2014. december 31. 8:54
Kívülről szemlélve úgy tűnik, hasonló forrásokból hasonló következtetéseket vontatok le, és mintha mindketten a "színektől" független tartalmi értékelés mellett érvelnétek :-)
Például:
Henrik: Személy szerint én semmilyen körülmények között sem hinnék a DK/MSZP/EGYÜTT/FIDESZ stb.. képviselte emberekben. Ezek leszerepeltek !
Zoltán: ebben az országban mindenki játsza a hülye agymosottat, az ellenzék is (nota bene, Gyurcsány is...)
Kíváncsi vagyok, az alábbi idézetről mi a véleményetek?
---
A demokrácia szó jelentése: a nép uralma, valójában azonban vajmi kevés köze van ehhez a jelentéshez, hiszen egy városállamnyi, közvetlen életközösséget alkotó, azonos vallású, nyelvű, nemzetiségű embercsoportnál nagyobb méretekben mind a „nép” mind pedig az „uralom” jelentése azonnal homályossá válik. A modern demokrácia nem más, mint a gyakorlati (pénzügyi) hatalom elválasztása a látható (politikai) hatalomtól, a felgyülemlő társadalmi feszültségek levezetésére rendszeres, szabályozott „polgárháborúk” szervezésével, amit parlamenti választásnak neveznek.
Mindezek során a gyakorlati hatalom birtokosainak (bankok, befektetők) uralma töretlen, sőt... Csak egy gyors példa: a politikai pártok támogatottsága nagyban függ a médiában való megjelenésüktől: reklámok, szakértők, tanácsadók, felmérések – hatalmas, és igen drága ipara van a hírverésnek. A média birtokosai (a demokrácia védelmének érdekében) természetesen nem politikusok, hanem „civil” hatalmasságok, lényegében ugyanazok, akik pénzt adnak a pártoknak arra, hogy a kampányaikat finanszírozzák. A politikusok pedig szorgalmasan hirdetnek, vásárolják a szakértőket, tv-reklámokat, plakátokat és műsoridőt, és így a támogatást valójában kifizetik ugyanazoknak, akiktől kapták, csak közben elkötelezetté is váltak.
---
Ha ez így van, mi mást várhatnánk, mint amit tapasztalunk?
Zoltan Lukacs 2015. január 1. 22:39: Az a véleményem, hogy a való világon (pardon, Való Világon) nincs értelme tankönyvi definíciókat számonkérni.
2015. január 2. 8:30
Ezzel teljesen egyetértek, de nem a "tankönyvi definícióra", hanem a "közhiedelemre" gondoltam.
Az "istenadta nép" általam ismert, itt is olvasható megnyilatkozásai szerint úgy véli, a demokrácia azt jelenti, hogy az óhajai teljesülnek, ennek megfelelően ha kivonul százezrével, akkor "rendszert vált". Ez történelmi ismereteim illetve a jelenkori események tapasztalatai alapján alapvetően téves, ezért jogos egy gyökeresen eltérő definíció felvetése, amely azonban magyarázza a tapasztalatokat. A véleményedet erre az alternatív definícióra, és a működésére felhozott példára kérem, amely ha elfogadható, akkor az utcai parádézásnak nincs sok értelme.
Hozzáállásod alapján feltételezem, a tézis-antitézis-szintézis "szentháromságot" nem kell bemutatnom (bár édesapám a negyedik "protézis" fázist is hozzátette, mai fejemmel teljesen jogosan: ha sokat filozofálsz, kiverik a fogaidat).
A "hatalom" mindenkori tézise, hogy a tömeg egyszerű, zsigeri módszerekkel távvezérelhető. Erre épült a kommunista rendszer, amely ellen Orbán Viktor a "Demokrácia, Európa, XXXTakarodj" jelszavak mentén (egy sokkal támogatóbb világpolitikai környezetben), az akkori rendszerváltás szószólója volt. Aztán (évezredek óta pontosan ismert és leírt fejlődési folyamat során) önmaga ellentétébe fordult, most ő képviseli a "hatalom" tézisét, és Tuareg az antitézist - pontosan ugyanazokkal a jelszavakkal. Ez nem előre lépés, hanem körhinta.
"Előre" a szintézis van, a folyamat megértése és ezáltal való kiemelkedés a mókuskerékből - viszont ez a tanulság az álmodozó tömeg szintjén nem értelmezhető. Íme a 22-es csapdája...
