184, jancsika: Akkor elárulok egy "titkot" a hittel kapcsolatban.
A hit az én definícióm szerint a "nem tudott" tényezők gyűjteménye, vagyis azon dolgok, amelyekről nem szerezhetek megbízható bizonyítékot, vagy levezetése során nem támaszkodhatok teljes mértékben ellenőrizhető logikai következtetésekre. Ez az a területe a gondolkodásomnak, ahol a megállapításokért: azok tartalmáért, kapcsolataiért, tudatos és tudat alatti gondolkodásomra, ezen keresztül döntéseimre, életemre és mások életére gyakorolt hatásáért ÉN vagyok a felelős.
A "hívő ember" definíciója számomra nem más, minthogy ezt FELISMERI, és felelősséggel kezeli.
A "nem hívő" csak annyiban más, hogy nem látja be: igen szűk az a tartomány, ahol valóban megbízható adataink és következtető képességünk van - a babonás pedig egy valamilyen könyvben rögzített tudás-illúzióval pótolja ezt a hiányt. Mindkettő egyaránt illúzióval fedi el azt a tényt, hogy ember számára nincs abszolút ismeret és objektív gondolkodás - van viszont korlátos és bizonytalan lét-idő.
Szó nincs arról, hogy én "még mindig hinnék a kiútban", dehogy!
Racionális elemzés szerint az esélye gyakorlatilag nulla - ahogy egyébként a nem irányított összeomlásé is, és ebben igazat adok Armának: ehhez az kellene, hogy a valódi irányítók hülyék legyenek. Szerintem nem azok, így a legnagyobb esélyt egy tömegpánik után bevezetett isten-királyságnak adom. Na és?
A kétségbeesésen határán ki-be járok mostanában is, de a "még mindig hitem" nem csodavárás, hanem tudatos döntés, amely így hangzik (elnézést a stílusért, de ide ez passzol)
EBBŐL AMÍG BÍROM, NEM ENGEDEK, MERT SZERINTEM EMBERKÉNT ÉLNI CSAK ÍGY ÉRDEMES!
---
183, Arma: "Sose dicsekedtem a spanyolviasz feltalálásával, de pár dolgot mégis sikerült hozzátennem. Először is te mit tettél hozzá mihez?
Én kimutattam pl., hogy a Velszi bárdok valójában Kont új ruhában. Kimutattam pár Petőfi vers eredeti, nyugati sátánista, kabbalista forrását, amit tudtommal előttem más nem. És pár dolgot még tervezek hozzátenni saját kútfőből..."
Ugyan minek hivatkozzam NEKED bármire, amikor arra nem vagy képes rájönni, hogy a nevem egy link?
Rákattintasz, találsz két könyvet, baromi hosszú saját blogot, film fordításokat, és egy olyan informatikai rendszer tervét és forráskódjait, amiben jó eséllyel a kérdő mondatokat sem fogod megérteni... de persze nem is kell, ha nem vagy profi rendszertervező. Mindez nem arról szól, hogy ötszáz évvel ezelőtt ki volt SZERINTED zsidó meg szabadkőműves, hanem hogy valójában miért ilyen a világ és mit tehetünk érte.
Továbbá... KÖPÖK RÁ, hogy mit látsz TE bele a Velszi bárdokba! Ez volt az EGYETLEN vers, amit középiskolában azért tanultam meg, mert a gyomromban éreztem minden egyes szavát, és ma is képtelen vagyok akár megnézni Sinkovits Imrétől úgy, hogy ne lábadjon könnybe a szemem.
Ez az én GERINCEM, ezek azok a sémák, amikkel való azonosulás a lényem része, és ha az ezzel való pöcsölésre vagy büszke, akkor egyél békát!
Talán álságosnak tűnik ez itt, de nem személyedben bántani vagy sértegetni akarlak, nyilván jó okod van arra, ahogyan gondolkodsz - viszont ez (szerintem) egy kezelésre szoruló fertőző betegség, amelytől szeretném távol tartani magam.
Még egyszer: NEM az a baj, "amit" mondasz, hanem az alapvető következtetési, strukturális, fogalmi hibák és összemosások, amikkel SEGÍTSÉGÉRE vagy azoknak, akik ellen ágálsz - és akik ellenében az én esélyeimet is nullázza az általad keltett ricsaj: a hallgató emberekben növelt feszültség, felületesség, értetlenkedés.
Ugye megértetted?
Mert ehhez a szöveghez is elég sokat kellett törölnöm, hogy a fiaim előtt is vállalható legyen, ha ismételnem kéne, az már durva lenne.
[Beszúrás: a válasz így hangzott:
2012.július.3rd. at 08:51
Loránd, én nem kattintok a linkedre, mert még a hozzászólásaidat is büntetés lenne végigolvasni, nem is teszem… Legyél boldog a Sinkovitsoddal, aki 56-os versmonólánykodását igyekezett azonnal jóvátenni, már 57-ben készült filmben pufajkást játszott, visszanyalta magát. A tudás nem mindenkinek való, neked jobban passzol a vakhit.]
2012.július.2nd. at 05:39
190, Attila: "... A “rend” teremtése a politkusok, közgazdászok, pénzügyesek, mésiamogulok dolga. A tömeg az ő által felállított paraméterek és korlátok szerint reagál.
Nem az a baj, hogy a zsidók vezetik a világot, hanem az hogy rosszul..."
Nem!
Ez a személyes felelősséget másokra kenő, aztán rájuk panaszkodó, mögéjük bújó hozzáállás, amelynek “éle” és természetszerű következménye az Arma-féle (vagy az általad most leírt) meddő bűnbak-keresés.
Az én kérdésem az ÉN rendem, amelyért ÉN vagyok egy személyben felelős és amely RÁM vonatkozik – és amelyet megváltoztatni képes vagyok (bár nem könnyű).
Képes vagyok-e megtalálni a saját motivációimat, a saját rendemet, SZERemet, amely engem (és nem egy önmagam számára kitalált mesefigurát!) a körülöttem élő (valódi) emberek, a körülöttem létező (és nem az elképzeléseim szerint forgó, általam teljességében SOHA meg nem ismerhető) világ rendjébe pozitív, alkotó elemként beköt? Lásd például itt!
Sokáig tartott, amíg az én durván “szőröző” gondolkodásom számára elfogadható módon levezettem, MIÉRT dobjuk el magunktól ezt a felelősséget, és miért nyerte meg a motivációs rendszerek evolúciós harcát pont a monetáris irányító rendszer, amely LEHETETLENNÉ teszi a “jó vezetés” kialakítását. Következésképpen ÉRTELMETLEN a vezetőket hibáztatni! Természetesen van személyes felelősségük, de kirúgásuk után törvényszerűen következik ugyanolyan vagy még rosszabb balfék. Mindebben nincs semmi varázslat, gonosz szándék, stb. – egyszerű, és szerintem zárt logikai sorokról beszélek, amiket viszont szinte lehetetlen elfogadni, mert a személyiség önvédelmi reflexeit támadják.
Elfogadom, hogy nincs türelmed ennek leírását elolvasni – de nézd el nekem, hogy nincs türelmem (egyébként sokadszor, és mindeddig minden egyes esetben eredménytelenül) elismételni. A kulcspontokat itt is felsoroltam, a többi sincs messzebb három kattintásnál.
