Nagyon-nagyon hosszú ideig semmit sem tudtunk a környezetünk működését vezérlő törvényekről, ezért a levegőbe puffogtatott szavakkal dobálóztunk, különféle iskolák (vallások, felekezetek, szekták és vuduk) léteztek. Aztán szép lassan elkezdtünk hinni abban, hogy a folyamatokat megérthetjük, kiszámolhatjuk, és végre nem kell minden egyes mozdulat mögött démoni összeesküvést sejteni - erre a tudásra épül a mai infrastruktúránk. (A két tényezőnek jól meghatározott és egyenrangú szerepe van, szembehelyezni vagy keverni nem jó őket!)
Véleményem szerint a mai világ folyamatai mögé sötét összeesküvést képzelni pont ugyanilyen vuduzás. A jelenségek, mint például az oktatás, de bármilyen más közszolgáltatás színvonalának zuhanása, de a politika vagy gazdaság történéseinek megértéséhez is elég a vagdalkozás-mentes logikus gondolkodás és némi (max középfokú) matematikai ismeret. Ami hiányzik: az önismeret...
Olyan ez, mint a vonat. Lehet kiabálni a sárga csillagos, turulos, kerekes vagy akármilyen vagonokra, lehet dühöngeni a mozdonyvezetőre és a kalauzra - de nem árt észben tartani: mindannyian együtt, és arra megyünk, amerre a sín... Kinek és miért van szüksége arra, hogy folyamatosan egymást csesztessük, mumusokat kergessünk ahelyett, hogy együtt megoldjuk az általunk létrehozott problémákat?! Merjük nevükön nevezni a dolgokat!
(Az én válaszom: nekünk magunknak van szükségünk rá, mert utáljuk a következtetéseket, amiket le kéne vonni...)
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
