2013.november.2nd. at 06:26
Tibor bá: Szigorúan “oktatási céllal” (mert rád fér). A “bús, büdös [szerk: tillárom haj]” hangulatilag megegyezik az angol “fuck you”-val, amivel igen gyakran találkozhatsz. Ez nem más, mint egy modern indulatszó.
Félek, hogy ezt a mondatodat: “veled nem lehet szabályok szerinti vitát folytatni, mert képtelen vagy az önreflexív gondolkodásra.” meg fogod bánni, mert alkalom adtán hivatkozni fogok rá. :-D
tücsöktávlat: Mindenesetre elolvastam.Persze, szerinted nyugodtan válaszolhatok neked egy olyan fórumon, ahol a “gazda” jelzés nélkül törli a hozzászólásomat, amennyiben az a szeme elé kerül; neked sok a dolgod és én alkalmazkodjam ahhoz, amit te “szoktál”. Ennél egyértelműbben nem írhatnád le azt, hogy szívességet teszel nekem azzal, hogy elolvasol, de gyerekes hőzöngésnél többre nem tartod. Én meg szólok, semmi okot nem látok arra, hogy ezt elfogadjam, tehát igen, az utolsó alkalom, hogy itt válaszolok, ha neked ennyit ér. Pont elégszer kaptam már ugyanezt a reakciót egyetemi vezető, ismert világmegváltó, pénzreformer, akadémikus, szakújságíró, politikus, környezetvédő, stb. részéről, téged ugyan mi tenne érdekesebbé?
Alapvetően érdekelt volna, hogy mit gondolsz Helmut Creutz javaslatáról, ha már egyszer hivatkozol rá, és ha már egyszer tökéletesen témába vág.
(Szerintem nyugodtan válaszolhatsz itt, ha van kedved, levelezni ilyen témában nem szoktam, meg amúgy is sok most a dolgom.)
Strigula behúzva, viszlát, kösz a halakat.
(Tibor bá, én is ismerem a négybetűs angol szót, csak nem használom, mert érveim is vannak.)
Helmut Creutz. Ő az ezeregyedik, aki leírta, hogyan “kellene” szabályozni a pénzrendszert. Az egyetlen probléma, amit minden hozzá hasonló okos ember méltóztatik elfelejteni az, hogy a szabályokat mi magunk alkotjuk és változtatjuk. Ha a pillanatnyi egyéni érdekeink mást diktálnak, mint a közösség igényei vagy a fenntarthatóság hosszú távú feltételei, akkor ezeket a szabályokat mi magunk fogjuk elrontani is. Az alapvetően követhető mintákra vágyó “tömeg” és a híres mesélők ugyanis nincsenek az elméletalkotó szent akadémikusok szintjén. (Ebből vezeti le Arma tévesen, hogy én is elkövetem ezt a hibát, és ki akarnám tenyészteni az új fajt.)
Még egyszer. Bizonyítottam, hogy az egyénileg felhalmozható absztrakt értékcsere eszköz, és egy személyes biztonságának fenntartására fókuszáló lény együtt halálos kombináció, a működési szabályokat kikerülhetetlenül torzítja minden egyes alkalommal a jelen irányba. A folyamatot lassító “fékek”: a “mindent látó szem”, legyen az Isten, a párt, vagy “a kommunisták”; és az objektív erőforrás, kommunikációs, szállítási korlátok. Jelen pillanatban a meghatározó fejlett államokban ezek a fékek nem működnek. Ezt a levezetést “mindenesetre elolvastad”, de egy árva szóval nem véleményezted, nem cáfoltad.
Amíg egyértelmű kiindulási vagy levezetési hibát nem mutatsz fel, addig nyugodtan állítom, hogy Creutz könyvét végig se kell olvasni.
Helyesen elemzi a pénzválság folyamatát? Igen.
Foglalkozik azzal, hogy mi motiválta az önpusztító szabályok kialakulását? Hát ööö…
A megoldás során megtartja a pénz fogalmát? Igen.
Akkor értelmetlen.
Mellékelek még egy “promóciót”, a Dust keretrendszer elveinek ismertetését, az 1-3 és a 15. oldal kapcsolódik ide. A többi unalmas technikai rizsa, arra válaszol, hogyan kellett volna kb 15 éve jól csinálni azt, amit a “nagyok” ma rosszul csinálnak. Például friss hír a
:-D
Amikor a moduláris “általános informatikai végpont” (beleértve a telefon funkciót is) létrehozásához megvan mindenünk, kivéve a gyártói motivációt. Legalább öt éve írtam le a szerkezetét haveroknak.
2013.november.2nd. at 06:56
Amikor a moduláris “általános informatikai végpont” (beleértve a telefon funkciót is) létrehozásához megvan mindenünk, kivéve a gyártói motivációt. Legalább öt éve írtam le a szerkezetét haveroknak.
2013.november.2nd. at 06:56
Ehh, bocs… nem Samsung, Motorola. Mellesleg hogy is van ez?
A Motorola, mint Google-leányvállalat talán az egyetlen szereplője a mobiltelefon-piacnak, amely nem közvetlenül érintett a jelenlegi üzleti modell fenntartásában. A nagyobb gyártók ugyanis már nem termékről termékre élnek, hanem több évre előre tervezik az egyes funkciók implementálását és igyekeznek egyenletessé tenni az újdonságok listáját. Így az Apple például idén nem épített az iPadbe integrált ujjlenyomat-olvasót, mert az új formaterv és az iPad mini nagyobb felbontású kijelzője a belső előrejelzéseik szerint elegendően nagy keresletet teremt, a Touch ID így a 2014-es tabletek egyik fő funkciója lehet. A Samsung hasonló módon évekre tervezi előre az egyes funkciókat, nehogy egy-egy termék annyira erős legyen, hogy a leváltására szolgáló modell érdektelenségbe fulladjon.
Jól értem, hogy valaki más is azt állítja: a bevétel-vezérelt piaci szereplők természetszerűen ellenérdekeltek az egyébként megléphető alapvető technológiai újításokban?
Na cső, további hasznos munkát!
A Motorola, mint Google-leányvállalat talán az egyetlen szereplője a mobiltelefon-piacnak, amely nem közvetlenül érintett a jelenlegi üzleti modell fenntartásában. A nagyobb gyártók ugyanis már nem termékről termékre élnek, hanem több évre előre tervezik az egyes funkciók implementálását és igyekeznek egyenletessé tenni az újdonságok listáját. Így az Apple például idén nem épített az iPadbe integrált ujjlenyomat-olvasót, mert az új formaterv és az iPad mini nagyobb felbontású kijelzője a belső előrejelzéseik szerint elegendően nagy keresletet teremt, a Touch ID így a 2014-es tabletek egyik fő funkciója lehet. A Samsung hasonló módon évekre tervezi előre az egyes funkciókat, nehogy egy-egy termék annyira erős legyen, hogy a leváltására szolgáló modell érdektelenségbe fulladjon.
Jól értem, hogy valaki más is azt állítja: a bevétel-vezérelt piaci szereplők természetszerűen ellenérdekeltek az egyébként megléphető alapvető technológiai újításokban?
Na cső, további hasznos munkát!