Gondolatkísérlet!
Fórum szervezése a térség országgyűlési képviselőivel - nem kell kormányzati nagyágyú. Országos unikum: a választók kérdeznek, néhány döntésre magyarázatot várnak, felelősséget firtatnak.
Előre megfogalmazott kérdések is lehetnek, bíztosítva, hogy az esemény nem provokáció, csőbehúzás. Időben meghirdetni, nyilvánosságot biztosítani, felkészült semleges moderátort keríteni. Február közepéig amúgy is törvényhozási szünet van, miközben helyzet van.
Szerintem a problémához a "képviselőknek" semmi közük, az a vonat már elment. Polgármester, közszolgáltatók, egészségügy, oktatás szakértői, termőfölddel, gépekkel, raktárakkal rendelkező emberek, fuvarosok, stb.
Kérdések: megfagy-e valaki, ha nincs energia behozatal? Hogyan lehet egy ilyen helyzetre felkészülni? Mennyi ideig tudunk enni, ha nincsenek kamionok? Hogyan lehet ezt az időtartamot növelni, vagy még inkább: fenntarthatóvá tenni? Kik azok, akik egészségügyi szempontból kritikus helyzetbe kerülnek, ha nincs gyógyszerszállítás? Milyen készletek, milyen alternatív megoldások jöhetnek szóba? Hogyan biztosítható az ivóvíz ellátás? Milyen szakértelem, milyen helyi ipar kell, ami hosszú távon képes lenne kielégíteni a lakosság igényeit (ruha, feldolgozott élelmiszerek, javítások, ...)
Miért hordjuk a boltba a pénzünket, amikor azzal a megfelelő szakértelem és szükséges eszközök beszerzését is támogathatnánk? Mit kell és érdemes helyben megvalósítani, mekkora az a távolság, amin belül "ma elképzelhetetlen körülmények között" (pl: nincs értelmes egymás közötti fizetőeszköz, nincs import a térségbe) is közösségként képesek lennénk működni?
Na valami ilyesmin lenne érdemes ötletelni szerintem.
Ez marhára nem vicc, a görögök most tanulják a saját bőrükön, Argentínában ugyanígy... én inkább arra látok garanciát, hogy ez valamilyen szinten be fog következni, csak az időzítés a kérdés. Ilyen esetben az országgyűlési képviselő sem több, mint izom, szerencsés esetben szaktudás, és éhes száj...
Miről beszélsz?
Ez valami scifi, de abból is a leginkább kilástástalanságot hirdető verziók forgatókönyve: eszkimó szín, MadMax. Azt se felejtsd el, hogy eddig az állapotig eljutni csak a totális anarchián keresztül lehet. Azt meg nem biztos ,hogy sokan túlélik, és utána nem az érdemek szerinti elosztás érvényesül - meg majd a társadalom, helyi közösségek szépen megszervezik magukat - hanem az erősebb kutyáké. Nincs alternatívája az integrációnak (EU, világgazdaság ...), ezzel együtt a decentralizált alrendszerek működtetésének (helyi természeti és emberi erőforrások) sem. Ezek kiaknázása, megszervezése csak működő, kooperáló ép társadalmi szerkezetben képzelhető el. Ezért kell megragadni befolyásolás lehetőségét. Ezt a mai hatalmi berendezkedés mellett a képviseleti rendszer intézményeinek használatával, még meg lehet tenni.
Szerintem.
Kis lépés ez a gonolatkisérlet, de a nagy utazások is így kezdődnek. Túl sokat lógsz a neten, különben is "elhűlyít a túl sok információ"- amint azt Freund Tamás is emlegette más szavakkal.
Olvastad a Hajnalvilágot, ezért nyilván tudod: én úgy látom, hogy
- a globális pénzügyi csőd már hosszú idővel ezelőtt bekövetkezett, de minden évvel még mélyebbre ássuk magunkat bele
- a pénzügyi csőd logikus következménye az alaptörvényeknek, nem elkerülhető, ezért megismétlése értelmetlen
- ergo a következő durva válság szépen végig fogja pofozni a világot, és ebben a sorban mi valahol elöl vagyunk.
Ez pedig jó! Azt jelenti, hogy még működő globális háttér mellett van módunk kialakítani egy alternatív irányítási rendszert, amelynek megvalósíthatóságában hiszek. Ez a sokat emlegetett erőforrás és információ alapú rendszer, amelynek kiépítése irányába akkor kell elmozdulnunk, amikor még működnek a rendszereink.
Szerintem olyan ez, mint a vihar: jön, ha tetszik, ha nem, csak az a kérdés, leengedjük-e a vitorlákat, szélbe fordulunk-e, stb. mielőtt ideér. Ha igen, ésszel és néhány sérüléssel, de túléljük (és mintát adhatunk a többieknek, akikhez utánunk ér majd). Ha nem - no az gáz: Argentína, Görögország. Én nem "olvasom" ezeket, hanem a saját gondolatmenetemből levezetve "írom", mondjuk a Lehmann csődöt fél évvel megelőzve anno - és aki szakértővel beszélni tudok (pl az NFFT néhány tagja), kiderül, hogy még én vagyok optimista, és ők látják reménytelennek a helyzetet!
A felvetett kérdések szerintem teljesen logikusak egy közösség élete szempontjából - csak mostanra elfelejtettük, hogy ezek a helyes kérdések. Hozzászoktunk a minket körülvevő "rendhez", abszolút rugalmatlanok lettünk és szükségtelen totális függésben vagyunk hatalmas ellátó rendszerektől, amelyek iszonyú mennyiségű energiát emésztenek fel (pazarolnak el). Nincs semmilyen forgatókönyvünk komolyabb problémákra, mintha valami filozófiai vitába merülve sétálnánk a szakadék szélén. Mindenkitől elvárjuk, hogy oldja meg maga, fizesse a számláit, vegye meg a gyógyszereit, élelmét - ugyan mi közöm van ahhoz, hogy a saját házikójában megfagy a szomszédom? Hogy az ország szerencsétlenebb felében már tényleg kezd felbomlani a társadalom rendje?
Azt is tudod, hogy én is a globális integráció fenntartását tartom az egyetlen valódi megoldásnak, de ehhez elengedhetetlen szerintem az önállóan életképes, saját feladataival tisztában lévő "sejtek" újraszerveződése, amiből jelenleg a "világgazdaság" homogén masszát igyekszik darálni. Így a "káoszra készülés" feladatai pontosan egybevágnak az elkerülésének receptjével. Kérdés: szerinted el tudunk-e kezdeni egy ilyet itt helyben, vagy továbbra is sci-fi író maradok? Nyilván egy "fórum" jó indulás, csak szerintem a mai magyar politika totálisan ellenérdekelt ennek megvalósításában - a "lakosság" viszont igen, ezért az utóbbi a fontos.
