2012.július.26th. at 06:49
220, 460:
Igen, néha benézek, de a számomra érdekes témákkal foglalkozó bejegyzések egy kaptafára készülnek, utánuk meg ugyanaz az imamalom pörög, sem érdemi kérdések, sem reagálásra érdemes válaszok nem hangzanak el – MIHEZ szóljak hozzá? A véleményemet ismerhetné bárki, aki képes és hajlandó olvasni – ugyanazt ezerszer elszajkózni meg nem megy. Nekem van értelmesebb dolgom.
Arma gondolkodása (mint már említettem
Ő deklaráltan nem hall meg semmit, amit nem tud cionista összeesküvésként értelmezni, egyszerűen azért, mert ez a gondolkodásának a közepe. Lánglelkű hősként tekint magára, aki feltárja az ostobák elől a gonoszok által elrejtett igazságot – észre se veszi, hogy a tényekkel kapcsolatban valaki bólint, egyébként meg elalszik a kereplésén. A többség ezt a lelkivilágot az óvoda tájékán elnövi. Felnőttként ezt rögeszmének hívják, de csak akkor veszélyes, ha a környezet komolyan veszi.
Nyilván kell rá reagálni, de az így hangzik: “Személyes meggyőződésem szerint ez így előadva kontraproduktív hőbörgés.” Ennyi, semmi több. Nem vitázni, nem belekötni, nem érvelni – ugyanis Ő NEM VITATKOZIK, hanem PRÉDIKÁL: egyoldalú kommunikációt folytat, amelynek során ugyanolyan szelektív módon válogat a hozzá intézett szavakból, ahogy MINDEN hozzá jutó információból.
Tankönyvi eset. Nem muszáj beszállni az illusztrációba.
2012.július.26th. at 08:56
481, Seneca: "Nem vitatkoztál érdemben, csak minősítettél, jogod van ehhez csak ez sajnos nem érv."
“A véleményemet ismerhetné bárki, aki képes és hajlandó olvasni – ugyanazt ezerszer elszajkózni meg nem megy.” Szerinted ez vajon mit jelenthet?
Arma gondolkodásáról természetesen erkölcsi szempontból is végtelenül határozott véleményem van – de nem ezt közlöm valami kinyilatkoztatásként (ahogy mondjuk ő beszél “a zsidókról”), hanem azt a véleményemet, mely szerint szövege számomra emberi, erkölcsi (szubjektív) szempontból ELFOGADHATATLAN, kommunikációs (objektív) szempontból pedig HASZONTALAN, sőt káros! MIUTÁN megpróbáltam erről érdemben vitatkozni vele, amire úgy válaszolt, hogy számára büntetés az én írásomat olvasni, ezért nem is teszi. Ebben egyet is értek vele, hiszen a direkt neki címzett szövegeket is csak a cionista áskálódás szűrőjén keresztül látja, az én írásaim nyitott gondolkodás nélkül értéktelenek.
Nyilván, ezt neked “nem kell tudnod” – csak azért néznél utána, mert egyértelműen utalok rá? Attól még unhatom elismételni.
Ironikus, hogy ugyanazzal az emberi mentalitással hadakozunk (Arma és én), csak ez a borzalmasan általánosító rasszista fröcsögés meghallhatatlanná teszi a logikus érvelést. Mondjuk milyen már az, hogy “Tudom, hogy évezredek óta titeket gyilkol mindenki, valld be, hogy milyen okot adtok rá, mert tuti, hogy ti vagytok ezért a felelősök!” … és akkor röhögjünk, mert ha a “zsidó” szót “magyarra” cseréljük, akkor máris “az egész történelemben mindenki minket pusztított, mégis megmaradtunk” nagymagyar himnusznál tartunk.
Ehh… már megint pazarlom az értékes időt.
2012.július.26th. at 09:50
488, Tibor bá: "Csak mert nem ugrik neked 10 kommentelő, nem pazarlod az idődet, mert elolvasnak és nyomot hagysz az olvasóban."
UGYANAZZAL az érveléssel, UGYANAZT a sekély nyomot!
Az üvöltözéshez szokott fülek számára egyszerűen értékelhetetlen, hogy minden egyes szavamat pontosan tudom, hogy miért használom, még az sem mindegy, hogy elnézést kérek vagy bocsánatot. Bosszant ebben bármilyen tévedés, mert amikor írok, akkor is PROGRAMOZÓ vagyok, csak éppen agyak számára írok általuk lefuttathatatlan kódokat (de nem szeretném, ha ez az én hibám lenne)… Kiben hagy mondjuk nyomot, hogy állításom szerint a zsidózás MINDKÉT oldalról egyenértékű a szlovák/román/…/”globál” “magyar kártyával”?
Abban biztos nem, akiben kellene.
Közben veled együtt tudom, hogy ha nagyon gyorsan, nagyon jelentős mértékben nem változik meg a gondolkodásunk, akkor elástunk magunkat. Veled ellentétben én hiszem, hogy ez ellen LEHET és kell tenni, sőt az is nyilvánvaló számomra, hogy NEKEM mi a dolgom. Ahelyett nézek rá újra és újra ma reggel erre a fórumra, mert már megint elkezdtem pofázni rajta – pedig minden egyes alkalommal ugyanazzal a csalódással hagyom itt, és válok néma leventévé.
Akkor nincs is baj, mert rápillantok, “ismétlés, ismétlés, ismétlés” becsukom, megyek dolgozni. Amikor viszont beszélek, bennem van az illúzió, hogy talán most tényleg lesz valami előrelépés – ami sosincs, tudom miért, és tudom, hogy az egyetlen lehetséges ellenlépésem HELYETT ugatok már megint. Ráadásul időm sincs rá, hiszen a “nagy kísérlet” elbukott (sehonnan nincs érdemi reakció), pénzért dolgozom. Kénytelen leszek a gépemen megoldani, hogy ne érjem el egy ideig ezt a helyet.
Ha azt szeretném, hogy bárki (beleértve TÉGED is, aki szintén NEM hallod, amit neked mondok), komolyan elgondolkozzon a dolgaimon, bizonyítanom kell, hogy sok milliárd dolláros szoftver cégek, a sok millió programozó rossz úton jár, és egyetlen balfék fel tudja borítani a mai idióta gondolkodási rendszert. Egyszerűen azért, mert képes NEM üzleti alapon gondolkodni és “nyereséget termelni”, hanem megoldást keresni.
Ugye nem kell mondanom, hogy őrjítően bonyolult feladat (még hobbinak is)? És egyébként is, itt (az egész reménytelenség-sugárzó blogodon) off topic tündérmese. Üdv.
2012.július.28th. at 07:21
55, Attila Ha tudnál egy posztot szentelni jóslatoknak, lehetőleg szavazatos formában, érdekes lenne időnként visszakeresni, hogy “annakidején” ki volt a tuti tutimegmondó…
Neveznék egy 2011. dec. 6.-i blog posztommal (amiben egy egy évvel korábbi(!) beszélgetésemet írom le).
53, Károly Hogy tudunk ezen a jövőn érdemben változtatni?
Mi legyen témában meg ezzel indulnék.
—
A korábbi futamhoz csak annyit tennék hozzá:
1: eredményes programozó vagyok (“nem középiskolás fokon”) – ugyan jelentkezzen már az, aki szerint lehetséges ezt elérni logikus gondolkodás nélkül! Ismétlem, Arma, a PROBLÉMÁT nem tudnád felfogni, amire én megoldásokat adok – ez nem nyavalygás, és nem is lenézés. Egyszerűen nem kell mindenkinek olyan szintű rendszertervezőnek lenni, amilyen én vagyok. Én ebben vagyok jó, ebben élek, ezt csinálom minden egyes nap (de gyakran éjjel és hajnalban is, ágyban fekve vagy mosogatás közben). Mint a “kocsma hőse”, aki leugatja a karatést: akár meg is verhetsz egy utcai bunyóban, mert jobban kezeled a széklábat meg a sörösüveget – akkor sem játszunk egy ligában. Bocs.
Pedig mekkora poén volt már ez tőled: “Le van az eke szarva, maradok diktátor”
2: ÉVEKET töltöttem azzal, hogy (SAJÁT NÉVEN és a lehetséges mértékig őszintén nyilatkozva – csak tessék megpróbálni) olyan beszélgetőpartnert találjak, akivel haladni is lehet, nem körbejárni ugyanazokat a kulcskérdéseket más-más címszó alatt. Nem a Mónikasó szintjén kerestem, hanem neves ökológus, politikus, politológus, kommunikációkutató, jövőért lelkesen aggódó csoportok, kulturális kreatívok, fórumok (mint ez) magyar és angol nyelven. Az eredmény NULLA, és ha csak a befektetett munkát nézitek, talán érthető: ÉN sajnálom a legjobban, és iszonyú nehéz volt elfogadnom a vereséget.
Ennek nyilván két oka lehet:
1: túl messzire szakadtam a “közgondolkodástól”, egy görög filozófussal vagy zen buddhista szerzetessel (akik ÉVEKIG TANULTÁK a vitatkozást, nem pedig “értenek hozzá, mert tudnak beszélni”… FELFOGJÁTOK TI EZT???) jobban megérteném magam, mint egy mai “intelligens” emberrel;
2: én vagyok buggyant.
Számomra nyilván az 1. szimpatikusabb, számotokra a 2. Ha demokratikus szavazásra bocsátom a kérdést, nyilván a 2. nyer – de nem teszem, az érveket éppen fölöttem lehet olvasni. Viszont érvelnem is értelmetlen, akármelyik változat a helyes.
Az EGYETLEN számba vehető megoldás, hogy megpróbálom objektív módon, a saját szakterületemen bizonyítani a “felsőbbrendűségemet”. Ezt nektek is el kellene fogadni akkor is, ha egy kukkot nem értetek belőle (ismétlem: ez NEM minősítés! Olyan dolgokkal foglalkozom, amiket a saját kollégáimnak nem tudok elmagyarázni…) Ha nem sikerül, nyugodt lélekkel elfogadom a 2. lehetőséget, számomra az is elég, hogy megpróbáltam.
Így elmúlt több, mint egy évet részben arra tettem fel, hogy eddig a pontig eljussak (magyarul: állástalan ingyenélő voltam napi tízórás munkaidővel). Szerintem sikerült, viszont nincs olyan egyetem vagy cég, amely komolyan vette volna, lehetőséget adott volna a folytatásra. Ezért most szépen elmegyek dolgozni, pénzt keresni, és a legjobb tudásom szerint segíteni egy gyár működését. És amennyiben kedvem és időm lesz, talán tovább “varázsolni”. Mert IGEN, szerintem is be fog dőlni a budi, és NEM, nincs kényelmesen fenntartható populáció, illetve nem fogunk tudni megállni azon a vonalon – de a jövő hónapi rezsit ki kell fizetni, ami nem megy “okos gyerek ez, csak nem tudok mit kezdeni vele” szintű megjegyzésekből (ilyeneket kaptam). Ha tényleg elég jó vagyok (azért az állásinterjúk adnak ám önbizalmat
Szóval ez a bizonyítós téma meg kicsit múlt idő, vagy feltételes mód – beszélni róla meg értelmetlen. Sakk, matt. Köszönöm a játékot.
Csak a szórakozás kedvéért pipálom, ahogy bejönnek a feltételezéseim. Eddig egy komoly tévedésem volt: azt hittem, Orbán köztársasági elnök lesz, és onnan akar diktatúrát építeni. Nem vettem számításba, hogy neki is az a jó, ha hagyja összeomlani a demokratikus keretek és az emberek önértékelésének azt a részét, amit ő maga szétverni nem tud. Utána jöhet(ne) a REND…
2012.július.28th. at 07:41
Höhö… Majd a moderálás után látható lesz az előző szövegem is (két link van benne), de ez nagyon fáj:
Diktatórikus
Nemzeti
Együttműködés
Rendszere
Mi ez? REND, csak fordítva…
2012.július.28th. at 09:22
Tudjátok mit? Játsszunk egyet!
Ugye, annyira nagyra vagyok a gondolkodásommal. Most például az történt, hogy újraolvastam az előző poénomat, vakartam a fejem és azt mondtam: basszus, ez piszkosul nem vicc. Találós kérdés: vajon mi futott át azon a hibbant agyamon pár másodperc alatt?
Akinek van kedve, forgassa meg a fejében, és írja le a saját változatát; pár nap múlva én is ideírom az enyémet (nekem öt bekezdés, 232 szó). Nem minősítés vagy egyéb a cél, hanem az, hogy “más, fura”, de talán így is logikus. Persze szabad szánalmas önfényezésnek is tekinteni most is, utólag is, mindegy. Akinek van kedve játszani, fel van festve a pálya.
2012.július.28th. at 09:37
63, Jani "... Az itteni megnyilvánulásaid alapján a fő gondod az, hogy nem tudod megértetni az emberekkel a mondanivalódat..."
65 Tibor bá "...Senki se olvassa végig, amikor látja, hogy még mennyi minden hátra van..."
Láthatjátok: éppen hogy teljes mértékben igazat adok nektek! Nem tudom magam érthetően kifejezni, és talán megbocsátható, hogy kicsit meguntam: évek során, jó pár igen hosszú személyes beszélgetés alatt megtanultam felismerni az első pontokat, ami után már érdektelen folytatni. Itt már azonnal hátralépek, vagy egyszer-egyszer megint próbálkozom a “magam értelmetlen módján”. Érted, tök mindegy, akár bennem, akár másokban van a hiba.
Ha egyszerű hőbörgéssel meg bűnbak-kereséssel megoldható lenne a civilizációs problémánk, akkor már meg lenne oldva! Miért olyan furcsa, hogy esetleg bonyolult, hosszú, és személyes ellenkezést is kiváltó irányokban érdemes egyáltalán kutatni???
ÉN legjobb tudásom szerint megvalósíthatónak és megvalósítandónak látom.
Tibor bá romantikus álmodozásnak.
A bizonyítás meg nem novella, hanem több lexikon, ami csurig van informatikai struktúrákkal (amik ráadásul az ottani “köztudattól” ugyanolyan idegenek, mint nektek az itteni eszmefuttatásaim).
Lényegtelen, hogy mi a véleményetek róla, vagy rólam – az egyetlen kérdés, hogy amit csinálok, működik-e. Ha működik, akkor lesz néhány olyan ember, aki utánanéz annak, amit már (elfogadom, “udvariatlan, nem ismeretterjesztő” módon) nem kivonatolok éppen ide, éppen nektek, de számomra már századszor. Ha nem működik, akkor meg tök mindegy, nem?
Szóval most csukok, a játék felhívás áll: írtam egy három szavas programot, adtam kis háttér információt – nektek hogyan futtatja le ezt az agyatok?