2012.október.1st. at 06:03
… remélem a “folytatása következik” részben az író úr kitér arra is, hogyan gondoskodnak a “felkészült túlélők” a paksi és a mohi – és az ÖSSZES többi atomreaktor szüntelen hűtéséről a rákövetkező tíz évben. Ha erre nincs jó válasz, akkor tőlem nyugodtan abbahagyhatja, vagy elmesélheti, hogyan halnak meg mindannyian az esővízből, szálló porból begyűjtött sugárfertőzéstől.
Magyarul: ez még így is egy horrorba mártott dajkamese, kollégák.
2012.október.2nd. at 06:17
Ha megfigyelitek, én sem az “atomenergia ellen” beszélek, hanem a túlélős dajkameséket viselem nehezen. Gondolom ismeritek a viccet:
A részeg kering éjjel a lámpaoszlop körül. Meglátja a rendőr, odamegy hozzá:
- Maga meg mit csinál?
- A kulcsaimat keresem, nem tudok hazamenni.
A rendőr jószívű, beáll ő is, de pár perc eredménytelen kutatás után megkérdezi:
- Mondja, jóember, pontosan hol vesztette el a kulcsait?
- Amott a sarkon.
- De akkor miért itt keresi???
- Mert itt van világos…
Vagy még rövidebben: értem én, hogy szórakoztatóbb úgy hidat tervezni, ha a gravitáció törvényétől eltekintünk, én meg hiába tépem itt a szám, unalmasan ismételgetve, hogy sajnos a gravitáció viszont nem tekint el attól, hogy a légvárakat összedöntse.
Láthatóan nehéz megérteni, amit írok, megpróbálom újra a lényeget.
A LEÁLLÍTOTT, villanyt már NEM termelő atomreaktort ÉS a mellette lévő “pihentető medencét” NEM egy hétig kell folyamatosan hűteni. Ahogy én tudom (konyha-szinten), durván TÍZ ÉVIG tart, amíg a rektorból kivett fűtőelemek hőtermelése annyira lecsökken, hogy ne legyen szükségük állandóan keringetett vizű medencére. Az természetesen igaz, hogy a reaktor leállítása utáni napokban a legnagyobb a hő felszabadulás, akkor kell vadállat módon pörgetni és hűteni a belső kört – ekkor képes arra a leolvadt mag, hogy átfolyjon tíz centi acélfalon, átégjen hatvan centi betonon (jelen tudásunk szerint ez történt Fukushimában, a padló viszont egy méter vastag). A hűtést abbahagyni viszont utána sem lehet. Nagyon-nagyon sokáig. Erre is jó példa Fukushima: a legnagyobb robbanás a jóval korábban karbantartás miatt LEÁLLÍTOTT négyes blokk melletti pihentető medencénél (ben) történt…
Működésénél fogva MINDEN atomerőmű nagy folyó, tó vagy óceán mellett van, mert iszonyú mennyiségű “hulladékhőt” kell elvinni róla – egy széteső civilizáció esetén bekövetkező katasztrófa (amely szennyezése NAGYSÁGRENDEKKEL haladja meg a foggal-körömmel, de eddig még kézben tartott fukushimai banzájét) óriási területeket tesz permanens módon veszélyessé. Nem, nem azonnal halsz meg tőle – felnőtt embernek évtizedek kellenek hozzá. A gyerekek jobban megszívják, a torzszülöttek aránya megugrik… Civilizált körülmények között ezt “okos statisztikákkal”, jó orvosi ellátással és komoly figyelő rendszerekkel egy darabig lehet kezelni. Falka-változatban, esővíz gyűjtéssel, folyóból ivással viszont… upsz, bocsika: egyszerűen nem lesz elég életképes, vagy elég hosszú ideig élő utód ahhoz, hogy megtanulják azt, amit egyáltalán tovább lehet adni olyan körülmények között.
MINDEN atomerőműre igaz, hogy ha ez az állandó hűtés bármilyen okból megszakad, (a reaktor gyorsan, a pihentető medence lassabban) elforralja magáról a hűtést ÉS sugárvédelmet egyaránt jelentő vízköpenyt, felizzik, elolvad. Ha 100 fok fölé megy a hőmérséklete, akkor a rányomott vizet radioaktív gőz formájában tolja a levegőbe; a hősokk miatt széteshetnek a fűtőrudak (lásd Paks), onnantól lehet lapátolgatni az urán pasztilla kupacokat; ha megolvad…
Igen, az atomerőművek csomó energiát állítanak elő. Nem füstölnek. Biztosan van köztük jó pár olyan, amelyet (SOKKAL komolyabb felügyelet mellett) a jövőben is használni fogunk. VISZONT: ezeket a rendszereket kizárólag egy globálisan szervezett emberiség, és egy működő infrastruktúra képes VISSZATARTANI minden egyes másodpercben attól, hogy ezer évekre meghatározó, globális katasztrófát okozzanak, amely képes eltörölni az emberi civilizációt. Beleértve a svájci bicskával és kerekes kúttal is felszerelt túlélőket.
Érthető? Ne aggódjatok, ha nem, akkor is abbahagytam.
2012.október.3rd. at 06:13
68, Curix: "Arra nem gondoltál, hogy az erőmű többszörös biztonsági körrel van ellátva? NYilván nem. Arra sem gondoltál, hogy az áramszolgáltatást hónapokon belül esetleg helyre lehet állítani, ha másképp nem, hát részben, és onnantól fogva nincs szükség a dízel generátorokra?"A novella arra épül, hogy kidől az elektromos hálózat, és napokig úgy marad, nem?
Ilyenkor az atomerőművek azonnal leállnak, mert a leadott teljesítményt nem “viszi el” a hálózat; indulnak a dízel generátorok, hogy menjen a hűtés. Ezek a generátorok innentől számítva éveken keresztül folyamatosan tekernek, amihez állandó üzemanyag ellátás kell. A “megfelelő technika” is működő infrastruktúrát és hatalmas mennyiségű energiát jelent szerintem.
A többszörös biztosítás egy bonyolult lépéssor, aminek a végén azonban mindig EGYETLEN dolog áll: a hűtőközeg a szükséges mértékben eljut a reaktorig, pihentető medencékig. Amennyiben ez nem sikerül, bármelyik komponens képes szétrombolni ÖNMAGÁT. Nem “sérül”, hanem a benne keletkező, pangó hőenergia dobja szét – utána jön a dolog szépsége: a környezetbe kerülő, emberi léptékkel mérve “örök életű”, jellemzően kemény alfa sugárzó por. Ez a lépéssor nem kérdés, vagy feltételes mód, egyszerű fizika. Véleményem szerint a hisztériához sincs sok köze, inkább a logikus gondolkodáshoz.
Én csupán követtem a forgatókönyvet, amit ezen a blogon folyamatosan forgattok. Ez semmilyen törekvést nem tartalmaz az infrastruktúra helyreállítására, illetve (sok egyéb mellett) az atomerőművek energiaellátásának folyamatos, világszintű fenntartására. Azt “oldják meg mások”? Ugyan ki, amikor néhány nap után az “értelmesek” a saját bőrüket mentik a vidéki erődben, a “fölösleges 90%” meg elpusztul?
ANNYIRA szeretném, ha legalább egy embernek sikerülne eljutni addig a gondolatig, hogy HIÁBA a lőszer, a konzerv meg a svájci bicska. Olyan adósságot halmoztunk fel, amit kizárólag a MAI népesség, tudás, technológia és szervezettség birtokában vagyunk képesek kezelni. Egy esetleges összeomlás magával viszi a megoldás lehetőségét, és itt az atom csak a legnyilvánvalóbb példa szerepét tölti be – ugyanilyen az alacsony technológia mellett elérhető nyersanyagkészletek, energiaforrások kimerülése, a szétbombázott ökológiai rendszerek, a minden szőnyeg alá púpozva halmozott veszélyes hulladék, a változó klíma.
Persze, “az élet megy tovább”, csupán a civilizált emberi létezés szűnik meg a bolygón. Egyetlen esélyünk az, ha képesek vagyunk MEGJAVÍTANI ezt a struktúrát ahelyett, hogy hagynánk összeomlani. Szerintem ERRŐL van értelme beszélni, a többi forgatókönyv utolsó lapjai elég szánalmasak, még akkor is, ha az “értelmes túlélők” nem szeretnek odáig lapozni.
Őszintén kíváncsi vagyok bármilyen logikus ellenérvre, ami cáfolja ezt a levezetést – akkor nyugodtan fogom degeszre keresni magam. Viszont talán hagyd ki a feltételezett hisztériámat, felkészületlenségemet és butaságomat… én ugyanis abból élek, hogy objektív megítélést biztosító környezetben kiemelkedően hatékonyan gondolkodom ;-)
2012.október.4th. at 05:42
71, Jani: "Ahogy láttam, Curix elsősorban a stílust kifogásolta 64-esben. El lehet mondani a dolgokat úgy is, hogy nem érezteted a többiekkel, hogy milyen hülyék, mert nem azzal foglalkoznak, ami szerinted a legfontosabb."Oké, nézzük. Curix stíluskritikája a következő:
“Kedves Lorándnak meg üzenem, hogy nem a víz fogyott ki a Dunából és a dízel sem fogyott el, hanem a hálózat ment tönkre, ergo hűthető a paksi atomerőmű.”
Csak én látom úgy, hogy ez nem a stílusomra vonatkozik, viszont súlyos tárgyi tévedés? Akkor lássunk számokat, és tessék elgondolkodni, mi a “hűthető”:
“A vízkivételi mű természetesen a Duna mellett található, egy mesterséges öbölből az ország legnagyobb, 3,5 megawatt névleges teljesítményű szivattyúi pumpálják a vizet az erőműbe. 3,6 méter átmérőjű csövek szállítják el a vizet a szivattyúktól, egy busz is kényelmesen végigmehetne bennük. ‘A négy blokk összesen 100-110 köbméter vizet igényel másodpercenként, ez nagyjából annyi, mint a Tisza vízhozama Szegednél kis vízállásnál’ – fogalmaz Fenyvesi Csaba, a vízmű vezetője.” Forrás: Index
Ha már itt vagyunk, a leállított német reaktorok: nekik már az az óra ketyeg (vegyük az optimista változatot, 5 év), ami után a fűtőelemek már állandó energiabevitel nélkül sem válnak globális katasztrófa forrásává. Tényleg olyan hülyék lennének? Vagy csak hajlandóak MOST fizetni, amikor még lehet, és igen, az emelkedő villanyszámlától remélni a “fogyasztói társadalom” önkorlátozását?
—
“Sértegetés”… nem tagadom, így is értelmezhető, ha a tőlem telhető legpontosabb analógiát igyekszem felhozni, amikor az egyéni túlélős programokról beszélgető társaságba igyekszem olyan gondolatmeneteket bevinni, amik miatt (szerintem jócskán megalapozott véleményem szerint) az egész töprengés nettó értelmetlen időpazarlás. Legalább annyit elérek, hogy nem a totál hülyeség marad a végén, mint “következtetés”, és szóhoz jut néhány olyan ember, akinek szintén kicsit több háttér információ van a birtokában, mint a közmédiás mesék.
Persze mindegy, mert a guánó rétegei ezt is elfedik, csak nekem jelent némi megnyugvást.
További háttér. Én (magánerőd, lőszerraktár és egyebek kiépítése helyett, amit szintén megtehettem volna), másfél év bevétel nélküli időszakot vállaltam fel annak érdekében, hogy a szerintem tényleg életbevágó “megoldhatatlan” feladatok rám eső részével foglalkozzam. Továbbá olyan embereket kerestem, akik hozzám hasonlóan úgy látják: az összeomlás megengedhetetlen, utána semmi sem következik, tehát MOST kell megtenni mindent, amit csak tudunk, még ha értelmetlennek látszik is. Azt is bizonyítottam a saját szintemen, hogy az értelmetlenség is csak illúzió, amit például az ilyen “túlélős” körök tartanak fenn, ahol a másként gondolkodni kívánók egymás kedvét veszik el a valóban előremutató, bár nyilván nehéz, és valódi, megalapozott szakértelmet kívánó munkától.
Ennyi idő kellett ahhoz, hogy belássam és elfogadjam: ha megfeszülök, sem vagyok képes “vonzó” tartalmat előállítani, míg Tibor bá sikeres média kommunikátor, csak sajnos (ismétlem: szerintem, és ismétlem: jó okkal) hülyeséget beszél és terjeszt. Miatta válik reménytelenné és fásulttá, miatta “veszítem el” azt a néhány embert, akiktől valóban segítséget reméltem (pl: Molnár Géza, jancsika, Dorka – szorgalmi feladat elgondolkodni azon, vajon miért pont őket szúrtam ki).
Ezért mondom, hogy időfecsérlés ezzel foglalkoznom. Nem tudtam tovább várni, “répát váltottam”: újra dolgozó ember vagyok, jól érzem magam, és most ide igyekszem “belelátni” a terveim megvalósítását. Csak az jelent gondot, hogy továbbra sem tudom máshogy elképzelni, mint egy nyílt forrású rendszert, amit céges környezettel nehéz összehangolni. EHELYETT viszont ma is arra ébredek négykor, hogy veletek beszélgetek, és ez bizony feszültséget kelt bennem. Elnézést.
72, elfmage: "Az ember is képes élni olyan körülmények között amit mi már nem gondolunk emberinek. Lehet hogy mindenki megpusztul rákban 30 éves korára, de ez elég ahhoz hogy lepetézzen és legyen egy következő generáció is…Ha egy szintet nem halad túl a szennyezés akkor túlélhető faj szinten, állatinál is alacsonyabb létezéssel."
Igen, az ember, mint biológiai lény, igen sokat kibír – az emberi civilizáció a törékeny.
Viszont az, aki a mai körülmények között bár képes lenne, de nem hajlandó végiggondolni jelen életmódjának szükségszerű következményeit; bár képes lenne, de nem hajlandó komolyan venni a saját felelősségét és bár képes lenne, de nem hajlandó TENNI azért, hogy utódait ne ítélje erre a sorsra… Nos, az az én fogalmaim szerint nem méltó saját elődeinek erőfeszítésére, amely őt ebbe a környezetbe emelte, nem méltó a “civilizált ember” megjelölésre. Az homo ludens, a “kínjában gyereket játszó ember”.
Nem szándékom, hogy bárkit megsértsek vele, de attól még ez a véleményem.
73, Gábor Z. J.:"Teljesen véletlenül ismerkedtem meg ( még azon a nyáron) egy Pakson dolgozó mérnökkel, akitől megkérdeztem mi a véleménye a problémáról. “Semmi gond ott vannak a dízel aggregátorok, 72 óráig biztosítják a hűtést.” -De mi van 72 óra plusz egy perckor??? -Olyan nincs, nem lehet….” És nem tudtam belőle kiszedni innentől semmilyen értelmes “választ”."A mérnöknek igaza volt, értelmes válasz nincs rá. Egy nap sem telik bele (6-12 óra akkumulátoros üzem után újabb 6-12 óra), és a reaktor elforralja a fűtőelem kötegeket befedő vizet, a tetejük felizzik, a rudak összeomlanak, alul kupacba gyűlnek; a gőz nyomása elkezdi szétfeszíteni a reaktorteret. Az izzó cirkónium közben gonosz módon a vizet kémiailag is bontja (hidrogénre és oxigénre, ettől vannak a hidrogén robbanások, amik közben szétcsapkodják a reaktor épületét, gyakorlatilag minden további szervezett beavatkozást lehetetlenné téve). Aztán elfogy az összes víz, a szegény megolvadt urán-plutónium-cirkónium massza csak a reaktortartály aljának tudja átadni a hőt, amit “normál esetben” egész Tiszányi víz visz el róla – szóval elolvad, mint a Milka csoki, és jöhet a reaktorköpeny padlója. Na Fukushimában ekkor kezdték el tengervízzel locsolni az izzó masszát, mert bármilyen áron, de időt KELL nyerni, amíg az első hetekben felszabaduló hő a töredékére csökken.
Na ez ugyanolyan szó-szó-szó, mint Imre novellája. Apró különbség, hogy legjobb tudásom szerint szóról szóra igaz, csak “kényelmetlen” belegondolni – míg egy jó kis túlélős novella hőseivel lehet azonosulni. Kár, hogy egy rendszer összeomlásból ez is következik.
