“Egy rozsdamentes acélból készült csavar olcsóbb, mint egy A4-es papírlap. Ez szerinted mennyire reális?”
Olcsóbb az előbbi, ennyi az egész.
Mondok érthetőbbet. Hántolt napraforgómag, vásárlási hely magyarországi áruház, származási hely Kína. Mazsola, származási hely Irán (bár "magyar termék" mert itt teszik zacskóba). Azért, mert ez az "olcsóbb". Nyilván mindketten tudjuk, hogy miért, de szerinted ez így helyes? Vagy egy gyönyörű példa arra, hogy a pénzben mért értéknek (deklaráltan) a világon semmi köze a valós értékekhez, költségekhez, hanem "azok fölött áll". Hogy is van ez? Egy olyan vezérlő rendszer, aminek az irányított rendszerből nincs valós visszacsatolása? Vak sofőr?
-------
Alapvetően az a problémám mindkét oldal érvelésével, hogy a "rendszert", legyen az a globális pénzügyi rendszer vagy a VP világa, önálló létezőnek tekintik - pedig minden rendszer SZOLGA, amelyet végső soron az ember működtet és ő ítél meg egyetlen dolog alapján: mennyire segíti őt abban, hogy rövidre szabott életében boldog legyen. Ha igen, támogatja - ha nem, tönkreteszi. A pénzalapú rendszer nem beszél a vesztesekről, de nagyon sok vesztesre van szüksége ahhoz, hogy a győzteseket egyre magasabb szinten jutalmazhassa, és őket saját szolgáivá, szócsöveivé tegye. A VP abből indul ki, hogy a "hiány", amely emberi létezésünk alapvető velejárója, megszűnik a helyes, objektív, gépesített vezérlés révén - szerintem sem a feltétel, sem a cél nem elérhető.
Az alábbi részletet (elnézést érte) magamtól idézem. Szerinted bizonyára hibásan gondolkodom, nekem viszont bejött...
Egy példa: fiaim mostanában a tanulást meglehetősen félvállról veszik. Egyik barátom egyszerű rendszert vezetett be: az iskolai érdemjegyek mellé pénzjutalmat, illetve büntetést rendelt: a gyerek pénzért tanul, a jutalom-központú rendszer teljes sikert aratott, ráadásul tökéletesen megfelel mai világunk felépítésének, a srác tapasztalatot szerez, amivel az életben pontosan ugyanebben a formában fog találkozni. Minden bizonnyal nálunk is jól működne, én viszont képtelen vagyok rá, és már sokadszor magyarázom el mérsékelt sikerrel azt, hogy csak a tudás révén válhatnak hasznos tagjává a közösségnek. Csak így kaphatnak olyan feladatot, amelynek megoldásához minden erejüket, tudásukat latba kell vetni, és csak így válhatnak igazán értékes emberré. Hogy amíg élnek, az elismerést az Isten előtt tiszta lélekben és társaik szemében keressék, ne a tenyerükben.
-------
Emitt pedig látható egy "megtért kapitalista". Azt a pár percet megéri vele tölteni, egyszerre szórakoztató és kegyetlenül őszinte. Ráadásul azt is megmutatja, hogy itt és most, sci-fi varázslatok nélkül is lehet cselekedni, bár igen nehéz, és gyakran nem olyan, amilyennek elképzeljük...
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
Válasz 2
Válasz 3
