Ám vegyük (az érthetetlen világomban) a "gonosz Rócsildot" példának - OK? Ő ül valahol egy sötét zugban, száz fegyveressel körülvéve, és ímé, zsigerel ki engem folyamatosan (mert valóban ez történik: agymosás, adók, hitelek, zárt életpálya, ha az egzotikusabb felhangokat ki is hagyjuk).
Mondd csak, mit tenne ő anélkül a száz fegyveres nélkül, a millió bankár nélkül, állami struktúrák nélkül? Odajönne és egyenként beleharapna mindannyiunk vajas kenyerébe? Ha elsőre menne is, szerintem az ötödik kísérlet után nem próbálkozna többször.
Tegyük fel, hogy "gR" megvilágosodik, feláll a sötét zugból és elmegy pacsirtákat etetni és törött lábú őzikéket gondozni. Hányan állnak sorba, ölik meg egymást gondolkodás (és tán minden vallási felhang) nélkül azért a székért?
Igen, van elfogadhatatlan világszemlélet, van beteg gondolkodás - és van egy olyan irányítási rendszer, ami ezt előnyben részesíti ahelyett, hogy a veszélyes erőforrásoktól elszigetelné és helyes mintákkal kezelné. Ez szerintem nem faji, vallási vagy egyéni kérdés, hanem strukturális probléma. Kényelmes elítélni a "gonosz tömeggyilkos vezért" - sokkal nehezebb szembesülni a Stanfordi börtönkísérlettel.
Eredeti hely
Válaszul erre
