Antalffy-blog: Legyek ura
Az alátámasztás nélküli puffogásra nem reagálok, és igazából arra sem vagyok kíváncsi már, hogy Tibor bá mit képes hülyeségnek értékelni a részemről, a többiek milyen alapon állítanak bármit arról, hogy én miről mit gondolok. A válasz nyilvánvaló: minden eszközt megragadtok, amivel elkerülhető, hogy az érvekkel a saját szintjükön foglalkozzatok. Mindannyiunk óriási szerencséjére, erre a süketek párbeszédére a már régen nyilvánvaló értelmetlenségből származó motivációhiányon túl valóban egyre kevesebb időm is van. Hála Istennek!
Tibor bá, nyilván megismételheted ezerszer, ha képtelen vagy felfogni: elsőre is leesett, hogy te az intelligencia képviseletét abban látod, hogy a középszertől az idiótáig terjedő „tömeg” igehirdetőjeként tekintesz magadra. Neked éppen a rögzített énképed miatt nem eshet le: pont EZ A BAJOM veled – pontosabban az általad képviselt, és nagy vehemenciával terjesztett mintával.
Ha Galilei megszavaztatta volna a „tömeget”, vajon állítja, hogy a Föld mozog? Ha a matematika, logika, orvoslás, elektromosság, magfizika, pszichológia, társadalomtudomány, stb. törvényei a „tömeg” értelmi színvonalán lettek volna kidolgozva, itt tartanánk? Nem. Viszont a mindenkori hatalom tisztában volt vele, hogy csak a magasabb szintű és valóban MINŐSÉGI tudás kihasználásával ismerheti meg a tömeg motivációit, gerjeszthet elismerést és csodálatot, és ezek révén irányíthatja is azt. Eközben, többé-kevésbé mellékhatásként a „tömeg” által felfogható, vagy annak vélt tudás mennyisége nőtt, illetve ennek hétköznapi életben megjelenő hasznát is érzékeli, egyre inkább természetesnek veszi (a gőzgéptől a vízvezetéken és kórházon keresztül a mobilinternetig).
Mára éppen ez vált kritikus problémává. A hatalom rájött, hogy az „érteni vélő” tömeg valódi tudás nélkül, üveggyöngyökkel megvezethető, ordítozásra bírható, szavazásra terelhető. A valódi, sok éves erőfeszítést követelő, és csak a megfelelő képességekkel rendelkező kevesek által művelhető (Tibor bá szavaival: érthetetlen és ezért értelmetlen) valódi, minőségi tudásra már nincs igény. (Érdekes, azt mindenki könnyen felfogja, hogy Cseh Lacival nem érdemes versenyt úszni – na de hogy ez a gondolkodásra, véleményformálásra is igaz lenne, az „magas”. Aha…) Hiába lehetetlen ilyen szinten elmagyarázni egy fizikai mennyiség értelmezését (pl: sugárzó elem aktivitása), vagy éppen egy vélemény társadalmi hatását a saját igazáról meggyőzött embernek, attól az még érvényes. Pontosabban: a babonás hiedelmekkel és vágyakkal szemben CSAK az érvényes.
A gondolkodás képességével megáldott, ismeretekkel is rendelkező emberek pedig (Tibor bá filozófiáját követve) beállnak a tömeg szintjén üvölteni, hangadót játszani, mert egyrészt ebből meg lehet élni, másrészt minek belefektetni komoly munkát és időt, valóban igényes szellemi terméket előállítani, amikor az „értékelés” a középszer felfogóképességén múlik? (Én is megpróbáltam, én is elbuktam, a leckét megtanultam. Mostantól jól fogok élni, mert rátok nincs értelme várni.) Az „intelligensek” beállnak a tömeg álmodozásai által magasba emelt, csak álmodásra képes mesélők "mögé" súgónak, "elé" magyarázónak vagy "velük szemben" kritizálónak. Ismétlem: TELJESEN MINDEGY, hogy támogatják vagy ellenzik a vezérürük kolompolását, amíg azt a látszatot keltik, hogy ezek egyáltalán MONDANAK valamit, ami megbeszélésre érdemes. És lehet csodálkozást mímelni, amikor kiderül, hogy saját önös érdekeiket követik a szellemi színvonaluknak megfelelően, és hogy a matematika, pszichológia vagy ökológia törvényeit megváltoztatni nem képesek. Na EZT a hozzáállást képviseled és terjeszted, Tibor bá, és ismétlem: jelen pillanatban minden esély megvan rá, hogy ennek következményeivel fogunk szembesülni rövidesen. Bár szerintem nem azokkal, amiket előre vetítesz, mert sajnos az elemzésed harmatgyenge: a világképed alapján válogatod ki a figyelembe vett tényezőket (és számtalan példa ellenére képtelen vagy felfogni, hogy én például tudatosan törekszem ennek elkerülésére).
Ha ez bárki számára megnyugtató: én egyáltalán nem „akarom feláldozni magam”. Csupán az a helyzet, hogy a saját szentséges hátsómon kívül ismerek magasabb szintű érdekeket és értékeket, amelyekért hajlandó vagyok komoly árat fizetni élet-időben, munkában. A ti zsibbadtságotok rajzol célkeresztet a homlokomra, mert nekem vannak megvalósítható, ezért veszélyes alternatíváim, míg az itt terjesztett borongás csak a hatalom érdekeit szolgálja. Viszont ezennel közhírré teszem, ha eddig nem esett volna le: ha itt diktatúra lesz, és ha kéri, nyugodt lélekkel beállok szolgálni „ellenetek” és „elveim ellen”. Ugyanis az itt hirdetett kilencven (szerintem kidolgozottabb elemzésem és kissé eltérő értelmezésem szerint száz) százalékos veszteséggel járó összeomlás helyett jobb a tíz százalék veszteséggel (hőbörgők és tényleg gyengék) felépíthető „sok birka – kevés úr” struktúra, amely felé éppen a közbülső réteg, az „intelligensek” szűklátókörűsége, önzése miatt haladunk. Érdektelen, hogy mit „szeretnék”, ha azt minden erőfeszítésem dacára sem „lehet”. Nem ez az egyetlen környezet, ahol próbálkoztam. (Jani: korábban több türelmem volt - viszont túl rövid az élet ahhoz, hogy korábban sikertelen mintákat ismételgessek. Szinte minden eddigi próbálkozásom elérhető, elolvasható. Bocs.)
