... de egyelőre úgy tűnik, én se tévedtem nagyon :-)

Szóval tény, hogy számomra megérte az időt, és láttam néhány tényleg érdekes embert, de a szavazás egyelőre elég nagy buktának tűnik. Remélem, a hét végére tévesnek bizonyul a pesszimista véleményem.

---

Eredeti hely - minta jelölt

2012.02.05. 11:23:37
@tesz-vesz Én egyre értékesebbnek látom ezt az ötletet így, ahogy van (pedig hogy leszóltam az elején).

Az eredeti 1 perc nyilván irreális korlát, de kényszerít arra, hogy rövid legyen a szöveg: 5-10 perc ugyanolyan kevés érdemi tartalom átadására, de a mostani 2 perc körüli átlag még az, amit akkor is végighallgatok, ha nem tűnik érdekesnek.
Ez egy kritika nélküli "mintavételezés". Már önmagában az érdekes, hogy milyen emberek jelennek meg, milyen ötleteket fogalmaznak meg, milyen mélyen látják a problémát - vagy ha úgy tetszik, "látjuk", hiszen én is bedobtam a magamét. Van benne ilyen is, olyan is, de szerintem minimális türelemmel mindenki talál köztük egy-két értékes (saját értékrendjének megfelelő, vagy azt kiterjesztő) megnyilatkozást. Én is találtam ilyet.
A következő meglepetés nyilván a szavazás lesz: vajon milyen gondolkodásmód mekkora támogatást kap, lesz-e kattintógépes haveri csalás, lenyomja-e a "Dopeman baráti kör" az ismeretlen bejelentkezőket. A lebonyolításról nyilván lesz egy új bejegyzés és valami netes szavazó programocska, nem tudom, én is csak egy mezei felhasználó vagyok.

---

Eredeti hely - szavazás indul

... Egyáltalán,kinek hiányzik ez a poszt?
... Nem találtam olyan jelöltet, akinek igazából halvány segédfogalma is lenne arról, hogy mit jelent köztársasági elnöknek lenni. Vagy ez nem volt kritérium?

2012.02.06. 11:21:45
@sulcus @Psyman

Segítek. Íme a játékszabály, ugyanezen a lapon:
alternativelnok.blog.hu/2012/01/05/tarsadalmi_celu_allashirdetes_jatekszabalyok
"Az elkeseredettség és düh helyett mi a pozitív, a jó példát keressük. Keressük azokat az embereket, akik példával, bátorítással tudnak szolgálni. Akik nem (csak) tüntetésre járnak, de minden nap tesznek egy kicsit azért, hogy jobb legyen a világ.
Az Alternatív Köztársasági Elnök, nem egy alternatív elnök, hanem egy alternatív köztársaság egyenlő, szabad polgára, aki azért lehet első az egyenlők között, mert büszkének lehet lenni rá. Biztosak vagyunk benne, hogy számtalan olyan ember van ebben az országban, akire büszkék tudnánk lenni. Őket keressük."
----
Nekem sikerült találni néhányat, akik nálam megfelelnek a kiírásnak, ezért aztán szavaztam is rájuk (mondjuk nekem furcsa volt, hogy többre is lehetett voksolni, de mivel lehetett, éltem vele). Ráadásul mivel én sem értettem egyet az egész gondolattal, beküldtem a saját videómat, mert üresen fikázni nem korrekt viselkedés.

Azóta "megtértem", és kifejezetten érdekesnek találom az egész játékot. Szerintem simán megéri a befektetést, ha az ember kíváncsian figyel, hallgat, olvas (például az itteni hozzászólásokat) hőbörgés helyett. Ez tényleg a való világ! :-)

Ha olyat akarunk keresni, akikre büszkék lehetünk, akkor inkább válasszuk meg mondjuk a férfi kézilabda válogatott egyik tagját :)De a köztársasági elnöknek, mégha alternatív is, nem ez a szerepe, mert akkor az egész "játék" baromkodás és a valós, meglévő problémákról való figyelemelterelés. De azért jó játékot...

2012.02.06. 11:50:28
@Psyman még egyszer:
"... minden nap tesznek egy kicsit azért, hogy jobb legyen a világ."
A férfi kézisek tökéletes hősök egy tökéletlen világban, jó példát választottál. Viszont Éva, akitől a kenyeret veszem, többet tesz azért, hogy jobb legyen a világ, mert törődik a hozzá betérőkkel.

Nem muszáj érteni, ami le van írva (láthatóan ez itt sokaknak okoz problémát :-) ), és nyilván az én "üzenetem" se neked szól. Azt meg, hogy én nem játszom, már tényleg feleslegesen tenném hozzá. Ezen a kommunikációs szinten nem tudnám megmutatni neked, hogy a "lebegő, utópisztikus mesemondó" és a "pesszimista katasztrófahívő" között szerintem létezik egy vékony ösvény, amin járni próbálok.

... az egyik versenyzo mar azzal kezdte,hogyha o lenne az elnok akkor mindenkit megvaltoztata,h gondolkodo emberre valjon-ergo az sem fel sem merul benne,h talan creditet kene adni a jonepnek mert talan nem annyira hulyek megsem,es nem a kedves versenyzo all az evolucio csucsan...

2012.02.06. 13:38:11
@keptelen kepkeret igen, ez én vagyok, köszönöm :-)
Láthatóan benned meg nem merült fel, hogy a számtalan megadott elérhetőségen kicsit utánanézz, miért is mondok ilyeneket. Szó szerint éveket töltöttem azzal, hogy az általam alapvetően fontosnak tartott vita szinten kommunikáljak emberekkel (ahogy itt is) sikertelenül. Ajánlom Dr. Aczél Petra idevágó előadásait.
Tudod az a bibi, hogy szerintem viszonylag kevés olyan informatikus van az országban, aki nálam többet tud arról, mi kell egy közvetlen demokráciát, erőforrás alapú gazdaságot irányító rendszerhez. Örömmel dolgoznék velük együtt ezen a munkán.
Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy annyit konkrétan ezen a feladaton senki nem gondolkozott, mint én. Ha veszed a fáradságot, ezt is hamar megtalálod - és ha jól olvasod az angol szakszöveget, bármilyen építő kritikát örömmel veszek.
Viszont arra lyukadtam ki (ahogy azt említem is), hogy az én (igaz eléggé megkopott) fogalmaim szerinti önvizsgáló gondolkodás, építő vita és felelősségvállalás (csak például: saját néven való vélemény közlés) nélkül ennek a világon semmi értelme. Teljesen lényegtelen a rendszer, ha ott is olyan szintű kommunikáció folyik, mint akár ezen a lapon.

- Ismerem a jogaimat! Jogom van telefonálni!
- Mondja, Mr. Anderson... mi értelme telefonálni, ha egyszer képtelen... beszélni?
----
Nagy a pofám? Lehet. Döngölj a földbe értelmes, megfelelő szintű tudással és érvekkel. Meg fogom köszönni.

2012.02.07. 05:29:02
@varvizib Nekem sikerült ilyet is találnom közöttük, nyilván rájuk szavaztam, te is megteheted (meg bárki, aki itt értékelhetetlen szövegeket nyom) :-) És most NEM magamról beszélek, mert az én "pályázatom" valóban értékelhetetlen.
Ha működne a netes, közvetlen demokrácia, amit olyan sokan megmentőként emlegetnek (és amire egyébként ez a játék egy igen érdekes kísérlet, beleértve a kommentek elemzését is) akkor vezethetnének is. De nem...

@JohnHenry Például engem! :-) Nézd csak:

Jelenlegi állás:
1: Bartos Cs. István. Saját honlapjáról idézek:
"Extrém életmódjához a mindennapos alkohol okozta illumináltsága is hozzátartozik, saját bevallása szerint 5-éves kora óta iszik, 12-éves kora óta pedig alkoholista. 4-éves kora óta dohányzik. Saját elmondása szerint ő Európa legnagyobb alkoholistája és legerősebb dohányosa. Különösen büszke még tetoválásaira is. 17-éves korától mostanáig a testét saját kezűleg tetoválja, eddig összesen 51-db különböző írás, és rajz található meg rajta."
2: Dopeman. Nyilván.
3: Simándi Szelim - aki bizonyára a legtöbb facebook-os ismerőssel bír, és kedves közhelyeket fogalmaz meg.
...
A nagy kérdés az, hogy mit kezd a Milla az istenadta nép hangjával. Hogyan hozza össze az eredeti szándékot (játékszabály: "Biztosak vagyunk benne, hogy számtalan olyan ember van ebben az országban, akire büszkék tudnánk lenni. Őket keressük.") ezzel: "A szavazás tétje, hogy március 15-én a szabad sajtos úti színpadom, a tömeg előtt, Pöstön óriási pörformanszot adjon elő a bölcs Bartos."

@keptelen kepkeret ... vélemény? Akár magánban?

Nyertél, Milla...

Milla Elnök kampány - Mi van? Mi van? Mi van?


2012.02.01. 09:31:29
Kedves Hozzá(?)szólók!
Gratulálok, ismét sikerült elhibázni az "építő szellemű párbeszéd" minden létező feltételét. De akkor minek? Mit lehet megoldani egy olyan szintű kommunikációval, ami itt zajlik?

Ebbe a Milla kampányba én is azzal szálltam be, hogy teljesen értelmetlen felvetés. Az országnak valóban óriási szüksége lenne egy értelmes politikai vezetésre, DE: az intézményesített idiotizmus diadaláért nem a mai bűnbakok a felelősek. Ennek a táptalaja az egyéni gondolkodás hiánya, babonás hitek, acsargás, amit és ahogyan itt is sikerül előadni. Az igazi gond nem a vezetővel, hanem az őt felemelő, követő, majd anyázó, leváltó, másikat felemelő, követő, anyázó, ... és közben egymást alpári módon szapuló istenadta néppel van.

Ez azonban csak üres kritika lenne, ha nem tenném hozzá a saját véleményemet, ezért elfogadtam a kihívást, megpróbáltam értelmesen elmondani mindezt. Nem azért, hogy "alternatív elnök" legyek, hanem hogy akár EGYETLEN magyar nyelven kommunikáló valódi beszélgetőtársra találjak. Nem sikerült.

Amikor 2009-ben befejeztem azt a könyvet, amiben önmagam számára igyekeztem logikusan végigelemezni, hogy mi az oka a mai világ ostobaságának, és merre lehet a kiút, egyik barátom röhögve kérdezte tőlem: Te ki a fenének írsz???

Magamnak... ahogy most sem "nektek" vagy "ellenetek" szövegelek, hanem mert taszít az itt megint megszorult gondolati üresség.

---

2012.02.03. 06:31:51
Köszönöm...

Először azon gondolkodtam, mennyire durva ez a csend, ahogy ellentétben áll a megelőző, katasztrofális jel/zaj arányú lármával. Szerintem mindent elmond a "közvetlen demokrácia", "internetes alkotmány" és egyéb ötletekről.

Aztán rájöttem: ez egy jó csend.

Ez arról szól, hogy az itt (is) megnyilatkozók tisztában vannak a szavak értékével és a valódi gondolatok fontosságával, csak a felhalmozódott keserűség tör ki ilyen módon. Erről szól a képviseleti rendszer: olyan emberek felemelése, akik jobb szavakba tudják önteni, megvalósítható tervekké tudják alakítani törekvéseinket, vágyainkat. Olyanokba, amelyekben való részvétel végre boldoggá tenne minket, és értelmet adna bosszantóan rövid létezésünknek. Olyanokba, amelyeken ők már hosszú ideje dolgoznak, és a segítségünkre, támogatásunkra várnak - és nem az örökmozgó új tervével jelentkeznek.

Nem kell értük messzire menni.

Mangel Koppány
Pikó András
Molnár Lajos

Gratulálok, Milla! Nektek volt igazatok.

A szabad választás átka

Adott egy rekesz alma, benne a szokásos tartalom: vannak nagyon szépek és kicsit csúnyácskák, meg néhány ütődött, romlásnak indult darab. 

Ha ez a rekesz egy boltban van, mi történik? A vásárló az alma kilójáért fizet a pénztárnál, így nyilván válogatni kezd, kiveszi a legszebbeket, elvégre ugyanannyit fizet a szép almáért, mint a sérültért. Az első néhány vásárló elégedetten távozik, viszont utánuk már csak a csúnyácska, meg kissé sérült almák maradnak. Kevesebb vásárló lép oda, a kosár lassabban ürül, aki vesz, elégedetlen: hogy lehet ennyit kérni ilyen almákért? Végül az almák fogyása megáll, a sérült almák rothadni kezdenek, a csúnyácskák is megbuggyannak, az almák felét kidobják. 

Mi történik, ha az egész rekesz alma az enyém? Az első lépésem, hogy a kicsit sérült almákat kiválogatom, a sérült részt kivágom ha kell, és ezeket eszem meg először (kásába, esetleg almás süteménybe kerülnek). A szépeket kiteszem egy kosárba, ezt esszük napról napra, egyet-egyet. A csúnyácskák hámozva, felvágva megint a reggeli kásába, lepénybe, levesbe kerülnek. Mindegyik almával elégedett vagyok, mert a lehetőségeinek megfelelően használtam fel őket, és az első pillanatban is már menthetetlen darabok kivételével mindegyiket felhasználtam.

Erre varrjatok gombot, közgazdászok, pszichológusok! Mindkét esettel minden rendben van - valójában azonban az első katasztrofálisan rossz a másodikhoz képest. A "szabad" és logikus választás nem feltétlenül a bölcs döntés.

Ha valami az enyém, vagy kiterjesztve: úgy gondolok rá, mint aminek a felhasználásáért felelősséggel tartozom, és rosszul esik minden egyes darab, amit végül ki kell dobnom, akkor jól bánok vele, kihozok belőle mindent, amit lehet, sajnálom, amit végül nem tudok használni. Akár dolgozom is azért, hogy minél többet tudjak megmenteni, nem külső kényszer (törvény vagy pénz) miatt, hanem azért, mert értéknek tekintem magát az "erőforrást", ami jelenleg egy rekesz alma, olyan, amilyen. Minden, amit sikerül így felhasználnom, sikerélményt ad, összességében boldog vagyok, sőt: egy rekesz nyomott alma akár nagyobb boldogságot jelenthet a számomra (sok munkával "megmentem": csinálok fagyasztott reszelt almát, almás pitét, almalevest), mint egy reklám almákat tartalmazó.

Ugyanez egy versengő környezetbe helyezve csak elégedetlenséget szül: haragszom arra, aki elvitte a legszebbeket, nem törődöm azokkal, akik utánam jönnek és én is a legszebbeket veszem ki, végül pedig haragszom a boltra, amiért vacak árut próbál rám sózni a drága pénzemért. A bolt pedig mindent elkövet azért, hogy reklám kinézetű almákkal tölthesse meg a rekeszt. Szó szerint bármit, olyan dolgokat is, amikkel nem értenék egyet, ha látnám: a termék java részét a termelőnél hagyja, kenje a hajára; egy csomót kidob, mert nem szép; "nem kérdezi meg", hogyan marad piros az az alma heteken keresztül, mitől lett háromszor akkora, mint a másik, ...

Ha valami az enyém, igyekszem megjavítani, míg ha kívülállóként "megvásárolom", akkor eldobom, mást választok vagy panaszkodni kezdek.

Most miről is beszélek? Egy rekesz almáról, vagy...

• bármiről, amit tekinthetnék közösségi erőforrásnak? A megtermett almát egymással versenyezve el akarják adni a termelők, vagy úgy gondolják, hogy "ennyi és ilyen almát kaptunk az idén - hogyan hozzuk ki belőle a legtöbbet együtt"? Mert almalé gyártást egyedül nem lehet kezdeni, de húsz gazda már gondolkodhat benne...
• a boltról, ahol összekeveredik a "miénk" a "valahonnan hozottal"? Ahol a termék árát és kívánatosságát hasonlítom össze, nem törődve azzal, hogy az egyik a "miénk", aminek felhasználásáért felelősek vagyunk, a másikat hatalmas energiafelhasználással ezer kilométerekről szállították ide. 
• a "termékek" garmadájáról, amelyek között "szabadon" választok? Akkor érzem magam ostobának, ha nem a kívánatosabb terméket választom - és mindegy, hogy ezt esetleg  vegyszeresen kezelték vagy akár genetikai eszközökkel "kívánatosították", sőt, talán nem is összehasonlítható ("emésztés segítő gyümölcsjoghurt" szemben egy almával). Ezzel pedig távirányítással teszem tönkre az engem helyben ellátó rendszereket ahelyett, hogy segítenék fejlődni neki.
• az életemről? Amiben van szép és van ütődött, sérült rész, de mivel ma ezernyi élet-sablon lebeg a szemem előtt, nyilván a "menő" darabokat válogatom össze, a "lúzereket" félredobom. Amikor pedig az én lúzer időm eljön, ötletem sincs, hogy ezzel mit lehetne kezdeni? Nem gondolom végig, milyen lesz majd öregnek, betegnek, haldoklónak lenni, mindig csak az ifjú, a csillogó, a lobogó hajú sztárok járnak a fejemben. Pedig a csillogás múlandó, a rekeszben pedig ott van a többi is, és azokból is jó lenne a legtöbbet kihozni, nem hagyni mondjuk az intézményesített elbutulásban, Alzheimer kórban megbuggyanni, plasztikai műtétekkel élő viaszfigurákká silányítani.

Naná, hogy ostobaságokat csinálok, pótszereket választok, és főként: bamba értetlenséget a valóság végiggondolása helyett. Az pedig pont olyan, mint egy rekesz alma. Csak a bambaság teszi hasonlóvá egy doboz bonbonhoz ("Az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Sosem tudhatod, mit veszel ki belőle.") Bár a Forrest Gump nagyon jó film, mégis kiábrándító a tény, hogy ma a jelek szerint az emberiség a főhőst tekinti példaképnek...

Nagypapa... kezdőődiiik??

Davos-i Világgazdasági Fórum résztvevőjeként Svájcba utazó Soros György úgy nyilatkozott, a karrierje során először van úgy, hogy a piac állapota számára kicsit érthetetlen. A magyar származású guru nem lát esélyt arra, hogy elkerüljünk egy agresszióba torkolló válságot, amely a legrosszabb esetben a pénzügyi rendszer teljes összeomlásához vezethet. A guru szerint az utcai tüntetések elkerülhetetlenek, amíg a magas munkanélküliség és adósság továbbra is komoly problémát jelent, ez viszont a személyi szabadság csökkentéséhez és rendőrállamok kiépüléséhez vezethet, még az Egyesült Államokban is.

Forrás: Index

Apa, kezdőődiiik!

Isten veled, közegészségügy...

A kórházszövetség azt javasolja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál is legyen lehetőség a fizetős betegek soron kívüli ellátására a várólistás műtétek, diagnosztikai eljárások esetében, írja a Világgazdaság.

...

Sokan ugyanis már ma sem várnak évekig egy-egy műtétre, vizsgálatra, hanem azt "megvásárolják" a magánszolgáltatóknál. Rácz Jenő, a szövetség elnöke szerint ha ez a pénz a közintézményekhez folyna be, a dolgozók is többet kereshetnének, és rövidülhetnének a várólisták azon betegeknek is, akik nem tudják finanszírozni műtétjüket.

Forrás: Index

Persze. Mert nem az történne, hogy mindig csak az kerül sorra, aki ki tudja fizetni a beavatkozás árát, ugye? Mert amíg működik egy intézmény, addig tovább lehet csökkenteni a központi támogatást, a várólista pedig valóban nem nő, mert a végéről lassan elhullanak azok, akik "annyit is érnek", hogy nem tudják megvenni az ellátásukat.

---

Isten veled, pénzvilág...

Ma minden tevékenységünk a pénzen alapul: pénzt kapunk az elvégzett munkáért, pénzt fizetünk a boltban. Hétköznapi szinten a pénz normális értékhordozóként működik; akinek viszonylag kevés van belőle, a saját életét el tudja vezényelni vele. Mindannyian elhisszük, hogy meg tudjuk venni a kenyeret a boltban, jönni fog a gáz és a villany, ha a keresetünk megfelelő részét erre költjük. Ez a közös hitünk tartja mozgásban a valós, hétköznapi életet. 

Ugyanakkor azok a szervezetek, amelyeknek a kezében mérhetetlen vagyonok halmozódtak fel, telje­sen irreális helyzetbe kerültek. A jelen árfolyamok figyelembevételével megvehetnék a fél bolygót, talán az egészet is – csakhogy százan állnak mellettük, akik ugyanezt megtehetnék. A kezükben levő „vagyon” valós fedezete gyakorlatilag nem létezik. Ha elkezdenének vásárolni, a többiek is venni kez­denének, egymásra licitálva vernék fel az árakat, zuhanna a pénz értéke egészen addig, amíg le nem ereszkedne ez a rettenetes lufi. Mi történne viszont akkor, ha az árak egyszerre több százszorosukra emelked­nének? Természetesen a béreket is ugyanígy fel kellene emelni, a beruházások költségei az egekbe szöknének, ennek megfelelően emelkednének a kamatok stb. – a végeredmény a totális káosz. 

Ezt elkerülendő ma a bankok a megrendült bizalmat újabb rettenetes mennyiségű mesepénz létrehozásával „orvosolják”. Magyarul, amikor egy bank kénytelen elfogadni, hogy a hitelei mögött nincs fedezet, kiadta a kezében levő pénzt, és nem fogja visszakapni egészen egyszerűen azért, mert nincs annyi megtermelt vagy a jövőben megtermelhető érték a rendszerben, amely valóban behozná az elvárt kamatnyereséget, akkor az állam azt mondja: de igen, itt a pénz, ami neked most hiányzik. Nyilván valós érték emögött sincs, a hiányzó falat tapétával pótolják, mert pont úgy néz ki. Más mód nincs a káosz elkerülésére, viszont ez a „beavatkozás” életben tartja, sőt tovább táplálja azt a rendszert, amely ilyen lehetetlen állapotot idézett elő, és amelynek semmilyen belső motivációja nincs arra, hogy kilépjen ebből a mederből.

Forrás: Hajnalvilág (2008)

Ahogy az várható volt hétfőn az EU is szentesítette az Iránnal szembeni olajembargót, december elején pedig az USA szenátusa hatalmazta fel az amerikai elnököt az iráni jegybankkal folytatott ügyletek szankcionálására. 

Az intézkedések hivatalos célja, hogy gazdaságilag ellehetetlenítsék Iránt, ezzel kényszerítve a rezsimet az atomprogramjával kapcsolatos tárgyalások megújítására. 

... 

Ez nem történt meg, azonban az egyik legnagyobb olajvásárlójával sikerült megegyeznie, India ezentúl aranyrudakkal fizet az iráni olajért, és már Kína is jelezte, hogy komolyan mérlegeli a lehetőséget. Washingtonban bizonyára nem fog osztatlan sikert aratni a megállapodás.

Forrás: sorkoz.blog.hu 

Szóval, az iráni-amerikai kardcsörtetés talán nem is az atomerőmű téma miatt fontos, hanem azért, mert Irán nem hajlandó olajat adni az egyik jelenlegi mesepénzért sem, de talált vevőt, aki aranyban fizet? És a Hormuzi szoros elzárhatóságával azt szerette volna demonstrálni, hogy ha ebbe bárki bele szeretne kötni, akkor viszonylag kis erőfeszítéssel képes durva káoszt okozni az egész világon? 

Ugyanakkor ezt az üzletet végképp nem hagyhatja sokáig folyni a pénzvilág, mert előbb-utóbb a többi olajtermelőnek is kedve szottyan olyan ügyfelekre váltani, akik nem dollárban fizetnek (ami a brutális államadósságot figyelembe véve nem is olyan stabil, mint amilyennek látszik...).
Vajon a többi arab állam melyik oldalra áll, ha tényleg bunyó lesz a térségben? A WC papírral fizető "nagy vevőt", vagy az ez ellen elsőként kikelő konkurens eladót támogatja?

Hmm-hmm... milyen kár, hogy szörnyen el vagyok maradva az "útitervemmel".

Nesze, elnöki kiáltvány

... mert egyszerűen képtelen vagyok tovább haladni a dolgaimmal, minden reggel ez a szöveg kering a fejemben.

Ne a szavaimat figyeljék...

Kedvenc hírportálomról származó rövid idézet-parádéval tisztelgek nemzeti vitabajnokunk újabb "győzelme" előtt. Íme:

Orbán Viktor úgy ment el az Európai Parlament Magyarországról szóló vitájára, hogy előtte már világossá tette, Magyarország enged az Európai Bizottság felszólításainak. Innentől kezdve a parlamenti vita kevésbé volt érdekes: a néppárt méltányolta a magyar kormány irányváltását, és türelmet kértek a többi frakciótól. A baloldal és a liberálisok pedig nehezen tudták megfogni a magyar miniszterelnököt a szerdai vitában, mert Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy értékekről semmilyen vitája sincs Európával.

forrás: Index

---

Információink szerint az év első hónapjaiban két-három új nemzeti konzultációval akciózik majd a kormány és a miniszterelnök. A tervről Orbán Viktor egy tavaly év végi interjújában már említést tett, a Miniszterelnökség által kiírt két párhuzamos közbeszerzés pedig arról tanúskodik, hogy a kormányzat közbiztonsági és oktatási témában akar majd kommunikálni a választókkal. Legutóbb az alkotmányról tartott nemzeti konzultációt a Fidesz, tavaly tavasszal.

A bruttó 810 milliós médiastratégia-alkotási és médiatervezési keretszerződés, valamint a bruttó 400 milliós rendezvényszervezési és PR és tájékoztatási tender útmutatója szerint a pályázó cégek számára jelentkezési feltétel, hogy egy-egy nemzeti konzultáció tervét letegyék az asztalra. A sietség oka, hogy a kormány márciusra tervezi a közbiztonság helyzetére fókuszáló egyhónapos kampány indítását.

... 

A kabinet elvárása szerint a PR-akció során a már létező „versenyképes Magyarország” brand, „jó állam” brand mellé fel kell építeni a „működőképes egészségügy”, „kulturált állam”, „zöld állam” és „lehetőség” brandeket.
A Miniszterelnökség azt is kikötötte, hogy a pályázók kerüljék az erősen negatív töltetű reform szót, és helyette a megújulás, újjáépítés, együttműködés szóhármassal próbáljanak pozitív, támogatandó értelmet adni a elkövetkező időszak döntéseinek. További ajánlás az is, hogy a pályázóknak használni kell a kormány arculatát erősítő, bejáratott, jobboldalhoz kötődő kifejezéseket, a nemzetet, a hazát, az erkölcsöt és a józan észt.

forrás: Index

---

Szinte Budapest egész belvárosára területfoglalási igényt jelentett be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a fővárosnál a március 15-i ünnepségek kapcsán, amit szerda délután meg is szavaztak a főváros illetékes bizottságnak fideszes tagjai.
...
A fővárosi önkormányzat is ünnepel, és még korábban további helyszíneket foglalt le.
...
A minisztérium és a fővárosi önkormányzat által lefoglalt helyszíneken kívül így nem maradt hely a civil és ellenzéki rendezvények megszervezésére.
Engedélykérelmében a minisztérium jelezte azt is, hogy ezeket a területeket 2 évre előre szeretné lefoglalni...

forrás: Index

Mindezek számomra a következőket jelentik:

• "az ügyvéd úr akkor is hazudik, ha kérdez";
• a válaszra csak akkor kíváncsi, ha azt ő fogalmazta meg előre;
• következésképpen vitája, az valóban nincs értékekkel kapcsolatban. Nem is törődik ilyesmivel a brand-építés fáradságos munkája közben.