antalffy-101

87, Tibor bá:

Igen, Jézus neve sok ember számára vált ürüggyé vagy fedezékké olyan tevékenységek során, amelynek a tanításhoz semmi köze nem volt. Ezt nem vitatom. De... lényegében eredeti formájában fennmaradt, együtt élt a "nyugati civilizációval"!
Számtalan "névtelen" embernek jelentett és jelent ma is segítséget, vigaszt, formál közösségeket - akik nem feltétlenül élik meg "apostoli mélységben" ezt a tanítást, de életet visznek bele és élet-mintaként adják tovább. Engem sem "zsigeri hívőként" fogott meg, hanem a matematikai precizitásával: nem foglalkozom az "isteni jellegével", de HA egyáltalán létezik ilyen, akkor simán elfogadom, hogy ő az volt.
Néha otromba eszközökkel, talán sokszor csak a főpapok hatalomvágyának mellékhatásaként, de a politika asztalához vitte, beszámítandó tényezővé tette az erkölcsi értékeket. Ha sajátos formában is, de megjelenítette a "népművelés", bizonyos szempontból a "globalizáció" fogalmát, kitörési lehetőséget adott.
Abban a korban (ha úgy tetszik, mostanáig) ez volt a legtöbb, ami kihozható volt belőle.

Most került a kezembe Böjte Csaba Szövetség az életért című könyve. Annak is jó szívvel ajánlom, aki számára a "pap" vagy "Isten" szavak idegenek, mert nem teológiai vitákról szól, hanem az életről, értékekről - és annak veszélyéről, hogy mi lehet velünk, ha elengedjük a jelen és következő generáció kezét.
Meg arról is, hogy személyes, valós tapasztalata alapján mennyi rejtett tartalék, jó szándék, szeretetvágy és adni tudás van ebben a fásultnak tűnő "emberiségben" - csak valódi értékeket és célokat kell felmutatni!

Sors...

Ki tudom zárni, hogy tegnap "lassú öngyilkosságot" követtem el azzal, hogy pár órán keresztül betonhulladékot törtem kalapáccsal, beszívva a belőle felszálló port, amiben akármekkora dózis fukushimai Cézium izotóp lehet? Kizárható-e, hogy bármelyik nap ez valósággá váljon, ha tegnap nem is történt meg? Illik-e ezen búslakodnom, amikor minden nyafogásunk ellenére úgy tűnik, vannak a világnak szerencsétlenebb helyen született emberei, közöttük az irigyelt japánok?

Akarok-e hosszan élni egy olyan világban, ami a te megközelítésedből levezethető? Nem... Kaphatok-e "segítséget" ehhez, esek-e néha pánikba emiatt? Igen... Elismerem: a következtetéseid logikusak, a saját esélyeimet elhanyagolhatóan minimálisnak látom - viszont a legalaposabb végiggondolás után sem tudom (jó, legyünk őszinték: nem is akarom) kizárni. Viszont: ez az, amiben szerintem hinni ÉRDEMES!

Hiszem, hogy létezik az az előbb leírt matematikai esély a MÁR gyenge rendszer és a MÉG erős emberiség határán, ahol megfelelő minták megjelenése döntő fontosságú lehet. Nem tudom, ebben mekkora szerepe lehet annak, amit csinálok - de ez nem is az én ügyem. Az én kérdésem csak annyi, vajon papír-e a hitem, vagy képes vagyok mindent feltenni rá? Van-e erőm és akaratom a mérleg számomra fontos serpenyőjébe tenni a "porszememet", vagy a földre hullik?

Sokat szövegelek itt, de nem "reklámozni" kívánom a megközelítésemet. Talán azért is vagyok néha "sarkos", mert nagyon nem szeretném ha bárki "követne" azért, mert "meggyőző vagyok". Csak azt ismételgetem, hogy hitem szerint VAN személyes felelősségünk abban, hogy milyen jövő következik, VAN választásunk - de ahhoz, hogy ezt valóban megélhessük, nehéz belső utat kell bejárnunk, megszokásainktól idegen felismeréseket kell megtapasztalnunk.

Ha a megoldás egyszerű lenne, már régen azon járnánk. Az, hogy most tiszta erővel rohanunk a fal felé, még nem jelenti azt, hogy nem kerülhetjük el - azt viszont igen, hogy a "szokott módon" nincs esélyünk. Ha létezik egyáltalán megoldás, az tuti őrültségnek KELL hangozzon, amit zsigerből lesöprünk az asztalról. Na egy ilyet kínálgatok én... és ezért látom analógnak a programozási feladatomat. Ha azt sikerül megoldanom, kicsit önmagamnak is jelzés, hogy talán tényleg nem vagyok sík hülye.

---

Eredeti hely

antalffy-100

69, jancsika:

Tényleg nálam maradt a labda, de nem láttam az előrelépést (és elég necces időszakban vagyok), így felhagytam ezt a szálat, ezúton is elnézést kérek.

Megint a pontosság számít: azt írtam, nincs KOMOLY érdeklődő - érdeklődő az van persze. Mi a különbség? Viszonylag egyszerű. A véleményem lehet A, vagy B, ha valamelyik mellett meggyőző érveket tudok felhozni, és minden következményével együtt(!) vállalni vagyok képes.
A-ból válthatok B-be - én úgy hiszem erre képes vagyok megfelelő érvek hatására.
Egyvalami nem lehetséges: az, hogy a véleményem egyidejűleg A és B legyen, ha ezek egymást kizárják.

Fenntartom az állításomat (amit érzésem szerint nem cáfoltál): egy olyan "geddon" után, ami utánra egyéni túlélési stratégiák (konzerv felhalmozás és hegeszteni tudás meg harcikutya) kellenek, nincs SEMMI említésre méltó, hacsak ELŐTTE tizenpár évvel nem állították le az összes atomerőművet, nem számolták fel az összes vegyi, biológiai szennyezést, nem semmisítették meg az összes biológiai fegyvert, nem állították helyre a vízrendszereket, talajt, fajokat... és ez csak a sor eleje. Hadd ne ismételjem feleslegesen, miért mondom ezt.
Megtörtént mindez? Nem? Akkor NEM SZABAD ENGEDNI, hogy civilizációs összeomlás IS legyen a monetáris rendszer és vele a mai irányító struktúra törvényszerű, már folyamatban lévő és megállíthatatlan összeroskadásának következménye.
Egyetlen kérdés marad (megfelelő indoklással persze): mit lehet és kell nekem(!), most azonnal(!) megtennem ahhoz, hogy a kettő elválasztható(!) legyen?

Számomra ez az általad is megismert elemzésemből levezetett logikus következtetés, így mondhatni "elvárás" (vagy érdemben vitatandó feltételezés) a "szerintem komoly" érdeklődőtől. Nyilván ez szubjektív megítélés, és te egyébként komoly tudású vitapartner vagy, de amíg egyéni stratégiában gondolkodsz (meg olyasmiben, aminek sem az EGY ÉVEN BELÜL látható eredménye, se hosszú távú jótékony hatása nem vezethető le logikusan), nem az én játékomat játszod. Ismétlem: ez nem "baj" - de nincs köze ahhoz, amit a katasztrófa elkerüléséhez elengedhetetlennek tartok.

Nos, így fogom fel a dolgot - de nem hiszem, hogy épp neked újat mondtam volna.

71, Tibor bá:

Éppen EZT a megállapítást vitatom! Nincs olyan, hogy "ez az emberiség"!

1: Bizonyítottam, hogy egy olyan különleges történelmi korban élünk, amely LEHETŐSÉGET ad egy, a korábbi történelmünk alapján nem levezethető, gyökeresen más megoldásra, "szemléletváltásra".
2: Elfogadom, hogy a belőlünk, általunk felépített Rendszer ereje hatalmas - de összeroskadóban van! Pont neked kéne elmagyarázni, hogy mennyire más, amikor egy hatalom hazudozásra, ámításra kényszerül ahelyett, hogy izomból leverné a másként gondolkodót?
3: Úgy látom, az egyes emberek személyes veszélyérzete erősödik, egyre jobban látjuk, hogy a szavakban a mi érdekeinket képviselő struktúra valójában ellenünk dolgozik, egyre kevesebben hiszünk benne, csak nincs alternatívánk (nem elmélet, hanem működő, követhető példa).

EZÉRT tartom veszélyesnek azt az önámítást, amely egy civilizációs összeomlás után felemelkedést vizionál. Ez a feltételezés kizárólag a lelkiismeretes gondolkodás vagy az ehhez szükséges információk HIÁNYÁBÓL fakadhat. Olyan nevetséges, amikor valaki egy bejegyzésen belül "lemond" egy művelt, globálisan kommunikáló, relatív létbiztonságban és rendben, hosszan élő fajról, majd anélkül, hogy megvizsgálná, "mit és miért rontott el", feltételezi, hogy ha újra minden tudás, kommunikáció, közösségi tapasztalat, környezeti erőforrás, ásványkincs hiányában lesz, és rövid élettartamában kizárólag a túlélésért és szaporodásért küzd, majd jól felemelkedik.

Szembe KELL nézni a valós veszéllyel ahhoz, hogy kellő motivációnk legyen az utolsó pillanatban változtatni. HISZEM, létezik az a pont, amikor a jelenlegi rendszer MÁR nem tudja megvédeni magát az alternatív mintáktól, de MÉG elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ezek a minták megmentsék civilizációnkat. Csak ebben vagyok hajlandó gondolkozni, és úgy látom, ez a pont MOST van, lehet, hogy egyetlen év csupán.

---

Csak az "elméletem" leírására másfél évet és négyszázötvenezer karaktert szántam - ez 225 "megfelelő hosszúságú bejegyzés" lenne ezen a blogon. Nem szép tőlem, hogy semmi kedvem újra és újra pici darabokat ide (meg máshová) írogatni, amik ráadásul azonnali "félreértéseket" szülnek? Tökmindegy, hogy az "adó" vagy a "fogadó" oldalon van a zavar, a befektetett energia elvész.

Most azon törpölök, hogy bizonyítsam a másként látás lehetőségét azon a téren, amihez értek: az informatikában. Bizonyítani akarom, hogy a programozási nyelvek tömege, a keretrendszerek, sőt az operációs rendszer is felesleges, idejétmúlt fogalom. Egyetlen dolog miatt léteznek: mert a monetáris értékelési rendszer által támasztott "érdek" homlokegyenest ellenkezik a feladatok jó megoldásával. Ez egy ember számára, a "világ igazságának" ismeretében definiáltan LEHETETLEN feladat.

Jancsika, neked: most ott tartok, mintha te nem "gondolkodnál rajta", hanem huszadszor szednéd szét a "majdnem működő" energiatermelő rendszeredet (jó-jó, világít, nem nem az igazi felkiáltással), és fognál neki huszonegyedszer, most már úgy, hogy állásod sincs - mert rájöttél, hogy ez az EGYETLEN dolog, amit képes lehetsz megcsinálni, már semmi másra nem vagy jó.

Elnézést, hogy emellett időnként kissé borzas a stílusom. Elnézést a hosszú szövegért. Elnézést, hogy tényleg komolyan gondolom és bosszantanak a kritikus témákban elsütött idióta viccek meg a felületesség. Ha képes lennék rá, már régen nem járnék ide, de nem tudom megállni.

---

Eredeti hely

antalffy-99

29, 30:

HA kitartunk abban a hitünkben, hogy nem tudunk jobb megoldást kitalálni, mert "nem éri meg", vagy mert "az emberek nem érdemlik meg/nem fogják fel".

Én személy szerint pl HISZEK abban, hogy szalmából is lehetne megfelelő technológiával, helyi munkaerővel hőszigetelő paneleket csinálni. Ez megfejelve az egyszerű nyílászáró rés tömítésekkel a fűtési költségeket töredékre csökkenthetné. Mindenféle támogatás helyett EZT KÉNE CSINÁLNI, ha "megérné". Sajnos a kalákából és a csökkenő energiaigényből nincs áfa, akkor meg költségvetési hiány van, hiába végezne hasznos munkát egy csomó ember, csökkenne az energiafüggőség és a környezeti terhelés.

Vagy: a mai technológia mellett SEMMI SZÜKSÉG tankönyvek nyomtatására, az ÖSSZES tananyag elfér egy körömnyi memóriatárolón. E-paper technológiával, ami normál olvasást tesz lehetővé, és csak a tartalomváltásnál (lapozás) igényel energiát, napelemmel elmuzsikálna egy-egy iskolás teljes tanulóideje (8-12-akárhány évig). Egyetlen eszközzel. Ja, hogy ebből se lenne áfa, ami költségvetési hiány... meg mit csinálna akkor a sok nyomdász? Válasz: nem rombolná a környezetet, használna borzalmas mennyiségű erőforrást értelmetlenül.

És így tovább... Na EZ lenne ám a forradalom

---

Eredeti hely

antalffy-98

66, ZZ: Ha így állsz hozzá, akkor ne légy felületes!

Én a "megoldáspártiak" közé sorolom magam, még ha minden egyes alkalommal megkapom is a magamét Tibor bától. Elég sok munkám van már eddig is abban, hogy miért muszáj most megvalósítani ezt a megoldást, miért lehetséges, és pontosan mit kell megoldani.

Nyilván foglalkoznék "közösségépítéssel" is, ha azt látnám, hogy van arra a gondolkodásmódra fogadókészség, amit képviselni igyekszem, és ami nélkül véleményem szerint is esélytelenek vagyunk. Az elmúlt 2+ év kísérleteinek (az elemzést tartalmazó könyv megírása, interneten való közzététele, három elvileg ezzel foglalkozó fórumon történő beszélgetések, "szakértők" email-ben és személyesen történő megkeresése) összegzése: nincs komoly érdeklődő.

Nyilván nagy esély van arra, hogy az elemzés téves, de érdemi cáfolatot nem kaptam.
Nagy esély van arra, hogy az én hozzáállásom téves, ezért nem fogadom el a cáfolatot.
Mindezek figyelembe vételével sem tudok kilépni a bőrömből, és folytatom azt, amit csinálok, lényegében egyedül. Ha tényleg értelmes dologgal foglalkozom, akkor az kiforrja magát - ha nem, az se baj, mert olyan dologgal foglalkozom minden erőmmel (most már a személyes megélhetést, családfenntartást is veszélyeztető módon), amiben hiszek.

---

Eredeti hely

antalffy-97

10, Balázs: Tökéletes, az egyetlen problémám a megközelítéseddel a "remeteség" volt.

Az általam kiútnak tekintett irány a közösségépítés, amelyben nem méricskélünk és a saját hasznunkat, túlélésünket keressük, hanem saját lehetőségeinket a közös feladatokhoz rendeljük. Először kicsiben - de ha módunk van rá, bármilyen nagy keretek között is.

19/27, Dorka, Tibor bá: Hát igen, bőven van hely a "csak azért is hívők" táborában.

"A Fáraónak nagy a hatalma. Elveheti az ételed, az otthonod, a szabadságod. Elveheti a fiaid és lányaid. Egy szóval: a Fáraó elveheti az életed. De van egy dolog, amit nem vehet el tőled: a hitedet."
(vajon honnan az idézet?)

33: linkeltem egy videót, ahol a csóka Kanadában mér komoly sugárveszélynek számító terhelést úgy, hogy eső után letörli a napelem tábláit. Keringenek további videók a neten, ahol amerikai srácok mérnek növekvő sugárterhelést esőben.

Ezek az úgynevezett "forró részecskék", amelyeket belélegzünk, megeszünk, egy részük a tüdőben, mások a csontokban illetve izmokban halmozódnak fel (szép lassan), és végzik a dolgukat. Mivel azonban nagyon kis áthatoló képességű sugárzásról van szó, csak közelről kimutatható, a testben igen gyorsan elnyelődik (és ott helyben roncsol) - szóval csak a boncoláskor kerül a napvilágra, emiatt nem kell ólomkoporsó.

Bocs a morbid szövegért, csak megint felvillant itt a "majd a geddon után" téma, pedig ha így lenne, a következő világháborút a csótányok fogják vívni a patkányokkal, az ember nem lesz főszereplő. Nem viccelek, akit érdekel, gondolkozzon egy kicsit.

10, 45, 47: MOST kell decentralizálni!

Megvan hozzá a tudásunk, az eszközeink, mindenünk, és MÉG emlékszünk a fontos dolgokra, mert vannak emberek, akik nem csak az írott tudást, de a tapasztalatot is fenntartják. Minden értelmes érv emellett szól, kivéve a pénzügyi motivációt.
Hopp-hopp... jól hallom a recsegést? A monetáris rendszer éppen most omlik össze... nem kéne kiállni alóla, és értelmes dolgokat csinálni?

---

Eredeti hely

antalffy-96

Tökéletesen egyetértek, a billenésponton túl vagyunk.

Csak az a kérdés, elhisszük-e azt, hogy ezzel a globális emberi civilizációnak is vége kell legyen, vagy képesek vagyunk a mai struktúrát egy hordozórakéta kiürült fokozatának tekinteni? Ha le tudjuk választani és be tudjuk gyújtani a következő fokozatot, akkor más is lehet a végkifejlet, mintha ragaszkodnánk hozzá és együtt zuhannánk vissza vele.

Persze ehhez "mai szemmel" abszurd, vagy éppen túl kézenfekvő dolgokat kell újragondolni, átértékelni - de nem érné meg megpróbálni?

---

Eredeti hely

antalffy-95

Köszi, Tibor bá

Szerintetek kinek mekkora nyeresége származik abból, hogy ezeket a problémákat véglegesen, rendesen megoldja? Könyörgöm, javítsatok ki, ha tudtok, de az én tippem: senkinek, semmilyen - veszteség minimalizálás és eltussolás az egyetlen "ésszerű feladat". Eközben a legjobb fizikusaink ott maszturbálnak az LHC körül, vezető mérnökeink azon "dolgoznak", hogyan lehetne ezer lóerős autót építeni, mert arra van "fizetőképes kereslet".

Nem azért nem mentjük meg a világot, mert nem lennénk képesek rá. Meg sem próbáljuk, mert "racionálisan gondolkodva nem éri meg"! Így aztán ki sem derülhet, hogy megúszhatnánk-e. Íme, ahogy a "mondvacsinált világ" megöli a valódi világot. Ezért pampogok azon, hogy miért emeljük (itt ezen a fórumon is) a valódi problémákkal egy szintre azokat, amiket mi magunk csinálunk magunknak.

Jut eszembe: tényleg válaszra sem érdemes hülyeség volt az a kérésem, hogy akinek van GM számlálója, időnként sétáljon már körbe a telkén vele?

Balázs, megértem a kivonulós megközelítést, amivel a saját erőforrásigényedet csökkented, de ezzel nem teremtesz követhető mintát a többség számára. Ami még nagyobb gond, hogy nem adsz választ azokra a problémákra, amiket a mai fejlettségünk birtokában csináltunk magunknak és a következő generációknak, és amelyeket csak mi, most, a jelenlegi eszközkészletünkkel lehetünk képesek megoldani, nélküle esélytelen áldozatokká válunk.

Hasonlat: beültünk egy bulldózerbe, és szétbarmoltunk mindent magunk körül, igen. De ennek a megoldása nem az, hogy kiszállunk belőle és lapáttal csinálunk magunknak egy kis aranyos kuckót, mert szétvertük a folyómedreket, a gátakat, mindent, és idővel tuti elvisz minket a víz. Az egyetlen megoldás agyban is felnőni a lehetőségeinkhez, és helyesen használni őket, amíg még a nyeregben ülünk...

Itt hagyom abba, mert csak ismétlem magam.

---

Eredeti hely