To believe in people

I had this statement among my "raisins":

(Never / You can't really) lead people in whom you don't believe.

When I wrote this, I focused on the fact that if your role is to manage others, you can do it two ways. If you believe in them, you will lead, and consequentially, help and inspire them - if you don't, you will start controlling and consequentially, stress and micromanage them. This is an inevitable result of your approach, regardless of your education, favorite books or slogans. If you don't believe in your people, you will be a bad leader.

However, this statement has a very special taste for me. I see that this world is rapidly sinking, destroying external and internal values every day in a quite hopeless path, because of you. Yes, I talk about you, my dear reader, don't look around, don't pretend that I can't see you, that I can't know how nice person you are, how much good you do. If you live together with me in this world and can read this blog (have internet connection, access and time to read my words), then the infrastructure and services that you are used to, is stolen from other people. They die because they can't pay as much as you for food, water, shelter or health care; others are actually slaves to keep your systems running; and yet others will suffer because of the lack of resources that you have wasted, the garbage that you have created.

No, this is not a movie. This is what you do, this is what you are, if you dare to look at a larger picture, not only what you paint on your mirror. I feel constant pain because of this. I hate this. It is so hard not to hate you and myself for being part of destroying this planet (or more precisely: making in unable to support the next generation of human civilization). It is hard to have the quest of making things for the better written into my soul so deep that my life worth less to me.

I am alone. Yes, I have a great family, I have good friends and colleagues, but with my ideas, my fundamental (and alien) view of this world, I am alone. I understand how hard it is to face the real problems instead of dreaming, so yes, I understand you all. I also know that the solution is not "telling the truth", because our brain is not a computer, it is not enough to explain how things work. You must see an example, a pattern that you can test, play with, and invent your parts to add to the whole picture. You need someone who leads the way. I have a structure that may help improving this situation. I have tried to explain you. OK, perhaps not to you personally, but lost of people like you. And I naturally failed because they were not computers, too. They are just as naturally scared of the facts as you are.

According to my logic, regardless of how much I dislike this statement, I should lead you instead of trying to teach; otherwise we are doomed. On the other hand, I should not lead you because I must admit, I don't believe in you. As I told you, it is already very hard for me not to hate you. Again: yes, you, who read this and try to pretend it is not you.
I also don't believe in myself that I could be a leader, being so impatient, frustrated, rigorous bastard. It is enough to see how my sons behave when I am around (even though we really love and respect each other - they know me better than anyone else). It is so hard for me not to hate myself for this, because it stops me in my primary objectives.

This morning gave me a kind of relief. I went back to the best definition of faith I know, the Bible. I am not a theologian, I even doubt that I can count myself Catholic officially, but I am a tough thinker and I do respect the Bible for the wisdom and the brilliant lessons. Heb 11:1 says

Now faith is confidence in what we hope for and assurance about what we do not see.

To believe in people who do what you think they should, is not faith. That is the dream of the one who don't believe in them and temporarily successfully control them.

Really believing in people is a personal decision to be stupid. To be blind to the actual visible acts, favoring the invisible values inside.

That gives frustration. If I believe in someone that exactly means I keep asking myself
"Am I really this stupid? Do I have to waste so much time on this loser? Do I really believe that one day (s)he will stop moaning, futile talks, go silent and start thinking, working? Do I think one day this toddler will stop teaching and testing me? Do I really think that it worth repeating the same thing again and again and again? ..."
To believe in someone means I take this conflict into myself. My frustration, anger, impatience is a natural reaction of my (hopefully at least partially) human personality, is nothing to be shy about, but something that I should also show.

You must see that I am your prosecutor and advocate at the same time (and not, I repeat: NOT) your judge. If you start thinking about what I do, first you should understand that yes, this is the court, but not by human laws, but of nature, worded by great people from Aristotle to Darwin, from Lao-ce to Jesus. If you look at what I do, you may agree with the prosecutor side: we are hopelessly doomed. But you should also see that regardless of the chances, I keep being your advocate (yes, yours) at the same time, because I have chosen to hope in our future, and it depends on you. Yes, you. But not on your temporal actions and momentary decisions, but on your understanding and long term fundamental change based on it.

In this blog, in my writings you can see a way that I think worth to follow. Do you have the massive curiosity to see where it goes? The patience to go through it lots and lots of time, because now you should not make a shallow and popular opinion about it that you can repeat anytime - like stopping at the start of the path, saying "this surely goes the wrong way". That can be true. That can be your choice, you are free to think this way, I don't beg you. This is only a question: do you dare to follow me?

This is not something you can vote for.
This is something you should live and die for.
Just as I do.

Call/relay/broadcast within process or at the end

A few days have gone and still no Eclipse project in the new environment. Did I underestimate the power of the human factor (hard for me to start)? Or...

What I try to do now is to create the kernel features. The absolute minimum that my system must provide to an external developer for using just anything in the actual, dust-based environment. I have hit a serious question about control. When communicating with other components, I need to support the following tasks:

• direct call to another component, then continue the actual operation using the response (like evaluating an expression or alike);
• broadcast to a set of components (either through an iterated member field, or a result of a query), then either wait for the results, or continue operation, either synchronous or asynchronous way;
• set one or more relay components, either parallel or serial way (like in the interpreter, junction or sequence), either waiting for the return (and continue, like processing the closing block in a stream) or just let it go.

This can be done, my problem is with the "wait or not" question. If I wait, I need kernel functions to do this. If it is at the end, I need a special return constant to inform the kernel that it has to do so. I hate parallel stuff, and not straightforward solutions. If I support calls only, the kernel does not know if it has to do anything after the call, if it is at the end of the caller function. If I support return type only, the code becomes ugly and fragmented. None of them are acceptable.

Do I look in the wrong direction? A weird, but possible answer is: yes.

I keep thinking about providing a programming language interface, API for using dust, with generated codes, etc. At the same time, I think about an interpreter that allows fully functional dust programming above the language layer. What if I turn it upside down? 

I can say that dust has no programming interface. I have to "implement" my services using the declarative tools, without using any generated code. The only codes appear at the edges: when a component brings a functionality from the external environment (runtime, like JRE, threading, stream, etc.; or external toolkit, like a database connector, GUI library, etc.) So, I only need

• structure constants that the real codes can use to access data stored in their own connector data objects;
• connector constructs that help the loader to connect the functions/objects to the aspect message processors;
• and perhaps some generic tool functions that I always implement in all language environments to speed up development (in Java, StringBuilder manipulations, arrays, ...).

However, there is no need to support programmatic connection between custom codes. This is fundamentally modifies the role and core features of the shared kernel codes. That is:

• no entity evocation, 
• no message sending, call management, relay, etc - they go out to the core feature set available from the algorithm configurations...

This is most strange because I generally hate when configuration hacks replace source codes. On the other hand, I expose the structure to the framework and that looks great - I can do the same with the algorithms as well, that may be beneficial. My experience, and the currently growing number of interpreted script languages show that the common runtime performance allows this approach (the algorithm tree is exactly the same as a parsed script code). And there is still the option to generate source code or compiled binary from this tree... It is so unfamiliar because almost all codes that I have written so far or imagined in dust just disappeared.

The new approach also modifies the kernel implementation approach. So far I thought of the dust kernel as just another collection of components that talk with each other. Now it seems that the kernel components can be more interconnected as a Java implementation of this runtime, because there is no such thing as "dust code".

The implementation order:

• the shared parts (public include, shared Java toolkit project);
• kernel (with its modules perhaps in separate projects, but they can be interconnected on Java layer)
• external tools for the kernel (all for which normal dust communication is enough, like stream, log, etc)
• behavior (control execution, and expression evaluation)

Köldöknézés

Tuareg: Ne panaszkodj, cselekedj!


György Ligeti 2014. augusztus 22. 8:16
Van egy találó aforizma, amelyik mélyen igaz:"A szavak fegyvere nem pótolja a fegyverek szavát!"
A világ létrehozott ragyogó ötletei is hatástalanok egy íróasztal fiókjában.

2014. augusztus 22. 8:53
Ez a "találó aforizma" biztos népszerű ma Ukrajnában.


asta 2014. augusztus 22. 11:46
Biztosan! Ukrajnában!
Ez a mozgalom viszont a szavak fegyverével akar élni.Egy antiharcos mozgalom egy harcos retorikával szemben.

2014. augusztus 22. 16:17
Hát nem tudom. Nekem az "antiharcos" és az erőd, hadgyakorlat, cselekedj, orbántűzünk, meg az egész itteni mentalitás valahogy nem passzol. Továbbá az sem igazán, hogy az elmúlt évek számtalan "utcai" megmozdulást hoztak, Egyiptomtól Ukrajnáig. Nyilván egyik célja sem volt a bekövetkező lövöldözés és anarchia, csak "úgy alakult". Hol is van az a "jó példa", amelyhez ez a mozgalom hasonlítani kíván?

Az én meggyőződésem az, hogy felnőtthöz méltó önkritikus gondolkodás, vitakultúra, és még sok minden az itt sokszor emlegetett demokrácia alapfeltétele; kialakításának terepe viszont éppen nem az utca, meg a tömeg. Nem vagyok politikus. Abból élek, hogy minőségi módon gondolkodom. Átlátok feladatokat, elemzem a meglévő megoldásokat, felteszem azokat a kérdéseket, amelyek másoknak hónapok múlva jutna eszükbe, és hosszú távú megoldásokat hozok létre. Vagy pofára esek. Ez utóbbi a kommunikációs kísérleteim jellemző eredménye. Itt is. Nem is akarok "okoskodni" tovább. Kinek?

Ha már a "szavak fegyvere" antiharcos módra, az nálam például így néz ki: Nyílt levél Orbán Viktor úrnak.
Megfutotta a maga köreit néhány fórumon, anyázott aki akart, aztán csend lett.


majoranna 2014. augusztus 22. 18:00
"abból élek, hogy minőségi módon gondolkodom". Akkor mondd meg Te! Mi a teendőM

2014. augusztus 23. 6:29
Bocs, ez itt Tuareg blogja, ahol ő mondja meg, szerinte mi a teendő. Nekem mondjuk huszonöt évem van ennek a válasznak a keresésében, két könyvet írtam, a blogom 700+ bejegyzéséből kb 500 mutatja a folyamatot, ahogy kialakult a mai kép, ahogy megpróbáltam sok év során erről érdemi beszélgetést folytatni - hiába. Tuareg megafonjával és önbizalmával szemben mindez köldöknézős cincogás.

De azért röviden: szerintem civilizált ember tisztában van a következő sorrend jelentőségével: 1: Megismerés, 2: Elemzés, 3: Tervezés, 4: Vita, 5: Szervezés, 6: Cselekvés. Azért köhögök itt, mert nem Tuareggel, a mozgalommal vagy bármivel lenne személyes vagy világnézeti problémám, hanem azért, mert az 1-es pont hiányos. Hadd ne idézzem Szun Ce-t ezzel kapcsolatban.

Ha tényleg az érdekel, két éve mit javasoltam, tessék.
Ha az, mit tartottam megoldásnak a választások előtt, az itt van.

Most mit csinálj? Kérdezd meg Tuaregtől, ha már nekem nem válaszol: "Hol van az a jó példa, amelyhez ez a mozgalom hasonlítani kíván? Miért más ez, mint a közelmúlt anarchiába forduló ugyanilyen kezdeményezései?"

És ha hiszel, hát imádkozz. A magam módján én is ezt teszem: sokadszor, újra nekimegyek annak a lehetetlen feladatnak, amelyet a valódi problémákra (mert Orbán Viktor jelenléte csak tünet) adandó megoldás általam megvalósítható részének tartok.


Gábor Szabó 2014. augusztus 23. 6:42
Hosszú kommentre nem reagálok érdemben, ugyanis posztméretű válaszok helyett posztméretű cikkeket írok :)

2014. augusztus 23. 9:16
Látom. Én meg a kifejtett érveken alapuló konstruktív vitákban vagyok jó, a propaganda, hangzatos szólamok meg a véletlen mutogatás nem megy nekem. Tudom, hogy nincs is értelme, de azért megpróbálom nagyon röviden újra feltenni a számomra fontos 3 kérdést.

1: El tudod képzelni magadról, hogy mondjuk két hónap fagyoskodás után, november közepén a körülötted lévőkkel lebontatod az Erődöt, és hazamész? (Igen/Nem)

2: El tudod képzelni, hogy a jelenlegi hatalomhoz kötődő, akár tízezer olyan ember, akinek anyagi, üzleti kárt okozna éppen az általatok (jogosan!) elérni kívánt változás, egyszer csak hátralépnek és fizetik a számlát, várják az idézést? (Igen/Nem)

3: Mi fog következni, amikor valóban kezd zavaró, a szokásos ügymenetet akadályozó tényezővé válni az OGYM? Mellétek áll a Békemenet, a TEK? (Mondjuk három mondatban.)

Nem kell posztméretű lelkesítés, arra nem vagyok vevő.


egyen lószart, egymilliárd légy nem tévedhet 2014. augusztus 23. 10:14
"Megfutotta a maga köreit néhány fórumon, anyázott aki akart, aztán csend lett."

Minek kéne lennie? Szépen levezetted, kielemezted, megállapítottad. Hogyan tovább? Ha nem hallgat rád a társadalom, akkor nincs mit tenni?

2014. augusztus 23. 11:10
Nincs bizony. Dokumentálom a szerencsétlenkedésemet, keresem a kapcsolatot olyan emberekkel, akikben reménykedem, hogy hajlandóak tudomásul venni: a (szerintem, továbbá pár ezer éve változatlan definíciónak is megfelelő) "gondolkodás" nevű tevékenység annyira bonyolult dolog, hogy jelen pillanatban nincs is rá példa. Enélkül nincs vita, nincs használható mértékben objektív tervezés és értelmes cselekvés. Az pedig jelen szintünkön a civilizáció végét jelenti. Orbán Viktor csak egy szerep, engem nem érdekel - viszont egy társadalmi szintű összeomlás, vagy a következő atomkatasztrófa esélye, az mondjuk igen.

Nyilván nem is áll szóba velem senki ezek után... hiába látom, hogy létezik kiút, megmutatni nem tudom olyan embernek, aki képtelen kilépni a megszokott kliséiből. Pláne nem egy utcai harcosnak. Szóval folytatom az esélytelen harcaimat programozóként és gondolkodóként, mert nem tudom nem csinálni. Lelkesítő példa, ugye? :-D Szerintem ne is folytassuk, főleg itt ne.

Mondjuk azt, hogy Tuareg válaszát várom, ezért szóltam itt hozzá egyáltalán. Akit az okoskodásom érdekel, keressen magánban, és kérem ne vegye udvariatlanságnak, ha nem válaszolok (részemről lenne helytelen továbbra is visszaélni Tuareg látogatottságával). Köszönöm.


asta 2014. augusztus 23. 11:17
Kedves Lóránd! Itt a helyed! Komolyan! Példát kértél? Gandhi.... Ez valamelyik Tuareg blogban említődött is.
Olvastam több írásodat is. Érdekesnek találtam. Kicsit keserűnek tűnsz, hogy nem volt elég visszhangja. Türelmetlen vagy! Pedig: sok sok kis hangya tud csak nagy hangyabolyt építeni... sok sok kis hangya tud kirágni és kidönteni egy hatalmas fatörzset. Kitartó, szorgalmas munkával. Nincs kirobbanó siker-munka van és hit.
Igazad van- nagyon fontos újra megtanulni vitatkozni. Nekem is hiányérzetem van, mióta kinyírták az Index polfórumát...nem véletlenül. Nincs már hely, ahol a különféle nézetű emberek beszélgethetnének egymással. Csak rajtunk áll, hogy egy ilyet megteremtsünk. Csak elhatározás kérdése pl. hogy akár naponta rendezzünk vita félórákat a téren, ahová bárki eljöhet, bármilyen pártból, csoportból, legyen az fideszes vagy jobbikos akár. Próbáljuk megérteni és megismerni egymás gyűlölködés nélkül.
Én ezt szeretném látni. Egy ilyen vitát te is szívesen vezetnél...szerintem:) Tévednék?

Erre, kérésemnek és ígéretemnek megfelelően nem válaszoltam.

Fundamental projects

Separate the Dust API from the Kernel. The first contains the communication layer and base classes, essential to communicate between components. The Kernel is the implementation of the API, it contains the main function and the initialization process. Important: it also must contain layers, because there can be various startup environments (for Java: desktop, servlet and GWT client are currently considered).

Start liking GitHub (server and client). Nice "for dummies" environment, perfect for me as I want to waste minimal amount of time on the environment, but make it safe. I use a new repository and also work with the wiki, both are better than enough for me.

On the other hand, it is hard to set up the toolchain. It's great having a mindmap on my tablet, but that is connected to Dropbox, not to GitHub. I type things here that I should add to wiki. In some cases I already feel the limitations of the wiki, I should use UML instead, but where - on the tablet or desktop? Better here because the UML plans should go directly to GitHub...

Dust restart

Besides logging my rantings on various forums, I decided to use this blog as it should be: a public web log. More precisely: keeping notes on my progress, so there is a place to go back when I go to a dead end.

So, I am restarting Dust (after countless previous experiments). The new start is motivated by the current achievements (and the further directions that are not reasonable to chase) at Continental. I managed to create a programming framework, that is seriously modular, mostly configuration-based (including the application structure like Spring and the GUI like XAML), mostly message oriented. A really big surprise: the JRE is very fast, although the fundamental comm layer is terrible (HashMap<String, Variant> value access, reflection-based function call), and that is still "good enough", even when this Java code runs in the browser (GWT client application).

So far so good, but the next step is upgrading the core with generated accessor codes, while that is an extremely complex stuff, and the framework is "good enough". I would not recommend this way to my bosses, though I would like to do it. This means coming home, and relaunch dust development, with the current experiences, but broader (aka: insane) scope.

Meta layer brought up another question.
I managed to separate the app structure from the language, not only the executor component hierarchy, but also the predefined messages, so sending them can also appear in configuration. I also integrated a script engine to the framework, so the "algorithm" became configuration, and (due to unpleasant reasons) I implemented a quick and dirty Excel formula parser and executor.
I am also sure that all source code is a serialized form of an algorithm, and the algorithm consists of only a very few tasks. This is why the source code can be compiled to machine code, and this is why a so simple language as C can be generally used to solve any task. (Not to mix the features of the programming language with the external tools and the runtime).

So, I want to implement the algorithm layer as well, and generate the language source from it. Finally, I want to use plain C, because that focuses on the control structure; it is harder to manage Java/C# sources, where the language and the runtime is merged.

Serialization brings grammars into view. I chose ABNF for it looks simpler than EBNF to me. Checking the elements that are required to build a parser, I found a close match with the control structures (block, sequence, repetition, junction). I want only one, and that should be the control components; grammar should be a user of control components.

I also found that relay comes into view. When parsing a stream, a junction (or the end of a repetition) means the rest of the stream can continue in multiple paths. My parser is already a SAX analyzer, the stream has the control. This means the junction root does not "call" the optional processors, no "trackback", but it should register multiple relays, and should get the control back when they finish (and in normal case, only one succeeds). In this way, the relay path represents the call stack (easier to analyze).

I have problems with separating the serialization layers: the grammar (control structures that can do stream i/o), the grammar of grammars (which is able to generate control structures from a grammar definition), reading arbitrary content (by a simple language), serialization (the same data language with smart content processors and some semantic rules), and code (control structures in a real programming language).

I can't see the separation, so I have to implement a working code to see the process. Today I am a Java programmer, so I will create this part in Java for the first time. I need a generic Dust runtime, and process ABNF, JSON and C. The required components (separate projects):

• API: base classes, fundamental services; standards for pseudo-generated codes
• Data: cloud, Entity/Aspect separation, aspect access, data management
• Process: call, relay (later intercept)
• Util: some of the generic util stuff
• Stream: read and write files; processor types
• Behavior: the Control and Expression components

Nice list.

Egy ostoba szolgáló

Tuareg: Orbán ostoba szolgálói

2014. augusztus 21. 9:42

Kedves Gábor!

Értem én, hogy aki nem ért veled egyet, más szempontokat is figyelembe vesz, az ostoba, irigy, stb. Te meg hős vagy, amiért kint állsz a téren, mialatt például én egy székben ülök, és töprengek (amelynek hatására másban keresem a megoldást, és a menekülés lehetőségét is fenntartom). Számomra hiányzik a válasz az alábbi kérdésekre:

1: Mi különböztet meg téged az ifjú Orbán Viktortól? Szerintem amíg nem tudod megmagyarázni, hogy a te rendszerváltásod miért lenne jobb, mint a mostani félresikerült, addig nem tudom nagyon komolyan venni.

2: Szerinted van hová visszavonulnia a Fidesznek, vagy komoly, személyes veszélyt jelent a jelenlegi vezetőknek, és több tízezer szervilis embernek egy esetleges hatalomváltás? Szerinted van olyan lépés, amit Magyarország hosszabb távú (rajtuk túlmutató, magáncéljaikkal esetleg ellentétes) érdekei miatt nem tennének meg?

3: Szerinted képesek összeomlasztani a forint árfolyamát, államcsődöt előidézni, következésképpen szükségállapotot hirdetni?

4: Szerinted a mozgalmad képes egy ilyen helyzetet kezelni?

5: Szerinted nemzetközi politikai szervezetek tárgyalnának "utcai" mozgalommal a jövőről? Tipp: minden demokratikus államnak megvan a saját utcai ellenzéke, amely ugrásra készen várja, hogy bármilyen ürüggyel vonulgatni kezdhessen...


Érted a problémámat? Nem "ellened szurkolok" - a baj ott kezdődik, hogy mi van, ha nyerésre állnál...
Bocsásd meg nekem az aggodalmat, de sajnos nem tudtál eddig meggyőzni arról, hogy a kockázatokat is mérlegeled. Magyarország helyzete a tipikus túszejtős történet, amelyben te Rambót játszol. Filmnek jó, de a túsz szerepéből inkább egy profi tárgyalóra szavaznék, akinek elsődleges szempont, hogy a bomba ne robbanjon fel. Szerintem ez magyarázza a hivatalos ellenzék és média hozzáállását is. Túl közel van a Majdan tér (Ukrajna).


Miért figyelem akkor mégis? Mert egyetértek veled: valamit tenni kell, elég hamar.
Ugyanis Ukrajna helyzete így vagy úgy, de a téli gázigény miatt szerintem lassan konszolidálódni fog. Azt látjuk a példáján, hogy az orosz birodalom hogyan kezeli a hinta-politikával túl sokáig kísérletező, érdekszférába tartozónak tekintett országot. Paks ugyanazt a horgot jelenti, mint az ukránoknak a gáz, és az első "sallert" már ki is osztották nekünk a fegyverszállítós tréfával. Lehet, hogy pár év múlva itt nem egy ügyvédjelölt (Orbán Viktor), hanem a háttérből egy profi KGB tiszt (Vlagyimir Putyin) fog irányítani. Sokkal szervezettebb lesz, az biztos - de lehet, hogy kötelező lesz örülni neki...


Csak ennyit akartam mondani. Lehet, hogy túlgondolkodom a problémát, de ez nekem eddig elég jól bejött. Elnézést a kritikus hangért, de láthatóan jól viseled az ilyesmit.

Kutyatragédia

Progresszív blog - Kutyatragédia

maxval a bircaman 2014.08.17. 07:24:01
"a Fidesz-rendszer önmagát (belátható és kiszámítható időn belül) az intézményrendszeren belül leválthatatlanná tette"

Még szerencse, hogy ez nem igaz.

2014.08.17. 08:21:06
Ugyan már. Szerinted a jelenlegi vezetés kíván valóban független bíróság előtt elszámolni a tevékenységével?

Ha nem, akkor szerinted mennyi időt telik el a két esemény között:
A: a Fidesz számára egyértelművé válik, hogy (demokratikus vagy "utcai" okok miatt) elveszítheti a hatalmat;
B: nemtelen tőzsdehuszárok támadása miatt a forint árfolyama összeomlik, államcsőd, szükségállapot következik, a bosszúszomjas EU meg nem pumpál böhöm pénzeket a megmentésbe.

Hol akasztasz le egy olyan ellenzéket, amely ezt a helyzetet kezelni képes (nagyon durva háttéralkuk nélkül)? Szemben az erre évek óta készülő kormánnyal - jegyrendszer: Erzsébet utalvány/SZÉP kártya; állami takarékszövetkezet (az OTP nem akart a cosa nostra NER részévé válni); mezőgazdaság - hűbéri rendszer; média; energiaszolgáltató; ...

Jóóó reggelt, Vietnam! :-D


maxval a bircaman 2014.08.17. 08:47:50
Hogy jön ide a bíróság?
S eleve mikor szoktak kormányok bíróság előtt elszámolni?

2014.08.17. 16:27:39
Hmm... "elszámoltatási kormánybiztos" fogalma és története megvan? Szerinted ha itt kormányváltás lenne, nem lennének feljelentések?

Mindegy, hagyjuk, ennek így nincs értelme.


maxval a bircaman 2014.08.17. 18:15:04
S mi lett a történet vége?

2014.08.18. 06:29:53
Egy személyes megjegyzés: tudom, hogy saját megmondóember szereped lehetetlenné teszi a számodra, hogy tőled eltérő véleményt konstruktívan kezelj. Nem vagy olyan ostoba, mint amilyen kérdéseket nekem felteszel, de így "beszélgetni" igen fárasztó, nincs sok motivációm folytatni.

Az elmúltnyócév vezetői tudatában voltak annak, hogy hatalmuk nem "Istentől és a magyar őserőtől való", hanem egyszer véget ér. Ugyanolyan önző, fogalmatlan balfékek, mint bárki, akit ez a szerencsétlen populokrácia magasba emel - de nem égették fel a hidakat a hátuk mögött. Csűrték, csavarták a törvény betűjét, de a magyarázható határon belül maradtak, "erkölcsileg helytelen", valódi vezetőhöz méltatlan dolgokat műveltek, de a törvény betűjét nem szegték meg. (Talán megtették volna, de a nyakukon lihegett a Fidesz által tüzelt utcai tömeg.)

Na ez változott meg. Az állandóan vizionált külső támadások ürügyén valódi törvénysértések zajlanak, az "új generáció" túl ostoba és mohó. Hiába a testre szabott, utólagos hatályú törvények; ez csak "keleten" működik. Ha itt újra nyugati típusú demokrácia keletkezne, akkor szerintem nemzetközi szakértők és bíróságok vizsgálnák, megáll-e a "bűnszövetkezet" fogalma, és igen, érdeke lenne az EU-nak, hogy példát statuáljon a mostani folyamatok elemzésével, a következmények (például a várólisták halálos áldozatainak) feltárásával, és a felelősök elítélésével.

Mit fognak találni?
Egy talán pár tíz fős "kemény magot", akik elhiszik magukról, hogy feltalálták a spanyolviaszt, és éles elmével egyedül ők látják át a "nemzetközi politika és gazdaság boszorkánykonyháját", álmaikkal "felemelik a magyarságot", akár tetszik, akár nem. Ez itt "isteni küldetés" (Balog Zoltán, most figyelj: emberi erőforrás miniszter :-D ).
Mellettük egy ugyanekkora gazdasági csoportot, akiknek ez mindegy, de versenytársak nélkül, silány munkával sok EU-s pénzhez juthatnak.
Egy kábé tízezres "haveri kört", akik ebben a saját szintjükön tevőlegesen, tudatosan részt vesznek.
Egy százezres kört, akik látják ugyan a folyamatokat, sok hasznuk nincs belőle, de a gerincük elég hajlékony ahhoz, hogy a többiek elé kunkorogják magukat "mert élni kell valamiből".
Egy talán milliós "hívő" tábort, akiknek mára már csak az maradt, hogy a gonoszok ott lihegnek a határon, és egyedül a Fidesz ébersége és harca menti meg a magyarságot.
Egy sokmilliós, apátiába süllyedt, megosztott, felelőtlen, érdemi gondolkodásra képtelen, kliséket szajkózó tömeget, akik mindezt lehetővé teszik.

Ja, és pár tízezer olyat, akik azt hiszik, néhány arc ellen kell lázadozni, "összefogni", "takarodj-ni" és nem a globális populokrácia ellen, amelynek mindez egyenes, természetes következménye. És amely egyébként így vagy úgy, pár év múlva véget ér.

Értelmetlen rizsa, ugye? Szerintem is, csak szerintem nem a tartalma, hanem az olvasók felfogóképessége miatt. Eredmény szempontjából persze mindegy. Az Isten irgalmazzon nekünk... Vagy ahogy Széchenyi írta:

„Népek kormányaikkal való diszharmóniáját harmóniába hozni mindig nehéz, még akkor is, ha a vezetők és a vezetettek – amennyire lehet – világosan látnak. Ha azonban a népek rövidlátással vannak megverve, a hatalmon lévők pedig egyenesen vakok, akkor a harmónia megteremtése némiképp bizony meghaladja az emberi erőt, s ilyenkor dönt a véletlen, a világszellem, a magasabb fény, a fátum, az Isten.”

2014.08.18. 07:31:34

... Aztán jött a csúf északi szél, és becsukta a mesekönyvet. Jót tesz az EU "nyugati" országainak az itt kiképzett, olcsóbb orvos, mérnök, ápoló, tanár. Ez a forgatókönyv a tipikus kapitalista csődkezelés: a felhasználható értékek kimentése, a maradék eldobása (nyugat-putyinia).

Á, csak reszelgetem a körmöm és hülyeségeket beszélek. :-) Abba is hagyom.


maxval a bircaman 2014.08.18. 06:49:12
Oké, s mi következik ebből?

2014.08.18. 07:43:00
Az, hogy sajnálatos módon csak a hozzád hasonló gondolkodású emberek reagálnak az írásaimra - azt meg minek.

Röviden: a technikai lehetősége fennáll annak, hogy kimásszunk a magunk által ásott gödörből. A hozzáállásunk azonban lehetetlenné teszi.

Oszt jónapot.



borzimorzi 2014.08.18. 14:42:03
Ez nem egészen így van. Az tiszta sor, hogy a gödörbe taszítottak egyesével nem tudnak kimászni, de nem is lehet szárnyakat adni egy egész nép mindegyik tagjának egyenként, külön. Viszont össze lehet és kellene is hozni egy olyan csapatot, amelyik képes ledobni a kötélhágcsót azoknak, akik lent vannak.

"Kell egy csapat." Mert az Orbán utáni időkben nem mindegy, hogy újabb autokrata kört futunk, vagy demokrácia lesz.

Persze, az is lehet, hogy csak hányjuk itt a borsót a falra, és eleve nem demokráciára van huzalozva a magyarok agya.

Szeretném azt hinni, hogy alkalmasak vagyunk a demokráciára.

Csak tudod, olyan ez, mint mikor a pedofil szentatya osztja az áldást. Nem sokan kérnek belőle. Hazánkban a liberalizmus és a demokrácia, általában a nyugatos értékek önjelölt és egyedül felkent hirdetői korrupt alakoknak bizonyultak. Az SZDSZ működése konkrétan szitokszóvá tette a magyar nyelvben a liberális szót. Két évet küzdöttem ez ellen belülről is, tehát tudom, miről beszélek. Amikor a meritokratizmus és a párt belső demokráciája végképp, még nyomaiban is eltűnt, kiléptem.

De ez nem azt jelenti, hogy a liberalizmus az ördögtől való. Ez csak azt jelenti, hogy az SZDSZ a szemétre került, mert túl kevesen voltunk, akik meg akartuk tisztítani és gatyába akartuk rázni.

Üdv:
b


A progresszív blog letiltotta a hozzászólásaimat (az alábbi válasz, vagy a korábbiak miatt?) tehát küldöm magánban.

@borzimorzi: a "kell egy csapat" klisé a Fidesz kolesz-szobájára tökéletesen igaz, minek ezzel újra próbálkozni? De nem akarok kötözködni, az egész tirádát csak azért írtam ide, mert szerintem veszélyesen alábecsülik annak jelentőségét, hogy a mai "uraknak" nincs hová visszavonulni. A cél pedig szentesíti a védekezés eszközeit.

Ha esetleg érdekel az is, hogy én mit veszek komolyan, akkor itt egy bejárat: Hajnalvilág: A jövő érdeklődés hiányában elmarad.


Kedves Loránd, nagyon jó az írásod, köszönöm!
Tudom. ;-)

Kérdés: elég jó ahhoz, hogy tovább olvass? Például ilyet (gondolom az angol nem akadály, lektor hiányában olyan, amilyet én írni tudok): Taste of Luck.

Nem spammellek tovább, remélem jelentkezel, ha érdekel valami.