Katalin Gerő június 10., 11:41
Gylázatos csalás! Hány gyógyulni vágyó, hiszékeny, tudatlan embert vezetnek meg vele - miközben a semmiért szednek el tőlük elképezstő összegeket. Egy biztos: mellékhatása nincs (a víznek sincs), hacsak azt nem vesszük annak, hogy gyógyítás helyett félrevezetik a betegeket.
Ha nincs hatás, bizonyíték sem kell
Hogy kap engedélyt egy homeopátiás gyógyszer, ha a tudomány azt mondja róla, hogy nem több mint placebo? Elég, ha a gyártó nem mondja meg, mire jó, és nem mérgez meg vele senkit.
Lorand Kedves A tudományról pedig csak egy biztos: a pillanatnyi ismereteinket (vagy igazi szakértők számára: ismerethiányunk határait!) tükrözi a világról. Fejlődése során már jópár addigi sarlatánról derült ki: a hatások megfigyelése alapján olyan módszerrel dolgozott, amire az akkori tudomány nem adott magyarázatot. Nem állítom, hogy a homeopátia jelen tudományunk szerint igazolt, vagy igazolható. Viszont állítom: 1: rajtam személy szerint működik, 2: semmi különbséget nem látok e kirohanás és Semmelweis Ignác korabeli megbélyegzése között.
... és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a statisztikára és izolált vizsgálatokra épülő, a homeopátiánál nagyságrendekkel nagyobb pénzekkel (talán ismerjük ennek objektivitásra gyakorolt hatását) dolgozó gyógyszeripar mit tud mondani az adott szer konkrét páciensre gyakorolt teljes hatásáról (aki nem a Gauss-görbe közepe, hanem egy élő ember, aki esetleg más gyógyszereket is szed, a szervezetében számos egyéb, "nem statisztikai" vegyülettel, nehézfémmel, stb.)? A válasz egyszerű: jöjjön vissza egy hét múlva, Mari néni, és meglátjuk, használ-e... :-)
Andras Kepes Mi is használunk homeopátiás szereket, és számos esetben segítettek, amikor a gyógyszerek hatástalanok voltak. Számos, a népi gyógyászatból ismert, sok kultúrában használatos növény is visszakerült a gyakorlatba, még a gyógyszergyártásba is. Mellesleg a placebóval sincs gond, orvosok is alkalmazzák. Vigyázzatok, a szkepszist csak keskeny mezsgye választja el a korlátoltságtól!
Judit Gervai Kepes Andras. Nem egészen. Az NIH alapított egy intézetet (National Center for Complementary and Integrative Health, https://nccih.nih.gov/about/ataglance), amelyben az alternatív gyógyászati módszerek hatékonyságát kutatják tudományos kritériumoknak megfelelően, s abban a reményben, hogy igazolják a hatékony módszerek hatásmechanizmusát. 2002 óta teszik közzé eredményeiket, ezek is kereshetők a honlapon. Van a homeopátiával kapcsolatban is összefoglalójuk: https://nccih.nih.gov/health/homeopathy
Andras Kepes Elolvastam az NCCIH kutatási összefoglalóját:
"There is little evidence to support homeopathy as an effective treatment for any specific condition."
Ez ugyebár nem azt jelenti, hogy a homeopátia bizonyítottan hatástalan, még csak azt sem, hogy egyáltalán nem találtak bizonyítékot, csupán annyit állít, hogy kevés bizonyítékot találtak arra, hogy hatásos bármely betegség kezelésére. Ez lényeges különbség!
Ha egy nagy populáció 200 éves tapasztalatai állnak szemben a kevés tudományos bizonyítékkal, akkor a korrekt kutatók nem az empíriát szokták lesöpörni, hanem a kutatást folytatják, és fejlesztik a kutatási módszereket.
Annyit lehet állítani, hogy a homeopátia hatása tudományosan jelenleg nem bizonyított. Ez rendben is van!
De, mint tudjuk, a puding próbája sem a biokémiai kisérlet, hanem az evés...
Szerintem ez hasznos kis vita, Kati, mert a kategórikus kijelentések súlyáról szól!
Lorand Kedves És ha már kategorikus kijelentések: én tudós vagyok (hiszen a gondolkodásomból, elemzőképességemből élek). "Hiszek a művészetben", de ez számomra még nem elég ahhoz, hogy ítéletet mondjak egy zenei stílusról. Még akkor sem, ha nekem nem tetszik, vagy ha az általam(!) nagyra tartott kritikusok általam kiválasztott(!) része szintén így gondolja.
ÉPPEN EZ tesz engem "tudóssá".
Judit Gervai További olvasnivaló az alaposaknak :-) Ez tette mostanában megint aktuálissá a témát
https://www.nhmrc.gov.au/.../complement.../homeopathy-review
Lorand Kedves Nem kívánok az életemből éveket tölteni azzal, hogy ítéletalkotáshoz szükséges mélységben megismerjem a témát (elég nekem a saját szakterületem). Ennek látszatát sem kívánom kelteni azáltal, hogy néhány jelentést elolvasok, idézek belőle, és ennek alapján sarlatánt kiáltok. Viszont képesnek tartom magam arra, hogy két oldalnyi szöveget értelmezzek számomra ismeretlen területen. Legyen ez a Statement on Homeopathy.
Az ajánlással teljesen egyetértek: komoly problémával menjen nyugati orvoshoz az a páciens, aki számára elérhető, és eredményes választ ad egy nyugati stílusú működő egészségügyi rendszer (pl. ma voltam gyógyszertárban, "próbálja ki, hátha használ" volt a hivatalos allergia gyógyszer ajánlása, és ez se olcsó).
A "findings" részt akár ügyvéd is fogalmazhatta volna: a tudományosnak tekinthető eredmények nem bizonyítják, a mellette szóló eredmények nem tekinthetők tudományosnak. Én pedig nem vagyok szakértő, nem kívánok azzal foglalkozni, hogy a háttérkutatásokat konyhaszintű tudással értékeljem.
Viszont ezen összefoglaló olyan értelmezését, hogy "a homeopátia bizonyítottan téves megközelítés és betiltandó félrevezetés", nyugodt lélekkel sorolom a "motivated reasoning" kategóriába.
A jelentés ugyanis ezt NEM állítja, tudósként éppen arra buzdít, hogy tessék egyenlő feltételeket teremteni és további vizsgálatokat végezni. Ez az én fogalmaim szerint azt jelenti, hogy a homeopátiát alkalmazó terapeuta NE állítsa be azt mindenható csodaszerként és NE szólja le a párhuzamos nyugati módszertant, csak mondja el a véleményét, ismertesse a "nyugati rendszerben nem bizonyított" mivoltát, és adjon szabad választást a páciensnek - de mindez fordítva is teljesüljön! (ez az itteni párhuzamos kommunikációban nem nagyon látszik...)
Továbbá: a kolosszális költségvetéssel dolgozó, igen kockázatos, és profitorientált gyógyszeripar tudja finanszírozni a saját kutatásait, de vajon egy pályán játszik a természetes gyógymódokkal? Vajon mindig kielégítő alaposságú és objektív volt egy-egy hivatalos hatástanulmány? Egyszer szívesen elolvasnék egy ugyanilyen jelentést a példaként említett USA egészségügyi hatóságaitól a hiperaktívnak diagnosztizált gyerekek terápiás (az FDA-nak hála nem placebo) nyugtatózásáról. Persze nyilván ugyanígy sikerülne "ami bizonyít nem tudományos, ami tudományos, nem bizonyít" összefoglalót adni... :-)
Aki pedig magában kuncog azon az "információtartalom" témán, érdemes megnéznie a BBC Secrets of Quantum Physics című rövid sorozatát. Számomra úgy tűnik, a "tudomány" nem is annyira biztos saját mindenhatóságában, és ez sokkal konstruktívabb hozzáállásnak tűnik.
Judit Gervai Gyermekkori hiperaktivitás: egyrészt nem nyugtatózzák, hanem "serkentőzik" őket amfetaminszármazékkal, amely "nyugtatólag" hat rájuk. Ugyanis azért izegnek-mozognak annyit, hogy az agy hiányzó ingerlését így érjék el, ez viszont nehézzé teszi a figyelem összpontosítását. De ismert, hogy nem minden gyereknél ugyanez a mechanizmus, így a gyógyszerelésnek sincs egyformán minden esetben ugyanolyan hatása. Odafigyelő orvos ezekben az esetekben nem is ad gyógyszert. Azon is vita van, hogy mekkora mértékű a "túldiagnosztizálás". Szerintem a nyugati (evidence-based) orvoslásban működnek önkorrekciós mechanizmusok. Mindenhatóságról végképp nincs szó. (Félreértések elkerülése végett: nem vagyok orvos.)
Lorand Kedves Ahogy írtam, én sem vagyok orvos (ezért is esett ki nekem, hogy valójában serkentőszereket kapnak, pedig tényleg, én is ezt olvastam). Én abból élek, hogy rendszereket tervezek, ami komoly mértékben azon múlik, mennyire vagyok képes felmérni a deklarált célok és a valós működés motivációi közötti különbségeket (és még húsz év munkával a hátam mögött is képes vagyok nagyot tévedni).
Több orvos rokonom révén volt alkalmam értesülni az orvoslátogató ügynöki munka szépségeiről (mindkét oldalról), fűszerezzük meg ezt a jelenlegi TTT gyógyszerpiaci szabályozással. Személyes tapasztalatom van arról, hogy egy klinikai havi kimutatás, ahol a finanszírozás a HBCS pontszámok alapján történik, milyen viszonyban van a valósággal. Én is tisztában vagyok azzal, hogy elveiben "evidence-based" a rendszer - de a valós működési modell leírását nem vállalom, mert MINDEN bemenő adat a szolgáltató motivációi miatt élből "szennyezett" (és egy őszinte rendszertervben leírtak miatt a leendő unokáimról is leperelnék a gatyát azok, akik nálam sokkal pontosabban tudják, mennyire van igazam). Szerintem.
Visszatérve az eredeti kérdésre: elfogadható az az értelmezésem, hogy a jelentés alapján éppen az lenne a szerencsés, hogy a homeopátia és a nyugati orvoslás egyenlő esélyekkel kerüljön mérlegre, amely a jelen pillanatban a szereplők piaci ereje miatt nem teljesül? Ebbe szabad beleértenem azt is, hogy a nyugati és keleti orvoslás megítélése során MINDKÉT fél tartózkodjon a hiszékenységre való hivatkozástól (már csak azért is, amit a hivatalos tudomány valójában állít, szemben a közhiedelmekkel)? Ha nem, arra indoklást kérnék.
Gonosz leszek, és elmondom, az itt beszélgetők számára, egyéni véleményüktől függetlenül miért érdemes egyetérteni velem (rövid rendszerelemzés következik).
A búvár hiába lélegzik, és látja a napfényt, már halott, ha nincs elég oxigénje ahhoz, hogy a nyomáskiegyenlítés idejét is beleszámítva felérjen a levegőre.
A magyar "nyugati" egészségügy halott. Bár még emberfeletti erőfeszítéssel fenntartják a benne dolgozók, a kiáramlás, elöregedés, a vállalhatatlan élet és működési feltételek miatt a jelen pályán két éven belül teljesen összeomlik. A keleti szél kisöpri az országból az eladható és mozdítható tudással rendelkező emberek maradékát: ők nem jókedvükben, hanem egyre inkább létbiztonságuk érdekében távoznak. Legnagyobb sajnálatomra jelenleg én is ebbe a kategóriába sorolom magam, lassan és fájdalmasan, de lelkiekben csomagolok.
Az itt maradottak nem képesek annyi értéket termelni, hogy a drága nyugati alapokra épülő közegészségügyet fenntartsák. Márpedig ha Közmunkásné Klotild szakmunkástanonc vagy közfocista gyermeke beteg lesz, hinnie KELL abban, hogy meggyógyítják, különben iszonyú dühös lesz. Unortodoxiában az egyetlen megoldás, ha mérlegre kerül a két módszertan, az elhanyagolható költségű keleti módszer működőképesnek bizonyul, és ez a közmédiában megfelelő támogatást kap.
Tök mindegy, hogy a (feltételezem) középosztály miben hisz és hova fordul ha beteg. A lényeg, hogy a "nép" számára fennmaradjon a gyógyulásba vetett hit. Bízzunk hát benne erősen, hogy nem csak placebo...
"Morfeusz hisz benned. És senki, se te, se én nem tudnánk lebeszélni erről. Annyira hisz ebben, hogy az életét is feláldozná, hogy megmentse a tiédet.
Neked kell majd döntened. Az egyik oldalon ott lesz majd Morfeusz élete. A másikon pedig a tiéd. Egyikőtök meg fog halni. Hogy melyikőtök, az rajtad múlik.
Sajnálom, fiam, igazán. Jó lélek vagy. Utálok jó emberekkel rossz hírt közölni.
Ne aggódj. Mihelyt kilépsz az ajtón, jobban fogod érezni magad. Emlékszel majd, hogy nem hiszel a sorsról szóló handabandában. A saját életed ura te vagy. Emlékszel?
Tessék. Vegyél egy sütit! Ígérem, mire megeszed, kutyabajod se lesz." :-)