2010. január 25., hétfő

Kapcsolatkeresés - személyes ismerős

Egyik ismerősöm a Légtérvédő Egyesülettől, akinek elküldtem a könyvet, és azóta is folyamatos kapcsolatban vagyunk.

Ő az egyetlen élő példa arra, hogy amit írtam, megérthető. Nagyon sok segítséget kaptam tőle, neki köszönhető, hogy az eszperantó fordítás irányában elindulhattam, és egy nagyszerű fordítót találtunk, aki ráadásul a magyar szöveget is lektorálta számomra.

2009. szeptember 17., csütörtök

Kapcsolatkeresés - Tóta W. Árpád

Kedves Árpád,

 már egy ideje kacérkodom azzal a gondolattal, hogy olvasásra ajánlom Hajnalvilág című könyvemet, egyszerűen azért, mert érdekelne, hogy mit gondolsz róla. Az "Aki nem lép egyszerre" című blog írásod volt az utolsó csepp. Szóval, házi gyártmányú jövőképem itt található: http://hajnalvilag.hu/books/hajnalvilag.pdf - megtisztelnél, ha elolvasnád, és (ha kérhetem, inkább így, magánban - de persze rajtad áll) jól megkritizálnád 

Üdvözlettel
 Kedves Loránd



Azt kaptam válaszul, hogy ha lesz elég toner, ki fogja nyomtatni...

2009. szeptember 8., kedd

Kapcsolatkeresés - Dr. Gyulai Iván

Kedves Iván,

 nemrég fejeztem be a Hajnalvilág című könyvet, amelyben azt igyekeztem a tőlem telhető alapossággal körbejárni (programozó matematikus vagyok...), hogy miért tesszük tönkre ennyire egyértelmű módon saját környezetünket, illetve ha van kiút, akkor azt hogyan és hol kell keresni. Feleségem révén (Kiss Renáta, Csalán Egyesület, Veszprém) kapcsolatban vagyok a környezetvédelem, újabban a klíma kérdéskörrel (Zulu tartott nálunk képzést); itt többször felmerült az ön neve, mindezt mélységében látó szakértőként.
Kérem, amennyiben ideje engedi, olvasson bele a könyvbe, örömmel vennék bármilyen felvetést, esetleg együttműködési lehetőséget. Elérhető az alábbi címen: http://hajnalvilag.hu/books/hajnalvilag.pdf 

Üdvözlettel
 Kedves Loránd



Valóban, a könyv nem tudományos igényű - én ilyet legfeljebb a programozásról írhatnék...
Gyerekkorom óta keresem az okát annak, hogy tetteink, főként közösségek és faj szintjén, a történelmet figyelve miért nem követik azokat az alapelveket, amelyek több ezer éve közismertek, és amelyeket elvileg tisztelünk is. Mai korunk (már a világ azon részén, ahol tényleg beköszöntött a 21. század) különösen élénk példája ennek, hiszen mérhetetlen információtömeg vált elérhetővé számunkra.
A történet megfigyelésből következtettem arra, hogy pusztán szabályozással semmi esély nincs a folyamatok megváltoztatására, mert ezek nem "ásnak elég mélyre", és szükségképpen elsodorja őket az idő. Az egyetlen esélyt abban látom, hogy az emberi motivációk helyes irányba fordulhatnak - de ehhez meg kell találni a helytelenségük forrását, és ott megfelelő lépéseket tenni.
Tulajdonképpen ezért merészkedem ki ilyen messzire a saját ismeretkörömből (ahol egyébként ugyanezen folyamatok kicsinyített mása ellen hadakozom, de ha arról írnék, nagyon kevesen értenék meg - és még én sem hiszem teljesen, hogy jól látom a dolgot...), és igyekszem végigvezetni a logikai fonalat, amelynek végén oda jutok, hogy hibás fogalomrendszert alkottunk önmagunk és a világ modellezésére. Az ezekre épülő rendszer szükségképpen és gyógyíthatatlanul "beteg"; menekülésre csak az ad esélyt, ha helyes, az élet alapvető és ránk is érvényes törvényeivel "kompatibilis" fogalomrendszert alkotunk, és arra építjük a globális civilizációt.

Ami leginkább érdekel:
 - azok a pontok, ahol vitába szállnál a feltevéseimmel és a következtetésekkel. Magam is próbának, tóba dobott kőnek gondolom ezt a könyvet, nem "A" spanyolviasznak; szerencsés lenne, ha tanulhatnék általa;
 - a kiút megfogalmazása és esetleg konkrét lépések kitalálása a későbbiek során. Nagyon keresem a helyem mostanában, mert sajnos a történet megváltoztatására érzésem szerint nagyon kevés idő van, ahhoz képest túl kevés, amit most tenni tudok.

Remélem, sikerül a közeljövőben személyesen is találkozni, több közös ismerősünk is javasolta már... Üdvözlettel
 Kedves Loránd



Ivánnal azóta többször összefutottunk már a hasonló érdeklődés miatt, de nem sikerült elég meggyőzően érvelnem amellett, hogy van értelme kiutat keresni. Az pedig, hogy megoldási javaslatként a Vénusz Projekt is említésre került, számomra elég lehangoló.

2009. augusztus 24., hétfő

Kapcsolatkeresés - Joós István, szivesseg.net

Kedves István,

in medias res: augusztus 19-én fejeztem be második, Hajnalvilág című könyvemet - ez lényegében egy elemzés a világ mai helyzetéről, és egyfajta, számomra elhihető kiút keresése. Múlt szombaton Szombathelyen voltam, reggel futni mentem, azon törve a fejem, hogy vajon ki fogja elolvasni. Szó szerint összefutottam egy általános iskolai osztálytársammal, akinek említettem a dolgot, tőle kaptam levélben többek között a Kulturális kreatívok film linkjét, onnan a szivesseg.net -re érkeztem. ... és mivel úgy érzem, hasonló gondolatokkal foglalkozunk, kísérletezünk, elfogadtam ezt válaszként.
Ha e furcsa bevezető után is van kedved belenézni, itt találod: http://hajnalvilag.hu/books/hajnalvilag.pdf 

Üdvözlettel
 KL



A kísérletből egy rövid ideig tartó személyes párbeszéd, illetve részvétel lett a http://szivesseg.net oldalon, de nem alakult ki olyan kommunikáció, ami miatt érdemes lett volna a másik két fórumhoz hasonló átemelő programot írni.

2009. augusztus 20., csütörtök

Kapcsolatkeresés - Dr. Aczél Petra 2

Kedves Petra,

köszönöm a bátorító szavakat és a gyors választ - bár nem szeretnék tolakodó lenni, közben megint másként látok dolgokat, és ezt megosztanám önnel.

A magam módján hívő ember vagyok, mégis megdöbbenve állok, amikor a világ elrendezettségével találkozom. Önnel virtuálisan az EchoTV-ből elcsípett pár percben találkoztam először, ez elég volt ahhoz, hogy felvetessem a beltéri egységgel az előadást. Utána kerestem rá a névre, ezután írtam az előző levelet, majd megtaláltam az Újmédia-kultúra előadást. Érzésem szerint lényegében egybevágó dolgokon gondolkodunk.

A Hajnalvilág a mai ember válságáról szóló elemzés: jelenségek, a mögöttük meghúzódó félreértések, a szabályok valódi értelme és a kiút. Ez utóbbit előrefelé keresem, dióhéjban: globális és egyidejű fajjá váltunk, így azok a motivációk, amelyek minket eddig juttattak, ma már nem alkalmazhatók - új világot teremtettünk, csak ennek lehetőségeit felismerve és kihasználva léphetünk (élhetünk) tovább. Az első szükséges feltételt én "virtuális identitásnak" neveztem, ami a jelenlegi számtalan felett/helyett egy és csak egy példányban létező reprezentációja kell legyen fizikai lényemnek a virtuális / informatikai / újmédia-világban. És íme, mielőtt ezt a szót leírtam volna, a megfelelő pillanatban megkaptam a tanítást: amiről beszélek, annak neve virtuális szubjektum, hiányának oka pedig éppen az általam oly lelkesen boncolgatott probléma: a valós világban is jó okunk van menekülni önmagunk elől. Másrészt valószínűleg a jelenségek fejezetben célszerű lenne az ön által vizsgált (szerintem is súlyos következményekkel járó) folyamatról írni - arról, hogy az egyidejűvé váló és fizikai korlátokat háttérbe szorító kommunikációs lehetőségeket rosszul (pontosabban a világról és önmagunkról kialakított nem túl szerencsés képnek megfelelően) használjuk: nem én jelenek meg a határtalan virtuális térben, hanem ezernyi környezetfüggő identitás-darabból összerakott mozaik-interfészt készítek, és lassan ahhoz hasonulok magam is.

Bevallom, korábban úgy gondoltam, hogy ha tetszik az Örökkévalóság pillanatai, akkor megemlítettem volna, hogy a Hajnalvilágról is szeretnék hasonló véleményt kapni - most úgy érzem, ez utóbbi sokkal fontosabb. Amennyiben a most elmondottak (esetleg a másik könyvben olvasottak) alapján érdekelné önt egy ilyen közös gondolkodás, kérem, jelezze. Szólni fogok, amikor (remélem napokon belül) fel tudom tenni a honlapomra a Hajnalvilág első változatát.

Tisztelettel
 Kedves Loránd



(elnézést kérek, nem szoktam saját levelemre válaszolni valakinek - abba is hagytam ezennel, de ez most vis major:) örömmel jelentem: fent van a neten a Hajnalvilág nyers változata (1.0-nak akkor fogom nevezni, ha a megkérdezettek válaszai befutnak, és annak alapján még valószínűleg lesznek kisebb változtatások). Elérhetőség: http://hajnalvilag.hu/books/hajnalvilag.pdf ; a szubjektum/indentitás kérdéssel a 16. és 99. oldalon kezdődő fejezetekben foglalkozom - remélem, az ön szakértő szeme sem talál benne súlyos szakmai hibát. 

Üdvözlettel
 Kedves Loránd



Erre a levelemre már nem kaptam választ.

2009. augusztus 13., csütörtök

Kapcsolatkeresés - Dr. Aczél Petra 1.

Tisztelt Tanárnő!

Szeretném megköszönni a Civil Akadémián elhangzott kitűnő előadást, és a honlapján olvasható üdvözlettől felbátorodva egy ezzel kapcsolatos kérdéssel fordulnék önhöz.

Ha jól értettem az elhangzottakat, akkor bizonyos formában én is részt veszek a közéletben: 1995-98 között írtam egy könyvet (Az örökkévalóság pillanatai), amit feltettem az internetre. Az írással kapcsolatos "hitvallásomat" igyekeztem a legelején deklarálni: http://hajnalvilag.hu/books/ovp/bev.htm (a honlapon az egész könyv elérhető) - és erős hasonlóságot vélek felfedezni az ön által elmondottakkal.

Végzettségem szerint programozó matematikus vagyok, a könyvírás igen távol esik tanult és művelt szakmámtól - ennek dacára erős belső késztetést éreztem rá, jelenleg pedig egy második könyv (Hajnalvilág) befejezéséhez közeledem... Megtisztelő lenne számomra, ha belepillantva a könyvbe, adna néhány tanácsot, amit érdemes lenne szem előtt tartanom írás közben, illetve az új könyv áttekintése során. Ilyen jellegű visszajelzést ugyanis még nem kaptam, de szeretném, ha a Hajnalvilág, amennyire tőlem telik, jobb lenne, mint az előző. 

Köszönöm
 Kedves Loránd

PS: gyorsan belekukkantva a régi írásba, azt hiszem, szikárabb lettem azóta, nincs ez az állandó (mostani szemmel zavaró) kiszólogatás.



A levélre gyors és bátorító választ, benne a kért kritika ígéretét kaptam.

2009. március 6., péntek

Kapcsolatkeresés - MAGOSZ

Kedves Balázs,

az imént beszéltem Budai Gyulával, aki érzésem szerint úgy értelmezte a felvetésemet, hogy megpróbálom megszerezni a MAGOSZ gazdák listáját, és konkurenciát kívánnék teremteni a szociális bolthálózatnak azzal, hogy bizonyos esetekben közvetlen kapcsolatot teremtek a vásárlók és a termelők között. Ehhez nekem sem erőm, sem gyomrom nincs, a helyzet éppen az ellenkező: nagyon megörültem, amikor értesültem arról, hogy egy általam igen jónak tartott irányban valódi lépések történnek, és örülnék, ha segíteni tudnék - ha erre nincs mód, akkor tárgytalan a dolog. Nem akartam viszont Budai úr idejét rabolni azzal, hogy győzködni igyekszem erről...

Mellékelem az általam összeállított rendszer-ötletet, ami azóta még annyit finomodott, (sokat beszélgettünk erről Szalay Timivel (Csalán)), hogy a gazdák számára nem jelentene előnyt a rendszer közvetlen használata, hanem egyfajta "diszpécserközpontra" lenne szükség, amely a termékek lefoglalását és adott esetben szállítását intézné. Súlyos hiánya ugyanakkor a tervemnek, hogy nincs fizikailag létező bolt, ahová be lehet menni és válogatni, ahol nincs az utazás, szervezés mizériája. Pont ez a kettő, továbbá valódi beszállítói bázis, kapcsolatok és tapasztalatok, amivel a MAGOSZ rendelkezik - miért kéne ezzel "versenyezni", ha egyszer megvan?

Én a magam részéről továbbra is összehangolhatónak érzem a két megközelítést. Az informatikai rendszer gondoskodik arról, hogy a termelők és a boltok kapcsolatban legyenek egymással, könnyebben bonyolítsák a megrendeléseket, tartsák nyilván az árukészletet és várható behozatalt. Igen, a rendszer valóban támogatja azt is, hogy a gazda akár önállóan értékesítse a terményét (ez a lehetősége most is megvan), ugyanakkor nem érzem jogosnak azt az érvet, hogy ez a lehetőség a szociális bolt vásárlói körét csökkentené. Én legalábbis, városi emberként nem venném a fáradságot, hogy autóba üljek, ha ugyanazt a terméket kilónként húsz forinttal drágábban ugyan, de egy olyan boltban vehetem meg, ahol ezzel együtt sok minden mást is vásárolhatok (ugyanakkor jobbat és olcsóbban, mint egy nagy áruházban). Ráadásul, ami már "klímás" téma, és elég nehézkes felvetés, de: bevehető a rendszerbe az a kötelezettség is, hogy a szállítás környezeti terhelésének felárát akkor is bele kell építeni a termék árába, ha a vevő megy el érte! Ami nyilván azt jelenti, hogy ha én megyek érte, drágább lesz, mint a boltban, mert velem 10kg krumpli utazik, a boltba egy fuvar 5 mázsát visz...

Az én álmom egy olyan informatikai rendszer, ami nem csak a mezőgazdasági termékekre terjed ki, hanem magába foglalhatja az élet minden olyan területét, amelyre ma hatalmas ipar épül, bár csak arra lenne szükség, hogy az adott területen élő, különféle képességekkel rendelkező emberek egymásra találjanak (helyi ipar, közösségi célok szervezése, stb.). A rendszer célja a szereplők tárolása és kapcsolatok létrehozása, a "szakmai tartalmat" az adott területen dolgozók teszik bele (és birtokolják), a mezőgazdasági termelők és a szociális boltok szempontjából akár MAGOSZ.

Mit ad a rendszer cserébe? Először is a létezését. Véleményem szerint egy valóban országos bolthálózat üzemeltetése nem megoldható más módon, mint egy meglehetősen komoly informatikai támogatással - például egy új bolt a nyitás pillanatában ugyanazt a rendszert látja és használja, mint az összes többi. Másodszor, olyan szolgáltatást, amit ma elvárunk, ami több, mint amit az áruházak tudnak. Értem ezalatt azt, hogy meg tudom nézni, hol vannak a boltok, előre tudok rendelni termékeket, hogy csak be kelljen érte mennem. Megtehetem, hogy a boltba rendelek olyan termékeket, amik éppen ott nincsenek, de az országos terméklistában látom őket - mindezt akár otthonról, de ugyanígy a boltban is, az eladó segítségével, aki nem kockás papírra írja fel a kérésemet, hanem a beírás után azt is mondja, hogy mikor lesz ott és honnan származik. Ugyanígy szervezhető házhozszállítás is... Harmadszor: védelmet. Ha a szociális bolthálózat valódi versenyre kényszeríti a nagyokat, akkor sok mindenre fel kell készülni - például adott területen termények felvásárlása, és a hálózat szállításra kényszerítése, árharc, média. Nem fog innen magától kimenni a Tesco, Auchan, stb, a multik nem fogják könnyen feladni az élelmiszerpiacot - nagyon sok pénzük van benne. Ezt csak akkor lehet megnyerni, ha valódi közösséget alkotnak a gazdák, a vásárlók és az őket összekötő hálózat, és figyelmen kívül hagyják a pillanatnyi anyagi érdekeiket, amiken keresztül valószínűleg támadásnak lesznek kitéve. Ha úgy tetszik: biztonságot, valódi 21. századi jövőképet ad a rendszer (mondjuk, ebből a szempontból a "szociális bolt" elnevezésnél talán kifejezőbb lenne a "helyi termék hálózat"...)

A mellékelt leírás gyakorlatilag egy ismerősömnek összerakott "ötletbazár", nem tartalmaz méretbecsléseket, és nem feltétlenül egyezik a MAGOSZ igényeivel sem - de az például érezhető benne, hogy én sem tekintettem a termelők személyes adatait publikusnak. A Hajnalvilág Alapítvány pedig az a "cég", amit azért hoztam létre, hogy az üzleti megközelítésű világba nem illeszthető reménybeli alkotásaim birtokosa legyen - ilyennek képzelem a helyi termék rendszert is. Jelen állapotban még csak nagy terveket tartalmaz... (azért, hogy ne lógjon ennyire a levegőben a történet, magamról annyit, hogy négy éven át vezető fejlesztőként vettem részt például az országos Gazdarendszer és IIER létrehozásában - bár nem tudom, ez mekkora érdem a gazdák körében, viszont elég komplex programozói feladat volt).

Mivel a terv megvalósítására és működtetésére semmilyen technikai, időbeli vagy pénzügyi feltétel nem tisztázott, nevezzük mindezt egy "hirtelen felindulásból elkövetett magánjellegű gondolatébresztőnek". Köszönöm a türelmét, és sok sikert kívánok munkájukhoz.

Üdvözlettel
 Kedves Loránd



Ez volt a rendszerterv. A megkeresésre választ nem kaptam.