2013. május 31., péntek

Ismétlődő történelem

2013.05.30. 08:35:30
@l ember: Kedves Gergely!

Elég sokat töprengtem azon, tudok-e olyat írni, ami a hallgatásnál többet ér. (kitől is idéztem most?) Egyáltalán nem érted azt, amit írok, hiszen a kérdésedre már régen válaszoltam, részleteket is olvashatnál a blogom főlapjáról elérhető írásokban - de nem teszed. És itt a lényeg.

Létezik olyan, hogy kezdő tét, amit le KELL tenni az asztalra ahhoz, hogy játszhass, és ennek semmi köze a "komolyan vételhez" meg a "büszkeséghez", aminek mindez egy gyerek szemével látszik. Én a "saját életemből" töltöttem sok évet tanulással, elemzéssel, következtetésekkel; közvetlenül szembesültem a "nép hangjával" és végtelenül süket füleivel, legutóbb a Milla elnökös kampányában. Neked arra "nincs időd", hogy az összegyűjtött tapasztalatokat elolvasd és értelmezd. Ennyire többre tartod a saját idődet az enyémnél?
Talán nem tűnik fel, ezért külön kiemelem: NEM azt kérem, hogy "hidd el" vagy "kövesd", csak azt, hogy legalább az alapfogalmak általam alkalmazott értelmezésével tisztában légy, és egyáltalán értelme legyen mondatokat alkotnom velük a számodra!

Mit kezdhetnék én egy olyan emberrel, akinek nem tűnt fel, hogy a MŰKÖDŐ rendszerek NEM demokratikusak, hanem szigorú hierarchián, felelősségen, erőfeszítésen és személyes ÁLDOZATVÁLLALÁSON alapulnak? Akinek még nem esett le, hogy ha mégis működik a politika, akkor a színes máz mögött ugyanúgy ott van a kőkemény (gazdasági és személyes kapcsolatokon alapuló) hierarchia? Hogy a parlamenti demokrácia csupán modern változata az "oszd meg és uralkodj" örök elvének? Aki a francia forradalomból csak a "szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjéig jutott, de az már kimarad, hogyan irtották ki egymást a kezdeti hősök, hogyan fordult mindez Napóleon császárságába, és aki számára talán ismeretlen a valóban emblematikus Fouché neve?

Mert az bizonyára csodálkozva nézi (és morcosan összeesküvést kiált amiatt), hogy a fenti történet nevek, eszmék és évszámok cseréjével egy az egyben megfeleltethető a mai magyar történelemnek. Vagy a 22-es csapdájában Milo története: www.scribd.com/doc/59689133/22/Milo .
Bocs, én azokkal a motivációkkal foglalkozom, amik ezt a hasonlóságot előidézik. Te nevezheted irrelevánsnak a felhozott dolgokat - szerintem viszont szorosan összefüggenek, csupán a szűklátókörűség és a tapasztalat, háttérismeret (lásd: kezdő tét) hiánya akadályoz meg téged ennek felismerésében.

Szóval, ha te önmagad "egyszerű embernek" deklarálod, akkor egy tanácsom van számodra: talán ne foglalkozz bonyolult dolgokkal, és ne várd el másoktól, hogy számodra értelmezhető, ám így már értelmetlen klisékké alakítsák azokat a dolgokat, amin az életünk, jövőnk múlik. Foglalkozz azzal, amihez értesz, ha nincs még ilyen, tanulj, és légy elég jó benne ahhoz, hogy azon a területen valóban önálló felelősséggel dolgozhass, amiért megküzdesz és nem adod ki a kezedből szavazgatni vágyó laikusoknak. Még akkor sem, ha néha óhatatlanul hibázol, mert te legalább megérted, hogy mi történt, míg a "nép" csak néz és dühöng. Vagy ha így jobban tetszik: alkoss "bázist" azon a területen, amibe az élet-idődet fektetted.

Más példával: az orvos felelőssége, hogy elmondja a jelenleg ismert problémákat, a kezelés módját és kockázatait, hogy a páciens a saját ügyében felelős döntést hozhasson. Viszont NEM fogja kikérni a véleményét, NEM fogja megvitatni Biri néni varjúhájas kenőcsének hatásait, vagy azt, hogy mit látott a múlt héten a Discovery Channelen, és NEM fogja kézfeltartással megszavaztatni a folyosó közönségét arról, hogy mit csináljon. (Még ha ma ezt a látszatot is próbálja kelteni a "modern demokrácia").

EZÉRT annyira érdektelen, hogy a HaHa beállítja magát valami munkaadó-féleségnek, aki majd értékel és kritizál, közben pedig kijelenti, hogy "szerintünk mindenki gyógyuljon meg", és így valójában karikatúrát csinál a kritikus gondolkodásból. Ezért szólok közbe még akkor is, ha hiábavaló.

2013. május 22., szerda

A hosszútávfutó magányossága

l ember 2013.05.20. 08:05:52Nem értem, milyen katasztrófát okoz az információszabadság és hogyan infantilizál 
l ember 2013.05.20. 08:08:26nem értem továbbá, milyen személyes példát mutat, hogy Kedves Loránd vagy és rendszertervező, de ha ez neked fontos, itt mindent megtalálsz
www.facebook.com/korodygergely

2013.05.21. 08:40:30
Kedves Gergely!

Megtisztelő számomra, hogy immár a neveden szólíthatlak. Megnéztem a Facebook lapodat, láttam rajta a Kalózpártot, benne a Szerzői jog és Pénzreform fórumokat - gondolom, ezek számodra fontos témák. Induljunk hát ezen a vonalon.

Pénzzel kapcsolatban ajánlott olvasmányok innen a könyvespolcomról: Helmut Creutz: A pénz szindróma; David C Korten: Tőkés társaságok világuralma; és mielőtt zsidózni kezdenénk, Soros György: A globális kapitalizmus válsága. Remélem, ezek vagy hasonlók megvoltak nektek is. Vagy esetleg indulásként a The Money Fix című film, amelynek magyar feliratát annak ellenére elkészítettem, hogy a megoldási javaslatukkal egyáltalán nem értek egyet: dotsub.com/view/38d7177f-869c-4922-8424-9795986de2f2
Sajnos a saját blogomon jelenleg 107 bejegyzés érinti a témát, ezek átnézése biztosan sokáig tartana, így röviden az állításom: a pénz fogalma mára idejétmúlttá vált, halálos méreg. Javítani lehetetlen, meg kell érteni az általa hordozott tanulságot, majd eldobni. Mint az "Egy Gyűrűt", amely egyébként a globális pénz tökéletes szimbóluma.hajnalvilag.blogspot.hu/2012/06/hatvanyok-es-evszazadok.html

Szerzői jog, lássuk csak... Amikor az első könyvemet megírtam 1998-ban, még nem létezett Creative Commons, és sokkal kevesebbet tudtam a pénzről, mint ma. Viszont úgy éreztem, fontosabb dolgokkal foglalkozom, mint a személyes jólétem, és csak azért mentem el az Artisjushoz vele, mert féltem, hogy "ellopják", és megakadályozzák a terjesztését - viszont hozzájárultam a feltétel nélküli ingyenes publikálásához minden felületen.
Amikor elhittem, hogy a megálmodott programozói keretrendszeremből akár lehet is valami, létrehoztam egy alapítványt csak azért, hogy a tulajdonjog ne az enyém legyen, így tőlem függetlenül, az általam meghatározott társadalmi célokra mindig ingyen felhasználható legyen. Ez 2006-ban volt, azóta túléltem egy ügyészségi vizsgálatot is... Amikor megjelent és használhatóvá vált a GitHub, mindent (amit nem zárt forrású környezetben fejlesztettem) feltettem ide. dust-framework.org/ Oké, még mindig nem működik, de ez talán elnézhető nekem, mivel "szabadidőmben", egyedül foglalkozom olyasmivel, amivel mondjuk az IBM játszik. Ahhoz képest viszont jobb, mint bármi, amit a neten látok "legújabb technikák" címszó alatt.
Tudom, hogy mire VOLT jó a szerzői jog valaha, és milyen módon használják ma; mennyire értelmetlen ez a fogalom a mai (gazdasági, politikai, informatikai) környezetben. A FOGALOM, nem a kapcsolódó szabályozás.

Hogyan infantilizál az információszabadság? Hmm... te mennyit töprengtél már azon, hogy a gondolkodásunk egy sok milliárd neuronból álló, csak a káosz statisztikai szabályainak megfelelő hardveren fut? Hogy az érzékeink által befogadható adathalmazt élből (és igen durván) szűri a világról kialakított képünk és aktuális motivációink? Hány évig botladoztál párbeszédek közben a kognitív disszonancia jelenségében? "Félreértések", sértődések, személyeskedés, válasz nélkül maradó kérdések, néma csend - ezt illetem kissé bosszúsan, de talán jogosan az "infantilis" jelzővel.
Ha nem, akkor kicsit hirtelen lesz számodra a "végső kérdés" (ami az erre adott válaszom után következik): hajnalvilag.blogspot.hu/2013/03/a-vegso-kerdes_15.html

És végül, személyes példa...
Mivel a fenti listát nem akarom folytatni, kezdjük talán a megalapozott, tartalom-központú, őszinte, felelősségtudatos, konstruktív kommunikációval. Azt hiszem, megmutattam, mit értek ez alatt. A felsorolásból erősen hiányzik az "arányos" jelző: két mondatodra túl hosszan válaszolok, ráadásul jó esély van rá, hogy téged valójában NEM ÉRDEKEL amit mondok, csupán a vitát nem akarod te félbehagyni.

Nos, én akkor folytatom, ha (életkorod és tudásod figyelembe vételével) elfogadható, az enyémhez mérhető tartalmat teszel az asztalra. Itt mindez (szerintem sajnos) úgyis off-topic.

2013. május 18., szombat

Egy jó menet a HaHa blogon...

... ha nem is az "ifjakkal".

l ember 2013.05.09. 01:05:03menj nyugodtan fontosabb dolgodra, csak nem tudok elmenni szó nélkül a demokrácia minden formájának kétségbe vonása mellett, és próbálom megérteni az ilyen emberek jövőképét
2013.05.09. 05:01:00
Ha minimális erőfeszítést tennél arra, hogy ne csak a saját fantáziádra támaszkodj a jövőképemmel kapcsolatban, akkor megtalálnád ám EZEN A LAPON pár sorral feljebb. De ne fáradj, itt van még egyszer: hajnalvilag.blogspot.hu/2012/03/jovo-erdeklodes-hianyaban-elmarad.html

Ha viszont az elolvasása után sem vagy képes felfogni, hogy miről beszélek, illetve azt, hogy az ELVEIBEN szép demokrácia óvodások kezében TÖRVÉNYSZERŰEN fajul azzá, ami ellen folyamatosan lázadozunk, akkor tényleg bármi dolgom fontosabb, mint hozzád beszélni.

Egyébként köszönöm, a múltkori "dolgom" egész jól sikerült :-)

l ember 2013.05.12. 22:05:19Ez még nem indok a teljes tagadásra. Háromszáz éve exponenciálisan nyílik az egyén univerzuma, és a demokratikus szellem pozitív visszacsatolása egyértelmű.

Ha túllépsz az olvasni lusta és buta kommentelők fölötti fájdalmadon, talán megtalálod a szereped a folyamatban

2013.05.14. 05:23:12
Itt nem szerencsés az általánosítás, jelenleg nem általában a hozzászólókat nevezem butának és lustának, bármennyire is szeretnél a falkába bújni. Személyesen tőled várnám el, hogy ha már hozzám szólsz, olvass és próbáld meg értelmezni is azt, amit mondok.

Az egészben az a szomorú, hogy húsz évnyi profi rendszertervezői munkámat, amit igyekszem minden mondatom mögé odatenni, amelyért saját névvel, arccal vállalom a személyes felelősséget - na ezt lehet így összemosni pár összefüggéstelen szóból összerakott tudálékos hablattyal, amit vele szemben előadsz.

Ne haragudj, de ahhoz, hogy véleményt alkoss, tanácsot vagy használható segítséget adj nekem (amivel itt az utolsó mondatodban próbálkozol, és amire egyébként természetesen szükségem lenne), sokkal több kellene. Részemről ennyi volt, köszönöm a jóindulatot.

l ember 2013.05.14. 21:39:27Olvass és próbáld meg értelmezni is azt, amit mondok, tudálékos hablaty helyett.

Értettem. Kár, hogy az arcod is kell, nem elég a mondanivalód

2013.05.18. 06:30:42
Vajon Freudot tisztelhetem abban, hogy nem nyomtad meg a "Válasz erre" gombot (így nem kaptam róla értesítőt), vagy tényleg nem szeretnéd, hogy válaszoljak? Segítek: akkor sértegetned kell, arra nem ugrok. Ezek viszont válaszra érdemes gondolatok voltak! :-)

> Olvass és próbáld meg értelmezni is azt, amit mondok, tudálékos hablaty helyett.

Megtörtént, bár igazad van, nem részleteztem a problémámat, ugyanis erről a jelenségről is túl sokat írtam már, és nekem ismétlésnek tűnik, tőled meg miért is várhatnám el, hogy megkeresd. (nem vicc, tényleg nincs jogom ilyesmit remélni)

"Exponenciálisan nyílik az egyén univerzuma", "a demokratikus szellem pozitív visszacsatolása"

Ezek jól hangzó, de rosszul definiált fogalmakból összerakott "kampánymondatok", valójában rész-igazságok, figyelmen kívül hagyják a mellékhatásokat. Ilyenek például: a feldolgozatlan információtömeg mérgező, infantilizáló hatása, vagy a szabályozás nélküli pozitív visszacsatolás, exponenciális folyamat végén törvényszerű katasztrófa, ami evolúciós biológiai rendszerekben alapműködés, az emberi civilizációra értelmezve nem annyira elfogadható.

Értelmezhetem tovább, de minek: alapjaiban nyúlós az egész... Logikai szinten tökéletesen ekvivalensek a "Magyarország jobban teljesít" felirattal: igen, mindig lehet találni olyan nézőpontot, amelyből igaznak tűnnek, de a teljes folyamat értékeléséhez, következtetéshez, tervezéshez a világon semmi közük. Utóbbiakhoz éppen hogy el kell hajítani az ilyen szólamokat, és az alapoknál, fogalmaknál, tényeknél újrakezdeni az egészet, unalmas, szikár szőrözéssel, nem politikus hanem mérnök szemlélettel.

Tudom, elég keményen támadok, de ez is csak következmény, lásd például: azaramara.blog.hu/2012/05/09/atomkorkep_fukusima_utan
Itt hosszú időn keresztül, szerintem türelmesen próbáltam rávenni egy intelligens, lelkes, de felületes (ezekben hozzád vagy a HaHa csapatához hasonló), "vitapartnert" arra, hogy mielőtt sugárzásról beszél, értelmezze a mérésére használt "becquerel" mértékegységet, vagy azt, hogy mi a különbség egy sugárzó izotóppal statisztikailag szennyezett és egy dúsított fűtőelemből származó porszem között. Vagy magyarázza el nekem, mit látok rosszul. Egyik sem sikerült, de nagyon sok szép véleményt kaptam magamról, amire annyira nem is voltam kíváncsi.

Felismerem az arcom elé tartott tükröt, de a tiédnek nem sok hasznát veszem. Én szinte minden időmet a SAJÁT elméleteim és gondolkodásom kritizálásával, hibakereséssel és javítással, valamint objektív értékelés szerint működő rendszerek létrehozásával töltöm. Tudom, hogy amit leírok, ugyanolyan nehezen értelmezhető, mint a hangzatos szlogenek - számomra mégis ég és föld a különbség.

> Értettem. Kár, hogy az arcod is kell, nem elég a mondanivalód

Szerintem nem "kár". Vizet prédikáló kocsmatöltelékekkel, az általuk hangoztatott "mondanivalóval" tele a padlás. Nem fogom itt is részletezni, hogyan igazolható szerintem tudományos megközelítéssel az, hogy NEM az elvek és elméletek számítanak, hanem a PÉLDA, amit felmutatunk. Számomra ezért meghatározó jelentőségű az, hogy "Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban." Ugye ismerős? A többi se kutya, de ha komolyan gondolod, melegen ajánlom Gandhi Önéletrajz című művét...

Ezért mutatom az arcomat, és nem csak "beszélek valamiről". Csatlakozol a klubhoz? :-)