéval tisztelgek nemzeti vitabajnokunk újabb "győzelme" előtt. Íme:


Orbán Viktor úgy ment el az Európai Parlament Magyarországról szóló vitájára, hogy előtte már világossá tette, Magyarország enged az Európai Bizottság felszólításainak. Innentől kezdve a parlamenti vita kevésbé volt érdekes: a néppárt méltányolta a magyar kormány irányváltását, és türelmet kértek a többi frakciótól. A baloldal és a liberálisok pedig nehezen tudták megfogni a magyar miniszterelnököt a szerdai vitában, mert Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy értékekről semmilyen vitája sincs Európával.



Információink szerint az év első hónapjaiban két-három új nemzeti konzultációval akciózik majd a kormány és a miniszterelnök. A tervről Orbán Viktor egy tavaly év végi interjújában már említést tett, a Miniszterelnökség által kiírt két párhuzamos közbeszerzés pedig arról tanúskodik, hogy a kormányzat közbiztonsági és oktatási témában akar majd kommunikálni a választókkal. Legutóbb az alkotmányról tartott nemzeti konzultációt a Fidesz, tavaly tavasszal.

A bruttó 810 milliós médiastratégia-alkotási és médiatervezési keretszerződés, valamint a bruttó 400 milliós rendezvényszervezési és PR és tájékoztatási tender útmutatója szerint a pályázó cégek számára jelentkezési feltétel, hogy egy-egy nemzeti konzultáció tervét letegyék az asztalra. A sietség oka, hogy a kormány márciusra tervezi a közbiztonság helyzetére fókuszáló egyhónapos kampány indítását.

... 
A kabinet elvárása szerint a PR-akció során a már létező „versenyképes Magyarország” brand, „jó állam” brand mellé fel kell építeni a „működőképes egészségügy”, „kulturált állam”, „zöld állam” és „lehetőség” brandeket.
A Miniszterelnökség azt is kikötötte, hogy a pályázók kerüljék az erősen negatív töltetű reform szót, és helyette a megújulás, újjáépítés, együttműködés szóhármassal próbáljanak pozitív, támogatandó értelmet adni a elkövetkező időszak döntéseinek. További ajánlás az is, hogy a pályázóknak használni kell a kormány arculatát erősítő, bejáratott, jobboldalhoz kötődő kifejezéseket, a nemzetet, a hazát, az erkölcsöt és a józan észt.



Szinte Budapest egész belvárosára területfoglalási igényt jelentett be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a fővárosnál a március 15-i ünnepségek kapcsán, amit szerda délután meg is szavaztak a főváros illetékes bizottságnak fideszes tagjai.
...
A fővárosi önkormányzat is ünnepel, és még korábban további helyszíneket foglalt le.
...
A minisztérium és a fővárosi önkormányzat által lefoglalt helyszíneken kívül így nem maradt hely a civil és ellenzéki rendezvények megszervezésére.
Engedélykérelmében a minisztérium jelezte azt is, hogy ezeket a területeket 2 évre előre szeretné lefoglalni...



Mindezek számomra a következőket jelentik:
  • "az ügyvéd úr akkor is hazudik, ha kérdez";
  • a válaszra csak akkor kíváncsi, ha azt ő fogalmazta meg előre;
  • következésképpen vitája, az valóban nincs értékekkel kapcsolatban. Nem is törődik ilyesmivel a brand-építés fáradságos munkája közben.

2012. január 16., hétfő

Megvilágosodás

Tegnap két érdekes dolog is történt velem.

Hatalmas segítséget kaptam egy barátomtól, aki rávilágított arra, mit "nem akarok" csinálni, így végre személyes megéléssé vált az, hogy saját döntésem és visszahúzódásom miatt nem lépek át egy küszöböt.

Utána mesteremet látogattam meg a kórházban. Jó másfél órát töltöttem ott, én lényegében annyit mondtam, hogy továbbra is világmegváltó terveim vannak - ő erre azt mondta, neki elég az a néhány ember, akinek segíteni szeretne, és hosszan mesélt különféle (lényegében hétköznapi) élményeiről. Miközben eljöttem tőle, a történet átfordult a fejemben. Ő mester, és pontosan annyit kaptam tőle, amennyit én beletettem a beszélgetésbe - másrészt, elkezdett forogni a fejemben a kérdés: Figyeltél arra, amit mondott?



Álmomban egy színházban voltam. Robin Williams (Pán Péter a Hook kapitányban) rendezte a darabot, de nagyon furcsa volt, mert mintha én játszottam volna Robin Williams szerepét, miközben ő igazgatta a dolgokat a színpadon, és számtalan szereplőt is eljátszott egyszerre.

Tudtam, hogy valamikor már játszottam ezt a szerepet, és megtanultam a szöveget is, de most teljesen bizonytalan voltam, a szövegkönyv egyáltalán nem volt a fejemben. A darab futott, a nézők látták, én úgy gondoltam, hogy akkor biztos még nincs baj, hiszen furcsa csönd lenne, ha már be kellett volna jönnöm.

Az idő telt, bennem pedig egyre nőtt a feszültség, hogy elrontok valamit. Végül vettem a bátorságot, és szóltam Robinnak, aki megjelent mellettem. Iszonyú nehéz volt, de kipréseltem magamból a vallomást: tudom, hogy létezik a szerep, és talán valamikor tudtam is, töredékekre emlékszem belőle - de most képtelen vagyok eljátszani. Nem tudom, mikor kell bejönnöm, nem tudom, kinek mit kell mondanom, az egész előadás szét fog esni miattam, óriási botrány lesz. Mit csináljak?

Robin hosszan rám nézett, és látta, hogy teljesen kétségbe vagyok esve, őszintén hajlandó vagyok bármire, hogy ezt a kínos helyzetet elkerüljem. Azt mondta: Végre!

Kézen fogott engem, szép lassan visszasétált a színpadra, levette a jelmezét. Ott meghajolt, bemutatott engem, és azt mondta: ennek a darabnak vége, mostantól velem kell beérni. Én zavarban voltam, de egyre erősebben éreztem, hogy igaza van. A színdarab jó és szórakoztató, de nem a lényeg, és olyan dolgok elmondásáért vagyok itt, amiket nem lehet szerepként eljátszani.

A történetben volt még egy csavar: rájöttem, hogy "ő" nincs. Én voltam és én vagyok csupán a színpadon, egész idő alatt.



Most azt hiszem, mindössze ennyi a megvilágosodás. Annak megélése, hogy nincs szerep.

Csak én magam vagyok, és én alakítom magam körül a történetet. Minél őszintébb, nyíltabb vagyok, annál pontosabban érthetem a körülöttem játszódó történetet, és annál több lehetőséget adok a mellettem állóknak arra, hogy közösen játsszunk. Sokáig segít az, hogy elképzelek egy forgatókönyvet, és eljátszom a szerepemet, viszont van egy pont, amin túl csak akkor lehet lépni, ha ráébredek, hogy ez is csak illúzió.

A következtetés durva. Az általam megálmodott "kiút" csak akkor működik, ha a mintaadó, szervező emberek megvilágosodottak.

Erről szól a játék.

2012. január 14., szombat

Politika, kultúra, nép...


Örülünk, Vincent? 2012.01.14. 05:48:25
@Vödör: ígéretes kérdéseket feszegetsz, de szerintem nem szerencsés, ha az elemzést összekevered a minősítéssel.

Én oda lyukadtam ki, hogy teljesen természetes és alapvető emberi igényünk van arra, hogy becsapjanak minket, ez pedig a reménytelenségből táplálkozik. "Ha nem tud gyógyítani, vigasztaljon!" Orbán Viktor a placebo piac guruja itt Magyarországon, mi, az istenadta nép választottuk, és ezért választottuk.

A probléma nyilván az, hogy a placebo nyugodt zombisereggé alakítja azokat, akik beveszik, és őrjöngésig dühíti azokat, akik nem. Az egyetlen megoldás az, hogy akik nem vették be a nyugigumit, hajlandóak egymással értelmes, konstruktív vitát folytatni a valódi gyógyulásról: egyáltalán mi a cél, milyen közép és hosszú távú eszközök képesek abban az irányban elmozdítani minket.

Sajnos annak, aki valóban gyógyítani akar, ismernie kell a betegséget is, az meg nem megy néhány kiáltvány elolvasásával, olyan dolgokon kell ép elmével átrágnia magát, mint mondjuk az www.nfft.hu/nfft_jelentes/ hosszú változata; nem hangulat és vágyak, hanem objektív gondolkodás által megítélni a benne foglaltakat, és kiutat keresni. Enélkül csak egy rivális placebo gyártó szintre jut (pl: "jó gazdasági szakemberek, szakértő kormány kell", ...) Tudtommal a görögöknél éppen a szakértő kormány alatt szakad be most újra a padló. Elkrták? Szerintem nem, csak a gyógyításhoz nem elég, amit tehetnek.

"jotunder", én is próbálkoztam gondolatébresztéssel néhány fórumon, mérsékelt sikerrel, ami szintén a fenti gondolatmenetet támasztja alá... Lásd: hajnalvilag.blogspot.com/search/label/eln%C3%B6k



Milla projekt - 2012.01.14. 06:32:29
@TrueY: "prímán megférnek az egymással ellentétes elképzelések is."

Ezt nem is vitatom. Viszont amikor cselekszünk, akkor ezeket a tőlünk telhető racionalitással, saját felelősségünk tudatában ÉRTÉKELNÜNK kell, aztán pedig a megfelelő időben, módon és önkontroll mellett CSELEKEDNI. Na ezt nem lehet egyszerre nyolc, egymást kioltó irányban. Illetve közösségi szinten lehet: pontosan ezt csináljuk, és ezért vagyunk bajban. Ismétlés: "Oszd meg és uralkodj"...

Erős, fókuszált közösségi cselekvés csak úgy jöhet létre, ha az EGYÉN mindezt hajlandó megtenni. A diktatúra által felülről vezérelt közösségi egység csak illúzió, ezt pontosan igazolta a jelenkor történelme: a "kemény" diktatúrák mind kiestek az élmezőnyből. Persze az sem véletlen, hogy ma a vezető szerep egy "puha" diktatúráé (Kína), de ebbe ne menjünk bele, számunkra ez nem opció.

Szóval, például te nem azt mondod, hogy X ilyen cikket ír, Y olyan cikket ír, és "ki tudja, mi az igaz?", hanem elolvasod mindegyiket, értékeled, utánanézel, gondolkodsz. Amikor megkérdezem, hogy az enyémmel ellentétes állításodat mire alapozod, akkor képes vagy retorikai szempontból helyes cáfolatot adni az én megközelítésem kritikus pontjaira, és ugyanígy védeni a sajátodat.

Az én határozott véleményem, minden tudásom, háttérismeretem, szakmai és emberi tapasztalatom alapján az, hogy az NFFT (és számos más forrás, ezt most csak a konkrét vita kedvéért választottam) "pesszimista" felvetései helytállóak. Következésképpen, bármit szeretnénk érdemben előre lépni, ezekre a problémákra megoldást KELL találnunk, ez a megoldandó feladat, a "szerintem nincs akkora gond" dünnyögés semmit nem segít, csak hátráltat.
Következmény továbbá, hogy hiába beszélek bárkinek, aki megijed a feladatok nagyságától: a megoldási javaslatig el se jutok, mert pánikban kiugrott az ablakon az első emeletnél - "most még csak a lábamat töröm, de ha feljebb megyünk..."

"Sólyom László zavaros hang érzés"... Senki nem gátol abban (ma még), hogy utánanézz a történéseknek, mit mondott, mit nyilatkozott az események során. Elgondolkozhatsz azon, mi jöhetett át anno a médián, amikor már megvolt a "leendő nyertes párt", vagy később. Azon, hogy mit tehet, mondhat egy politikai kultúrát tiszteletben tartó, magas pozíciójának kötelezettségeit ismerő ember egy kocsmai verekedésnek megfelelő médiabohózatban.
Aztán tessék retorikailag helyes módon cáfolni az állításomat: Dr. Sólyom László nem zavarodott meg a feladattól, mindent megtett, amit megtehetett, és az első alkalommal ki is rúgták érte. Ő a lehető legjobb jelölt.

"leköpős téma"
Újra a lényeg. NEM azt mondom, hogy létezik egy "mindenki kedvence" - talán ennyire hülyének nem tűnhetek.

Azt mondom, hogy olyan embereket kell kiemelnünk közösségi vezető pozíciókba, akiket szégyen pocskondiázni, aki mégis megteszi, saját tanulatlanságáról, ostobaságáról tesz tanúbizonyságot. Nem kell "szeretni" a vezetőt, nem kell drogos mosollyal bólogatni minden tettére, viszont hajlandónak kell lenni gondolkodni, és eljutni addig a pontig, hogy "basszus, az ő helyében én sem tudnám jobban csinálni." Ha viszont igen, akkor tessék ezt elmondani, megvitatni, meggyőzni a többieket valós érvekkel, korrekt vitában.

Na EZ lehetetlen a mai netokráciában, és ezt a gyengeséget képes kihasználni egy Orbán Viktor osztályú sérült lelkű vitabajnok. AZÉRT irányítja ma ő az országot, mert nem vagyunk képesek magas szinten gondolkodni, vitatkozni, felelősséget vállalni. Viszont hőstettnek tekintjük az álneveken történő "vicces" beszólogatásokat és alpári szájkaratét, "demokráciának" és követendő példának tartjuk a rejtőzködő fotelforradalmár böfögési szabadságát. Bocs.

És itt kell felgörgetni a lap tetejére, az "elnöki kiáltványomhoz".

2012. január 11., szerda

A Szent Grál...


2012.01.11. 15:29:02
@hungarisztan:
"no drama, please"
Részemről semmi dráma - nem csak neked szokatlan, hogy szó szerint értem azt, amit írok. "Megtisztel" bárki, aki érdemben válaszol, ha nem kapok választ, az azt jelenti, hogy "nem tisztelt meg vele". Most viszont igen, sőt, értő szándékkal utánaolvastál néhány dolognak, és ennek alapján formáltál önálló véleményt, amit őszintén elmondasz. Ritka kincs! Ismét szó szerint. :-)

"vezethet teljesen más eredményre ugyanannak a döntésnek a mérlegelése attól függően, hogy az egyén vagy a közösség szemszögéből nézzük. A fönti megállapítás kizárólag az egyén szemszögére érvényes."
A döntés mindig az egyénben születik meg, azonban mi képesek vagyunk az empátia varázslatára, bele tudjuk érezni magunkat a másik helyzetébe, így a közösség szempontjai képesek beleolvadni a saját döntéseinkbe. Továbbá, ha az egyén végre felfogja, hogy milyen hatalmas mértékben függ a körülötte lévő közösségtől, abszolút önző szempontokból fog a közösség számára előnyös döntéseket hozni... :-)

"a tehetetlenség érzése kihívásként inspirál"
Hát, nem igazán - pontosan ugyanúgy kétségbe ejt és dühít, mint téged. A mostani aktivitásom abból fakad, hogy végre elértem az örvény alját, és megbarátkoztam a saját tehetetlenségemmel. Ha úgyis mindegy, hogy mit csinálok, miért NE csinálnám azt, ami lehetetlennek tűnik, de legalább értelmét látom? :-)

Óriási ajándékokat kaptam a munkámban: többször volt alkalmam kitalálni, és utána megvalósítani "lehetetlen" dolgokat - bár közben voltak iszonyú kétségbeejtő időszakok is. Úgy is mondhatnám, állandóan a lehetetlent kísértem. Ha érdekel, itt a Szent Grál, épp ma hajnalban fejeztem be:hajnalvilag.hu/projects/dust/dustVezetoi.pdf

"emberek azért ölik egymást, mert más a bőrszínük, vallásuk vagy politikai preferenciájuk..."
Ez megint a felszín. Száz évvel ezelőtt nem volt különös, ha egy gyereket halálra vert az apja, úgyis elvitt a faluban kettőt a farkas, hármat a tél csak úgy. Őrületes indulatok feszülnek bennünk, és képesek vagyunk (főleg álnevek mögött és virtuálisan) ordítozni egymással - mégis hitetlenkedünk egy fentihez hasonló történet hallatán.

Sajnos azonban a viselkedésünket alapvetően (a logikus érvelésnél sokkal mélyebben) meghatározó mintakészletünk katasztrofálisan rossz állapotban van, mert az állandó versengésre ösztönző politikai-gazdasági rendszer termékeivel van tele: lövöldözős filmek, krimik, szappanoperák, celeb-hírek. Az lenne a csoda, ha ilyen alappal képesek lennénk értelmes viselkedésre - az pedig valódi csoda, hogy ennek ellenére még mindig léteznek értékes emberi kapcsolatok és gondolatok. Az én tapasztalatom az, hogy ezek nincsenek is olyan nagyon mélyen a felszín alatt, főleg személyes kontaktusban, ahol a metakommunikáció is segít.

Pontosan tudom, hogy ez szándékosan torzított pozitív kép - de ha már tévedni kell, akkor tévedjek azzal, hogy ok nélkül hiszek az emberben, mintsem azzal, hogy rosszabbnak feltételezem a valósnál. Hát nem? De! :-)

"No, hát ez még engem is felülmúl, pedig az már azért kihívás..."
Akkor keveset tudsz például a termőtalaj kimerüléséről, a talajvízszint drasztikus csökkenéséről, vagy arról, hogy mi történik jelenleg is Fukushimában (és hogy ismétlődésének kockázatát vállaljuk további 400+ működő reaktorban minden nap). Ma tényleg meg tudjuk annyira mérgezni nukleáris hulladékkal az egész bolygót, hogy betegyen nekünk; ha pedig beindulnak az éhséglázadások és népvándorlások, akkor erre jókora esély mutatkozik. Ez az, amit nem szabad megvárnunk.

Ez minőségi különbség ám a korábbi korszakokhoz képest, amikor szintén szó szerint kidőlt ám egy rakás civilizáció (görög, római, dél-amerikai; sőt, ahol nem volt "backup", ott totálisan, lásd Húsvét-szigetek). Jelenleg az egész bolygót lefedő civilizációnk van, sok kimutatás szerint már jó ideje "dőlőben van" - és nincs "backup" a Marson...

Nem azt mondtam, hogy elpusztítjuk "a természetet" - az élet sokkal szívósabb annál. Viszont egyáltalán nem tudatosodik bennünk, milyen mértékben függ a "civilizáció" (amit ma ezen a fogalmon értünk) az ellátó rendszerünk folyamatos működésétől, amit ha hagyunk összeomlani, nem lesz több esélyünk újra felkapaszkodni.

Az én inspirációm innen származik. Látom a falat az út végén, és reménytelennek tartom a "valahogy csak lesz" mondást: elnézést a kifejezésért, de azon a falon szarrá megyünk és kész. Máshogy KELL lennie, és amit lehet, meg akarok tenni azért, hogy máshogy is legyen. Nyilván óriási esélye van annak, hogy ez nem lesz elég, de a fenébe is, ez nem ok vagy mentség arra, hogy leálljak.

Uff, én beszéltem! :-)

Mai Milla


2012.01.11. 03:52:57

@TrueY:
"Értem, hogy Te így látod. Én meg nem. ;)"
Értem, hogy számodra ez "demokratikusan megfelel". Én viszont rendszertervező, programozó vagyok, az általam ismert világban nincsenek egymással ellentétes, de egymás mellett éldegélő "vélemények". Ha van egy feladat, azt nyilván eltérő módon látjuk, valószínűleg egyikünk sem "tökéletesen". Ezért a véleményeket indokoljuk, ütköztetjük, hogy belőlük egyetlen, közösen elfogadható tervet alakítsunk ki, amelyet azután megvalósítunk. A vita nem öncélú, hanem az alkotás szükséges eszköze.

A "nem így látom" nem indoklás, az állítás tartalmilag pedig téves. Kérlek, nézd át Magyarország vezető ökológusai, társadalomtudósai, stb. által készített elemzést:www.nfft.hu/nfft_jelentes/
Amíg nem tudsz ilyen szintű indoklást hozni a "nincs baj" mellett, addig az csak kósza vágyálom, nem állítás.

"A problémákat viszont csak ők tudják megoldani, mert náluk van a pénzes ládika kulcsa."
Ez a látásmód szerintem téves, és társadalmi problémáink egyik alapvető oka. Nem pénzt eszünk, iszunk, nem pénzzel fűtünk, stb. A pénz csupán ESZKÖZ a rendelkezésre álló erőforrások, szaktudás és munkaidő szervezésére, azonban alaptörvényei eredendően fenntarthatatlanok, és MOST elértünk a falig. Erről már eddig irdatlan sokat írtam érdemi cáfolat nélkül - persze leírnám itt is százegyedszer, hogy miért, de talán egyszerűbb így: hajnalvilag.blogspot.com/search/label/p%C3%A9nz

"Hú, ezt a két mondatot nem sikerült dekódolnom."
Figyeld a híreket. Van az ordító nagy hőzöngés mindenféle mondvacsinált ügyeken - és van az a pont, ahol hirtelen elcsitulnak a hullámok, a média nem kelti, hanem "nyeli" a zajt. Kiderül, hogy ahol nagy pénzek mozognak, a birkózóknak egyszeriben nincs "színük", logójuk meg világnézetük. Ezekről a témákról szoktak időnként kiabálni a pártok a partvonalról, aztán ha elég szavazót szereztek vele és bekerülnek a darálóba, akkor hirtelen megpuhulnak azok a híres arcélek.
Volt alkalmam megtapasztalni "alulnézetből" a civil összefogás erejét, emberi értékeit - és totális reménytelenséget a hivatalok és anyagi érdekek ellenében. Na ott sincsenek szekértáborok, csak a pénz beszél.

"Egyetértek veled, hogy azért ilyen a magyar politika, mert mi magyarok ilyenek vagyunk."
Én viszont nem értek egyet azzal, amivel egyetértesz. Ez nem magyar sajátosság, ez a globális netokrácia működése magyar köntösben. "Oszd meg és uralkodj" - nem ismerős?
Meglátásom szerint nincs "oldal", ami emberi értékeket képviselni tudna ebben a politikai-gazdasági rendszerben. Egyes emberek vannak, akik személyiségükkel, kiállásukkal ezt teszik, a hangjuk azonban elvész ebben a borzalmas zajban, a mi tompa füleink és gondolkodásunk pedig nem alkalmas jelen állapotában arra, hogy kihallja a káoszból a tiszta szólamokat, felsorakozzon mögötte, és a hamisan üvöltő bandát elpofozza a mikrofontól, ha magától nem hajlandó odébb menni. Ez nem politikai kérdés, hanem közösségi életben maradás, először kicsiben, aztán egyre nagyobb méretekben.

Sólyom László professzor szerintem egy ilyen tiszta hang. Itt egy másik: Dr. Kőrösi Imre: www.youtube.com/watch?v=Ru8CFl6MGmk

Biztos sokan tudunk ilyen embereket, akik megérdemlik a tiszteletet, akikkel kapcsolatban személyes rossz érzés fog el, ha valaki gúnyt űz belőlük. Akiket nekünk fel kellene ismerni, kiemelni ebből a közös szemétládánkból azért, hogy végre ők, az erkölcsi, társadalmi, közösségi értékeket tisztelő emberek vezessenek minket (és nem azok, akik hangosabban képesek beszélni ezekről). Ezért tartom érdektelennek, és ezzel összehasonlíthatatlannak azt a "szabadságot", hogy leköphetem az előttem állót. Nem.

Azt AKAROM, hogy olyan ember vezessen engem, akit SZÉGYEN LEKÖPNI!

Azért tépem itt a szám, mert a Milla felhívásaiból ez a szándékot vélem kihallani, hiába megy ezen a fórumon is a szokásos trágyapiszkálás. Feleségem mindig mondja, hogy túl sokat írok, ezt nem olvassa el úgysem senki. Talán igaza van. Elnézést, hogy ennyi helyet foglalok.

2012. január 10., kedd

Hajnali gondolatok


http://hungarisztan.blog.hu - 2012.01.10. 04:09:11
@hungarisztan: Kedves "hungarisztán"!

Helyes a döntésed - ahogy valójában minden ember minden döntése helyes, hiszen az eddig ismert legprofibb döntéshozó szerv, az emberi agy választ utat a rendelkezésére álló információhalmaz és tapasztalatok alapján. A döntést nem most hoztad meg, hanem minden esetben, amikor valami zavart, de nem szóltál - most csak belenéztél a tükörbe, és abban reménykedsz, hogy valaki megmondja neked, miért?

Folytatnod pedig szerintem nem akkor érdemes, ha százan megkérnek rá, mert attól még ugyanúgy fáj a 99% tompasága. Akkor folytasd, ha nem tudod nem folytatni, ha önmagadat érzed kisebbnek attól, hogy nem írsz, ha képtelen vagy csendben maradni. Ahogy mondjuk én: tegnap megpróbáltam éjfélig tévézni, de hiába, ahogy mostanában folyamatosan, ma is fél négykor arra ébredtem, hogy mondanom kell valamit. Most éppen ezt, neked, pedig nem tiszteltél meg a válaszoddal, és jó eséllyel ezzel az írással sem fogsz foglalkozni, ugyanis nem értünk egyet.

Te azért hadakozol, hogy itt Magyarországon, politikai és társadalmi folyamatok elemzésével, kommentálásával érdemi vitát folytathass. Pedig amivel küzdesz, JELENSÉG csupán, sokkal mélyebb, globális folyamatok által hajtott változás közepén járunk, és egyelőre minden jel arra mutat, hogy mi leszünk az utolsó civilizált generációja az emberiségnek. Ez a méreg, nem a cián :-)

Sejtem, hogy mit érzel. Tizenöt éve írtam egy könyvet "az emberről", három éve egy másikat a "világról". Amit írtam, továbbra is tartom, egyelőre be is jönnek a feltételezéseim, aminek azonban örülni nem lehet. Megpróbáltam több fórumon megvitatni, de értő olvasással, érdemi vitával nem találkoztam, csak félreértéssel és hárítással. De én legalább tudom, hogy ez szintén természetes és helyes döntése azoknak, akik így reagálnak.

Egy dolog az, ami tartást ad nekem, ami a totális eredménytelenség ellenére hajt: látom, hogy hová tartunk, és attól jobban félek, mint bármi mástól. Nem tudnék saját szemembe nézni, ha azt érezném, hogy bármi is lesz itt tíz év múlva, nem lennék képes a gyermekeim szemébe nézni.

Na ez meg az a motiváció, amit nem lehet kikerülni. Ha ezt megérzed, folytatni fogod akkor is, ha egyetlen ember sem áll melléd.



http://alternativelnok.blog.hu/2012/01/05/tarsadalmi_celu_allashirdetes_jatekszabalyok_milla 
2012.01.10. 04:35:43
@TrueY: Nem értünk egyet.

Az éremnek két oldala van. Az egyik, ha olyan emberek vezetnek, akik Matyik, Ferik és Kopaszok, akik nem érdemelnek tiszteletet, de kényszerítenek rá, hogy megadjuk nekik. Ez nem jó.

A másik, hogy ugyanők vezetnek, de megmondhatjuk nekik, ezzel "leereszthetjük a gőzt". Ez lenne a jó???

Pont erről szól az előző hozzászólásom. Egyik sem jó, és a megoldáshoz sem visz közelebb az, hogy értelem nélkül hőbörgünk és pocskondiázunk embereket, sőt!

Ezzel mi magunk szoktatjuk le magunkat az érdemi vitáról, gondolkodásról és kiút keresésről, ráadásul sajnáljuk magunkat azért, hogy "nincs egyetlen értékes ember". Pedig csak annyi történt, hogy annyi sarat köptünk már mindenkire, hogy mi magunk sem látjuk, alatta ki van. "Netokrácia", a belső és külső kommunikációképtelenség uralma. Ezért hiábavaló mindaz a szájtépés, amit ezen a blogon (is) folytatok.

Ha már videoklip, és George Michael, ezt nézd meg:

www.youtube.com/watch?v=dK0myiI918c

1990-ben született a szám... mi mondhat ennél többet? Az idő pedig most jár le. Ez pedig az én eddigi legdurvább kísérletem arra, hogy a szemedre szorított kezedet elrángassam onnan. Vajon sikerül?

hajnalvilag.blogspot.com/p/apokalipszis.html

2012. január 9., hétfő

Mit lehet tenni?

Egy érdekes beszélgetés (néhány személyes utalás kihagyásával)...



Gondolatkísérlet!
Fórum szervezése a térség országgyűlési képviselőivel - nem kell kormányzati nagyágyú. Országos unikum: a választók kérdeznek, néhány döntésre magyarázatot várnak, felelősséget firtatnak.
Előre megfogalmazott kérdések is lehetnek, bíztosítva, hogy az esemény nem provokáció, csőbehúzás. Időben meghirdetni, nyilvánosságot biztosítani, felkészült semleges moderátort keríteni. Február közepéig amúgy is törvényhozási szünet van, miközben helyzet van.


Szerintem a problémához a "képviselőknek" semmi közük, az a vonat már elment. Polgármester, közszolgáltatók, egészségügy, oktatás szakértői, termőfölddel, gépekkel, raktárakkal rendelkező emberek, fuvarosok, stb.

Kérdések: megfagy-e valaki, ha nincs energia behozatal? Hogyan lehet egy ilyen helyzetre felkészülni? Mennyi ideig tudunk enni, ha nincsenek kamionok? Hogyan lehet ezt az időtartamot növelni, vagy még inkább: fenntarthatóvá tenni? Kik azok, akik egészségügyi szempontból kritikus helyzetbe kerülnek, ha nincs gyógyszerszállítás? Milyen készletek, milyen alternatív megoldások jöhetnek szóba? Hogyan biztosítható az ivóvíz ellátás? Milyen szakértelem, milyen helyi ipar kell, ami hosszú távon képes lenne kielégíteni a lakosság igényeit (ruha, feldolgozott élelmiszerek, javítások, ...)
Miért hordjuk a boltba a pénzünket, amikor azzal a megfelelő szakértelem és szükséges eszközök beszerzését is támogathatnánk? Mit kell és érdemes helyben megvalósítani, mekkora az a távolság, amin belül "ma elképzelhetetlen körülmények között" (pl: nincs értelmes egymás közötti fizetőeszköz, nincs import a térségbe) is közösségként képesek lennénk működni?
Na valami ilyesmin lenne érdemes ötletelni szerintem.

Ez marhára nem vicc, a görögök most tanulják a saját bőrükön, Argentínában ugyanígy... én inkább arra látok garanciát, hogy ez valamilyen szinten be fog következni, csak az időzítés a kérdés. Ilyen esetben az országgyűlési képviselő sem több, mint izom, szerencsés esetben szaktudás, és éhes száj...


Miről beszélsz?
Ez valami scifi, de abból is a leginkább kilástástalanságot hirdető verziók forgatókönyve: eszkimó szín, MadMax. Azt se felejtsd el, hogy eddig az állapotig eljutni csak a totális anarchián keresztül lehet. Azt meg nem biztos ,hogy sokan túlélik, és utána nem az érdemek szerinti elosztás érvényesül - meg majd a társadalom, helyi közösségek szépen megszervezik magukat - hanem az erősebb kutyáké. Nincs alternatívája az integrációnak (EU, világgazdaság ...), ezzel együtt a decentralizált alrendszerek működtetésének (helyi természeti és emberi erőforrások) sem. Ezek kiaknázása, megszervezése csak működő, kooperáló ép társadalmi szerkezetben képzelhető el. Ezért kell megragadni befolyásolás lehetőségét. Ezt a mai hatalmi berendezkedés mellett a képviseleti rendszer intézményeinek használatával, még meg lehet tenni.
Szerintem.
Kis lépés ez a gonolatkisérlet, de a nagy utazások is így kezdődnek. Túl sokat lógsz a neten, különben is "elhűlyít a túl sok információ"- amint azt Freund Tamás is emlegette más szavakkal.



Olvastad a Hajnalvilágot, ezért nyilván tudod: én úgy látom, hogy

  1. a globális pénzügyi csőd már hosszú idővel ezelőtt bekövetkezett, de minden évvel még mélyebbre ássuk magunkat bele
  2. a pénzügyi csőd logikus következménye az alaptörvényeknek, nem elkerülhető, ezért megismétlése értelmetlen
  3. ergo a következő durva válság szépen végig fogja pofozni a világot, és ebben a sorban mi valahol elöl vagyunk.


Ez pedig jó! Azt jelenti, hogy még működő globális háttér mellett van módunk kialakítani egy alternatív irányítási rendszert, amelynek megvalósíthatóságában hiszek. Ez a sokat emlegetett erőforrás és információ alapú rendszer, amelynek kiépítése irányába akkor kell elmozdulnunk, amikor még működnek a rendszereink.

Szerintem olyan ez, mint a vihar: jön, ha tetszik, ha nem, csak az a kérdés, leengedjük-e a vitorlákat, szélbe fordulunk-e, stb. mielőtt ideér. Ha igen, ésszel és néhány sérüléssel, de túléljük (és mintát adhatunk a többieknek, akikhez utánunk ér majd). Ha nem - no az gáz: Argentína, Görögország. Én nem "olvasom" ezeket, hanem a saját gondolatmenetemből levezetve "írom", mondjuk a Lehmann csődöt fél évvel megelőzve anno - és aki szakértővel beszélni tudok (pl az NFFT néhány tagja), kiderül, hogy még én vagyok optimista, és ők látják reménytelennek a helyzetet!

A felvetett kérdések szerintem teljesen logikusak egy közösség élete szempontjából - csak mostanra elfelejtettük, hogy ezek a helyes kérdések. Hozzászoktunk a minket körülvevő "rendhez", abszolút rugalmatlanok lettünk és szükségtelen totális függésben vagyunk hatalmas ellátó rendszerektől, amelyek iszonyú mennyiségű energiát emésztenek fel (pazarolnak el). Nincs semmilyen forgatókönyvünk komolyabb problémákra, mintha valami filozófiai vitába merülve sétálnánk a szakadék szélén. Mindenkitől elvárjuk, hogy oldja meg maga, fizesse a számláit, vegye meg a gyógyszereit, élelmét - ugyan mi közöm van ahhoz, hogy a saját házikójában megfagy a szomszédom? Hogy az ország szerencsétlenebb felében már tényleg kezd felbomlani a társadalom rendje?

Azt is tudod, hogy én is a globális integráció fenntartását tartom az egyetlen valódi megoldásnak, de ehhez elengedhetetlen szerintem az önállóan életképes, saját feladataival tisztában lévő "sejtek" újraszerveződése, amiből jelenleg a "világgazdaság" homogén masszát igyekszik darálni. Így a "káoszra készülés" feladatai pontosan egybevágnak az elkerülésének receptjével. Kérdés: szerinted el tudunk-e kezdeni egy ilyet itt helyben, vagy továbbra is sci-fi író maradok? Nyilván egy "fórum" jó indulás, csak szerintem a mai magyar politika totálisan ellenérdekelt ennek megvalósításában - a "lakosság" viszont igen, ezért az utóbbi a fontos.

2012. január 8., vasárnap

Kisfilmek a nagyvilágból

Szokásommal ellentétben videók (bár lehet, hogy meggondolom magam, és leveszem majd őket, de ma reggel nagyon megütött ez az egész)...





hvg.hu: Felelősnek tartja-e magát a forintgyengülés miatt?
Orbán Viktor: Mármint a jegybankelnök úr? Erről nem nyilatkozott.
hvg.hu: Nem. Ön, miniszterelnök úr!
Orbán Viktor: Semmilyen személyes felelőssége a jegybank elnöknek nem került szóba a tárgyaláson.
hvg.hu: Ön, személy szerint!
Orbán Viktor: Az sem.

A válaszok nyelvtanilag helyesek, szövegként olvasva szintén megfelelőek. Orbán Viktor sokadszor bizonyítja általuk, hogy a palettán elérhető legprofibb vagdalkozó, gondolkodási idő nélkül, rutinból "hárítja a támadást", ebben ő a legjobb.

A következő bejátszás tanúsága szerint a standup comedy eszköztára sem idegen tőle.



Egy a baj. Orbán Viktor nem a Showder Klub színpadán szerepel, nem független és gondolkodó hétköznapi emberek körében arat sikert, hanem csak azok körében, akik tőle közvetlen egzisztenciális függésben vannak... Orbán Viktor, bár talán nem vette észre, egy országot vezet (rángat), ahol a gondolkodás, vita és felelősségvállalás elméletben alapkövetelmény, és nem csak a "másikra" vonatkozik. Tőlük szintén lenne mit számon kérni, tehát a mondat igaz, csak nem abból a szájból.



Nem az én érdemem a felfedezés, viszont a jelenet minden szava és gesztusa telitalálat...







A szokásos tréfás feliratok helyett íme az eredeti szöveg. Nem célom személyek azonosítása, minősítése vagy megsértése - a lényeg a helyzetek, viselkedésmódok és látásmódok közötti, számomra legalábbis feltűnő, riasztó hasonlóság.
... most éppen nálam nem jelenik meg az utolsó film (valami gond van a szolgáltatóval, ahol a feliratot készítettem) a "Hitler gets angry" filmrészletről van szó, annak eredeti szövegével.



2012. január 7., szombat

Most meg már elnökségre török :DDD

Ha én elnök lennék... szeretnélek megváltoztatni TÉGED!

Rávenni arra, hogy gondolkodj – de ne nevezd gondolkodásnak azt, amikor mentségeket keresel helytelen szavaidra és tetteidre, amikor napról napra váltod aprópénzre az álmaidat, amikor mások véleményéből ollózod össze a sajátodat, amikor védekezel és visszavágsz ahelyett, hogy megérteni akarnál.
A gondolkodás arra való, hogy képesek legyünk nehéz helyzetekben is nyugodtan keresni a legjobb közös megoldást, egyéni áldozatot vállalni, ha kell, cselekedni, amikor eljött az ideje, valamint elismerni a hibákat, és tanulni belőlük.

Rávenni arra, hogy vitatkozz – de ne nevezd vitának azt, amikor gondolkodás nélkül ismétled a szavaidat, amikor nem válaszolsz a feltett kérdésekre, amikor nem ismered el ellenfeled igazát.
A vita arra való, hogy megtaláljuk a tévedéseket, gyenge pontokat a saját elképzeléseinkben mielőtt hibákká alakulhatnának, hogy a lehető legjobbat tudjuk adni egy közös terv megvalósításához, amelyet mindnyájan magunkénak érzünk.

Rávenni arra, hogy vállalj felelősséget. A minket körülvevő világ hatalmas erőt ad nekünk: egy mozdulatunkra fény támad a sötétség helyén, iható víz folyik egy csőből, meleg lesz – de minden ilyen mozdulatnak ára van, elvesz valamit a többiektől és utódainktól azért, hogy neked adhassa.
Hatalmunkat gyermekként kezeljük, csak birtokolni akarunk, nem gondolunk arra, hogy mindezt hétmilliárd velünk együtt élő emberrel – és remélhetőleg megszámlálhatatlan utódunkkal kellene megosztanunk. Ha ezt nem tudjuk meglátni a pénz fátyla, a "mert megérdemlem" ámítása mögött, akkor iszonyú következményeket vonunk magunkra, és még rosszabbakat hagyunk utódainkra. Enélkül minden, amit ennek elkerülése érdekében tenni igyekszem, teljesen hiábavaló.

Két gond van csupán. Egyrészt, mindezt te nem akarod, a stílusom pedig hozzám közel álló források szerint is kioktató, erőszakos és ingerlő, ezért nem csoda, hogy évek óta hiába próbálkozom.

Másrészt, semmi köze az elnökséghez, ami egy közjogi méltóság. Szerintem komolyan, villámgyorsan le kell cserélni a jelenlegi vezető csapatot, mielőtt minden esélyünket eljátsszák, és amíg ők diktálnak, mindaz, amit eddig mondtam, lehetetlen.
Ebben a pillanatban nem valami alternatív közösségi, hanem valódi elnökre van sürgős szükség, én erre nem vagyok alkalmas, és nem olyan céljaim vannak, amikhez elnöknek kellene lenni.
Elsőként válasszunk egy hiteles, tapasztalt embert "leendő köztársasági elnöknek", mutassuk meg, hogy most szeretnénk változtatni, és akár most képesek vagyunk felsorakozni értelmes célok mögött, levegőnek nézve a mostani jelmezbált.

Persze alternatív elnöknek választhatsz engem, de ne számíts arra, hogy a saját véleményemen kívül a tiédet is képviselném – azért állj ki saját magad, akár velem szemben. Gondolkodj el azon, amit mondtam, és nézz utána annak, amivel foglalkozom – keress rá a Hajnalvilág szóra. Nem viccből mondom azt, hogy talán már csak egyetlen évünk van más irányt adni az életünknek – gondolj az aktuális hírekre, meg azokra, amik nem kerülnek be oda.
Ezért szálltam be ebbe a játékba, még ha nem is akarom se betanulni, se felolvasni ezt a szöveget. Bocs.

Rázzuk meg magunkat, és legyen jó évünk 2012!      

-------------------

@kela-bá:
"A diktatúra az, amikor a beszélő száját betömik, a látó szemét befogják.
A demokrácia az, amikor a hallgatók fülét telebeszélik, a néző szemét elkápráztatják.
Kicsit más, mégis hasonló. A diktatúra kegyetlen, demokrácia kicsit drágább... "

Amikor ezt írtam, még nem tudtam, de talán még nem is létezett jelen formájában a "netokrácia", amikor az irányítottak maguk gondoskodnak az értelmetlen zajról - és maguk fogják be a fülüket, ha véletlenül mégis beszélne valaki.

Nem tudunk azonnal leakasztani a szögről egy működő önfenntartó gazdaságot, egyebek mellett azért, mert képtelenek vagyunk személyes felelősséget vállalni szavainkért sem, beáldozni bármit anélkül, hogy a másik zsebeit kurkásznánk, és katasztrofálisan lusták vagyunk DOLGOZNI úgy, ahogy elődeink tették. Aki illúziókba ringatja magát, nézze meg ezt a rövid összefoglalót:

www.youtube.com/watch?v=dO5em1rn5Ik

Egy hibás lépés, mondjuk olyan, hogy "ne fizessünk adósságot", államcsődhöz vezet, amire VAN elég példa a jelenben is, és egyáltalán nem valami főnixes feltámadás a vége! Az eredmény azonnali káosz, mert hirtelen zavar támad a minket jelenleg folyamatosan eltartó (lustaságunkat, szűklátókörűségünket, ostoba acsargásunkat, bábszínház-függőségünket kihasználva minket megnyomorító) globális szállításban: energia, élelmiszer, alapanyag, árucikk importban. Függetlenül attól, hogy mennyi autóalkatrészt gyártatnak velünk, amivel a "külker mérleg" rendbejön.

Mi pedig napokon belül egymás torkának esünk - elég csak azt megfigyelni, mennyi félelem és agresszió szorul itt, a kényelmes székben, fűtött lakásban számítógép előtt ülő emberekbe. Mi következik akkor, amikor pár napig nincs áram, víz, vagy nem kapja meg az inzulin adagját, mert elfogyott?

A jelen (igen, élet-ellenes, igen, minket megnyomorító) szabályai legalább MŰKÖDNEK, és csak akkor lehet őket kihajítani, ha már van jobb és működő alternatíva. Én így képzelem:

hajnalvilag.blogspot.com/2011/12/korszellem-kiut-magan.html

Viszont az itt is pontosan felmérhető, miért annyira feltételes módú és nem kifejezetten optimista az "elnöki kiáltványom"...     

2012. január 5., csütörtök

... és még folytatom is!

A Varanus blogon (néhány elgépelést azért javítottam). Nem is értem magam...

----

@Fabius: Ez nagyon szép - de valami építő jellegű gondolat is akad? Belém bújt a kisördög, és folyamatosan kongatom a vészcsengőmet Milláéknál, hogy ha már az alternatív köztársasági elnök ötletét felvetették, legalább csinálnák komolyan. Így:

hajnalvilag.blogspot.com/2012/01/alternativ-elnok-kampanyt-folytatok-en.html

Mert hiszem, hogy VAN értelmes, felelősségteljes, politikai és gazdasági vezetésre alkalmas ember is az országban, csak a jelenlegi tahóhalmaz és az általuk keltett össznépi barbár fröcsögés (lásd itt is) KÖZÖTT nem jutnak szóhoz. Pedig beszélnek ám, ilyeneket:

hvg.hu/itthon/20120104_solyom_laszlo_hvg

Szerintem ez az a fajta erő és határozottság, ami mögé érdemes beállni, nem a semmitmondó "bóvlibóvli".

----------

@simonmondja.: (Hajnalvilág. Ez a neve az elméletemnek. Én pedig Kedves Loránd vagyok, ez a nevem, amin megszólíthatsz - bármilyen szokatlan is fórumos körökben a saját név használata.)

Nem értünk egyet. Sólyom László véleményem szerint (de nem vagyok politológus, tehát ez csupán egy gondolkodó ember magánvéleménye) NEM "segítette hatalomra jutni Orbánt". Őt az istenadta nép, vagyis MI juttattuk hatalomra, helló, jó reggelt! Orbánnak jutott ugyanis ebben a szerencsétlen játékban az utolsó hívő gárda, amire az összes többi bagázsból már kiábrándult a saját sleppje. Ennyi. Még egy elnök sem képviselheti az elveit a "népakarat" ellenében (na jó, egy olyan elnök, mint ő - Orbán-Putyin és Lézer-Medvegyev ezt nyilván másként látja, és MEG IS CSINÁLJA, ha tudja!)

Sólyom László érzésem szerint ismerte és magára nézve kötelezőnek fogadta el a politika szabályait. Egy ilyen ember TEHETETLEN egy olyan csoporttal szemben, akik NEM fogadják el a játékszabályokat (sőt, az új generációjuk már nem is ismeri azokat), viszont minden jogi tudásukat arra használják, hogy felforgassák, a saját kényük-kedvük szerint használják a pont ilyen hozzáállás megfékezésére kialakított kereteket (mondjuk szerintem ez sem veszélytelen: hajnalvilag.blogspot.com/2011/12/apokalipszis.html ) Tehetetlen azok ellen, akik képesek hazug tolvajnak kikiáltani az ellenfeleiket (nyilván nem ok nélkül), aztán mindent megtenni, amit ha "azok" csinált volna, csürheforradalmat vezényeltek volna. És tehetetlen az ellen a nép ellen, akik mindezt benyelik, képesek törni-zúzni (aztán az emberi jogaikra hivatkozni), és a nyilvánvaló hazugságok ellenére kétharmadot adni nekik.

Most pedig az "istenadta nép" bűnbakot keres a ritka kivétel tisztességes emberben, pedig csak az történt, hogy nem volt hajlandó meghallani a hangját. Mondd, mit tudsz te arról, hogy mi a véleménye? Eljut hozzád, hozzánk? "Gombnyomásnak" megfelel ez a videó? 2009 május!

www.youtube.com/watch?v=qAWVpWT_QIw

Nem tehetsz róla, ha nem tudsz erről. Hiába látszik a HírTV és az MTV mikrofonja is a felvételen, a köztársasági elnök csak vágókép lehetett(!), szavai nem jelenhettek meg a médiában, mert mindkét oldal számára kellemetlen volt, amit mondott. Kezelhetetlen esemény: ÁLLAMFÉRFIHOZ méltó módon beszél ÁLLAMFŐKÉNT, és éppen Veszprém FIDESZES polgármesterét vonja kérdőre: "Hol van ITT a hazafiság?"

Kapott is a "fellendülésről álmodó néptől" kígyót-békát. Meg útilaput a fülkeforradalom után.

Szerintem nem elég visszahívni, elnézést is kell kérnünk a saját ostobaságunkért.
Úriemberhez méltó stílusban.

----

orica: megnézted a videót? Olvastad a nyilatkozatát? Meg tudod érteni, hogy egy kultúrember és valódi államférfi számára milyen SZŰK a mozgástér, ha nem azzal szórakozik, hogy szétverje a csehót maga körül? Na jó, egyértelmű leszek: az ismerethiányodon kívül mire alapozod ezt a megjegyzést?

Viszont ha van "előre menő" jelölted, akinek akkora, konkrétan a feadathoz ELENGEDHETETLEN tudása, személyes tapasztalata, bizonyított kiállása, nemzetközi elismertsége van? Mutasd! Legyen kettő, vagy három - és kérjük meg ŐKET, döntsék el egymás között, ha ennyire bízunk bennük, hogy melyikük vállalná.

Csak hagyjuk már abba ezt a szerencsétlen levegőbe hablatyolást, mert baromira nincs időnk ilyesmire! Minden nap újabb lehetőség a jelenlegi maskaráknak valami orbitális marhaságot csinálni, aminek mi isszuk meg a levét.

-----

@egyfejű: Ismerős az az idézet, hogy "a mór megtette kötelességét, a mór mehet"?

Sólyom László nem a FideszNEK kellett, mint önálló személyiség, hanem az akkori kormány ELLEN. Az aktuális kormánynak mindig fáj egy komoly elnök, kapálóztak is anno rendesen. Lehetett hivatkozni rá, hogy lám-lám, nem csak bólogató Jánosok (höhö) veszik körül szeretett vezetőnket, át lehetett nyomni a szavazásokon, lehetett mögé civil támogatást találni. Enélkül pedig nem lehetett volna átnyomni egy fideszes aláírógépet, vagy tévedek?

Pajszernak jó, de már a választási kampányban kényelmetlen volt - ismét emlékeztetnék a videóra: a "mindjárt nyerünk és megmentjük a hazát párt" polgármesterét nem átallotta kérdőre vonni a hazafiságával kapcsolatban (és aki nem csak bunkóul tud, az pontosan érti, hogy ez konkrétan a hivatali visszaélés / hazaárulás vádját jelenti, csak ezt a szót kultúrember nem mondja ki, mert iszonyú súlya van). Az első adandó alkalommal pedig, immár a kétharmad birtokában lecserélték nemzetünk jobbkezére. Aztán ha jól értem, júliusban a tervek szerint Viktor lesz a Magyarok (már nem köztársasági!) Elnöke, Lázár pedig a miniszterelnök.

Csak számomra ennyire nevetségesen egyszerű ez az egész történet?
 
------

@orica: Valóban nem tudom, mennyire ismered - viszont jelen párbeszédben csak annyit láttam tőled, hogy "őt nem". Azért voltam szándékosan "sértő" (elnézést, ahogy nézem, ez nem szokatlan errefelé), hogy érdemben válaszolj, ne hagyd figyelmen kívül a szerintem logikus kérdéseimet:
1: MIÉRT nem? Mutasd, adj nekem is lehetőséget arra, hogy máshogy lássam a saját favoritomat.
2: Ki a nyerő nálad? (Schiffer és az LMP nekem nem jön be, pedig szerencsém volt személyesen megkérdezni tőle a számomra fontos kérdéseket.)
Szerintem gyorsan kell felmutatni valami említésre, komolyan vételre érdemes "értelmet" ebben az országban. Egy pártalapítás huzavonái és az egész őrület, amibe belekerül, ezt értelmetlenné teszik - na EZT jól mutatja az LMP története, akik éppen most jönnek KIFELÉ a hivatalos politikából.

Egyébként, ha párt kell, ott az LMP, ha nem tűnt volna lfe: az életbenmaradásáért küzd éppen, és alig várja az értelmes, támogatható, tömegbázissal rendelkező kezdeményezéseket.

@simonmondja.: Ha számodra a higgadt kérdésfelvetés és a gyerekeim előtt is vállalható stílus "oktatásnak" tűnik, akkor vállalom. Ha már itt tartunk, szerintem jól is járnál vele, ha felvennél belőle egy kicsit, így ugyanis nagyon nehéz komolyan figyelembe venni, amit mondasz :-)

Pedig teljesen igazat adok neked abban, hogy van miért dühösnek lenni, részben egyetértünk (Ázsia), a másik részét pedig higgadtan meg lehetne beszélni, például: hogyan fér össze az általad feltételezett hozzáállás az általam bemutatott tartalommal? Nem elképzelhető, hogy az általad gyengeségnek, szolgaiságnak tartott viselkedés egyszerűen egyfajta reménytelen rendszer tisztelet, amely esélytelen a bunkókkal szemben, de akkor sem engedhet meg önmagának többet? Jó persze, amíg rám is kivetíted a dühödet, ezt úgysem veheted komolyan. De hátha...

("hülyék voltatok..." a legutóbbi szavazáson minden karikába X-et tettem, odaírtam, hogy nincs olyan, aki engem képviselne ezen a listán, ALÁÍRTAM és bedobtam a ládába. Viszont KÖZÖSSÉGET vállalok azokkal, akik szerették volna hinni, hogy ez majd jobb lesz, és most kétségbeesetten nézik, hogy mi vesz körül minket.)

@egyfejű: Oké - nyilván máshogy ítéljük meg azt a kérdést, hogy mi a különbség az államférfihoz méltó viselkedés, sarkos vélemény és a kutyakomédia között, ezért neked nem tetszik az, aki nekem igen. Fel van festve a pálya: mondj egy jobbat, akinek például elhiszi a "külföld", hogy itt valóban jó irányba mozdulnak a dolgok. Amint az jól látszik, elég komoly szükségünk lenne rá, igen-igen gyorsan...  

------

@lariflari: Ilyet én is tudok, ráadásul szerintem ez volt hamarabb: usdebt.kleptocracy.us/

Megkockáztatom: azt is értem, hogy miért van így, és hogy ebből a helyzetből csak egy igen radikális GONDOLKODÁSI átalakulással lehet kilépni, ha nem akarunk iszonyú dolgokat megélni, és még rosszabbakat az utódainkra hagyni.

De ezt nem itt és most tudjuk meglépni, és amíg az "instant világmegváltás" lehetőségén töprengünk, simán elsöpör minket az államcsőd (ajánlott olvasmány Argentína, Görögország, ...) Főleg így, hogy egy igen szűk kérdésben is ennyire képtelenek vagyunk konstruktívan gondolkodni.

@egyfejű: Róna Pétert nem ismerem. Bokros Lajos előhúzása biztosan jól hatna az euró árfolyamára, de a szociális érzékenysége nem hinném hogy jót tenne NEKÜNK... Gazdasági vezetőnek, akinek egyeztetnie kell valakivel, akinek feltűnnek az élő emberek is - logikus lépés lenne. Mondjuk ezen a téren, minden komoly háttérismeret nélkül Demján Sándor nevét is bedobnám - akinek van késztetése egy Prima Primissima létrehozására, az talán nem akkor maffiózó, mint mondjuk a vörösiszapos háttérbagázs.

------

@simonmondja.: Értem, tehát én a capslockozó helózó, pattogó nyomik közé tartozom, akikkel te nem szoktál... Akkor megtiszteltetésnek veszem, hogy így ügyesen "mellé" sértegetőzve ugyan, de mégis úgy csinálsz, mintha olvasnál.

Nem tudom, te nevelsz-e gyereket. Én bizony néha üvöltök és helózok is, pont akkor, amikor a gyerek megpróbál úgy tenni, mintha nem értené az egyértelműen feltett, neki szóló kérdést, és mellébeszél. Persze nem kell válaszolnod rá, csak gondoltam, sajnálhatod a gyerekeimet is, ha már itt tartunk... :-))

A kérdés adott:
1: konkrét alátámasztása a lesújtó véleményednek, amiből okulhatnék - és magyarázat azokra a tényekre, amiket az ellentétes állításom mellett felhoztam.
2: NÉV, akit te most ebben a pillanatban Sólyom Lászlónál alkalmasabbnak tartanál a pozícióra. Indoklás.

Úgynevezett konstruktív vita. Nálunk, nyomiknál ez a szokás :-)) (ez volt az utolsó ilyen kacsintós szövegem, és elnézést kérek értük)

---

De ahogy látom, ez itt nem divat, és megint a ripacsok szapulásánál tartunk, én ebből kiszálltam.  

---------------

@simonmondja.: A gyerekekhez gratulálok, és köszönöm, hogy a kérdéseimre egyetlen névvel ugyan, de reagáltál. Most milyen lenne viszont, ha én azt mondanám: "Majtényi egy álszent barom", és ezt minden indoklás nélkül minden alkalommal ismételgetném?

Oké, nem tartasz méltónak arra, hogy érdemben szóba állj velem - együtt tudok élni a gondolattal. Viszont továbbra is úgy képzelem, a konstruktív vita azt jelenti, hogy felhozunk neveket, indokoljuk őket, és ha ellenérveink vannak, azokat is indokoljuk. Szerencsés lenne azt demonstrálni, hogy (elnézést, nincs más eszközöm a hangsúlyozásra) LÉTEZIK egy korrekt vitára képes gondolkodó közösség, amely reális alternatívákat keres egy azonnal megoldandó problémára. Oké, ezt szakértőknek kellene csinálni, de ők mind "színesek" és elvből nem beszélnek egymással. Jobb híján nekünk kéne elkezdeni valamit, hátha valakik végre felébrednek, lerázzák magukról ezt az idióta jelmezbált, és érdemi vitát folytatnak.

Szívesen látnék bármilyen politikai vitaműsorban olyan beszélgetést akár ma este, ami arról szólna, hogy mi lesz AZUTÁN, amikor ezt a ripacs bagázst végre (udvariasan, kulturált módon) lapátra tettük. Ki lesz az elnök, ki fog végre nem marionett-figuraként, hanem ÉSSZEL tárgyalni a helyzetünkről? Volt anno "leendő sportminiszterünk" - miért ne lehetne "leendő köztársasági elnökünk", gazdasági miniszterünk, stb?

Ehhez te is hozzátehetnéd "Majtényit", ha többet mondanál róla. És ha már muszáj minden lépésnél szapulnod Sólyom Lászlót, indokolhatnád is, mert így a javaslatod is súlytalan. Jó, ezt csak én mondom, ami nem sokat ér a szemedben, de talán megfontolhatnád.  

----------------

@kazohin: teljesen egyetértek. Addig, amíg nem jelent közvetlen életveszélyt például az egészségügy racionalizálása - ami az ott dolgozók véleménye szerint már jelenleg is túl van ezen a határon. Ugyanez jelenik meg a vízfejtől távoli végeken, a nyomor és jövőtlenség hatására, etnikai feszültségek formájában. Itt szerintem szükség van a kizárólagos gazdasági racionalitáson túli szempontok figyelembe vételére.

Ez deklaráltan nem feladata egy Bokros Lajos-féle válságmenedzsernek (ilyen alapon felkerülhet a listára Bajnai Gordon is). Viszont kötőfék nélkül nem lehet elengedni őket (vagy bárkit ebben a szerepben), mert képesek elfogadhatatlan árat fizettetni a pálya szélére sodródott emberekkel, akik rosszkor rossz helyen vannak. DOLGOZNI hajlandónak kell lennünk a megoldásért - de megnyomorodni, meghalni ne kelljen érte.

@simonmondja.: Köszönöm, már a felénél járunk. Remélem, ez a mondat: "Majtényi legyen, mert ezzel elnyerte a bizalmamat." valójában így hangzik: "Őt ajánlom, és támogatnám, de azt is elfogadom, ha az alkalmas személyek egymás közötti megbeszélése után nem ő vállalja a feladatot. A lényeg, hogy bízom benne annyira, hogy akár elfogadja, akár mást támogat, jól fog dönteni." Szerintem is jogos a felvetés, szintén elnöki szerepkörre - nyilván fenntartások nélkül bízom a favoritom által nagyra becsült emberben :-)

--------------

@a szív fészkei: Nos, szelektív olvasással az élet nyilván sokkal egyszerűbb... ("országra szabadítás", "csak most") Például itt volt a link pár bejegyzéssel korábban: index.hu/belfold/solylasz0202/
2007. február 2.

A következő szól Orbánéknak:
---
Felelősségük az államfő szerint kiterjed a szimbolikus akció társadalmi következményeire is. Az országgyűlési képviselők magatartása szerinte mintát adhat, "márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni".
---

Mit tehet ezen túl? Behívja őket és kukoricára térdepelteti? Tehet arról, hogy MI megszavaztuk a kétharmadukat? Tehet arról, hogy ezek után pontosan azt csinálják, amire figyelmeztetett? Tehet arról, hogy te ezt nem olvastad el?

Nem akarom Sólyom Lászlót szentté avatni. Számomra ő a leghitelesebb, de nyilván van több értékes ember, "simon" például "Majtényit" javasolta. Bokros Lajos nálam nem elnökjelölt, de igen hasznos lenne gazdasági vezetőként. Neked van építő jellegű javaslatod is, vagy csak erkölcsi tanácsokat osztanál?

Csak azért tépem itt a számat, mert ezekből a mostani ripacsokból MI csinálunk urakat, pont azzal, hogy képtelenek vagyunk építő jelleggel vitatkozni és kiutat keresni. Velük foglalkozunk, rájuk panaszkodunk, egymásra acsargunk. Ha beledöglünk, hát rászolgáltunk.

@sisifux: Ajánlott olvasmány látókör szélesítéshez: Douglas Adams: Utoljára látható

-------------

@a szív fészkei: Nem veszlek én semmilyen kalapba, és egyébként se számít, hogy én kalapozok-e vagy sem. Az a baj, hogy nem "jön" a jobb csapat! Csak MI vagyunk itt, basszus, nekünk kell megrázni magunkat.

Nem az a kérdés, hogy el tudunk-e küldeni mindenkit (meg egymást) akárhová, hanem az, hogy meg tudunk-e egyezni a "pillanatnyilag elérhető legjobb" szintjében. Fel tudjuk-e mutatni, hogy mi hajlandóak lennénk korrekt, igazat beszélő vezetők kezébe adni az irányítást akkor is, ha nem "tetszik", amit mondanak?

Képesek vagyunk-e légüres teret teremteni ezek körül a ripacsok körül azzal, hogy NEM velük foglalkozunk, mert nem érdemesek rá (csak pillanatnyilag még olyan helyen vannak, ahol nagyon nem kellene lenniük)?
 

Alternatív elnök kampányt folytatok ÉN!!!

Milláéknál továbbra is.

--------------

Egy újabb megnyilatkozás, amely egyszerűen össze sem hasonlítható bármilyen "egyperces, vágatlan" mesevideóval, és valóban megérdemli a kérdést: Lenne Ön újra az elnökünk?

hvg.hu/itthon/20120104_solyom_laszlo_hvg

Könyörgöm, zsidózók, koszosféregagyonlövők és egyebek. Van itt valaki, aki komolyan gondolja, hogy lépni KELL, és tudatában van annak, hogy mekkorát LEHET?

Van itt olyan rajtam kívül, aki szerint amilyen hamar csak lehet, meg kéne jelenjen az a gondolat, hogy a "zemberek" nem háborgó csürhe, de nem is Megasztár rajongó? Hogy tisztában vagyunk a ténnyel: ebben a politikának nevezett sakkjátszmában mi vagyunk a GYALOGOK, egyedül nem fogjuk megváltani a világot - viszont mi vagyunk a legtöbben a táblán! HA képesek vagyunk értelmesen és SZÍNEKTŐL FÜGGETLENÜL gondolkodni (nem így, ahogy az itt zajlik), akkor képesek lehetünk új szabályokat írni. Akár a "hatalom" ellenében is, amely a közvélekedéssel szemben nem az "ellenfél", de nem is a saját királyunk - ők mind ugyanolyan figurák, mint mi vagyunk.

Szerintem ennek a folyamatnak az első lépése lehetne Sólyom László megkérdezése: ha ez a bugyuta népség (logóktól függetlenül) végre eltakarodik arra a helyre, amit VALÓBAN megérdemel, lenne-e újra elnök, segítene-e rendet csinálni abban a káoszban, amit mostanra kavarni sikerült?

Van itt valaki, aki hasonlóan gondolkodik, vagy (a válaszok hiánya alapján) mindenki hülyeségnek gondolja amit írok?     

2012. január 4., szerda

Megint "Milláztam"

http://alternativelnok.blog.hu/2012/01/02/elnok_jelentkezz

2012.01.02. 17:08:13

Én is csak korábbi hozzászólásaimat tudom idézni.

Gáborral, illetve a jelen projekt szerintem komolytalan feltételeivel nem értek egyet. Jelen pillanatban van egy adott politikai kultúránk, amelynek része a "köztársasági elnök" szerep, ezt figyelmen kívül hagyni vagy nevetséges szintre süllyeszteni lehet ugyan, de nem érdemes.
Fenntartom a véleményemet: Dr Sólyom László személyében olyan köztársasági elnöke volt az országnak, aki méltó volt, és ma is méltó lenne erre a pozícióra. Örömmel látnám a mellékelt videót a jelöltek listáján, és szavaznék rá bármilyen formában.

Szerintem komoly előrelépés lenne a "Milla" számára, ha őt, vagy hasonló kaliberű személyt kérne fel hivatalosan, akár az elutasítás lehetőségét is vállalva, erre a pozícióra. Ugyanilyen fontos lenne az NFFT megfelelő személyeit, illetve a rajtuk keresztül elérhető gondolkodókat és közösségeket megszólítani.

"Ne csak fikázz, cselekedj is! Nem csak a színpad előtt, hanem a színpadon is van élet. Nem csak tapsolni, de beszélni is lehet. Skandálni jó, de még jobb értelmes mondatokat megfogalmazni. Valós ügyek; új, hiteles arcok kellenek."

Örömmel látok bárkit a honlapomon, blogomon. Remélem látható, hogy nincs problémám a személyes véleményem azonosítható módon történő felvállalásával, sem a sarkos megfogalmazásával, ha úgy hozza a helyzet.
A gond csak az, hogy a hazai politikai történéseket csupán egy sokkal komolyabb válság helyi (és így nyilván ránk közvetlenül igen veszélyes) tüneteinek tekintem, és ha egyáltalán képes lehetek tenni valamit a megoldása érdekében, azt elsősorban rendszertervezőként és programozóként tehetem, nem valami kampány-arc minőségben. Valami ilyesmiben gondolkodom: hajnalvilag.blogspot.com/2011/12/korszellem-kiut-magan.html
... mondjuk ha valaki érteni is szeretné az itt leírtakat, akkor elég sokat kell majd olvasnia. Kérdés persze, hogy komolyan veszi-e bárki, amit itt írok? Az eddigi tapasztalatok elég lesújtóak, vagy rosszul fogalmazok, vagy szimplán tévedek.



2012.01.03. 09:09:50

Hölgyeim és uraim!

Szíveskedjenek elolvasni a cikket, amelyhez ezen a lapon elvileg "hozzászólnak". Aztán szíveskedjenek elolvasni a "hozzászólásokat".

Az összkép lesújtó, amiért igen, részben felelős az elnök-kampány dalocskája is. Az igazi probléma viszont a "nép hangja", a benne megjelenő koncentráció- és kommunikációképtelenség, önsajnálat, bűnbak keresés, értelmetlen, a feszültségeket csak szító vagdalkozás, ... persze szigorúan óvodás szintű álneveken.
Szidjuk a rendszert, persze, de most őszintén: ÉRDEMLÜNK MI JOBBAT???

Szerintem van elég hely a neten az acsargásra. Nem lehetne megtisztelni a nyitó cikkben megjelenő, szerintem valóban pozitív szándékot azzal, hogy a trágyát nem ide borítjuk?
Vagy értelmesen és építő jelleggel nem lenne mit mondani? Nos, akkor lehet hallgatni is, ami tudvalevőleg "arany" és a "bölcsnek maradás" útja" ;-)

Én kérek elnézést.

---

pizzaboy: szó sincs "Zeitgeist-hitről", a korszellem fórumra is csak a pofonért mentem...



http://alternativelnok.blog.hu/2012/01/03/mi_europahoz_akarunk_tartozni

2012.01.04. 05:20:08

Kedves Milla!

Úgy tűnik, azt az orbitális szerepzavart, amibe ringatjátok magatokat, néhány érvvel képtelenség átütni - de a jegyzőkönyv kedvéért megismétlem őket utoljára.

Olyan ember, aki a köztársasági elnöki pozícióra ÉRDEMES, nem fog jelentkezni egy ilyen felhívásra. Őt felelősséggel ki kell választani és tisztelettel meg kell kérni, ha elfogadja, ha nem. Egy megfelelő választás akkor is emeli egy közösségi kezdeményezés értékét, ha sikertelen: sokkal nehezebb beképzelt taknyosok gyülekezeteként emlegetni onnantól.
Szintén a jegyzőköny kedvéért megismételném: Dr. Sólyom Lászlót ilyen személynek tartom. Aki még nem látta volna, kérem, nézze meg ezt a videót: www.youtube.com/watch?v=qAWVpWT_QIw Szerintem így beszél egy olyan ember, aki méltó a köztársasági elnök pozíciójára. Ja, és éppen mint köztársasági elnök teszi ezt, vagyis bizonyítottan nem szédül meg a címtől, és nem töri meg a különféle érdekkörök nyomása - arról nem is beszélve, hogy nem szócsöve egy adott körnek. Magyarul: független elnök.

Ezen az egész oldalon nem találtam még egy komolyan vehető ötletet. Biztos bennem van a hiba.

Aki tud, mondjon működő példát olyan országra, ahol valóságsós válogatással találtak méltó vezetőt, akinek az volt a dolga, hogy őszintének tűnő dolgokat beszéljen egy webkamerába. Értem én az itt előhozott hangzatos közhelyeket, amik tovább erősítik azt az érzést, hogy ez számotokre "showbiznisz", marketing - és nem a VALÓSÁG, ahol az a bölcsesség, ami a vezetői képesség alapja, nem tölthető le az internetről, hanem súlyos évtizedekkel fizet érte a birtokosa. Aki tisztában van a feladat súlyával, kizárt, hogy jelentkezzen egy ilyen bölcsész-buliba, amit most ez a "kampány" jelent.

Arra viszont tudok példát mondani, hogy milyen az önjelölt vezető. Egy fiatal egyetemista és a körülötte álló társai történelmi időkben egész komoly személyes bátorságról tett tanúbizonyságot, hatásos beszédeket mondott, összetűzött a hatalommal. Elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, megváltoztatja ezt az országot, jobbá teszi az emberek életét. Ha küldött volna nektek videót, biztos befutó a Milla elnök-kampányában. Ez az ember Orbán Viktor.

Jó reggelt!



2012.01.04. 05:41:13

@Kedves Loránd: hmm, bocs, van tippem a valóságsós vezetőre: Ronald Reagan ismert westernhősből lett amerikai elnök. Nehezen hinném, hogy leküzdhetetlen belső indíttatás, hosszú évtizedes elméleti munka és vezetői tapasztalat forralta ki benne ezt a vágyat, hogy elnökké legyen. Sokkal valószínűbb, hogy bizonyos érdekkörök kerestek, és találtak a személyében olyan reklámarcot, aki "kedves volt a népnek", és (valóban) őszintén mondta fel a szájába adott mondatokat.

Ne kelljen már azt hinnem, hogy ez a kezdeményezés a manapság divatos "facebook-forradalom" háziasítási kísérlete. A hasonlóság viszont szembeszökő.

2012. január 3., kedd

Unit management core

The unit management core contains the basic data management functions: entity access by reference, creation with a referred primary type, manage aspects and field values. These functions do not contain any collection yet. In order to test it, I have to add the boot initialization structures and codes to insert one or perhaps more units with their type etc declarations. In a monolithic application, this is also the end: the code uses these functions to access predefined entities - which means the monolithic application must have a generated conde on boot level, containing all the type declarations, and it should refer to the generated identifiers as well.

So the next step is
  1. to create the unit manager boot init
  2. create a test application that initializes the unit manager
  3. write a code that accesses the data in the unit manager (static entities only)
  4. create the channel management
  5. extend the initialization with message processors
  6. write test code for the communication
Practically at this point the lowest, monolithic application model is POC ready - single threaded, static data objects. Such applications are the basic event processing and dispatching applications like embedded systems: simple user interfaces with leds, LCD segments and buttons. Perhaps I should write a simple demo application with emulation of such an interface (fixed, coded, because this canát even process a configuration: the configuration is the code written manually).

After this point I can go on towards dynamic type management: generated code for the type management data, syntax module, dynamic entity creation, dynamic binary loading. This is the environment of a single-threaded, plugin-based application. This is the complex console application level. The sytax module will allow me to make the first useful tool: the one that generates C sources from type declarations (header files with constants, and sources for boot time initialization).

The nex big stuff will be the GUI, to have a full, still single threaded desktop application. The target is the starter version of the DustLab. Resource stuff... this will be a hard one. I must separate the GUI text content and the structure; formatted text and resource templates apply here. I should also extend the type management with proper message templates here (logging, message sending, routing).

Then comes the persistence layer with some real connector (database, ldap, filesystem). This is the beginning of the real entity invocation - when the entity instance lifecycle separates from the application. I should move the DustLab content into a persistence service layer for both editing and instance resolution.

Next is the parallel processing - both for the same application (event management, separate GUI and process threads, parallel processors) and connectors (when multiple applications connect to each other, server/client or p2p models). Big stuff is the lock, clone-on-write mechanisms, transaction management.

Impressive... :-D

Szebb jövő??

A következő linket levélben kaptam: New world currency, angolul értő és türelmes emberek számára érdemes ugyan megnézni, hátha az én véleményemmel ellentétes következtetésre jutnak. Engem viszont ennyire felbosszantott...


Végighallgattam a videót, és párhuzamosan olvastam a szöveget. Az volt vele a bajom, hogy lényegében semmi érdemi tartalom nem jelent meg benne. Lehet, hogy ez egy új hittételre váró nyugati csókának bejön, de mi Viktor révén már évtizedes kiképzést kaptunk, és megszűrjük a szöveget. Nálam a szitán semmi nem maradt fenn, most is újra meg kellett nyitnom, annyira nem emlékeztem belőle semmire.

"A kisember a legnagyobb erő", mondja a főbankár. Aha. Majd ha kijelentkezik a főbankárságból és beáll mellém kisembernek :-)
A pápa azt mondja, etikai elvek kellenek a pénzvilágba. Aha. Ezzel meggyőzött szerintem mindenkit, a tőzsdeguruk sorban állnak nála etikai elvekért, amikkel a befektetéseik értékét csökkenthetik.
És így tovább, orbitális közhelyek nulla tartalommal.

Ez nem konteó, hanem natív hülyeség - vagy ha nem, akkor marketing kampány, aminek a célja ugyanaz, mint Viktor egyre újabb világmegváltó ötleteinek: maradj a fenekeden, a nagy emberek már dolgoznak a megoldáson. Ha úgy tetszik, gerillamarketing: tesztelik a hülyeség bejuttatását az erre fogékonyak körébe és figyelik a terjedését. Én legalábbis ezt csinálnám, és pontosan így tesztelném, mielőtt a tömegmédia kicsit rázósabb környezetében próbálkoznék. Hozzáteszem: persze lehet, hogy van mögötte valós kísérlet, és lehet, hogy jönnek majd az újabb hírek, csakhogy ha így is lesz, az nem "megoldás", hanem hatalom átmentési kísérlet, ami a Hajnalvilág 84. oldalán, "Hátsó kijárat" címszó alatt olvasható. Őszintén szólva megint borsózik a hátam egy kicsit, és inkább félnék attól, hogy ennek a történetnek folytatása legyen, mert az is leírtam...

Lehetőségként fennáll, hogy a régi minta szerint újból kettészakad a világ irányító és fenntartó kasztra. Ehhez az szükséges, hogy a fenntartók ismét engedelmes, tudatosan alárendelt szolgái legyenek az irányítóknak, önmaguk örömmel mondjanak le szabadságukról a biztonság (kenyér, munka, béke) fejében. Véleményem szerint ma nagyon közel állunk ehhez: hatalmas tömegek váltak 5-10-20 évre kilátástalan módon a pénzvilág foglyaivá, létbiztonságuk egyedül az árfolyam ingadozástól, furcsa és érthetetlen mérőszámok változásától függ. A szociális és egészségügyi biztonság szintén a pénz függvénye, valójában a lakás, munka, gyógyulás, élet állandó veszélyben van.
A pénzvilág urai, ha képesek összefogni, megtehetik, hogy a pénzügyi-irányítási válságra, erőforráshiányra és az egyre nyomasztóbb ökológiai problémákra hivatkozva (ne feledjük el: néhány éven belül sok millió ember szembesül életterének megszűnésével a tengerszint emelkedése miatt, míg mondjuk India lakosságának egy része a vízkészlet apadása miatt az éhhalál küszöbére kerülhet) a területi teljhatalom (a nemzetállamok függetlenségéről már évtizedek óta nem beszélhetünk) és az informatikai eszközök birtokában globális szükségállapotot rendelnek el. Ennek jogán erőszakkal visszaszoríthatják – pontosabban a globális tömegtől elkobozva saját, kis létszámú csoportjuknak tarthatják fenn – a pazarlást, és valóban „rendet csinálhatnak” a bolygón, egyfajta felvilágosult istenkirályság formájában ténylegesen biztosíthatják az időközben óhatatlanul megfogyatkozó népesség biztonságát. Jelmondatuk több ezer éves, így szól: „A néppel el lehet érni, hogy a helyes utat kövesse, de nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.” (Konfucius)

Pénzügyi megoldásból tudod mi érdekel? Ha létrehoznak valahol egy olyan "számlát", amelyen az átutalt "pénzt" "megsemmisítik", vagyis ami oda bemegy, azt soha senki nem fogja visszakérni: az enyém volt, és most bizonyítottan NINCS. Ugyanis, HA meg akarjuk tartani egyáltalán a pénzügyi rendszert, az nem az újabb sarcok, megszorítások, gigakölcsönök formájában történik, hanem úgy, hogy a tetején, minden valós materiális fedezet nélküli "vagyonokat" egyszerűen elfüstölik, mert valójában pontosan annyit is érnek.

Na ha ezt megcsinálják, és milliárdokat kezdenek átutalni, az érdekelne és boldogan lefordítom :-D
Nyilván ez nem egy abszolút megbízható, de bennem elég megalapozott magánvélemény, és nagyon sajnálnám, ha az én fordításom révén akár egyetlen ember is bekajálná... :-)



Cserébe kaptam még egy linket az új pénzrendszer terveiről, csupa öröm és mosolygás az egész.

Nyilván nem azt mondom, hogy mindezt fenntartások nélkül el kell hinni, azt viszont igen, hogy súlyos hiba ugyanezt tenni a hírek azon részével, amelyek a média révén jutnak el hozzánk. Ha nem vagyunk képesek felnőni saját sorsunk felelős irányításához, akkor ne csodálkozzunk, ha mások megteszik nekünk ezt a szívességet, és nincs jogunk sírni azon, hogy nem veszik figyelembe a vágyainkat.

2012. január 2., hétfő

Alternatív köztársasági elnök

Újabb próbálkozás... megkerestem a "Milla" csapatot az "Elnök, jelentkezz!" projektjükkel kapcsolatban. Még válaszoltak is... kérdés, meddig fog tartani.



Sziasztok!

Szerintem nincs értelme bohózatot csinálni egy ilyen helyzetből.

Magyarországnak VOLT olyan köztársasági elnöke, aki a nevetséges párthuzavonák közben, a saját népszerűségére és komoly pénzügyi érdekekre való tekintet nélkül igyekezett kiállni saját, egyértelmű és szilárd elvei mellett, amelyek ma is díszére válnának bárkinek. Ezeket nem csak egy webkamerába képes belenyilatkozni, hanem már bizonyította kitartását. Ő Dr. Sólyom László.

Igaz, hogy nem egyperces (ez is milyen nevetséges gondolat) vágatlan nyilatkozat, de tessék csak figyelni, miről és hogyan beszél!



Üdvözlettel
    Kedves Loránd




Kedves Kedves Loránd!

Kérjük, vegye rá a jelöltjét, hogy küldje be a jelentkezését!
Elnöknek jelentkezni 1 perces vágatlan portréfilmmel lehet, ami a "Ha én elnök lennék..." félmondattal kezdődik. 

Nem a zene számít, a logó vagy a kép- és hangminőség, hanem a MONDANIVALÓ. 
Az eddigi riportalanyokkal való munka során szerzett egyéb tapasztalatok: 
Akkor lesz jó a videó, ha 1 gondolatot jár körül, 2 percnél semmiképp sem hosszabb, és 3 részből áll: eleje, közepe és vége is van. Érdemes egy konkrét ügyet képviselni, nem kell megpróbálni egy percben a világ összes problémájára megoldást találni, arra ott lesznek az elnöki szakértők március 15-től. :)

Üdvözlettel:
Milla, Alternatív Elnökválasztási Projekt


Kedves "Milla"!

Eszem ágában sincs. Ki a fene vagyok én, hogy Dr. Sólyom László professzort személyesen megkeressem? És pontosan mit is mondanék neki? Hogy szerepelhet a "Milla" alternatív elnök(ön)jelöltjei között, ha jó gyerek lesz??
Mondjátok, ti milyen bolygón laktok? Láttatok már tankönyveken, képregényeken és Avataron kívül valódi életet?

Gondolom, az "elnöki szakértők" átlagéletkora is huszonöt év körül lesz - amivel nem a mennyiség a baj, hanem az élettapasztalat, megalapozott tudás, kapcsolatok, elismertség, tekintély és a korábban elkövetett hibákból származó nyitottság, alázat hiánya. VAN ilyen példa is a jelenkor történelmében: Viktor és csapata. Tényleg ez lenne a "Milla" célja??? Vagy képesek lennétek megkérni VALÓDI szakértőket, például az NFFT civil ökológus, társadalomtudós csoportját, és ELFOGADNI, amit mondanak, mert ők tudják, hogy mit, miért és kábé hogyan?

A mellékelt videóban VAN egy téma, és VAN mondanivaló. Nem egy emós gyerek nyafog számára újdonság közhelyeket egy webkamerába, hanem egy felelőssége teljes tudatában lévő köztársasági elnök beszél valódi riporterek előtt, tudva, hogy ezért kirúgják, és közben a médiába be sem fog kerülni a teljes tartalom, csak az alaposan megvágott, "finomhangolt" változat, amivel bohócot csinálnak belőle. Így is lett, és ezt a felvételt sem láttuk volna soha, ha egy szemfüles srác saját maga nem veszi fel az interjút, és nem teszi fel a netre.

Inkább benneteket szeretnélek rávenni, hogy egy kicsit töprengjetek már el a saját lehetőségeiteken és azon az iszonyú helyzeten, amire megoldást KELL találni. Ezek a felvetések óvodás szinten vannak, semmi közük ahhoz, hogy érdemi, hasznos változásokat indítsanak. Inkább lejáratjátok saját jelenlegi ismertségeteket, és az egész lehetőséget, amit az internetes szerveződés ma még jelenthetne. Ha nem bohóckodnátok el az egészet ilyen komolytalan marhaságokkal, amivel éppen óriási szolgálatot tesztek a narancsbirodalomnak!
Gondolkodni... nem kéne már?

Én kérek elnézést. Üdv
    KL