Kedves gida972, köszönöm a részletezést, de elsőre is fogtam amit mondasz, nem a megértés hiánya miatt nem értek egyet vele. Sőt, tizenpár évvel ezelőtt én is így gondoltam és ennek mentén tevékenykedtem. Most viszont csak megismételni tudnám korábbi szavaimat, ami feleslegesnek tűnik. Sajnos olyan piszok messze vagyok a kitűzött céljaimtól, hogy zavar a fókusz elvesztése.
Titi19 - csak arra kérlek, ne vesztegesd sem a saját, sem az én időmet: ez itt nem "hirdetés", önfényezés, kötekedés, bármi. Elhangzott egy kérdés, erre bennem él egy válasz, amely mentén helyesnek látom dolgozni. Ezért szóltam hozzá újra (elég hosszú szünet után) majd visszakérdésre részletesebben kifejtettem. Ha véleményemmel annak megismerése után építő jellegű vitába szállsz, örömmel fogadom, és időm függvényében válaszolok - de nézd el nekem: egyáltalán nem "rád készülök"...
Eredeti hely
Válaszul erre
2010. július 18., vasárnap
2010. július 16., péntek
korszellem-60
Teljes mértékben elfogadom azt, amit írsz - mégsem értek egyet veled, és ebben a pillanatban nem látom a "közös színt", ám ez egyáltalán nem baj szerintem.
Hasonlattal élve: az elemzéseim arra vezettek (és azért mások is jutottak ilyen következtetésre), hogy a pénz olyan, mint egy halálos bakteriális fertőzés, mint a Lyme-kór. OK, látom, hogy a beteg különféle szervei működnek rosszul, és azokon segíteni kell - de mindaddig vesztes játszmát játszom, amíg antibiotikummal ki nem irtom a sokféle tünetet kiváltó, mindenhová befurakodott kórokozót. Nincs "együttélés" egy könyörtelen ellenséggel, nincs "megbeszélhető téma" az Egy Gyűrűvel.
Úgy látom, hogy iszonyú kevés időnk maradt. Nincs már olyan, hogy "lassacskán", fokozatosan, mindenkivel egyetértve, mindenkit meggyőzve... olyan csapatra van szükség, akik készen állnak fejben és eszközökben is akkor, amikor tényleg nagy lesz a gáz. Megint hasonlat: nem kell mindenkinek orvosnak lenni ahhoz, hogy egy közösség egészséges legyen. Az viszont nagy gond, ha az orvosokat (és módszereiket) "demokratikusan" választjuk ahelyett, hogy keményen képeznénk és könyörtelenül szelektálnánk őket - továbbá elengedhetetlen, hogy megfelelő eszközeik legyenek, és a közösség megalapozott(!) bizalommal viseltessen irántuk (vagyis: a visszajelzéseik alapján automatikusan működjön a képzés és a szelekció). Ez most (visszatérve a hasonlatból a közösség irányításához) nem így van; a megoldást abban látom, hogy amikorra a közösség rájön, hogy a mai eszközökkel valóban tehetetlen a fertőzésekkel szemben, akkorra legyen működőképes orvos csoport, és velük együtt élő, őket használó egészséges közösség, amely a tapasztalatok és átadható minták forrása is.
Itt meg nekem kell hangsúlyozni, mindez "szerintem" van így. Nem biztos, hogy sárkány lakik ott, ahol én sárkányt látok, lehet, hogy a te megközelítésed a helyes, és én vagyok túl paranoid (viszont ha az enyém stimmel, akkor a tiéd kevés: az ökofalu igen tiszteletre méltó vállalkozás, de nem állít meg egy éhséglázadást vagy faji tisztogatást - vajon milyen messze vagyunk ma ettől?)
Az nem elég bizonyíték, hogy a pár évvel korábbi "paranoiáimat" ma a hírekben látom - a mai félelmeim viszont egyszerűen nem kerülhetnek oda! Ezért foglalkozom most inkább a programozással. Ha ott képes vagyok bizonyítani, hogy helyesen gondolkodom, akkor lehet, hogy a sárkányokkal is képben vagyok, és joggal állítom: a pénz fogalmát (és sok minden mást is) radírozni kell, és más rendszer szükséges ahhoz, hogy esélyünk legyen - ráadásul egy kis betont is kevertem már hozzá.
Ha nem... nos, mindannyian jobban járunk, ha tévedtem.
Eredeti hely
Válaszul erre
Hasonlattal élve: az elemzéseim arra vezettek (és azért mások is jutottak ilyen következtetésre), hogy a pénz olyan, mint egy halálos bakteriális fertőzés, mint a Lyme-kór. OK, látom, hogy a beteg különféle szervei működnek rosszul, és azokon segíteni kell - de mindaddig vesztes játszmát játszom, amíg antibiotikummal ki nem irtom a sokféle tünetet kiváltó, mindenhová befurakodott kórokozót. Nincs "együttélés" egy könyörtelen ellenséggel, nincs "megbeszélhető téma" az Egy Gyűrűvel.
Úgy látom, hogy iszonyú kevés időnk maradt. Nincs már olyan, hogy "lassacskán", fokozatosan, mindenkivel egyetértve, mindenkit meggyőzve... olyan csapatra van szükség, akik készen állnak fejben és eszközökben is akkor, amikor tényleg nagy lesz a gáz. Megint hasonlat: nem kell mindenkinek orvosnak lenni ahhoz, hogy egy közösség egészséges legyen. Az viszont nagy gond, ha az orvosokat (és módszereiket) "demokratikusan" választjuk ahelyett, hogy keményen képeznénk és könyörtelenül szelektálnánk őket - továbbá elengedhetetlen, hogy megfelelő eszközeik legyenek, és a közösség megalapozott(!) bizalommal viseltessen irántuk (vagyis: a visszajelzéseik alapján automatikusan működjön a képzés és a szelekció). Ez most (visszatérve a hasonlatból a közösség irányításához) nem így van; a megoldást abban látom, hogy amikorra a közösség rájön, hogy a mai eszközökkel valóban tehetetlen a fertőzésekkel szemben, akkorra legyen működőképes orvos csoport, és velük együtt élő, őket használó egészséges közösség, amely a tapasztalatok és átadható minták forrása is.
Itt meg nekem kell hangsúlyozni, mindez "szerintem" van így. Nem biztos, hogy sárkány lakik ott, ahol én sárkányt látok, lehet, hogy a te megközelítésed a helyes, és én vagyok túl paranoid (viszont ha az enyém stimmel, akkor a tiéd kevés: az ökofalu igen tiszteletre méltó vállalkozás, de nem állít meg egy éhséglázadást vagy faji tisztogatást - vajon milyen messze vagyunk ma ettől?)
Az nem elég bizonyíték, hogy a pár évvel korábbi "paranoiáimat" ma a hírekben látom - a mai félelmeim viszont egyszerűen nem kerülhetnek oda! Ezért foglalkozom most inkább a programozással. Ha ott képes vagyok bizonyítani, hogy helyesen gondolkodom, akkor lehet, hogy a sárkányokkal is képben vagyok, és joggal állítom: a pénz fogalmát (és sok minden mást is) radírozni kell, és más rendszer szükséges ahhoz, hogy esélyünk legyen - ráadásul egy kis betont is kevertem már hozzá.
Ha nem... nos, mindannyian jobban járunk, ha tévedtem.
Eredeti hely
Válaszul erre
korszellem-59
Nos, valószínűleg eltérő szemszögből nézzük a dolgokat - legalábbis szín tekintetében engem inkább a feketével, mint a rózsaszínnel szokás összekötni. Miről is beszélek?
Jelenlegi véleményem szerint úgy két éven belül meg kell teremtenünk az első olyan , 90%-ban önellátó közösséget, amelyben az önszervezés feladatában már nincs jelen a pénz fogalma. Értsd: nem fabatkára, jóságpontra, akármire cseréljük - egyszerűen nem vesszük bele. Ebben a környezetben végig kell szívni az első próbálkozás összes hibáját, élhető és jó szívvel vállalható élet-modellt kell teremteni a ma megélhetési szaporodásba kergetett(!) cigány család hetedik gyermekének éppúgy, mint a mai celebnek - ha nem is egyformát.
Öt éven belül 99% önellátásig kell jutni (oktatás, egészségügy, ipar) - ez helyben régiós méretet, illetve több országban való megjelenést jelent.
Tíz éven belül képesnek kell lenni a globális emberi civilizáció gyökeresen más (magunk által kreált elméleti rendszerek helyett a valós erőforrások és igényeken alapuló) üzemeltetésére. Félreértés ne essék: nem egy (egyébként is megvalósíthatatlan) hiperintelligens számítógép program által vezényelt jóléti diktatúrára
, hanem egy globális adatkezelő rendszerrel támogatott, felelősen gondolkodó emberiségre gondolok.
Ugyanis a pénzügyi válság nem válság, hanem hitel és tőzsde-matematika, természetes következménye az alapszabályoknak, amelyek (egy korlátlanul kirabolható háttér hiányában - lásd még: "álmodban, kisfiam") eleve elkerülhetetlenné teszik a csődöt. Tehát: a vezérlési rendszerünk kulcsa felmondja a szolgálatot - ez egyébként nem jelen, hanem múlt időben megtörtént, csak a konvenciók és a trükkök még működőnek mutatják. Közben mindez maga alá gyűri az ellátórendszereinket (egy sima vérvételre 3 hét a várakozás, az idő nagy részét a számítógépes programból kinyomtatott papír adatainak számítógépbe való visszaírása jelenti?), oktatás, élelmiszerek, energia, közlekedés, szállítás, kommunikáció - nem a tudás, képesség hiányzik, hanem a jelenleg a pénz által rosszul reprezentált motiváció.
Első körben (most) a mese-világunk rogyadozik: pénzügyi válság, hitel problémák, globális politikai médiabohózat, jönnek az állami fizetésképtelenségek, az egyre érdekesebbé váló klíma jelenségeit követő első biztosítási csődök. Vagy érdemes megnézni a BP történetét a Mexikói öbölben - és a várható folytatást, személyes favoritom a Petrol China, őket csak az állíthatja meg, ha nincs kedvük hozzá.
Egy darabig ezt még elhúzza az emberi szolidaritás, de nem sokáig. Ha elkezdenek beütni a valódi gondok: olajcsúcs, talaj-válság, a klíma változása miatt új fertőzések; drasztikus változások, amik már az ivóvizet, élelmiszer-termelést érintik, stb. - na azzal már csak egy felnőttként viselkedő globális civilizáció képes felvenni a küzdelmet, olyan eszközök és minták birtokában, amik ma még nem léteznek (ma még iszonyú erős ellenszélben, az indokolatlan borúlátás vádja ellenére) meg kell teremtenünk, be kell üzemelnünk őket.
Szervezkedjünk? Csináljunk újságot? Bocs, de ezzel tényleg századikak lennénk a sorban, csomóan csinálják ugyanezt - mitől lenne éppen a korszellemes a tuti? Ezért ütött fejbe a kulacs-projekt: nem "információ" (amivel így is Dunát lehet rekeszteni), hanem egy lehetséges kézzel fogható bizonyíték arra, hogy a dolgokat képesek vagyunk jól is csinálni, ha a feladatokat és az erőforrásokat nézzük, nem a közéjük tuszkolt pénzt. Kommunikációban talán érdemes egy pillantást vetni a Magyarok Szövetségére - jó csapatnak tűnik, bár mint fent látszik, én nagyobb vadra lövök (jaja, fenyegeti a hangya az elefántot...)
Mindez viszont kevés, a világ "javíthatatlan" - a "javítsuk meg" koncepció tagadja annak elfogadását, hogy logikusan, a ma normálisnak tekintett emberi motivációk mentén, egy társadalmi evolúció révén alakult ilyenné. Arról, hogy más legyen, a kiindulópont, az emberi gondolkodás, világlátás gyökeres átalakulása nélkül beszélni sem érdemes - ennek megoldását pedig csak olyan irányokban érdemes keresni, amik teljesen irracionálisnak tűnnek (hiszen a kézenfekvőket már bejártuk, és ez lett az eredmény). A megoldás a saját félelmeim, dühöm, értetlenségem, stb MÖGÖTT van, ha van egyáltalán - a járatlan útra ugyanis természetesen nincs racionális garancia. Persze a vájtfülűeknek esetleg feldereng a "tartsd oda a másik orcádat is"...
Szóval, ennek a nárcisztikus, pukkancs bandának (vagyis: "fejlett világ", önmagamat, illetve pl minden tiszteletem ellenére ezt a fórumot is beleértve) abba kell hagyni a fortyogást és a picsogást, baromi kemény és fájdalmas munkának nézünk elébe, ami csak egyvalaminél jobb: annál a szánalmas pofáraesésnél, ami felé minden tehetségünk és lehetőségünk, hősködésünk és álmodozásunk ellenére nyílegyenesen haladunk. (a felszólítás természetesen csak önmagamnak szól, mindenki más számára csak egy vélemény a sok közül)
Na ez az, aminek józan ésszel minimális esélyt adok - ugyanakkor mi másért lenne érdemes felkelni minden reggel?
Uff, én beszéltem.
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
Jelenlegi véleményem szerint úgy két éven belül meg kell teremtenünk az első olyan , 90%-ban önellátó közösséget, amelyben az önszervezés feladatában már nincs jelen a pénz fogalma. Értsd: nem fabatkára, jóságpontra, akármire cseréljük - egyszerűen nem vesszük bele. Ebben a környezetben végig kell szívni az első próbálkozás összes hibáját, élhető és jó szívvel vállalható élet-modellt kell teremteni a ma megélhetési szaporodásba kergetett(!) cigány család hetedik gyermekének éppúgy, mint a mai celebnek - ha nem is egyformát.
Öt éven belül 99% önellátásig kell jutni (oktatás, egészségügy, ipar) - ez helyben régiós méretet, illetve több országban való megjelenést jelent.
Tíz éven belül képesnek kell lenni a globális emberi civilizáció gyökeresen más (magunk által kreált elméleti rendszerek helyett a valós erőforrások és igényeken alapuló) üzemeltetésére. Félreértés ne essék: nem egy (egyébként is megvalósíthatatlan) hiperintelligens számítógép program által vezényelt jóléti diktatúrára
, hanem egy globális adatkezelő rendszerrel támogatott, felelősen gondolkodó emberiségre gondolok.Ugyanis a pénzügyi válság nem válság, hanem hitel és tőzsde-matematika, természetes következménye az alapszabályoknak, amelyek (egy korlátlanul kirabolható háttér hiányában - lásd még: "álmodban, kisfiam") eleve elkerülhetetlenné teszik a csődöt. Tehát: a vezérlési rendszerünk kulcsa felmondja a szolgálatot - ez egyébként nem jelen, hanem múlt időben megtörtént, csak a konvenciók és a trükkök még működőnek mutatják. Közben mindez maga alá gyűri az ellátórendszereinket (egy sima vérvételre 3 hét a várakozás, az idő nagy részét a számítógépes programból kinyomtatott papír adatainak számítógépbe való visszaírása jelenti?), oktatás, élelmiszerek, energia, közlekedés, szállítás, kommunikáció - nem a tudás, képesség hiányzik, hanem a jelenleg a pénz által rosszul reprezentált motiváció.
Első körben (most) a mese-világunk rogyadozik: pénzügyi válság, hitel problémák, globális politikai médiabohózat, jönnek az állami fizetésképtelenségek, az egyre érdekesebbé váló klíma jelenségeit követő első biztosítási csődök. Vagy érdemes megnézni a BP történetét a Mexikói öbölben - és a várható folytatást, személyes favoritom a Petrol China, őket csak az állíthatja meg, ha nincs kedvük hozzá.
Egy darabig ezt még elhúzza az emberi szolidaritás, de nem sokáig. Ha elkezdenek beütni a valódi gondok: olajcsúcs, talaj-válság, a klíma változása miatt új fertőzések; drasztikus változások, amik már az ivóvizet, élelmiszer-termelést érintik, stb. - na azzal már csak egy felnőttként viselkedő globális civilizáció képes felvenni a küzdelmet, olyan eszközök és minták birtokában, amik ma még nem léteznek (ma még iszonyú erős ellenszélben, az indokolatlan borúlátás vádja ellenére) meg kell teremtenünk, be kell üzemelnünk őket.
Szervezkedjünk? Csináljunk újságot? Bocs, de ezzel tényleg századikak lennénk a sorban, csomóan csinálják ugyanezt - mitől lenne éppen a korszellemes a tuti? Ezért ütött fejbe a kulacs-projekt: nem "információ" (amivel így is Dunát lehet rekeszteni), hanem egy lehetséges kézzel fogható bizonyíték arra, hogy a dolgokat képesek vagyunk jól is csinálni, ha a feladatokat és az erőforrásokat nézzük, nem a közéjük tuszkolt pénzt. Kommunikációban talán érdemes egy pillantást vetni a Magyarok Szövetségére - jó csapatnak tűnik, bár mint fent látszik, én nagyobb vadra lövök (jaja, fenyegeti a hangya az elefántot...)
Mindez viszont kevés, a világ "javíthatatlan" - a "javítsuk meg" koncepció tagadja annak elfogadását, hogy logikusan, a ma normálisnak tekintett emberi motivációk mentén, egy társadalmi evolúció révén alakult ilyenné. Arról, hogy más legyen, a kiindulópont, az emberi gondolkodás, világlátás gyökeres átalakulása nélkül beszélni sem érdemes - ennek megoldását pedig csak olyan irányokban érdemes keresni, amik teljesen irracionálisnak tűnnek (hiszen a kézenfekvőket már bejártuk, és ez lett az eredmény). A megoldás a saját félelmeim, dühöm, értetlenségem, stb MÖGÖTT van, ha van egyáltalán - a járatlan útra ugyanis természetesen nincs racionális garancia. Persze a vájtfülűeknek esetleg feldereng a "tartsd oda a másik orcádat is"...
Szóval, ennek a nárcisztikus, pukkancs bandának (vagyis: "fejlett világ", önmagamat, illetve pl minden tiszteletem ellenére ezt a fórumot is beleértve) abba kell hagyni a fortyogást és a picsogást, baromi kemény és fájdalmas munkának nézünk elébe, ami csak egyvalaminél jobb: annál a szánalmas pofáraesésnél, ami felé minden tehetségünk és lehetőségünk, hősködésünk és álmodozásunk ellenére nyílegyenesen haladunk. (a felszólítás természetesen csak önmagamnak szól, mindenki más számára csak egy vélemény a sok közül)
Na ez az, aminek józan ésszel minimális esélyt adok - ugyanakkor mi másért lenne érdemes felkelni minden reggel?
Uff, én beszéltem.
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
2010. július 15., csütörtök
korszellem-58
gida972, már nem vagyok igazán "benne" - leírtam mindazt, amit erről a mostani világról, és egy olyan lehetséges (igaz, "racionálisan szemlélve" elég esélytelen) jövőről gondolok, amiben hajlandó vagyok hinni.
Most programozóként kergetek egy álmot, ami épp annyira abszurd, mint a Hajnalvilág. (A régi vicc: rádió: "Egy őrült szembe megy a forgalommal az autópályán" - én: "De hisz mindenki szembe jön...") Ha lesz belőle valami, akkor talán mégsem vagyok őrült csak azért, mert szembe megyek... továbbá azt hiszem, ezt tudom tenni jelenlegi tudásommal a Hajnalvilágért.
Szóval most jól elvagyok magammal - ha ráérsz, majd átnézed, beszélgetünk, meglátjuk...
prot, a Kulacs-projekt csak egy gondolatkísérlet, semmim nincs meg ahhoz, hogy bármilyen szinten elindítsam. Említettem embereknek, volt, akinek tetszett - a többi néma csend. Ha valóban értelmes ötlet, akkor egyszer csak eljut azokhoz, akiknek motivációja és képessége is van a megvalósítására.
Ha mégsem - ez csak pár óra volt, szemben a Hajnalvilág megírásának másfél, vagy a programozós tervek tizenvalahány évével...
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
Most programozóként kergetek egy álmot, ami épp annyira abszurd, mint a Hajnalvilág. (A régi vicc: rádió: "Egy őrült szembe megy a forgalommal az autópályán" - én: "De hisz mindenki szembe jön...") Ha lesz belőle valami, akkor talán mégsem vagyok őrült csak azért, mert szembe megyek... továbbá azt hiszem, ezt tudom tenni jelenlegi tudásommal a Hajnalvilágért.
Szóval most jól elvagyok magammal - ha ráérsz, majd átnézed, beszélgetünk, meglátjuk...
prot, a Kulacs-projekt csak egy gondolatkísérlet, semmim nincs meg ahhoz, hogy bármilyen szinten elindítsam. Említettem embereknek, volt, akinek tetszett - a többi néma csend. Ha valóban értelmes ötlet, akkor egyszer csak eljut azokhoz, akiknek motivációja és képessége is van a megvalósítására.
Ha mégsem - ez csak pár óra volt, szemben a Hajnalvilág megírásának másfél, vagy a programozós tervek tizenvalahány évével...
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
2010. július 14., szerda
korszellem-57
Az én receptem a Hajnalvilág, de ez rajtam kívül nem sok embert hoz lázba - sebaj, azért én törpölök rajta tovább...
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
Válasz 2
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
Válasz 2
2010. április 13., kedd
korszellem-56
Most akkor hogy is van az a Hetesi féle jelentés?
Mi a konkrét kérdés? Így látatlanban: a Hetesi-jelentés tudtommal a szénhidrogének kitermelési csúcsára vonatkozik, mert ezekre épül a mai "fejlett civilizációt" fenntartó teljes infrastruktúra - illetve arra, hogy a csúcson túl a mai hétköznapi, gazdasági, politikai gondolkodás számára "ismeretlen, sötét tartomány" kezdődik.
Szénnel nem fűthetők az olaj/gáz erőművek, nincs szénmotoros repülő, autó, ... A pénz értékét pedig ugyanúgy a "piac" határozza meg, mint minden másét - ha nincs "elég" olaj, megindul a licit: kétszer annyiért, ötször annyiért, aztán semmi pénzért, és jönnek a csatahajók, másik oldalon meg a kenyérjegy (mert egy "természetes személy" nem tudja kifizetni a létrehozásához szükséges energiát), és a többi. A háború egyébként már régen zajlik Afrikában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten vagy a Kaukázusban, csak "etnikai villongásnak" meg a "terrorizmus elleni védelemnek" nevezik az olajforrások és útvonalak biztosítását. Pedig még nincs is globális hiány. Mi lesz akkor?
Persze, az elméleti lehetősége megvan egy technológiai ugrásnak, de annak is kell legyen "energia és idő fedezete": a kutatás, hétköznapi szintre hozás és elterjesztés óriási erőforrásigényű folyamat - ezért bosszantóan rövid az a kitermelési plató, amin most állunk. Ha ésszel csinálnánk a dolgot, azonnal elkezdenénk visszafogni a felhasználást, és a tartalékból a néhány éven belül szükségszerűen végrehajtandó átállást előkészíteni - csakhogy a pénzrendszer a halálig hízást támogatja.
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
Mi a konkrét kérdés? Így látatlanban: a Hetesi-jelentés tudtommal a szénhidrogének kitermelési csúcsára vonatkozik, mert ezekre épül a mai "fejlett civilizációt" fenntartó teljes infrastruktúra - illetve arra, hogy a csúcson túl a mai hétköznapi, gazdasági, politikai gondolkodás számára "ismeretlen, sötét tartomány" kezdődik.
Szénnel nem fűthetők az olaj/gáz erőművek, nincs szénmotoros repülő, autó, ... A pénz értékét pedig ugyanúgy a "piac" határozza meg, mint minden másét - ha nincs "elég" olaj, megindul a licit: kétszer annyiért, ötször annyiért, aztán semmi pénzért, és jönnek a csatahajók, másik oldalon meg a kenyérjegy (mert egy "természetes személy" nem tudja kifizetni a létrehozásához szükséges energiát), és a többi. A háború egyébként már régen zajlik Afrikában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten vagy a Kaukázusban, csak "etnikai villongásnak" meg a "terrorizmus elleni védelemnek" nevezik az olajforrások és útvonalak biztosítását. Pedig még nincs is globális hiány. Mi lesz akkor?
Persze, az elméleti lehetősége megvan egy technológiai ugrásnak, de annak is kell legyen "energia és idő fedezete": a kutatás, hétköznapi szintre hozás és elterjesztés óriási erőforrásigényű folyamat - ezért bosszantóan rövid az a kitermelési plató, amin most állunk. Ha ésszel csinálnánk a dolgot, azonnal elkezdenénk visszafogni a felhasználást, és a tartalékból a néhány éven belül szükségszerűen végrehajtandó átállást előkészíteni - csakhogy a pénzrendszer a halálig hízást támogatja.
Eredeti hely
Válaszul erre
Válasz 1
korszellem-55
Hmm
Ezek szerint azon túl, hogy hasonló következtetéseket vontunk le, hasonló feladatokat is rajzolunk magunk elé. Örömmel venném, ha rákattintanál a nevemre, a bemutatkozás részben találsz egy akár holnap elkezdhető minta-projektet ("Kulacs"), illetve az alapjául szolgáló elemzést (Hajnalvilág) - ezek az én válaszaim a neked feltett kérdésekre.
Hiszek abban, hogy képesek vagyunk megfordítani a mostani folyamatokat, pontosabban felismerni és felhasználni a jelen helyzetet egy gondolati-evolúciós ugráshoz - bár erre az esély alig láthatóan parányi. Ahogy a véletlen genetikai mutációnál is oly kicsi az esély a jobbá válásra, és mégis mi lett belőle...
Eredeti hely
Válaszul erre
Ezek szerint azon túl, hogy hasonló következtetéseket vontunk le, hasonló feladatokat is rajzolunk magunk elé. Örömmel venném, ha rákattintanál a nevemre, a bemutatkozás részben találsz egy akár holnap elkezdhető minta-projektet ("Kulacs"), illetve az alapjául szolgáló elemzést (Hajnalvilág) - ezek az én válaszaim a neked feltett kérdésekre.
Hiszek abban, hogy képesek vagyunk megfordítani a mostani folyamatokat, pontosabban felismerni és felhasználni a jelen helyzetet egy gondolati-evolúciós ugráshoz - bár erre az esély alig láthatóan parányi. Ahogy a véletlen genetikai mutációnál is oly kicsi az esély a jobbá válásra, és mégis mi lett belőle...
Eredeti hely
Válaszul erre
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)