Kicsit nehézkes ez a beszélgetés így - a fogalmakkal vannak gondjaink.
Én azt mondanám: emberi bölcsesség, belátás - te azt mondod, Tudományos Módszer.
Te azt mondod, a "bölcsesség" fogalma nem tisztázott, nem tudományos, túl sok benne a szükségképpen emberi tényező. Én azt mondom, Tudományos Módszer volt a zsidók faji jellemzőinek megállapítása, az "élettér elmélet", a deportálás és a gázkamrák is. Vagy a haditechnika. Az, hogy valami "Tudományos", önmagában még semmire nem garancia.
Te azt mondod, a problémák forrása a korrupció, aminek a forrása a monetáris rendszer, ami hiányt generál. Jön a VP, varázsütésre eltűnik a hiány, nem lesz korrupció és minden rendben lesz. Én meg azt kérdezem: miért alakítottuk ki pont ezt a rendszert? Miért ez felel meg legjobban az emberi gondolkodásnak? Egyáltalán, milyen az emberi gondolkodás, megváltozhat-e, és ha igen, hogyan?
Én úgy látom, hogy nekem vannak bevallottan homályos fogalmaim, emiatt a legnagyobb hangsúlyt az emberi tényezőre helyezem. Neked (VP) vannak szép csillogó fogalmaid, tudományos eredményeid és videóid, amik azonban csak egy szép fényes zománcot adnak a mögötte lévő ködnek, a "jó feltételektől hipp-hopp megjavuló embernek". A számítógépes részt lehet, hogy elnéztem - nekem az jött le belőle, hogy az elosztást "okos algoritmusokkal optimalizálják", elkerülendő az emberi gyengeségeket (vágyak, kötődések, befolyásolhatóság). Lehet, hogy nem így van, de ezért még egyszer nem nézem meg. Az általad vázolt implementációval meg semmi bajom nincs, én is ebben gondolkodom.
Időtávok az én konyha-szintű ismereteim szerint...
A magyar kormány a magán megtakarítások besöprésével két évvel kitolta az állami szintű csődöt (viszont még kiszolgáltatottabbá tette az állampolgárokat).
Átmenetileg még tartja a lakás-frontot, de akármit csinál a többiektől beszedett pénzzel, előbb-utóbb elkezdődnek a kilakoltatások (a "megmentés" receptje amerikai - az indította az ottani csődhullámot).
Az önkormányzatok katasztrofálisan eladósodottak, csőd közeli helyzetben vannak, kicsik és nagyok egyaránt (magyarul: vagy a kamatokat fizeti, vagy a közintézmények rezsijét, vagy az alkalmazottakat - de minden egyszerre egyre kevésbé megy, ezért ha tud, újra kölcsönt vesz fel...).
A strukturális feladatokat (egészségügy, oktatás, rendfenntartás) egyre rosszabb körülmények között (elöregedő társadalom, ipari élelmiszerek, média-agymosás, "munkanélküliség", növekvő társadalmi feszültségek) forró krumpliként dobálják egymás között az állam és a helyi szerveződések.
Folytassam?
Vegyünk mást... az amerikai államadósság jelenleg tizennégyezer-milliárd dollár (szép így kiírva, nem?), az idei év során másfél ezer milliárddal hízik. A HVG cikkben az adat mellett szerepelt egy szép exponenciálisan emelkedő görbe: az államadósság mértéke. Mivel idén elfogynak a tartalékaik, év közepén újabb államkötvényeket terveznek kibocsátani. Vajon ki, miért vesz olyan papírt, amiről nyilvánvaló, hogy az életben nem fogja senki meg/visszavásárolni tőle? Vagy, csődbe megy Amerika? Az pontosan mit is jelent?
Ezek egymás erősítő, exponenciálisan keményedő helyzetet hoznak létre, olyan, mint egy rémálom (kérdés, hogy mi tudatosul ebből: a "rém", és szörnyet halunk, vagy az "álom", és felébredünk?). Az viszont tuti, hogy mondjuk további öt évet ezen az úton előrefelé nem tudok elképzelni. A VP-nek milyen konkrét megvalósulási menetrendje van a következő öt évre? Hétmilliárdra skálázható - vagy szokás szerint csak a felső tízezerre?
Fukushima: a TEPCO tényleg nem egy minta-cég, de szerintem 9-es földrengésre, sokméteres cunamira nem lehet biztonsággal felkészülni. És ha mégis, a Földnek ez semmi - hol a határ? 40 méteres cunami lehetetlen? Tudtommal nem az... Ami itt történt, a következménye annak a hallgatólagos beleegyezésnek, hogy az atom ilyen, de kell az energia. Ez a vakság (meg hogy amikor felelőst keresek, a "kell"-nél nem állok meg).
Meg az a vakság, hogy a VP álmainak költségét és időigényét (és a háttér infrastruktúrát) "elhanyagoljuk", mert hiszen "annyi erőforrása van a Földnek". Ja. Egy kiskanál anyagban kötött energia egész életemre is sok lenne nekem - csak nem tudom ellenőrzött módon kicsalogatni belőle. Az "ott van" és a "cicc-cicc" kevés, a "pontosan HOGYAN?" a kérdés.
Tudod, volt egy szervező a cégnél, akitől megtanultam, hogy vannak álmodozós emberek, akik mindig hatalmasakat terveznek, de soha semmi nem lesz belőle - biztos nem szerette, hogy csak vészhelyzetben foglalkoztam "hamargyorsan" ötletekkel. Felvilágosított a messiás-komplexus mibenlétéről - biztos nem szerette, hogy a munkáról mindig egyes szám első személyben beszélek, és csak olyasmiről akartam egyeztetni, amiről tudom, mikor, miért és hogyan tudom megcsinálni. Ja, és vaskalapos is voltam, mert nem egy új és nagyszerű gombbal és funkcióval akartam "meglepni" a felhasználót, hanem azzal, hogy minden felületet "ismer", mert minden egyes gomb ugyanazt jelenti, ugyanazt csinálja. (Mégpedig azért, mert ugyanaz a keret-szintű kód fut le, nincs semmi egyéni megoldás, ami a felhasználónak elsőre talán kényelmes újdonság, de a huszadik csecsebecsénél már idegesítő - ugyanakkor egyedi kód és plusz felesleges hibalehetőség, inkonzisztencia. Nem voltak tökéletesek a kódjaim. Sokszor nem készültem el időre, és sokszor okoztam gondot a kollégáimnak a hibáimmal. Viszont hatalmas mennyiségű kód nem jött létre, mert meg volt írva a közös szolgáltatás; hatalmas mennyiségű hibát csak egyszer, én követtem el, másoknak már nem kellett.)
Amiről én beszélek, a legjobb tudásom szerint, a legmélyebb pesszimizmusom figyelembe vételével kialakított, megvalósítható terv. Eszközkészlet és tervrajz halmaz, nem marketing brosúra. Nem olyan, mint a "bármire jó" 3D nyomtató, hanem mint a valós szállítási igény minimális méretű, körfolyamatos kiszolgálására kitalált kulacs. Nyilván nem olyan csillogó, mint egy VP videó. Nem heti három óra vakaródzást ígér, hanem baromi kemény munkát, mert iszonyú sok szemetet kell eltakarítanunk, és a bolygó lakosságának nagyobb része felé hatalmas adósságunk van, amit törlesztenünk kell: tartozunk nekik a 21. századdal. Nem "valamikor a jövőben", hanem MOST.
A Hajnalvilág természetesen nem tökéletes, de én "készen vagyok" vele - csak akkor szeretném elővenni, ha valaki érdemi hibát talál a gondolatmenetben, ami miatt módosításra szorul. Most az abban említett informatikai részen dolgozom - ami egyébként kábé ugyanakkora hülyeség, mint a Hajnalvilág maga, viszont megvan az az előnye, hogy egy forráskódot nehéz "máshogy értelmezni". Nem tudom, mikor jutok publikálható, használható szintre - de ez nem ok arra, hogy ne foglalkozzam vele, vagy olyan kompromisszumokat vállaljak, amelyek később lehetetlenné teszik a helyes megoldás kialakítását. Itt nem tudok mást tenni: hiszek abban, hogy jó úton járok - ahogy hiszek abban is, hogy a Hajnalvilágot (akár "jó", akár "téves") ennél jobban, pontosabban nem tudtam volna megírni. Így is sokáig tartott.
Viszont nem tudok, nem akarok csacsogni egy totál homály "Tudományos Módszerről", amiről csak egyetlen dolgot tudok: neked, a hirdetőjének sem önbizalmat, sem aktuális feladatot nem jelent a "hirdetésén" kívül (javíts ki, ha tévedek). Ugyanakkor szerintem emberi, gondolkodási szinten hatalmasat léptél előre (vagyis az "eszmétől" távolabb), vakhívőből keresővé váltál. Nézd el nekem, hogy ezt sokkal többre értékelem, mint a VP tetszőleges reklámbetétjét - csak ezért szóltam bele ebbe a ZM-VP válás témába.
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
Válasz 2