2014. március 28., péntek

Personal dream - common nightmare

Individual human beings decided to form communities because they have realized: having power is temporal and relative.


Even the most powerful people will lose their strength sometime and need help; and at their greatest time, they have weaknesses in various areas, so they still need the help of others.

Therefore, they should share their power and serve the weaker around, to make them happy and feel powerful as well, so they will be there, able and motivated to help when the wheel turns around. Because it turns for sure.



This makes our current "advanced" western thinking so dangerous: we deny individual weakness, and that our life is inherently fragile and temporal. This childish approach removes our most valuable motivations, and so we turn the global community, the civilization upside down.

Today we accept that the fundamental rules of global capitalism are against the core motivation of forming a community. They support the increasing advantage of the rich upon the poor.


This is the absolute stupidity behind the "futurist" statement of live long enough to live forever. To write a bestseller for the shallow-minded crowd of children who are too scared to grow up does not mean someone knows the civilization-level effect of a broken dream, even though that dream is so popular.

Opposite to that fairy tale, this is the truth, and our real present and future in the real world, that we, and our children through generations, will surely share...




Nothing can form a more dangerous common nightmare 
than an individual fairy-tale.

2014. március 26., szerda

State of Technology: Two Obstacles Gating Tech’s Future

On LinkedIn

Totally agree with the questions, but I'd like to offer some other answers.

As a programmer, I think the greatest problems are behind the smallest character, the dot: we write source code to build component structure, access data and call functions with it. So we bury our knowledge into an environment instead of sharing it.

As a kind of philosopher, I see that we have real problems, like climate change, eroding knowledge, motivation and culture or Fukushima - but we want to solve an artificial question: how to make money? As technical expert I had to realize that the second question is actually the cause of the previous ones...

So I think we should not search for new technology or infrastructure, we have enough of that. We need a new vision. Here is mine.

2014. március 25., kedd

2014. március 24., hétfő

5 Books Every 20-Something Needs to Read

On LinkedIn

I am 41 now, and I was a serious seeker in my 20s. With time, experience comes, and though this is close to the list I read at that time, I'd recommend others.

First: the Hichhiker's Guide from Douglas Adams, because that IS the greatest book on philosophy, civilization, psychology, etc. - you only have to learn to translate the concepts.
Read Asimov Foundation stories, because that is about his very sophisticated view on long term, civilizational movements, and there are very bright conversations between wise people.
As a geek, watch the Last Lecture and Time Management from Randy Pausch.
To get a feeling about what you will face in the future, check Fairewinds.org ... (sorry for that)

I would also be interested in your opinion about my stuff, starting with this lecture: Taste of Luck.
Then, you might continue with DustShort about the role of IT in solving the current situation.
For hard code readers, the complete analysis of our problem is here: Mondo Aurora (sorry for the translation, my English is not that good).

The end of this list is definitely NOT for "every 20-something", as it gets harder and more personal as you go. Not on Coelho-level.

2014. március 23., vasárnap

Crazy enough (elég bolond) 2

Az LMP-t elég sokat ekéztem onnantól, hogy a “Lehet Más a Világ” mozgalomból párttá alakult, lásd pl ezt 2008-ból. Nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyet fogok írni, ha úgy tetszik, ez életem első “reálpolitikai nyilatkozata”. Viszont nem kritizálhatok másokat folyamatosan az álmodozás miatt, ha magam is csak azt teszem.

Viszont valamiben alapvetően eltér a véleményünk, ez pedig a politika definíciója. A politika szerintem is a köz ügyeinek intézéséről szól. Ma viszont a politikai elit túlnyomó (általam leváltandónak ítélt, “sült hal/majonézes krumpli”) része a magánügyeit intézi és pártérdekeit követi – narancsos, szegfűs, turulos, stb. köntösben (ahogy ezt egyébként a “modern demokrácia” szabályai szükségszerűvé teszik, aki nem így gondolkodik, széllel szemben… halad)

A szerintem is politizálásnak nevezhető tevékenységhez rendszerszemléletű gondolkodásra, a saját (személyes és pártszintű) érdekek háttérbe szorítása alap – viszont ezzel a mai, szintén “sült hal” színvonalon álló magyar társadalomban, amely leszokott arról, hogy a politika színvonalának megkövetelése egyedül az ő (tehát a te vagy én) személyes feladata és felelőssége lenne. Az LMP/TESZ ennek a feltételnek felel meg szerintem: teljesen ellentétes “oldalon” (liberális/konzervatív), de minőségi munkát végez. Az ő összefogásuk és korrekt kiegyezésük a valódi (gazdasági) elittel, illetve az e lépés szükségszerűségét elfogadó, tehát a habzó szájú üvöltözést felfüggesztő, józan öntudatra ébredő magyar társadalom szerintem az egyetlen kiút.

Úgy vélem jogom és kötelességem ennek a véleményemnek hangot adni, ha már egyszer (érdemben soha nem cáfolt, viszont beteljesülő előrejelzéseimmel és szakmai pályafutásommal jócskán alátámasztott) állításom szerint sokakkal ellentétben képes vagyok hosszabb távon, objektív módon gondolkodni. Még akkor is, ha a hallgatóság az elmúlt évek alatt bizonyította, hogy nem képes a bábszínház mögé követni engem, így “pl. szavazókra” nyilván nem számíthatok.
Ez ám a 22-es csapdája… :-)

Én nagyon hosszú utat jártam be a szenvedélyes Fidesz-ellenességtől addig, hogy mára elhiszem a frontemberek, és a bennük hívők jó szándékát. Ez azonban kevés, és éppen a pokol útján haladunk általa, az erről való letérés receptje szerintem a fenti felsorolás – lehet konkrét javaslatokat kritizálni, jobbakat mondani. Viszont a végén lévő javaslatodat emiatt elutasítom.

Ez a “nyilatkozat” szerintem politikának nevezhető. Amire te hivatkozol, nem az. Elfogadom, hogy ma ez a “modern demokrácia” szabályrendszere, így nyilván te is jó szándékkal hívod rá fel a figyelmemet – ennek elismerése mellett jelzem, hogy ez az út a pokolba vezet. Szó szerint, és éveken belül.

2014. március 21., péntek

Crazy enough

Persze nem túl elegáns, ha szövegelek itt sült halról, és nem teszek le semmit az asztalra. Fogadd tehát szeretettel a rendszerváltás receptjét, amelyet akár a 2014-es választáson meg is tehetünk, ha sikerül átlépni a saját korlátainkon.

„Reálpolitika”
Az LMP (az egyetlen olyan párt, amelynek tagjai bizonyítottan képesek felülemelkedni személyes és hatalmi érdekeiken, hűségesnek maradni az elinduláskor képviselt elveikhez) és a TESZ (az egyetlen valóban konzervatív párt) felismeri, hogy lényegében azonos gondolatok és célok vezérlik őket, ezért választási szövetséget kötnek.
Az LMP tudomásul veszi, hogy minimális esélye van a parlamenti küszöb átlépésére a jelen stratégiával és választói körrel; támogatásra, konkrét célokra, ügyekre van szüksége, ha már Paks teljesen kifutott a józan gondolkodás kategóriájából. A TESZ ezt hozza Kishantossal, a NAV üggyel. A TESZ tudomásul veszi, hogy jelenlegi hozzáállása nem más, mint amivel az LMP 4 éve elindult; a kapcsolódó tapasztalatokra pont ugyanúgy szüksége van, mint az országos listára, amelyet nem tudott megszerezni.

Gazdaság
A TESZ abbahagyja azt a gyerekes hozzáállását, hogy egyik oldalról kiabál az oligarchák ellen, másik oldalon meg panaszkodik a „médiablokádra” – inkább tudomásul veszi, hogy a gazdasági és médiahatalom egy és ugyanaz a kör. Így aztán képessé válik megkülönböztetni a narancsos újgazdagot az üzletembertől: előbbi levágni és kiárusítani akar, utóbbi hosszú távon fenntartani és fejleszteni a nyírásért cserébe. Így képes lehet (csak például) eladni Kishantost, cserébe egy olyan szerződésért, amelyben a valódi hatalommal rendelkező vevő kötelezettséget vállal a jelenlegi működés fenntartásáért, csak a gazdasági résszel foglalkozik (értékesítés, franchise, stb.) – mert ebben jó. Felismeri a leendő, saját erőből hatalommá fejlődő csoportokat (startup cégek), és partnerséget ajánl nekik.

Így az LMP/TESZ reális alternatívát kínál a hatalom mellett szaktudással, önbizalommal, társadalmi felelősségtudattal rendelkező csoport számára egy hosszú távon fenntartható, stabil hozamot biztosító társadalmi rend kialakítására a jelenlegi, kiárusítás-alapú, átmeneti előnyökért bármit feladó vezetéssel szemben. Magyarul: nem a kirakat-rendszerváltás modellje szerinti titkos paktumot, hanem korrekt üzletet köthet gazdasági és politikai hatalom, ahol a felek érdekeltek a saját vállalásaik nyilvánossá tételében és betartásában.

Elszámoltatás
A „rendszerváltás” óta eltelt időszak felszínre hozta a hatalmi gondolkodás minden salakját. Megmutatta azoknak az embereknek az arcát, akik képesek és hajlandóak gátlás nélkül hazudni vagy ostobává tenni magukat pillanatnyi személyes érdekeiknek megfelelően. Megmutatta, hogy mivé válik egy szolgai hozzáállás mentén a társadalom. Mindez fontos tapasztalat, de a túlélés érdekében most le kell zárni.

A cél a felelősség megállapítása és a gondok feltárása – nem a büntetés, gyerekes bosszú. Az elszámoltatás során meghozható legsúlyosabb ítélet a jogtalanul szerzett vagyon elkobzása és a közélettől való végleges eltiltás. A folyamatban résztvevők jelentős találékonyságot mutattak fel, ezeket a képességeket kell szigorú ellenőrzés mellett közösségi értékek mentén felhasználni: a mai „urak” a jövő közmunkásai. Cél az, hogy náluk sokkal jobban gondoskodjunk (a többiekkel együtt) az ő jólétükről is, még ha a tapasztalatok alapján nem alkalmasak önállóan felelős döntések meghozatalára.

Azonnal megoldandó feladatok
El kell kezdeni a valós szükségletek és értékek feltárását, ezek összehangolását egymással és a jelenlegi gazdasági-politikai helyzettel. Ez számos területen értelmezhető, amelyekhez hitem szerint a szakértelem igen, csak a motiváció nem áll rendelkezésre. Példák:

Energia
Tény, hogy a paksi blokkok termelésétől jelenleg nagymértékben függünk, kiváltásuk tervezendő feladat. Ennek keretében fel kell mérni az energiahasználat (pazarlás) jelenlegi módjait, és alternatív megoldások keresésével csökkenteni kell az energia és erőforrás fogyasztásunkat. Például: a bizonyítottan életképes szalmabála-építészet mintájára szalmából készített hőszigetelő panelekre épülő technológia kidolgozása, épületeink állapotának azonnali felmérése és prioritási sorban való szigetelése (helyi erőforrás és munkaerő, környezetbarát technológia). Nem azt kell nézni, hogy egyes emberek villanyszámlája csökken, hanem közös energiafüggőségünk és pazarlásunk. De ha úgy tetszik: valójában ez a rezsicsökkentés egyetlen értelmes módja: nem az ár, hanem az igény visszaszorítása!

Másik példa: az egyéni közlekedés visszaszorítása a közösségi megoldások javára. Már most is jelentősen növekszik a „telekocsi” rendszerek népszerűsége. Ennél már csak az lehet jobb, ha profi (éppen munkanélkülivé váló) sofőrök és gépjárműpark szolgálja ki a személyszállítást, egységes rendszerbe foglalva a taxi, busz és vonatközlekedést. Ezt meg tudja oldani minden csomagküldő szolgálat, csak fel kellene használni a meglévő rendszereket. Panaszkodhatunk a közösségi szállítás (busz, vonat) katasztrofális állapotára – de ha egy pillanatra belegondolunk, hogy mennyi erőforrás, energia pazarlódik el jelenleg az egyéni közlekedésre (autópark mérete, elfogyasztott üzemanyag, dugók, balesetek) egyértelmű, hogy a feladat ennek töredékével, sokkal magasabb minőségben megoldható lenne.

Oktatás
Jelenlegi technikai fejlettségünk lehetővé teszi a teljesen elektronikus oktatást. Megvalósítható egy e-paper alapú elektronikus „tanköny/füzet/interaktív adatforrás/dolgozat” eszköz, amely egyetlen valós tárgyi szükséglet; kiválthatná a hatalmas erőforrásigénnyel minden évben előállított, ma már nevetséges módon kiszállított, becsomagolt, összegyűrt és kidobott könyv, füzet, stb. halmokat, amelyeket ma gyermekeink a hátukon cipelnek nap mint nap. Ha a költségeket nézzük: egy ilyen eszköz hasonló nagyságrendbe esik az éves tankönyv-csomag árával, de csak egyszer kellene beszerezni.

A tanárokat pedig egész egyszerűen békén kellene hagyni, az oktatási intézmények és a helyi közösségek kapcsolatára bízni a minőségi, érték-teremtő oktatás kialakítását és felügyeletét. Eddig is meg tudták oldani, a KLIK dúlását fájdalmas tapasztalatként meg kell jegyezni, de azonnal fel kell számolni.

Egészségügy
Azonnal megbeszéléseket kell szervezni a külföldre menekült, ma még hazahozható orvosokkal, ápolókkal, hogy milyen körülmények közé jönnének, illetve hogy az itthoniak milyen módon fogadnák őket; a most képzés alatt állók miért maradnának szívesen az országban. Ezeket a feltételeket meg kell teremteni, még akkor is, ha nem épülnek új stadionok az országban. Ezzel párhuzamosan a látványsportok támogatását drasztikusan csökkenteni kell a tömegsport javára. Az ország érdekeit nem szolgálja a magyar zászlóba csomagolt hősöket bátorító üvöltözés egy sportcsarnokban, otthon vagy a kocsmában a tévé előtt. Ehelyett egészséges, ennek érdekében naponta rendszeresen sportoló népességre, az őket kiszolgáló létesítményekre, rendezvényekre és edzőkre van szükség. Azonnal. Mert csak ez reális alternatíva az alkohol, drog, stb. függőség nemzeti szokássá válása és totális elhülyülésünk ellen, nem a megnövelt rendőrség, a növekvő büntetési tételek.



Szép álmok – sóhajtasz magadban. Szó nincs róla. A fenti listában nincs fúziós reaktor, Vénusz-projekt, nanobotok és mindenkinél okosabb mesterséges intelligencia. Csupán a mai napon elérhető technológiákra és azok józan, mértékletes, felelősségteljes felhasználására, álmodozás helyett a lehetőségek racionális felmérésére, az alapvető emberi motivációk elfogadására épülő néhány javaslat. Biztos vagyok benne, hogy neked is lennének ilyen ötleteid, ha látnál lehetőséget a megvalósításukra, ha nem sóhajtanál lemondóan.

Igen, a legnehezebb annak elfogadása, hogy a dolog nem a környezeti, objektív akadályokba ütközik, hanem rajtunk - így rajtad is múlik! Annak tudomásul vétele, hogy helyetted senki nem teheti meg az első lépést, ez a te dolgod és felelősséged.

Nos, a lehetőség fennáll
Az említett, józan gondolkodást zászlajukra tűző pártok összefogása előtt nincs akadály, ahogy azelőtt sem, hogy felelősségteljes politikai erőként gondoljanak magukra és kiabálás helyett kiegyezzenek a gazdasági hatalom arra érdemes képviselőivel.

Előtted nincs akadály, hogy ezeket a gondolatokat komolyan vedd, megbeszéld azokkal, akikkel eddig csak a folyamatosan romló helyzeten borongtál együtt. És továbbadd, megoszd minden fórumon, amelyet elérsz, ha olyan helyzetben vagy, hogy támogathatod ezeket a gondolatokat, ha hitet teszel a valódi változás lehetősége mellett. Ezzel egyébként nyomást gyakorolhatsz a fenti összefogás kialakítása érdekében: jelzed, hogy hajlandó vagy értelmes és bizonyítottan felelősségteljes emberek irányítását elfogadni, őket vezető helyzetbe segíteni.

Úgy gondolod, késő van már mindehhez? Lehet – de azt is fontos tudnod, hogy ezt a választást csak így, a legutolsó pillanatban lehet megnyerni! Kormányunknak minden eszköz a kezében van ahhoz, hogy államcsődbe sodorja az országot, majd erre hivatkozva szükségállapotot rendeljen el és tetszőleges mértékben meghosszabbítsa uralmát. Ha úgy véled, ez túl erős feltételezés, csak gondold végig, milyen módon használta eddig a demokrácia eszközeit – a demokrácia alapelvei ellenében. Gondold végig, milyen mértékű személyes fenyegetést jelent számukra az, ha már nem ők hozzák a törvényeket, ha független szakértők szembesítik őket tevékenységük következményeivel, árával.

Ők százalékokban, az ellenfél megosztásában mérik a lehetőségeket (oszd meg és uralkodj stratégia mindenütt, elég csak megnézni a viccpártok finanszírozására elfolyatott milliárdjainkat). Mivel minden erejükkel az egyéni kezdeményezés és felelősségvállalás elfojtására törekednek (majd megmondja a Miniszterelnök, a KLIK, a …), szükségképpen alábecsülik ennek erejét és lehetőségeit.

A komoly változások sosem „fülkeforradalom”, vagy előre tervezett, marketingelt folyamatok során történtek, a fordulópont mindig egy váratlan, hullámként végigsöprő, hirtelen törés, amely bekövetkezése előtt elképzelhetetlennek tűnik – utána meg érthetetlennek látszik, hogy miért nem jött el hamarabb.
Ez a fordulat lehet itt és most; a te döntésed fontos lehet akkor is, ha nem tudsz róla, mert például rajtad keresztül jut el egy kulcsszereplőhöz a hír. Vajon érdemesnek látod-e ezt a gondolatot arra, hogy esélyt adj neki?

Jogos kérdés, hogy engem mi motivál minderre? A válasz nagyon egyszerű. Én hiszek abban a világban, amelyet leírtam, pályafutásom jelentős részében ennek informatikai részén dolgozhattam, ezen dolgozom ma is. Egyedül, széllel (gyakorlatilag az egész világ jelenlegi működésével) szemben megvalósítani azonban természetesen képtelen vagyok; csodát tenni nem tudok. Ez az írás olyan, mint egy lottószelvény a régi skót viccben: „- Uram, add, hogy nyerjek a lottón! – Akkor legalább tölts ki egy szelvényt!”

Nos, nekem ennyire futja. Ezt megírni számomra nem kunszt, pár órába kerül csupán - viszont elképzelni sem tudod, milyen rohadt nehéz megnyomni a "Közzététel" gombot. Szerencsére ebben is segít az általam ismert egyik legnagyobb kortárs filozófus, Douglas Adams, aki a Galaxis útikalauzban ennek is szentelt egy jelenetet (vajon kitalálod-e, mire gondolok?)

Továbbá itt vannak ők is:

2014. március 20., csütörtök

Ész és sült hal

Néha bosszús hangulatba kerülök, és olyanokat mondok, hogy az arcát óriásplakátokon hirdetni nem szégyellő Miniszterelnökünknek, meg az őt háttérből, kizárólag rövid távú pénzügyi érdekeik mentén irányító narancsos újgazdagoknak annyi eszük nincs, mint egy tál sült halnak.

Olvasom például ezt az írást.
"Rémülten nézem, mivé lett a pedagógustársadalom. Egyszerűen nem értem, hogy minden letuszkolható a torkukon. Ha kell, imádkoznak, ha kell, testnevelés órát tartanak a folyosón, turulmadárról tanítanak rovásírással. Nagy részük fásult lett, közönyös. Sokszor még azt sem merik megtenni, hogy lájkoljanak egy nekik tetsző, kritikus oktatáspolitikai cikket. Egyre jellemzőbb a „befogom a fülem, nem figyelek oda, csak tudjam le valahogy a negyvenöt percet” mentalitás. Ez óriási tragédia, a tanítás örömét veszi el."

Valamit "odafent" borzasztóan félreértenek. Azt hiszik, az ország működéséhez jól irányítható, szervezett tömegre van szükség, ehhez homogén szórakoztatásra (foci), egyszínű zászlókra, nemzettudatra (Vidnyánszky), stb. Pedig erre csupán "nekik" van szükségük ahhoz, hogy hatalmon maradjanak.

Az országnak arra lenne szüksége, hogy nehezen kezelhető, önfejű, makacs - más szóval: tehetséges embereket hozzájuk méltó, a fejlesztésükhöz elengedhetetlen szabadsággal rendelkező oktatók vehessék kézbe. Hogy amikor ezek az emberek felnőnek, akkor lássanak fantáziát ebben az országban, és ne kényszerüljenek külföldre menekülni a karám-tudat elől.

Miért? Mert a rezsihadvezér eszével nyilván felfoghatatlan, de a valóban értékes embereket nem a főnöktől érkező buksi-simogatás motiválja, hanem a hosszú távú jövőbe vetett hit. És ha az utóbbi szöges ellentétben áll az előbbivel, akkor nem tud, nem fog kibontakozni.
A rezsihadvezér azt nem látja, hogy nem akkor járunk jól, ha ő megmondja, hogy legyen - hanem ha hagyja, hogy sokan kísérletezzenek az érdekeiket és céljaikat figyelembe vevő, legalább középtávon kiszámítható(!) rendszerben. Fejlődés ebből lesz, ellenkező esetben, jó szlogennel élve "jobban élünk, mint négy év múlva"!

"Kedvenc salátabárom tulajdonosa, Zoli szeretne venni egy kávégépet. Kávét is kínálhatna a vendégeinek, és biztosan lennének olyanok is, akik csak ezért térnének be. A gép 500 ezer forintba kerül és számításai szerint évi 25 ezer forint többlethasznot hozna. Mit tanácsoljak neki? A befektetésének öt százalékos hozama elegendő, ha ennél olcsóbban, mondjuk négy százalékon tud hitelt fölvenni. Ekkor érdemes beruháznia a kávégépbe. Ő azonban aggódik, hogy nem lesz meg az évi 25 ezer forint többlethaszna. Mi lesz, ha a kormány bevezeti a luxusáfát, és az emberek kevesebb kávét isznak? Vagy ha őt is különadóval sújtják? Esetleg a kávéfőzést engedélyhez kötik, és a tizedére csökkentik a kávézók számát?

Kirívóan alacsonyak a beruházások Magyarországon. A GDP-arányos beruházási ráta 2013-ban 18 százalék volt. Vagyis 100 megtermelt forintból 18-at költünk új gépekre, épületekre és a régiek javítására, pótlására. A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, mint az Orbán-kormány négy éve alatt."

Ráadásul minden választási ciklusban megjelenik a spanyolviasz (LMV-LMP, most a TESZ), amely azt az egyébként nyilvánvaló igazságot harsogja, hogy az élhető jövő, de ma már az elemi tisztesség és törvényesség ellenében zajlik a politika és gazdaság. Még akkor is, ha a törvény írott betűjét akár naponta lehet a haverok igényeihez igazítani. Lásd például ezt:

"Tudomásul veszem azt, hogy erkölcsileg az Ön Kormánya a szerintem hazaárulással felérő fentiekben leírt magatartásukkal a magyar történelemben páratlan mélységbe kűzdötte le magát, és csak azért nem sikerül az utolsó helyre kerülniük, mível a balatonöszödi miniszterelnöknek szintje csak a fizikában ismert abszolút nulla fokkal mérhető." (sic)



Ennek az egész bandának annyi esze van, mint egy tál sült halnak. A példa azért jó, mert beszédes.

Mondhatod azt, hogy "na és mi van azokkal az emberekkel, akik ma a zsebükben tartják az országot? Simicska, Nyerges, Csányi, ... uraknak tán csak van eszük?" Ja. Mint egy kamion méretű sült halnak.

"Na jó, de ott van százezer választó, akik meg vannak győződve arról, hogy ez így jó... Ők együtt már csak okosabbak, nem?" De. Pont mint százezer tál sült hal.

"Jó-jó, de hát ott vannak azok, akik tudják, hogy ez marhaság, és A, B, C, D pártra szavaznak". Ja. Nekik annyi eszük van, mint egy tál majonézes krumplinak, babfőzeléknek, stb.

És ha te ezek után most gondolod, hogy "ez valami kampány marhaság", vagy ellenkezőleg, azt, hogy "mindennek semmi értelme, meg kell próbálni túlélni valahogy, mert úgyis mindegy, a "fentiek" erősebbek" - akkor neked is pont annyi eszed van mint egy tál sült halnak. :-D



Na most kidühöngtem magam, megyek dolgozni. Mert ahhoz ész kell. Sokkal több, mint ezeknek itt együttvéve.