Hit kérdése
Szándékosan nem tértem ki rá. Elég sok időt töltöttem annak elemzésével, hogy egy alapvetően mintaillesztő "hardver", az emberi agyat felépítő neuronháló hogyan képes a logikus (pontosabban logikusnak vélt) gondolkodás nevű "szoftvert" futtatni. Ennek alapvető lépései a minták egyszerűsítése, a nem kezelhető minták feldolgozás előtti kiiktatása, a hasznosnak ítélt kapcsolatok folyamatos erősítése. Ez a folyamat tartalomtól független, lehet vallásos hit, politikai meggyőződés, rasszista fröcsögés, összeesküvés-elmélet vagy éppen összeomlós-túlélős teóriák.
Ez az alapműködés. Mégis minden korban voltak, akik ezt a hardvert képesek voltak értelmesen használni, nekik köszönhető a mai világunk eszközkészlete. Ma viszont nincs befogadó oldali szelekció. Képesek vagyunk életünk során sok ezer ember gondolatait megismerni és magunkévá tenni - de nem nem mindegy, hogy kiemelkedő gondolkodók részünkről is komoly munkát igénylő gondolataival dolgozunk, vagy "közérthető", könnyen emészthető információs salakból. (Ezért Őrző az Őrző...)
De ha ezt is beleveszem, alapot adtam volna az amúgy is elővett, megszokott klisékre épülő köröknek. Meg "túl szerteágazó" is lett volna...
Motivációk
Kéretik újraolvasni. Teljesen egyetértek azzal, hogy ha az itt is demonstrált, a világban is egyeduralkodó gyermeteg gondolatvilág fennmarad, akkor becsuktuk a boltot. Ergo, 2050-ről akkor tudunk beszélni, ha ezt a gondolkodásmódot sikerül túlhaladni. Elég egyszerű, nem?
Utópia
Játsszuk el: meséljünk a mai világról egy ötven évvel ezelőtti embernek. Megszűnik a szocializmus és kapitalizmus szembenállása világháború nélkül? Mégsem robban fel egyetlen atombomba sem? Mobiltelefon, internet? Tündérmese... Saját szemetünkbe fulladunk? Milliók lelkesednek színészekért és táncikáló játékbabákért, miközben az emberi, tudományos értékekre nem lehet érdeklődőt találni? Sötét világvége elmélet...
Tessék megismerkedni a következő szóval: vízió. Ezt keresi például minden komolyabb iparvállalat, mert nekik teljesíteni, fejlődni, elsőnek lenni kell a ma ismert határokon túl - ha már a "társadalom" el is feledkezett róla. Mai világunk az ötven évvel ezelőtt született víziók életképes részéből állt össze, az életképtelenek elhullásával.
Én mutattam egy víziót, amely 1: értelmes és élhető; 2: sok éves konstruktív elemző (nem pedig ítélkező) gondolkodás eredménye. Nem kell elfogadni, és szabad tartalmi kritikát megfogalmazni, vagy jobbat mutatni - nekem pedig engedtessék meg a saját szintem elvárásait alkalmazni ezekre.
"a frankfurti hotel"
Sok éve, számtalan formában ismételtem már el ugyanezt a gondolatot, ebben nincs lényegi változás. Újdonság számomra az, hogy értelmetlen egyenrangú partnereket keresnem, akinek elég elmagyaráznom - az a kérdés, hihetően el tudom-e mesélni, és vállalom-e a mesélő szerepét. Frankfurtban munkaügyben töltöttem egy hetet, a szabad idő egy részét ezzel ütöttem el. Ott komoly emberek ülnek, ezért érdekes módon nem utasítják el a víziókat, lehetőséget adtak arra, hogy eszement mennyiségű munkát vállaljak magamra.
Önzés
Megint neuronhálóról, meg a közösségre kiterjesztett én-tudat jelentőségéről kellene beszélnem, de nem lenne értelme. Inkább azt mondanám: másfél évet dolgoztam beteghordóként a szegedi Gyermekklinikán, és állítom: bármelyik ember viselkedhet magasabb szempontok szerint tiszteletre méltó módon, ha 1: hagyják, 2: megfelelő példát kap.
A közösség szabályrendszerét és a benne megjelenő példákat mi magunk alkotjuk, az én szabályaimért és az általam mutatott példáért én vagyok felelős. Én ennek tudatában élek. Számomra úgy tűnik, ti az "elszenvedő" szerepet választjátok - úgy pedig tényleg buktuk a játékot; veletek együtt én is. Nekem nem lesz szigonyom, meg vasrácsom önmagam védelmére, ha "minket" végül mégsem sikerül megvédeni az éretlenségetek következményeitől...
Arma, neked külön: attól, hogy te egy menthetetlen rasszista balfék vagy, nekem nem kell annak lenni. Egyszerűen csak fogadd el, hogy a kliséid ugyanolyan értelmezhetetlenek számomra, ahogy az én szövegeim őrültségnek tűnnek neked.
A te utópiádnak azonban a logikus következő lépése az általam említett, génmódosítással, vagy legalább tenyésztéssel megerősített kasztrendszer. A te fajtád, az utópiatervező értelmiségi sokkal veszélyesebb az emberiségre, mint az átlagos rablógyilkos.
Loránd írásaiból sugárzik az intellektuális gőg. Aki nem ért vele egyet, az simán nem érti magasröptű elképzeléseit.
Tényleg igaza van Tibor bának, te túl programozó centrikus aggyal gondolkodsz, és azt gondolod, a világ leírható hardverként, és szoftverként. Ez pedig hamis tézis, ebből tényleg nem lehet kiindulni.
Ne bántsd a mi kedves Lórántunkat! Tudod mekkora munka abból a rettenetes zűrzavarból – dinamikus hezitációnak is nevezhetném – ami az ő elméjeben zajlik kihámozni valami értelmeset! :-)
Mivel szegényke fél belenézni a két gondolat közötti csendbe, hát jól felpörgeti, hogy esélye se legyen meglátni/tapasztalni valamit a valóságból!
Csak megpróbáljuk észhez téríteni. Be kellene látni, hogy ha oly sokan fordítanak neki hátat, és oly kevesen (ha egyáltalán valaki) állnak mellé, akkor talán nem neki adta Éva a tudás almáját beleharapás végett.
Loránd néha szakadj el a nulláktól és egyesektől, mert nem feltétlen ez az egyetlen üdvözítő út, sőt, ha az agyat, mint hardvert, a gondolkodást, mint szoftvert definiálod, vagy probálsz párhuzamot vonni, akkor végképp messze jársz a valóságtól.
Nem akarom Lorándot semmiről se lebeszélni, ha kitart az itt felvázolt modell mellett, hát áldásom rá, de ahogy Arma nagyon jól megfogalmazta, nem jó egy magasabbrendűségi tudat kifejlesztése és alkalmazása.
2013.szeptember.24th. at 22:54
Jaja, összefoglalva: antiszociális, pökhendi balfék vagyok, aki nem tud semmit a világról, meg kocka. Pont, mint a tévében. És lehetek politikus is, hiszen erőszakkal térítek, híveim száma nulla. Remélem, nem hagytam ki semmi lényegeset. Hát, romjaimban heverek, haverok…
:-D
Azért élveztem a társalgást.
