Tuareg: Van valakinek jobb terve?
...
Az Ország Gyűlése Mozgalom letett az asztalra egy Tervet, amelyik mind a négy kulcskérdésre választ ad. Tömegesedés a legkritikusabb közterületeken, az emberekben szunnyadó elégedetlenség cselekvéssé formálása, minimálcélokra teljes ellenzéki összefogás, majd az alkotmányos keretek visszaállítása, és bebetonozása. A Tervet letettük, és annak megvalósításába bele is kezdtünk, nonstop tüntetés a Parlament előtt, szombatonkénti tömegesedésekkel, holnap délután 5-kor jön a következő. Szeptember 6-án a DK tartott egy Ellenállás Napját, ami az egyetlen látható ellenzéki valami volt pártjainktól. De senki ezenkívül semmit sem mond vagy tesz, illetve ha mégis, azt csak velünk, és nem Orbánnal szemben. Pedig valóban kíváncsi vagyok:
Van valakinek jobb terve?
2014. szeptember 12. 8:51
Terv az van.
Viszont sajnos a megértéséhez gondolkodó ember is kellene, aki például tud különbséget tenni egy ellátó rendszer megépítésére, üzemeltetésére, vagy felrobbantására készített terv között. Pontosabban: akik számára a felrobbantás (gyengébbek kedvéért: bemutogatás, "elűzés", vagy könyörgöm, elméletileg írástudó, történelemről vagy akár az elmúlt pár év híreivel elvileg tisztában lévő emberekkel az "utcán politizálás"...) nem "terv".
Ejj... bal lábbal keltem.
asta 2014. szeptember 12. 9:40
...
Mondom én, hogy sok dologban egyet tudnánk érteni. Pl. abban, hogy ez a terv, nem az a terv. Ez az építkezés és nem a robbantás terve. Ha ebből indulnál ki, lefogadom, mindjárt millió ötleted lenne..ugye? Nalátod!:))
...
Az utcán való politizálás valóban veszélyes üzem... értem én az aggodalmad. Pont ezért kell okos mederbe terelni mindjárt az elején. Erre akkor van lehetőség, ha a békét hangsúlyozzuk.
...
2014. szeptember 12. 12:03
Nem. Az "elűzzük", "erőd", "mutassunk be", "legyünk többen" a robbantás. Pont. Minden bizonnyal ugyanígy, békés jelszavakkal, az alkalmatlan vezetés elkergetésének, a demokrácia megteremtésének vágyával indult az "ukrajnai tavasz" is - de az utcán csak mutogatni, aztán üvöltözni, aztán ütni lehet.
És ma már semmi közöm egy elűzős mozgalomhoz (pedig egyetértek, tényleg nem oda való). Az egyetlen lényeges kérdés, hogy hogyan került oda? Mi az az alapvető probléma bennem, bennünk, amely megteremti a "hős és mindentudó vezér" szerepét, majd oda a szerepnek megfelelő - vagyis teljesen alkalmatlan személyiséget emel?
Ha pedig elemzés és terv, íme az enyém - elnézést, ez bizony hosszú... Hat éve írtam, a bokorban sem volt a mai állapot - mégsem tűnik elavultnak. Legalábbis számomra. http://hajnalvilag.hu/books/MondoAurora_hu.pdf
asta 2014. szeptember 12. 13:43
...
Akkor játsszunk értelmezősdit! A fenti szavakból egyedül a "mutassunk be" tűnik nekem kicsit neccesnek, bár ez csak az én kényes ízlésem...másoknak meg tetszik, ergo helye lehet.
...
Ezennel töröltem a "Pont." részt a szövegedből... nagyon elvágó.
...
Amit te lényeges kérdésnek nevezel, az valóban lényeges kérdés:) Nagyon régóta foglalkoztat.... és sajnos ma a szemünk előtt, mint egy film, játszódik a válasz...Kíváncsi vagyok, mit írtál erről. El fogom olvasni, bár ha erről vitázni akarsz , nem hiszem, hogy ez lenne az a hely. Lehet viszont kinn a téren személyesen...mint már mondtam.
Szent-Királyi István 2014. szeptember 12. 15:15
Kedves ballábas Kedves Lóránd! Terv az valóban van.. csakhogy ez a terv nem teljesen az a terv, aminek TE látod.. mert az, amit látsz, az a látszat, pontosabban a tervnek a kiindulási része..
...
Az az érzésem, hogy TE nagyon intuitív alkat lehetsz.. mert néhány címszóból meg felületi jelenségből megalkotod a mozgalom képét (bocs.. a benned élő képét!! - amit aztán úgy kezelsz, mintha az a mozgalom maga lenne..) Szóval ha elolvasod a Mozgalom alapjairól szóló írásokat/blogokat, remélhetően tisztulni fog a képed róla.. egészen valósághű is lehet.. nem biztos hogy azonnal, de idővel.. összeáll(hat).. és akkor nem kevered a célokat a pillanatnyilag alkalmazható eszközökkel.. A lényegi vitát azután lehet majd lefolytatni.. én szívesen részt veszek benne.. egy OGYM tag: Szent-Királyi István
2014. szeptember 12. 16:50
Nos, feltettem itt, írásban néhány kérdést, amelyre senkitől nem kaptam konkrét, komolyan vehető választ, csak lelkesedést meg a jó szándék kifejezéseit ("máshol katasztrófa lett belőle, de itt jó lesz, mert mi békések vagyunk"). Utazzak száz kilométert azért, hogy ezt személyesen is átélhessem? Megtettem néhányszor korábban, most már köszönöm, nem.
István, én pontosan ebből élek elég sok ideje, olyan területen, ahol az elemzői képesség, a tervek és megoldások minősége objektív módon mérhető, és tapasztalatom szerint társadalmi, gazdasági, emberi területeken is használható (nyilván nagyobb szórással).
Természetesen tévedhetek, de ez itt szerintem ostoba (az okos ember ugyanis tanul a más kárán) és értelmetlen játék a tűzzel, a megfogalmazott célok és tervek pedig értékelhetetlen, sekélyes klisék csupán. Értékelhető ellenérvet nem kaptam, csak arról tájékoztattatok, hogy nem értek a munkámhoz. Lehet - de nem valószínű.
Tuareg pontosan megfogalmazta: nem én vagyok a célcsoport. Az más kérdés, hogy egy ilyen "ki ha én nem" bejegyzés mellett nem tudok szó nélkül elmenni (amikor éppen bal lábbal keltem...) Elnézést kérek érte.
Gábor Szabó 2014. szeptember 12. 19:50
Nos, mindhányszor megtudjuk Tőled, hogy kiváló minőségű tanácsokat adsz, ám sajnos ezt máshonnan nem tudjuk meg, saját Magad piedesztálra helyezését nem látom alátámasztottnak a magyar nyilvánosságban. Van egy kis probléma egyébként is, mondhatni kínos ellentmondás: milyen minőségi tanácsot adnál saját Magadnak, hogy blogodat ne itt kelljen állandóan reklámoznod, hanem páran önmaguktól el is olvassák? Tudod, ez csak azért fontos, mertha a gyakorlatban az általad leírtak közérdektelenségbe fulladnak, akkor aligha tudod jól megítélni egy tömegmozgalom szervezetét, céljait, és kommunikációját, ugyanis a tömeg, mint emberek nagyobb csoportja számodra meg nem tapasztalt entitás. ;)
2014. szeptember 12. 22:00
Köszönöm a választ, Tuareg!
Pontosan rá is mutattál a lényegre. Megszállottan igyekszem minőséget, értéket teremteni, és ez lehetetlenné teszi a számomra, hogy a tömeg álmodozásával foglalkozzam. Sajnos azonban ha neked sikerül összehozni egy jó kis utcai bunyót az elmúlt évtizedek (pártok és nevek fölötti) idiotizmusának megkoronázására, az nekem se lesz jó. Ezért szólok bele, amikor mondjuk tervként adsz el egy jámbor óhajt erre nyitott, jó szándékú embereknek.
Félre ne érts, a te jó szándékodban sem kételkedem - az átgondoltságot hiányolom, amely nélkül az út a pokol felé vezet. Persze ha gondolkodni kezdesz, követőket veszítesz, míg végül olyan magányos leszel, mint én. Kinek a pap, kinek a papné.
Még azt sem mondom, hogy igazam van (és elnézést, hogy korábbi írásaimmal próbálom megmutatni a hátteret - végtelen kicsi az esélye annak, hogy itt futnék össze olyan emberrel, akit én keresek). Csak abban reménykedem, hogy talán néhányan felfogják a kockázatokat és mellékhatásokat, amelyek az elmúlt évek összes tömegbuliját messze vitték az álmoktól. (Szerintem ezért hallgat a média, ezért nem népszerű az általad kínált partnerség...)
A tömeggel kapcsolatban engedd meg, hogy (szokatlan módon ne önmagam, hanem) a "közismert humoristát" idézzem, Karinthy Frigyes: Barabbás című novelláját.
Gábor Szabó 2014. szeptember 13. 2:49
Áttörés lesz munkásságodban, mikor majd a társadalmat is megpróbálod figyelembe venni a társadalmi kérdések megválaszolásában. ;)
2014. szeptember 13. 20:28
A kérdések megválaszolásával kapcsolatban engedd meg, hogy tőled ne vegyek figyelembe megjegyzést... :-D
Ettől függetlenül a felvetés fontos. Számomra alapvető különbség van a végletekig egyszerűsített jelszavakkal mozgósítható, csupán a tagok számával jellemezhető, utcán tüntető tömeg, és egy szervezett, működő társadalom között. Szerintem a te tevékenységed az, amelynek semmi köze a valós társadalmi kérdésekhez, és az általa keltett zaj sem használ sokat. Ez (egyelőre még talán) nem a középkor...
2014. szeptember 14., vasárnap
2014. szeptember 7., vasárnap
Egy beszélgetés margójára
Pár napja beszélgettünk egy barátommal, és azt mondtam, a valóban fontos állítások kimondásától nem kell félni. Például: A jövő, érdeklődés hiányában elmarad, vagy éppen: S a sírt, hol nemzet sűlyed el... A hallgató annyira udvarias lesz, hogy nem csak a fülét, de a szemét, száját és orrát is befogja, nehogy bejusson az, amiről nem kíván tudomást venni. És igen, inkább megfullad.
Szabó "Tuareg" Gábor, az elmúlt évek kezdeményezéseihez hasonlóan, azok eredményét figyelmen kívül hagyva, létrehozta a Demokrácia Erődjét (folyamatos tüntetést tart) a Kossuth téren, a Parlament előtt. A kapcsolódó blogon már többször megkérdeztem, hogy a motivációkkal és a lehetséges következményekkel tisztában van-e, (szerintem) érdemi válasz nélkül (... a tömeg kimegy a térre, Egy ostoba szolgáló, Köldöknézés).
Tegnap ismét érdeklődtem...
A Demokrata Közösség fölépítése
2014. szeptember 6. 6:18
Érdekes... Még mindig nem látok semmi különbséget a 25 évvel ezelőtti Fidesz (emlékszünk: "Fiatal Demokraták(!) Szövetsége", amely párttá sem akart alakulni), a tényleg durva kommunista elnyomás és fásultság alól az országot felrázni kívánó csoport, az egyszerű cél ("tovarisi konyec"), a szerény és karizmatikus vezető (Viktor, Viktor), a szimbólumok és kialakuló szertartások, stb.
"Akik nem képesek emlékezni, ismétlésre kárhoztatnak" - csak míg az aranyhalak vagy az iskolások esetében ez kívülről könnyen látható, évtizedes távlatban, belülről felismerni már nehezebb. Ki ébreszti az ébresztőket?
[válasz nem érkezett eddig]
Az Orbánvírus egyetlen ellenszere
2014. szeptember 6. 6:36
Na, neked meg azt kéne felfogni, hogy van egy ember az országban, aki pontosan ugyanezt a mantrát égeti huszonöt éve a saját agyába, nem tudva, hogy mit okoz ezzel (túlerőben lévő ellenség, fásult tömeg, én vagyok a hős, én tudom a tutit, ébresztő, kitartás, ...).
Pontosan tudod, hogy kiről beszélek. Ahogy én is tudom: hiába. Ha te leszel a főnök, én leszek az értelmiség, akit lecserélsz [idézet: "Ha ehhez értelmiséget is cserélnünk kell, hát ezen ne múljon."].
Gábor Szabó 2014. szeptember 6. 6:39
Archetípus érkezett :)
asta 2014. szeptember 6. 11:11
Kedves Lóránd!
Gyerekijarétre! Vitatkozzunk személyesen:))) Na?! Jeges vödör helyett itt a kihívás! Elfogadod? Ne félj... nem lesz nálam jégkocka, meg lovat sem viszek:O))
2014. szeptember 6. 11:21
Bizony, pont erről beszélek.
Te Danton kicsinyített mása vagy, az őszinte, "lánglelkű" szónok, aki elhiteti a néppel, hogy történelmet csinál. Nyilván jobb érzés, mint annak tudata, hogy a játékot Talleyrandok és Fouchék irányítják, az utcán egymást osztó tömeg csak egy érv a sok közül. Tragikomédia.
De te persze rám gondoltál archetípusként, nos, Cassandra megfelel. A "nép" egy szavát nem érti, mert ahhoz gondolkodni is kéne - az "istenek" meg utálják, mert egy kiszámítható világban nincs helyük.
Elnézést kérek, hogy kultúremberként próbálok beszélni veled. Tudom, hogy jobban kezeled a fenyegetőzést, olyat nem tudok. Hajrá, jövőcsináló hangszóró! :-)
2014. szeptember 6. 11:30
Asta, értékelem a jószándékot, de jegesvödrözni ugyanúgy nem fogok, mint Orbánnak bemutogató csoportba menni. Semmi közöm hozzá. Másban hiszek, máson dolgozom, akit tényleg érdekel, utánanéz, akit nem, minek papolnék neki személyesen.
Ha tényleg bejön Tuareg bulija, és a TEK meg a Békemenet fog veletek keringőzni, ahogy MINDEN ugyanilyen megmozdulás végén az elmúlt pár évben, akkor én éppen a nyugati határon fogok átlépni a családommal együtt. Ugyanis szerintem érdektelen, hogy egy ilyen pofonpartit ki nyer meg - én nem akarok egy levegőt szívni vele.
Bocs.
Gábor Szabó 2014. szeptember 6. 11:54
Érdekes amit írsz. Nyugi, vicceltem ;)
asta 2014. szeptember 6. 15:26
Érdekes, Kedves Loránd! Érdekes, olvastam is. Még igazad is lehet. Abban feltétlenül, hogy a világot Fuchék és Talleyrandok irányítják. Csak lenne egy ilyen kis hazánkban. De nincs.
Én is mennék, de már minek. Fiataloké a jövő... akik most majd hazátlanná válnak. Ahogy te is. Én kibírtam eddig, ki fogom bírni még ezt a kis időt, ami hátravan, addig is nem szeretném végignézni, ahogy tönkremegy minden, amiben addig hittem.
Te is hiszel valamiben, ami nincs is messze attól, amiben én hiszek. Érdekes vita lett volna, mikor ez kiderül.... sajnálom, hogy előítéletből vagy gyávaságból nincs fogadó készség. Te vesztettel:)
2014. szeptember 6. 23:49
Már akkor vesztettem, amikor itt hozzászóltam. Szerencsére nem kellett rám pazarolnod az idődet :-)
Szabó "Tuareg" Gábor, az elmúlt évek kezdeményezéseihez hasonlóan, azok eredményét figyelmen kívül hagyva, létrehozta a Demokrácia Erődjét (folyamatos tüntetést tart) a Kossuth téren, a Parlament előtt. A kapcsolódó blogon már többször megkérdeztem, hogy a motivációkkal és a lehetséges következményekkel tisztában van-e, (szerintem) érdemi válasz nélkül (... a tömeg kimegy a térre, Egy ostoba szolgáló, Köldöknézés).
Tegnap ismét érdeklődtem...
A Demokrata Közösség fölépítése
2014. szeptember 6. 6:18
Érdekes... Még mindig nem látok semmi különbséget a 25 évvel ezelőtti Fidesz (emlékszünk: "Fiatal Demokraták(!) Szövetsége", amely párttá sem akart alakulni), a tényleg durva kommunista elnyomás és fásultság alól az országot felrázni kívánó csoport, az egyszerű cél ("tovarisi konyec"), a szerény és karizmatikus vezető (Viktor, Viktor), a szimbólumok és kialakuló szertartások, stb.
"Akik nem képesek emlékezni, ismétlésre kárhoztatnak" - csak míg az aranyhalak vagy az iskolások esetében ez kívülről könnyen látható, évtizedes távlatban, belülről felismerni már nehezebb. Ki ébreszti az ébresztőket?
[válasz nem érkezett eddig]
Az Orbánvírus egyetlen ellenszere
2014. szeptember 6. 6:36
Na, neked meg azt kéne felfogni, hogy van egy ember az országban, aki pontosan ugyanezt a mantrát égeti huszonöt éve a saját agyába, nem tudva, hogy mit okoz ezzel (túlerőben lévő ellenség, fásult tömeg, én vagyok a hős, én tudom a tutit, ébresztő, kitartás, ...).
Pontosan tudod, hogy kiről beszélek. Ahogy én is tudom: hiába. Ha te leszel a főnök, én leszek az értelmiség, akit lecserélsz [idézet: "Ha ehhez értelmiséget is cserélnünk kell, hát ezen ne múljon."].
Gábor Szabó 2014. szeptember 6. 6:39
Archetípus érkezett :)
asta 2014. szeptember 6. 11:11
Kedves Lóránd!
Gyerekijarétre! Vitatkozzunk személyesen:))) Na?! Jeges vödör helyett itt a kihívás! Elfogadod? Ne félj... nem lesz nálam jégkocka, meg lovat sem viszek:O))
2014. szeptember 6. 11:21
Bizony, pont erről beszélek.
Te Danton kicsinyített mása vagy, az őszinte, "lánglelkű" szónok, aki elhiteti a néppel, hogy történelmet csinál. Nyilván jobb érzés, mint annak tudata, hogy a játékot Talleyrandok és Fouchék irányítják, az utcán egymást osztó tömeg csak egy érv a sok közül. Tragikomédia.
De te persze rám gondoltál archetípusként, nos, Cassandra megfelel. A "nép" egy szavát nem érti, mert ahhoz gondolkodni is kéne - az "istenek" meg utálják, mert egy kiszámítható világban nincs helyük.
Elnézést kérek, hogy kultúremberként próbálok beszélni veled. Tudom, hogy jobban kezeled a fenyegetőzést, olyat nem tudok. Hajrá, jövőcsináló hangszóró! :-)
2014. szeptember 6. 11:30
Asta, értékelem a jószándékot, de jegesvödrözni ugyanúgy nem fogok, mint Orbánnak bemutogató csoportba menni. Semmi közöm hozzá. Másban hiszek, máson dolgozom, akit tényleg érdekel, utánanéz, akit nem, minek papolnék neki személyesen.
Ha tényleg bejön Tuareg bulija, és a TEK meg a Békemenet fog veletek keringőzni, ahogy MINDEN ugyanilyen megmozdulás végén az elmúlt pár évben, akkor én éppen a nyugati határon fogok átlépni a családommal együtt. Ugyanis szerintem érdektelen, hogy egy ilyen pofonpartit ki nyer meg - én nem akarok egy levegőt szívni vele.
Bocs.
Gábor Szabó 2014. szeptember 6. 11:54
Érdekes amit írsz. Nyugi, vicceltem ;)
asta 2014. szeptember 6. 15:26
Érdekes, Kedves Loránd! Érdekes, olvastam is. Még igazad is lehet. Abban feltétlenül, hogy a világot Fuchék és Talleyrandok irányítják. Csak lenne egy ilyen kis hazánkban. De nincs.
Én is mennék, de már minek. Fiataloké a jövő... akik most majd hazátlanná válnak. Ahogy te is. Én kibírtam eddig, ki fogom bírni még ezt a kis időt, ami hátravan, addig is nem szeretném végignézni, ahogy tönkremegy minden, amiben addig hittem.
Te is hiszel valamiben, ami nincs is messze attól, amiben én hiszek. Érdekes vita lett volna, mikor ez kiderül.... sajnálom, hogy előítéletből vagy gyávaságból nincs fogadó készség. Te vesztettel:)
2014. szeptember 6. 23:49
Már akkor vesztettem, amikor itt hozzászóltam. Szerencsére nem kellett rám pazarolnod az idődet :-)
2014. szeptember 1., hétfő
The Anatomy of Learning
A memo for myself about the anatomy of learning.
When thinking about learning and teaching, we seem to forget about the fundamental facts.
When thinking about learning and teaching, we seem to forget about the fundamental facts.
- Our brain is a neural network, a very complex interconnected mesh of simple logical switches.
- Nature invented that having a large number of these switches, and the ability of changing the connections allows an entity to adapt to the environment on individual level. This method is of course much faster than the evolutionary adaptation, because that requires hundreds of generations instead of one.
- Nature also invented that the ability of transferring the knowledge between generations allows the individual not starting from zero, but with the cumulative knowledge of previous generations.
Of course "nature invented" means the original, long-long generation drift, caused by the statistical difference between the little bit better life chance of individuals having a more lucky pattern set in their brain.
What we have today in the human brain is the result of this long evolution. Our brain has a coded period (rather say pre-built structures) to learn together with the community adaptation. Later, most of us lose these structures and the behavior changes to using (90%, utilization of knowledge in practical tasks) or transferring (9%, teaching).
What is the point in this? Check this enumeration...
You think you are open to new ideas. In fact, you have a very little chance to be open to them, if only a very small percentage of the topics, where you successfully kept the original, learning structures. If you don't practice learning in a regular basis, that ability goes very far into the background. You don't use it, because you actually do things by utilizing, or teach therefore transfer the current knowledge. You don't regularly question what you base your life and personality on (which is, again, a side operation of your brain).
If you want to learn anything, that means you want to build new structures in your brain, a new connection set in your neural network. If that is not connected seriously into the existing structures, if your everyday thinking will not pass that segment in a regular basis every day, that structure will dissolve just like any other useless memory. Maybe it will not disappear, but a faint memory is definitely not a useful knowledge. It is definitely not enough to repeatedly re-learn to "keep it fresh" - unless you have a very exceptional brain that is able to do this. For all the rest: only try to learn what you need, and use it regularly. Otherwise you just waste your time.
So, if you want to keep something in your brain, you must tie yourself to it. You must need that knowledge, or otherwise connect other interesting events to them. This is how the brain control methods, memory hooks work. However, with this method, you can only keep static information in your brain, like a photo album. In the same way, the current teaching methods in the west, try to make the learning material "interesting" by adding pictures, making it mosaic-like, from interesting, colorful tiles. Yes, the brain will be able to repeat the content of those tiles - but this is not the aim of teaching. We learn not to "have" the information, but to modify our brain structure for understanding the world. Our brain must change and adapt, not only to hold, but to utilize the very complex knowledge structure of our civilization. It is not enough to faintly remember to the laws of maths, physics, biology or psychology. We must use them to understand the world around us, to become responsible adults who can improve things, instead of a mental state of a lifelong wondering child.
This is why (the proper) elementary school system is so essential. It has to literally squeeze the driest material of our cumulated knowledge into a child's flexible, open brain. That brain must be transformed into a more complex structure that is able to keep, later invent the connections among various topics, so that child will become an independent, responsible entity in our real world. It is an epic failure to convert the material to some toy-like thing because the child wants that. Yes, definitely, the child wants to have fun. But to keep the human civilization alive, that child should have to learn separating fun from work; learn to have fun and learn to work, separately.
The brain of the child accepts the knowledge of our civilization, because it is coded to adapt to the environment in the early ages. They can even learn using guns and grenades, kill and die by orders, if the environment requires that; shamefully this feature is tested and actively used today all around the world.
In a good school system, we should show to the child the structure of a working civilization: the working, caring community of children of the same age, with a tutor or tutors, who passes them huge amount of information but want them to use it creatively. Ask questions, form new ideas, which are childish of course, but a good teacher (who has the time and is not frustrated by micromanagement) can teach children to analyze their own ideas, find the good and the weak points, show the ways of improvement.
In a good school system, we should show to the child the structure of a working civilization: the working, caring community of children of the same age, with a tutor or tutors, who passes them huge amount of information but want them to use it creatively. Ask questions, form new ideas, which are childish of course, but a good teacher (who has the time and is not frustrated by micromanagement) can teach children to analyze their own ideas, find the good and the weak points, show the ways of improvement.
I woke up so early this morning because I see our "western"education system does not consider these basic facts, therefore it must fail. A child in a developing country has much greater chance to became a useful adult, but they don't have the opportunity to utilize that ability - while most of our children of the west are doomed to become a useless adult.
2014. augusztus 30., szombat
To believe in people
I had this statement among my "raisins":
When I wrote this, I focused on the fact that if your role is to manage others, you can do it two ways. If you believe in them, you will lead, and consequentially, help and inspire them - if you don't, you will start controlling and consequentially, stress and micromanage them. This is an inevitable result of your approach, regardless of your education, favorite books or slogans. If you don't believe in your people, you will be a bad leader.
However, this statement has a very special taste for me. I see that this world is rapidly sinking, destroying external and internal values every day in a quite hopeless path, because of you. Yes, I talk about you, my dear reader, don't look around, don't pretend that I can't see you, that I can't know how nice person you are, how much good you do. If you live together with me in this world and can read this blog (have internet connection, access and time to read my words), then the infrastructure and services that you are used to, is stolen from other people. They die because they can't pay as much as you for food, water, shelter or health care; others are actually slaves to keep your systems running; and yet others will suffer because of the lack of resources that you have wasted, the garbage that you have created.
No, this is not a movie. This is what you do, this is what you are, if you dare to look at a larger picture, not only what you paint on your mirror. I feel constant pain because of this. I hate this. It is so hard not to hate you and myself for being part of destroying this planet (or more precisely: making in unable to support the next generation of human civilization). It is hard to have the quest of making things for the better written into my soul so deep that my life worth less to me.
I am alone. Yes, I have a great family, I have good friends and colleagues, but with my ideas, my fundamental (and alien) view of this world, I am alone. I understand how hard it is to face the real problems instead of dreaming, so yes, I understand you all. I also know that the solution is not "telling the truth", because our brain is not a computer, it is not enough to explain how things work. You must see an example, a pattern that you can test, play with, and invent your parts to add to the whole picture. You need someone who leads the way. I have a structure that may help improving this situation. I have tried to explain you. OK, perhaps not to you personally, but lost of people like you. And I naturally failed because they were not computers, too. They are just as naturally scared of the facts as you are.
According to my logic, regardless of how much I dislike this statement, I should lead you instead of trying to teach; otherwise we are doomed. On the other hand, I should not lead you because I must admit, I don't believe in you. As I told you, it is already very hard for me not to hate you. Again: yes, you, who read this and try to pretend it is not you.
I also don't believe in myself that I could be a leader, being so impatient, frustrated, rigorous bastard. It is enough to see how my sons behave when I am around (even though we really love and respect each other - they know me better than anyone else). It is so hard for me not to hate myself for this, because it stops me in my primary objectives.
This morning gave me a kind of relief. I went back to the best definition of faith I know, the Bible. I am not a theologian, I even doubt that I can count myself Catholic officially, but I am a tough thinker and I do respect the Bible for the wisdom and the brilliant lessons. Heb 11:1 says
To believe in people who do what you think they should, is not faith. That is the dream of the one who don't believe in them and temporarily successfully control them.
Really believing in people is a personal decision to be stupid. To be blind to the actual visible acts, favoring the invisible values inside.
That gives frustration. If I believe in someone that exactly means I keep asking myself
"Am I really this stupid? Do I have to waste so much time on this loser? Do I really believe that one day (s)he will stop moaning, futile talks, go silent and start thinking, working? Do I think one day this toddler will stop teaching and testing me? Do I really think that it worth repeating the same thing again and again and again? ..."
To believe in someone means I take this conflict into myself. My frustration, anger, impatience is a natural reaction of my (hopefully at least partially) human personality, is nothing to be shy about, but something that I should also show.
You must see that I am your prosecutor and advocate at the same time (and not, I repeat: NOT) your judge. If you start thinking about what I do, first you should understand that yes, this is the court, but not by human laws, but of nature, worded by great people from Aristotle to Darwin, from Lao-ce to Jesus. If you look at what I do, you may agree with the prosecutor side: we are hopelessly doomed. But you should also see that regardless of the chances, I keep being your advocate (yes, yours) at the same time, because I have chosen to hope in our future, and it depends on you. Yes, you. But not on your temporal actions and momentary decisions, but on your understanding and long term fundamental change based on it.
In this blog, in my writings you can see a way that I think worth to follow. Do you have the massive curiosity to see where it goes? The patience to go through it lots and lots of time, because now you should not make a shallow and popular opinion about it that you can repeat anytime - like stopping at the start of the path, saying "this surely goes the wrong way". That can be true. That can be your choice, you are free to think this way, I don't beg you. This is only a question: do you dare to follow me?
(Never / You can't really) lead people in whom you don't believe.
When I wrote this, I focused on the fact that if your role is to manage others, you can do it two ways. If you believe in them, you will lead, and consequentially, help and inspire them - if you don't, you will start controlling and consequentially, stress and micromanage them. This is an inevitable result of your approach, regardless of your education, favorite books or slogans. If you don't believe in your people, you will be a bad leader.
However, this statement has a very special taste for me. I see that this world is rapidly sinking, destroying external and internal values every day in a quite hopeless path, because of you. Yes, I talk about you, my dear reader, don't look around, don't pretend that I can't see you, that I can't know how nice person you are, how much good you do. If you live together with me in this world and can read this blog (have internet connection, access and time to read my words), then the infrastructure and services that you are used to, is stolen from other people. They die because they can't pay as much as you for food, water, shelter or health care; others are actually slaves to keep your systems running; and yet others will suffer because of the lack of resources that you have wasted, the garbage that you have created.
No, this is not a movie. This is what you do, this is what you are, if you dare to look at a larger picture, not only what you paint on your mirror. I feel constant pain because of this. I hate this. It is so hard not to hate you and myself for being part of destroying this planet (or more precisely: making in unable to support the next generation of human civilization). It is hard to have the quest of making things for the better written into my soul so deep that my life worth less to me.
I am alone. Yes, I have a great family, I have good friends and colleagues, but with my ideas, my fundamental (and alien) view of this world, I am alone. I understand how hard it is to face the real problems instead of dreaming, so yes, I understand you all. I also know that the solution is not "telling the truth", because our brain is not a computer, it is not enough to explain how things work. You must see an example, a pattern that you can test, play with, and invent your parts to add to the whole picture. You need someone who leads the way. I have a structure that may help improving this situation. I have tried to explain you. OK, perhaps not to you personally, but lost of people like you. And I naturally failed because they were not computers, too. They are just as naturally scared of the facts as you are.
According to my logic, regardless of how much I dislike this statement, I should lead you instead of trying to teach; otherwise we are doomed. On the other hand, I should not lead you because I must admit, I don't believe in you. As I told you, it is already very hard for me not to hate you. Again: yes, you, who read this and try to pretend it is not you.
I also don't believe in myself that I could be a leader, being so impatient, frustrated, rigorous bastard. It is enough to see how my sons behave when I am around (even though we really love and respect each other - they know me better than anyone else). It is so hard for me not to hate myself for this, because it stops me in my primary objectives.
This morning gave me a kind of relief. I went back to the best definition of faith I know, the Bible. I am not a theologian, I even doubt that I can count myself Catholic officially, but I am a tough thinker and I do respect the Bible for the wisdom and the brilliant lessons. Heb 11:1 says
Now faith is confidence in what we hope for and assurance about what we do not see.
To believe in people who do what you think they should, is not faith. That is the dream of the one who don't believe in them and temporarily successfully control them.
Really believing in people is a personal decision to be stupid. To be blind to the actual visible acts, favoring the invisible values inside.
That gives frustration. If I believe in someone that exactly means I keep asking myself
"Am I really this stupid? Do I have to waste so much time on this loser? Do I really believe that one day (s)he will stop moaning, futile talks, go silent and start thinking, working? Do I think one day this toddler will stop teaching and testing me? Do I really think that it worth repeating the same thing again and again and again? ..."
To believe in someone means I take this conflict into myself. My frustration, anger, impatience is a natural reaction of my (hopefully at least partially) human personality, is nothing to be shy about, but something that I should also show.
You must see that I am your prosecutor and advocate at the same time (and not, I repeat: NOT) your judge. If you start thinking about what I do, first you should understand that yes, this is the court, but not by human laws, but of nature, worded by great people from Aristotle to Darwin, from Lao-ce to Jesus. If you look at what I do, you may agree with the prosecutor side: we are hopelessly doomed. But you should also see that regardless of the chances, I keep being your advocate (yes, yours) at the same time, because I have chosen to hope in our future, and it depends on you. Yes, you. But not on your temporal actions and momentary decisions, but on your understanding and long term fundamental change based on it.
In this blog, in my writings you can see a way that I think worth to follow. Do you have the massive curiosity to see where it goes? The patience to go through it lots and lots of time, because now you should not make a shallow and popular opinion about it that you can repeat anytime - like stopping at the start of the path, saying "this surely goes the wrong way". That can be true. That can be your choice, you are free to think this way, I don't beg you. This is only a question: do you dare to follow me?
This is not something you can vote for.
This is something you should live and die for.
Just as I do.
This is something you should live and die for.
Just as I do.
2014. augusztus 24., vasárnap
Call/relay/broadcast within process or at the end
A few days have gone and still no Eclipse project in the new environment. Did I underestimate the power of the human factor (hard for me to start)? Or...
What I try to do now is to create the kernel features. The absolute minimum that my system must provide to an external developer for using just anything in the actual, dust-based environment. I have hit a serious question about control. When communicating with other components, I need to support the following tasks:
What I try to do now is to create the kernel features. The absolute minimum that my system must provide to an external developer for using just anything in the actual, dust-based environment. I have hit a serious question about control. When communicating with other components, I need to support the following tasks:
- direct call to another component, then continue the actual operation using the response (like evaluating an expression or alike);
- broadcast to a set of components (either through an iterated member field, or a result of a query), then either wait for the results, or continue operation, either synchronous or asynchronous way;
- set one or more relay components, either parallel or serial way (like in the interpreter, junction or sequence), either waiting for the return (and continue, like processing the closing block in a stream) or just let it go.
This can be done, my problem is with the "wait or not" question. If I wait, I need kernel functions to do this. If it is at the end, I need a special return constant to inform the kernel that it has to do so. I hate parallel stuff, and not straightforward solutions. If I support calls only, the kernel does not know if it has to do anything after the call, if it is at the end of the caller function. If I support return type only, the code becomes ugly and fragmented. None of them are acceptable.
Do I look in the wrong direction? A weird, but possible answer is: yes.
I keep thinking about providing a programming language interface, API for using dust, with generated codes, etc. At the same time, I think about an interpreter that allows fully functional dust programming above the language layer. What if I turn it upside down?
I can say that dust has no programming interface. I have to "implement" my services using the declarative tools, without using any generated code. The only codes appear at the edges: when a component brings a functionality from the external environment (runtime, like JRE, threading, stream, etc.; or external toolkit, like a database connector, GUI library, etc.) So, I only need
- structure constants that the real codes can use to access data stored in their own connector data objects;
- connector constructs that help the loader to connect the functions/objects to the aspect message processors;
- and perhaps some generic tool functions that I always implement in all language environments to speed up development (in Java, StringBuilder manipulations, arrays, ...).
However, there is no need to support programmatic connection between custom codes. This is fundamentally modifies the role and core features of the shared kernel codes. That is:
- no entity evocation,
- no message sending, call management, relay, etc - they go out to the core feature set available from the algorithm configurations...
This is most strange because I generally hate when configuration hacks replace source codes. On the other hand, I expose the structure to the framework and that looks great - I can do the same with the algorithms as well, that may be beneficial. My experience, and the currently growing number of interpreted script languages show that the common runtime performance allows this approach (the algorithm tree is exactly the same as a parsed script code). And there is still the option to generate source code or compiled binary from this tree... It is so unfamiliar because almost all codes that I have written so far or imagined in dust just disappeared.
The new approach also modifies the kernel implementation approach. So far I thought of the dust kernel as just another collection of components that talk with each other. Now it seems that the kernel components can be more interconnected as a Java implementation of this runtime, because there is no such thing as "dust code".
The implementation order:
- the shared parts (public include, shared Java toolkit project);
- kernel (with its modules perhaps in separate projects, but they can be interconnected on Java layer)
- external tools for the kernel (all for which normal dust communication is enough, like stream, log, etc)
- behavior (control execution, and expression evaluation)
2014. augusztus 23., szombat
Köldöknézés
Tuareg: Ne panaszkodj, cselekedj!
György Ligeti 2014. augusztus 22. 8:16
Van egy találó aforizma, amelyik mélyen igaz:"A szavak fegyvere nem pótolja a fegyverek szavát!"
A világ létrehozott ragyogó ötletei is hatástalanok egy íróasztal fiókjában.
2014. augusztus 22. 8:53
Ez a "találó aforizma" biztos népszerű ma Ukrajnában.
asta 2014. augusztus 22. 11:46
Biztosan! Ukrajnában!
Ez a mozgalom viszont a szavak fegyverével akar élni.Egy antiharcos mozgalom egy harcos retorikával szemben.
2014. augusztus 22. 16:17
Hát nem tudom. Nekem az "antiharcos" és az erőd, hadgyakorlat, cselekedj, orbántűzünk, meg az egész itteni mentalitás valahogy nem passzol. Továbbá az sem igazán, hogy az elmúlt évek számtalan "utcai" megmozdulást hoztak, Egyiptomtól Ukrajnáig. Nyilván egyik célja sem volt a bekövetkező lövöldözés és anarchia, csak "úgy alakult". Hol is van az a "jó példa", amelyhez ez a mozgalom hasonlítani kíván?
Az én meggyőződésem az, hogy felnőtthöz méltó önkritikus gondolkodás, vitakultúra, és még sok minden az itt sokszor emlegetett demokrácia alapfeltétele; kialakításának terepe viszont éppen nem az utca, meg a tömeg. Nem vagyok politikus. Abból élek, hogy minőségi módon gondolkodom. Átlátok feladatokat, elemzem a meglévő megoldásokat, felteszem azokat a kérdéseket, amelyek másoknak hónapok múlva jutna eszükbe, és hosszú távú megoldásokat hozok létre. Vagy pofára esek. Ez utóbbi a kommunikációs kísérleteim jellemző eredménye. Itt is. Nem is akarok "okoskodni" tovább. Kinek?
Ha már a "szavak fegyvere" antiharcos módra, az nálam például így néz ki: Nyílt levél Orbán Viktor úrnak.
Megfutotta a maga köreit néhány fórumon, anyázott aki akart, aztán csend lett.
majoranna 2014. augusztus 22. 18:00
"abból élek, hogy minőségi módon gondolkodom". Akkor mondd meg Te! Mi a teendőM
2014. augusztus 23. 6:29
Bocs, ez itt Tuareg blogja, ahol ő mondja meg, szerinte mi a teendő. Nekem mondjuk huszonöt évem van ennek a válasznak a keresésében, két könyvet írtam, a blogom 700+ bejegyzéséből kb 500 mutatja a folyamatot, ahogy kialakult a mai kép, ahogy megpróbáltam sok év során erről érdemi beszélgetést folytatni - hiába. Tuareg megafonjával és önbizalmával szemben mindez köldöknézős cincogás.
De azért röviden: szerintem civilizált ember tisztában van a következő sorrend jelentőségével: 1: Megismerés, 2: Elemzés, 3: Tervezés, 4: Vita, 5: Szervezés, 6: Cselekvés. Azért köhögök itt, mert nem Tuareggel, a mozgalommal vagy bármivel lenne személyes vagy világnézeti problémám, hanem azért, mert az 1-es pont hiányos. Hadd ne idézzem Szun Ce-t ezzel kapcsolatban.
Ha tényleg az érdekel, két éve mit javasoltam, tessék.
Ha az, mit tartottam megoldásnak a választások előtt, az itt van.
Most mit csinálj? Kérdezd meg Tuaregtől, ha már nekem nem válaszol: "Hol van az a jó példa, amelyhez ez a mozgalom hasonlítani kíván? Miért más ez, mint a közelmúlt anarchiába forduló ugyanilyen kezdeményezései?"
És ha hiszel, hát imádkozz. A magam módján én is ezt teszem: sokadszor, újra nekimegyek annak a lehetetlen feladatnak, amelyet a valódi problémákra (mert Orbán Viktor jelenléte csak tünet) adandó megoldás általam megvalósítható részének tartok.
Gábor Szabó 2014. augusztus 23. 6:42
Hosszú kommentre nem reagálok érdemben, ugyanis posztméretű válaszok helyett posztméretű cikkeket írok :)
2014. augusztus 23. 9:16
Látom. Én meg a kifejtett érveken alapuló konstruktív vitákban vagyok jó, a propaganda, hangzatos szólamok meg a véletlen mutogatás nem megy nekem. Tudom, hogy nincs is értelme, de azért megpróbálom nagyon röviden újra feltenni a számomra fontos 3 kérdést.
1: El tudod képzelni magadról, hogy mondjuk két hónap fagyoskodás után, november közepén a körülötted lévőkkel lebontatod az Erődöt, és hazamész? (Igen/Nem)
2: El tudod képzelni, hogy a jelenlegi hatalomhoz kötődő, akár tízezer olyan ember, akinek anyagi, üzleti kárt okozna éppen az általatok (jogosan!) elérni kívánt változás, egyszer csak hátralépnek és fizetik a számlát, várják az idézést? (Igen/Nem)
3: Mi fog következni, amikor valóban kezd zavaró, a szokásos ügymenetet akadályozó tényezővé válni az OGYM? Mellétek áll a Békemenet, a TEK? (Mondjuk három mondatban.)
Nem kell posztméretű lelkesítés, arra nem vagyok vevő.
egyen lószart, egymilliárd légy nem tévedhet 2014. augusztus 23. 10:14
"Megfutotta a maga köreit néhány fórumon, anyázott aki akart, aztán csend lett."
Minek kéne lennie? Szépen levezetted, kielemezted, megállapítottad. Hogyan tovább? Ha nem hallgat rád a társadalom, akkor nincs mit tenni?
2014. augusztus 23. 11:10
Nincs bizony. Dokumentálom a szerencsétlenkedésemet, keresem a kapcsolatot olyan emberekkel, akikben reménykedem, hogy hajlandóak tudomásul venni: a (szerintem, továbbá pár ezer éve változatlan definíciónak is megfelelő) "gondolkodás" nevű tevékenység annyira bonyolult dolog, hogy jelen pillanatban nincs is rá példa. Enélkül nincs vita, nincs használható mértékben objektív tervezés és értelmes cselekvés. Az pedig jelen szintünkön a civilizáció végét jelenti. Orbán Viktor csak egy szerep, engem nem érdekel - viszont egy társadalmi szintű összeomlás, vagy a következő atomkatasztrófa esélye, az mondjuk igen.
Nyilván nem is áll szóba velem senki ezek után... hiába látom, hogy létezik kiút, megmutatni nem tudom olyan embernek, aki képtelen kilépni a megszokott kliséiből. Pláne nem egy utcai harcosnak. Szóval folytatom az esélytelen harcaimat programozóként és gondolkodóként, mert nem tudom nem csinálni. Lelkesítő példa, ugye? :-D Szerintem ne is folytassuk, főleg itt ne.
Mondjuk azt, hogy Tuareg válaszát várom, ezért szóltam itt hozzá egyáltalán. Akit az okoskodásom érdekel, keressen magánban, és kérem ne vegye udvariatlanságnak, ha nem válaszolok (részemről lenne helytelen továbbra is visszaélni Tuareg látogatottságával). Köszönöm.
asta 2014. augusztus 23. 11:17
Kedves Lóránd! Itt a helyed! Komolyan! Példát kértél? Gandhi.... Ez valamelyik Tuareg blogban említődött is.
Olvastam több írásodat is. Érdekesnek találtam. Kicsit keserűnek tűnsz, hogy nem volt elég visszhangja. Türelmetlen vagy! Pedig: sok sok kis hangya tud csak nagy hangyabolyt építeni... sok sok kis hangya tud kirágni és kidönteni egy hatalmas fatörzset. Kitartó, szorgalmas munkával. Nincs kirobbanó siker-munka van és hit.
Igazad van- nagyon fontos újra megtanulni vitatkozni. Nekem is hiányérzetem van, mióta kinyírták az Index polfórumát...nem véletlenül. Nincs már hely, ahol a különféle nézetű emberek beszélgethetnének egymással. Csak rajtunk áll, hogy egy ilyet megteremtsünk. Csak elhatározás kérdése pl. hogy akár naponta rendezzünk vita félórákat a téren, ahová bárki eljöhet, bármilyen pártból, csoportból, legyen az fideszes vagy jobbikos akár. Próbáljuk megérteni és megismerni egymás gyűlölködés nélkül.
Én ezt szeretném látni. Egy ilyen vitát te is szívesen vezetnél...szerintem:) Tévednék?
Erre, kérésemnek és ígéretemnek megfelelően nem válaszoltam.
György Ligeti 2014. augusztus 22. 8:16
Van egy találó aforizma, amelyik mélyen igaz:"A szavak fegyvere nem pótolja a fegyverek szavát!"
A világ létrehozott ragyogó ötletei is hatástalanok egy íróasztal fiókjában.
2014. augusztus 22. 8:53
Ez a "találó aforizma" biztos népszerű ma Ukrajnában.
asta 2014. augusztus 22. 11:46
Biztosan! Ukrajnában!
Ez a mozgalom viszont a szavak fegyverével akar élni.Egy antiharcos mozgalom egy harcos retorikával szemben.
2014. augusztus 22. 16:17
Hát nem tudom. Nekem az "antiharcos" és az erőd, hadgyakorlat, cselekedj, orbántűzünk, meg az egész itteni mentalitás valahogy nem passzol. Továbbá az sem igazán, hogy az elmúlt évek számtalan "utcai" megmozdulást hoztak, Egyiptomtól Ukrajnáig. Nyilván egyik célja sem volt a bekövetkező lövöldözés és anarchia, csak "úgy alakult". Hol is van az a "jó példa", amelyhez ez a mozgalom hasonlítani kíván?
Az én meggyőződésem az, hogy felnőtthöz méltó önkritikus gondolkodás, vitakultúra, és még sok minden az itt sokszor emlegetett demokrácia alapfeltétele; kialakításának terepe viszont éppen nem az utca, meg a tömeg. Nem vagyok politikus. Abból élek, hogy minőségi módon gondolkodom. Átlátok feladatokat, elemzem a meglévő megoldásokat, felteszem azokat a kérdéseket, amelyek másoknak hónapok múlva jutna eszükbe, és hosszú távú megoldásokat hozok létre. Vagy pofára esek. Ez utóbbi a kommunikációs kísérleteim jellemző eredménye. Itt is. Nem is akarok "okoskodni" tovább. Kinek?
Ha már a "szavak fegyvere" antiharcos módra, az nálam például így néz ki: Nyílt levél Orbán Viktor úrnak.
Megfutotta a maga köreit néhány fórumon, anyázott aki akart, aztán csend lett.
majoranna 2014. augusztus 22. 18:00
"abból élek, hogy minőségi módon gondolkodom". Akkor mondd meg Te! Mi a teendőM
2014. augusztus 23. 6:29
Bocs, ez itt Tuareg blogja, ahol ő mondja meg, szerinte mi a teendő. Nekem mondjuk huszonöt évem van ennek a válasznak a keresésében, két könyvet írtam, a blogom 700+ bejegyzéséből kb 500 mutatja a folyamatot, ahogy kialakult a mai kép, ahogy megpróbáltam sok év során erről érdemi beszélgetést folytatni - hiába. Tuareg megafonjával és önbizalmával szemben mindez köldöknézős cincogás.
De azért röviden: szerintem civilizált ember tisztában van a következő sorrend jelentőségével: 1: Megismerés, 2: Elemzés, 3: Tervezés, 4: Vita, 5: Szervezés, 6: Cselekvés. Azért köhögök itt, mert nem Tuareggel, a mozgalommal vagy bármivel lenne személyes vagy világnézeti problémám, hanem azért, mert az 1-es pont hiányos. Hadd ne idézzem Szun Ce-t ezzel kapcsolatban.
Ha tényleg az érdekel, két éve mit javasoltam, tessék.
Ha az, mit tartottam megoldásnak a választások előtt, az itt van.
Most mit csinálj? Kérdezd meg Tuaregtől, ha már nekem nem válaszol: "Hol van az a jó példa, amelyhez ez a mozgalom hasonlítani kíván? Miért más ez, mint a közelmúlt anarchiába forduló ugyanilyen kezdeményezései?"
És ha hiszel, hát imádkozz. A magam módján én is ezt teszem: sokadszor, újra nekimegyek annak a lehetetlen feladatnak, amelyet a valódi problémákra (mert Orbán Viktor jelenléte csak tünet) adandó megoldás általam megvalósítható részének tartok.
Gábor Szabó 2014. augusztus 23. 6:42
Hosszú kommentre nem reagálok érdemben, ugyanis posztméretű válaszok helyett posztméretű cikkeket írok :)
2014. augusztus 23. 9:16
Látom. Én meg a kifejtett érveken alapuló konstruktív vitákban vagyok jó, a propaganda, hangzatos szólamok meg a véletlen mutogatás nem megy nekem. Tudom, hogy nincs is értelme, de azért megpróbálom nagyon röviden újra feltenni a számomra fontos 3 kérdést.
1: El tudod képzelni magadról, hogy mondjuk két hónap fagyoskodás után, november közepén a körülötted lévőkkel lebontatod az Erődöt, és hazamész? (Igen/Nem)
2: El tudod képzelni, hogy a jelenlegi hatalomhoz kötődő, akár tízezer olyan ember, akinek anyagi, üzleti kárt okozna éppen az általatok (jogosan!) elérni kívánt változás, egyszer csak hátralépnek és fizetik a számlát, várják az idézést? (Igen/Nem)
3: Mi fog következni, amikor valóban kezd zavaró, a szokásos ügymenetet akadályozó tényezővé válni az OGYM? Mellétek áll a Békemenet, a TEK? (Mondjuk három mondatban.)
Nem kell posztméretű lelkesítés, arra nem vagyok vevő.
egyen lószart, egymilliárd légy nem tévedhet 2014. augusztus 23. 10:14
"Megfutotta a maga köreit néhány fórumon, anyázott aki akart, aztán csend lett."
Minek kéne lennie? Szépen levezetted, kielemezted, megállapítottad. Hogyan tovább? Ha nem hallgat rád a társadalom, akkor nincs mit tenni?
2014. augusztus 23. 11:10
Nincs bizony. Dokumentálom a szerencsétlenkedésemet, keresem a kapcsolatot olyan emberekkel, akikben reménykedem, hogy hajlandóak tudomásul venni: a (szerintem, továbbá pár ezer éve változatlan definíciónak is megfelelő) "gondolkodás" nevű tevékenység annyira bonyolult dolog, hogy jelen pillanatban nincs is rá példa. Enélkül nincs vita, nincs használható mértékben objektív tervezés és értelmes cselekvés. Az pedig jelen szintünkön a civilizáció végét jelenti. Orbán Viktor csak egy szerep, engem nem érdekel - viszont egy társadalmi szintű összeomlás, vagy a következő atomkatasztrófa esélye, az mondjuk igen.
Nyilván nem is áll szóba velem senki ezek után... hiába látom, hogy létezik kiút, megmutatni nem tudom olyan embernek, aki képtelen kilépni a megszokott kliséiből. Pláne nem egy utcai harcosnak. Szóval folytatom az esélytelen harcaimat programozóként és gondolkodóként, mert nem tudom nem csinálni. Lelkesítő példa, ugye? :-D Szerintem ne is folytassuk, főleg itt ne.
Mondjuk azt, hogy Tuareg válaszát várom, ezért szóltam itt hozzá egyáltalán. Akit az okoskodásom érdekel, keressen magánban, és kérem ne vegye udvariatlanságnak, ha nem válaszolok (részemről lenne helytelen továbbra is visszaélni Tuareg látogatottságával). Köszönöm.
asta 2014. augusztus 23. 11:17
Kedves Lóránd! Itt a helyed! Komolyan! Példát kértél? Gandhi.... Ez valamelyik Tuareg blogban említődött is.
Olvastam több írásodat is. Érdekesnek találtam. Kicsit keserűnek tűnsz, hogy nem volt elég visszhangja. Türelmetlen vagy! Pedig: sok sok kis hangya tud csak nagy hangyabolyt építeni... sok sok kis hangya tud kirágni és kidönteni egy hatalmas fatörzset. Kitartó, szorgalmas munkával. Nincs kirobbanó siker-munka van és hit.
Igazad van- nagyon fontos újra megtanulni vitatkozni. Nekem is hiányérzetem van, mióta kinyírták az Index polfórumát...nem véletlenül. Nincs már hely, ahol a különféle nézetű emberek beszélgethetnének egymással. Csak rajtunk áll, hogy egy ilyet megteremtsünk. Csak elhatározás kérdése pl. hogy akár naponta rendezzünk vita félórákat a téren, ahová bárki eljöhet, bármilyen pártból, csoportból, legyen az fideszes vagy jobbikos akár. Próbáljuk megérteni és megismerni egymás gyűlölködés nélkül.
Én ezt szeretném látni. Egy ilyen vitát te is szívesen vezetnél...szerintem:) Tévednék?
Erre, kérésemnek és ígéretemnek megfelelően nem válaszoltam.
2014. augusztus 22., péntek
Fundamental projects
Separate the Dust API from the Kernel. The first contains the communication layer and base classes, essential to communicate between components. The Kernel is the implementation of the API, it contains the main function and the initialization process. Important: it also must contain layers, because there can be various startup environments (for Java: desktop, servlet and GWT client are currently considered).
Start liking GitHub (server and client). Nice "for dummies" environment, perfect for me as I want to waste minimal amount of time on the environment, but make it safe. I use a new repository and also work with the wiki, both are better than enough for me.
On the other hand, it is hard to set up the toolchain. It's great having a mindmap on my tablet, but that is connected to Dropbox, not to GitHub. I type things here that I should add to wiki. In some cases I already feel the limitations of the wiki, I should use UML instead, but where - on the tablet or desktop? Better here because the UML plans should go directly to GitHub...
Start liking GitHub (server and client). Nice "for dummies" environment, perfect for me as I want to waste minimal amount of time on the environment, but make it safe. I use a new repository and also work with the wiki, both are better than enough for me.
On the other hand, it is hard to set up the toolchain. It's great having a mindmap on my tablet, but that is connected to Dropbox, not to GitHub. I type things here that I should add to wiki. In some cases I already feel the limitations of the wiki, I should use UML instead, but where - on the tablet or desktop? Better here because the UML plans should go directly to GitHub...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)