I had a lecture at Rotary Club Budapest-City, on 21th January, 2014, about "Life, the Universe and Everything", showing the simple rules that make us blind and very dangerous. I think it was a good one, and I have created a short booklet from the text and images.
Here it is: Taste of Luck.
And not to forget: this is only a small marketing brochure for the real stuff created in 2009: Dawnworld
2014. január 30., csütörtök
2014. január 11., szombat
Business Insider - Programmer Salary
Jan 11, 12:08 AM
@John Doe:
I agree that an average code writer does not worth that much. But a bunch of these IT people have changed the world in the past few decades by asking better questions than any marketer, sales guy or lawyer (who also don't worth much in an economy collapse, by the way). I mean the Palo Alto Research Center in 1970, not the "big names" who stole and sold their ideas, or try to follow their way today.
"Elite programmers" are not comparable with any number of code writers because they think differently, and able to build a framework that allows solving otherwise hopeless problems. Furthermore, if they are good enough, this framework will be usable without them, and allows average code writers to maintain and keep up to date a very complex and huge system with minimal errors. That is priceless, and they also don't work for the money but because they love to do it.
Personal part: I get much, much less than even that "startup guy", but it's OK; and I'll leave Hungary (small collapsing country in Europe) only if forced to. But I would NEVER go to Google for any money because I do consider myself a "noble" person, which means there are things that I am not able to sell, especially to them. Like a vision of a future worth working for.
@John Doe:
I agree that an average code writer does not worth that much. But a bunch of these IT people have changed the world in the past few decades by asking better questions than any marketer, sales guy or lawyer (who also don't worth much in an economy collapse, by the way). I mean the Palo Alto Research Center in 1970, not the "big names" who stole and sold their ideas, or try to follow their way today.
"Elite programmers" are not comparable with any number of code writers because they think differently, and able to build a framework that allows solving otherwise hopeless problems. Furthermore, if they are good enough, this framework will be usable without them, and allows average code writers to maintain and keep up to date a very complex and huge system with minimal errors. That is priceless, and they also don't work for the money but because they love to do it.
Personal part: I get much, much less than even that "startup guy", but it's OK; and I'll leave Hungary (small collapsing country in Europe) only if forced to. But I would NEVER go to Google for any money because I do consider myself a "noble" person, which means there are things that I am not able to sell, especially to them. Like a vision of a future worth working for.
2014. január 5., vasárnap
Újévi fogadalom - megtörve...
2014.01.04. 06:11:30
@tesz-vesz: Szerencsére a gondolkodás imitációd is ezer éves, azért van erre is történet.
Számomra ez tökéletesen egybevág a már idézett yourlogicalfallacyis.com/ honlappal, amit láthatóan továbbra sem voltál hajlandó végiggondolni; továbbá mindazzal, amit az álmodás REM fázisáról, illetve a legújabb tanuló memória fejlesztésről tudok.
Jópofa mesék, szerinted? Ezek a gondolkodás alapszabályai, ha még ez sincs meg, nyilván számodra lila gőz minden mondatom, mert nem beszéled azt a nyelvet, amin válaszolok.
IQ teszt, csak nem óvodás szinten. A képzelt közönségnek való kiszólogatás után meg csodálkozol, hogy a kocsmai bunyóbajnok kategóriába soroltalak? :-D
2014.01.05. 06:33:54
@tesz-vesz: nos, a válaszok igen egyszerűek.
Azért válaszolok, mert számomra elfogadhatatlan módon szóltál utánam, amikor megpróbáltam kiszállni (2014.01.03. 07:30:30).
Azért, mert gondolkodásomat nem tudom irányítani, és az a terület, amely előre visz (hajnal kettő és négy között, félálomban újradolgozza az ismereteket), nem programozási problémákon pörög, hanem az itteni párbeszéden. Ha végre abbahagynánk, ha végre megelégednél azzal, hogy sznob bunkónak nevezel (ad hominem hiba), végre tudnék tovább dolgozni, de nem, te egy veszélyes téveszmét ismételsz folyamatosan, ami mellett nem vagyok képes elmenni.
Abból indulsz ki, hogy komoly erőfeszítés nélkül képes vagy megérteni, amit mondok, és ha valamit nem értesz belőle, akkor a hiba nálam van (hitetlenkedés érvelési hiba).
Azt nem vagy hajlandó elfogadni, hogy ha én húsz éve abból élek, hogy másoknál jobban látok át problémákat, akkor lehet, hogy a te kedvenc témáidban is olyan gondolataim vannak, amelyek számodra idegenek, újak lehetnek. Ezt te személyes támadásnak tekinted, és abból indulsz ki, hogy butának tartalak. Nem fogod fel, hogy ezt csak te képzeled bele a szavaimba (mivel én pont az ellenkezőjét írom egyébként), magadat húzod fel rajtuk a szándékaimtól teljesen függetlenül (strawman hiba). Nagyon meglepnél, ha szó szerinti idézetben, belemagyarázás nélkül ezt képes lennél alátámasztani. Az pedig, hogy 20000 (több nyilván "idióta" által trollkodásnak minősített, ha már a közönségnél tartunk) kommented során nem találkoztál hasonlóval, nem lep meg. Én is úgy érzem, hogy rendkívül egyedül vagyok ebben a korban, sokkal jobban érzem magam a Csan buddhista mesterek (meg persze Buddha, Lao-ce, Jézus, Marcus Aurelius, stb.) társaságában, mint mondjuk veled. De ez nem az én közérzetemről szól...
A kedvedért, Bős-Nagymaros.
Azért nem válaszolok erre, mert 1: NEM ÉRTEK HOZZÁ, a véleményem IRRELEVÁNS. Nem rendelkezem a szükséges szakismerettel ahhoz, hogy objektív módon megítéljem a hosszú távú környezeti hatásokat pro és kontra (az egész egy orbitális beavatkozás, de a klímaváltozás miatt ma már nem hagyhatjuk "csak úgy" folyni a folyókat sem, főleg így fél-állapotban), mellétéve az erőmű és folyami szállítás energiamérlegét.
Nem is fogom felszedni a szükséges tudást, mert sokkal kisebb problémának látom, mint az atomenergia ügyet, amellyel valóban a pusztulás szélére sodortuk magunkat. Baromira nem szeretnék ma Japánban élni, és rettenetes vékony az a szalmaszál amely minket attól elválaszt, hogy itt is bekövetkezzen hasonló. Ráadásul a mai globális rendszer Fukushimát sem volt képes kezelni, pedig igen "mázlista" baleset; a következő sokkal rosszabb lehet, és a statisztika azt mondja, lesz következő. Tehát 2: Bős-Nagymaros SZÁMOMRA mellékes kérdés, az időm kevés, nem foglalkozom vele.
A te szakértelmedről nem tudok nyilatkozni, de (komolyan elnézést kérek ezért) 3: nem vagy az a személyiség, akivel akár szakmai vitát is szívesen folytatnék.
És végül, 4: ez az egész ezen a lapon off-topic - de ezen már sajnos régen túl vagyunk.
Amivel viszont nagyon sokat foglalkoztam, az őrületes pazarlás, amit az erőforrásainkkal végrehajtunk, közöttük az energiával. Bős-Nagymaros egy TÜNET, ahogy a paksi bővítés is TÜNET, a fukushimai katasztrófa és annak ma is életveszélyes, gyilkos bagatellizálása is TÜNET.
Az ok a rossz kérdés: "hogyan termeljünk a fejlődéshez szükséges még több energiát?"
A jó kérdés: "Mit nevezünk fejlődésnek, jövőnek? Mennyi energiára (erőforrásra, időre) van valóban szükségünk, mennyi az, amit a mai gazdasági alapfogalmaink légvárait építgetve, ordítva elpazarlunk?"
Rávezető kérdés: "Hány pohár vízre van szükség ahhoz, hogy megtöltsünk egy szitát?"
Csak hát a valódi OK MEGLÁTÁSÁHOZ is dobozon kívüli, ugyanakkor őrületesen precíz gondolkodásra van szükség. Ezt keresem, próbálom felpiszkálni benned, még akkor is, ha emiatt dühöngsz rám. És nem tudom abbahagyni, mert te sem hagyod: az asztalcsapkodás mellett mindig írsz valamit, ami nem hagy dolgozni. Bár ne tennéd.
Mutatok egy másik példát, épp ma láttam Facebook-on. Matt Damon olvasott fel egy igen jó, mai napra tökéletesen aktuális beszédet, feltételezem, hogy neked is tetszeni fog:
Lelkesítő szöveg. Rákeresve kiderül, hogy ez már 2012 szeptemberében felkerült a netre, mégsem lett forradalom belőle. Aztán az is kiderül, hogy a beszédet 1970 novemberében írták meg, és mégis itt tartunk ma - de eddig a nézők és lelkesen továbbosztók pirinyó töredéke jut csak el.
Lehet igaz, logikus, lelkesítő dolgokat mondani - de vajon miért lehet, hogy ezt már 40 (vagy épp kétezer, ötezer) éve tudjuk, mégis ezt a balfék világot építettük a sok okosságból? Na ezt a kérdést a jelek szerint EGYEDÜL feszegetem húsz éve olyan módszerekkel (például bűnbakok helyett motivációk, harc helyett együttműködés keresésével), amelyekkel objektív környezetben hosszú távon működő informatikai rendszereket is tudok létrehozni.
Takács Gyula szerintem nem csan mester. Bocs.
@tesz-vesz: Szerencsére a gondolkodás imitációd is ezer éves, azért van erre is történet.
Csü-ti remetelakában szolgált egy siheder.Neked ez egyelőre nem sikerült - nekem meg nem sikerül az újévi fogadalmam betartása, felemelem újra az ujjamat, bemásolok még egy történetet:
- Milyen módszerrel tanít a mestered? - kérdezgették tőle.
A szolgalegény felemelte a mutatóujját.
Ám a dolog egyszer Csü-ti fülébe jutott, nosza kést ragadott, és levágta legénye ujját. Üvöltve rohant el kínjában szegény, de amikor Csü-ti utánaszólt, megállt és visszanézett.
Csü-ti felemelte a mutatóujját.
A legény magához tért.
- Milyen eszmékre tanítod majd az embereket? - kérdezte Ma-cu Paj-csangtól.
Paj-csang szó nélkül feltartotta a légycsapóját.
- Ez minden?
Paj-csang földhöz vágta a légycsapót.
Számomra ez tökéletesen egybevág a már idézett yourlogicalfallacyis.com/ honlappal, amit láthatóan továbbra sem voltál hajlandó végiggondolni; továbbá mindazzal, amit az álmodás REM fázisáról, illetve a legújabb tanuló memória fejlesztésről tudok.
Jópofa mesék, szerinted? Ezek a gondolkodás alapszabályai, ha még ez sincs meg, nyilván számodra lila gőz minden mondatom, mert nem beszéled azt a nyelvet, amin válaszolok.
IQ teszt, csak nem óvodás szinten. A képzelt közönségnek való kiszólogatás után meg csodálkozol, hogy a kocsmai bunyóbajnok kategóriába soroltalak? :-D
2014.01.05. 06:33:54
@tesz-vesz: nos, a válaszok igen egyszerűek.
Azért válaszolok, mert számomra elfogadhatatlan módon szóltál utánam, amikor megpróbáltam kiszállni (2014.01.03. 07:30:30).
Azért, mert gondolkodásomat nem tudom irányítani, és az a terület, amely előre visz (hajnal kettő és négy között, félálomban újradolgozza az ismereteket), nem programozási problémákon pörög, hanem az itteni párbeszéden. Ha végre abbahagynánk, ha végre megelégednél azzal, hogy sznob bunkónak nevezel (ad hominem hiba), végre tudnék tovább dolgozni, de nem, te egy veszélyes téveszmét ismételsz folyamatosan, ami mellett nem vagyok képes elmenni.
Abból indulsz ki, hogy komoly erőfeszítés nélkül képes vagy megérteni, amit mondok, és ha valamit nem értesz belőle, akkor a hiba nálam van (hitetlenkedés érvelési hiba).
Azt nem vagy hajlandó elfogadni, hogy ha én húsz éve abból élek, hogy másoknál jobban látok át problémákat, akkor lehet, hogy a te kedvenc témáidban is olyan gondolataim vannak, amelyek számodra idegenek, újak lehetnek. Ezt te személyes támadásnak tekinted, és abból indulsz ki, hogy butának tartalak. Nem fogod fel, hogy ezt csak te képzeled bele a szavaimba (mivel én pont az ellenkezőjét írom egyébként), magadat húzod fel rajtuk a szándékaimtól teljesen függetlenül (strawman hiba). Nagyon meglepnél, ha szó szerinti idézetben, belemagyarázás nélkül ezt képes lennél alátámasztani. Az pedig, hogy 20000 (több nyilván "idióta" által trollkodásnak minősített, ha már a közönségnél tartunk) kommented során nem találkoztál hasonlóval, nem lep meg. Én is úgy érzem, hogy rendkívül egyedül vagyok ebben a korban, sokkal jobban érzem magam a Csan buddhista mesterek (meg persze Buddha, Lao-ce, Jézus, Marcus Aurelius, stb.) társaságában, mint mondjuk veled. De ez nem az én közérzetemről szól...
A kedvedért, Bős-Nagymaros.
Azért nem válaszolok erre, mert 1: NEM ÉRTEK HOZZÁ, a véleményem IRRELEVÁNS. Nem rendelkezem a szükséges szakismerettel ahhoz, hogy objektív módon megítéljem a hosszú távú környezeti hatásokat pro és kontra (az egész egy orbitális beavatkozás, de a klímaváltozás miatt ma már nem hagyhatjuk "csak úgy" folyni a folyókat sem, főleg így fél-állapotban), mellétéve az erőmű és folyami szállítás energiamérlegét.
Nem is fogom felszedni a szükséges tudást, mert sokkal kisebb problémának látom, mint az atomenergia ügyet, amellyel valóban a pusztulás szélére sodortuk magunkat. Baromira nem szeretnék ma Japánban élni, és rettenetes vékony az a szalmaszál amely minket attól elválaszt, hogy itt is bekövetkezzen hasonló. Ráadásul a mai globális rendszer Fukushimát sem volt képes kezelni, pedig igen "mázlista" baleset; a következő sokkal rosszabb lehet, és a statisztika azt mondja, lesz következő. Tehát 2: Bős-Nagymaros SZÁMOMRA mellékes kérdés, az időm kevés, nem foglalkozom vele.
A te szakértelmedről nem tudok nyilatkozni, de (komolyan elnézést kérek ezért) 3: nem vagy az a személyiség, akivel akár szakmai vitát is szívesen folytatnék.
És végül, 4: ez az egész ezen a lapon off-topic - de ezen már sajnos régen túl vagyunk.
Amivel viszont nagyon sokat foglalkoztam, az őrületes pazarlás, amit az erőforrásainkkal végrehajtunk, közöttük az energiával. Bős-Nagymaros egy TÜNET, ahogy a paksi bővítés is TÜNET, a fukushimai katasztrófa és annak ma is életveszélyes, gyilkos bagatellizálása is TÜNET.
Az ok a rossz kérdés: "hogyan termeljünk a fejlődéshez szükséges még több energiát?"
A jó kérdés: "Mit nevezünk fejlődésnek, jövőnek? Mennyi energiára (erőforrásra, időre) van valóban szükségünk, mennyi az, amit a mai gazdasági alapfogalmaink légvárait építgetve, ordítva elpazarlunk?"
Rávezető kérdés: "Hány pohár vízre van szükség ahhoz, hogy megtöltsünk egy szitát?"
Csak hát a valódi OK MEGLÁTÁSÁHOZ is dobozon kívüli, ugyanakkor őrületesen precíz gondolkodásra van szükség. Ezt keresem, próbálom felpiszkálni benned, még akkor is, ha emiatt dühöngsz rám. És nem tudom abbahagyni, mert te sem hagyod: az asztalcsapkodás mellett mindig írsz valamit, ami nem hagy dolgozni. Bár ne tennéd.
Mutatok egy másik példát, épp ma láttam Facebook-on. Matt Damon olvasott fel egy igen jó, mai napra tökéletesen aktuális beszédet, feltételezem, hogy neked is tetszeni fog:
Lelkesítő szöveg. Rákeresve kiderül, hogy ez már 2012 szeptemberében felkerült a netre, mégsem lett forradalom belőle. Aztán az is kiderül, hogy a beszédet 1970 novemberében írták meg, és mégis itt tartunk ma - de eddig a nézők és lelkesen továbbosztók pirinyó töredéke jut csak el.
Lehet igaz, logikus, lelkesítő dolgokat mondani - de vajon miért lehet, hogy ezt már 40 (vagy épp kétezer, ötezer) éve tudjuk, mégis ezt a balfék világot építettük a sok okosságból? Na ezt a kérdést a jelek szerint EGYEDÜL feszegetem húsz éve olyan módszerekkel (például bűnbakok helyett motivációk, harc helyett együttműködés keresésével), amelyekkel objektív környezetben hosszú távon működő informatikai rendszereket is tudok létrehozni.
Takács Gyula szerintem nem csan mester. Bocs.
2014. január 1., szerda
Újévi fogadalom
2013.12.30. 04:46:46
@calabria007: @tesz-vesz:
Azt hiszem ez a legjobb végszó ahhoz, hogy kiszálljak ebből az egyébként is rendesen "szétoffolt" csevegésből, mert minden válaszom feljebb olvasható.
Na jó, egy kivételével.
Kérdés: "bős-nagymarosról mi a véleményed? aktuális a zöldenergia kérdésében."
Válasz: Hány pohár vízre van szükség ahhoz, hogy megtöltsünk egy szitát?
Ha rájössz, hogy ez nem mellébeszélés, hanem a lehető legjobb válasz egy rossz kérdésre, akkor érdemes lehet elkezdeni újraolvasni a korábbi írásaimat.
Boldog új évet mindenkinek.
2013.12.30. 05:47:38
2013.12.31. 05:33:20
@tesz-vesz: "ne ne ne ne! te olvasd el újra az én írásaimat.
bős-nagymarosról mi a véleményed? akkor le hagyom a végét ha zavar
bár nem sikerült felfognom miért szita, és szerintem a válasszal van a baj, nem az én agyam ködös"
2014.01.01. 05:45:11
@tesz-vesz: próbálj meg legalább egyszer a kérdésre koncentrálni. ha bős-nagy a kérdés, akkor nem jópofa meséket várok, és nem az argentív rezsicsökkentésről várok cikkeket. igen, vmi zöld környezeti probléma volt argentínoknál is. és?
akkor mikor rendezzük végre a bősi kérdést? a szlovákok mikor rendezik?
én értem hogy te szereted bölcsnek beállítani magadat, de attól még, hogy te ezt gondolod magadról, még nem leszel bölcs.
Újévi fogadalom következik: 2013 volt az utolsó év, amikor időt pazaroltam olyan emberre, aki a minimális erőfeszítést sem fekteti mondataim megértésébe.
Rendszertervezői fogalmaim szerint konkrét válaszomat leírtam, segítséget adtam a megértéséhez. Gondolkodni helyetted nem tudok, gondolkodni nem hajlandó emberhez tovább fecsegni szintén nem fogok. Elnézést kérek, de ennél az én időm legalább nekem többet ér.
Nem azért beszélgetek, hogy valaki valamilyennek lásson, hanem azért, mert segítséget kérek. De olyantól, aki duzzogó óvodásként a szerelőcsarnok közepén ácsorog, aki ahelyett, hogy odavonszolná a hátsóját és megnézné, amit mutatok neki, inkább valamilyen vizsgáztató szerepbe álmodja magát, ilyesmire nyilván nem számíthatok. Köszönöm a segítségedet, melynek lényegét itt olvashatod:
Én megyek tovább. Üdv.
Az idézetek forrása Terebess Gábor: Folyik a híd
Azt hiszem ez a legjobb végszó ahhoz, hogy kiszálljak ebből az egyébként is rendesen "szétoffolt" csevegésből, mert minden válaszom feljebb olvasható.
Na jó, egy kivételével.
Kérdés: "bős-nagymarosról mi a véleményed? aktuális a zöldenergia kérdésében."
Válasz: Hány pohár vízre van szükség ahhoz, hogy megtöltsünk egy szitát?
Ha rájössz, hogy ez nem mellébeszélés, hanem a lehető legjobb válasz egy rossz kérdésre, akkor érdemes lehet elkezdeni újraolvasni a korábbi írásaimat.
Boldog új évet mindenkinek.
2013.12.30. 05:47:38
Egy napon Lu Keng kormányzó a következő történetet mesélte Nan-csüannak:
- Egyszer egy ember a fejébe vette, hogy palackban fog libát nevelni. Telt az idő, és a liba akkorára nőtt, hogy nem fért ki többé a palack száján. Az ember nem akarta, hogy a libának bántódása essék, de a palackot is sajnálta széttörni. Mit tennél a helyében, mester?
- Kormányzó! - szólította őt Nan-csüan.
- Tessék.
- Kinn van!
2013.12.31. 05:33:20
@tesz-vesz: "ne ne ne ne! te olvasd el újra az én írásaimat.
bős-nagymarosról mi a véleményed? akkor le hagyom a végét ha zavar
bár nem sikerült felfognom miért szita, és szerintem a válasszal van a baj, nem az én agyam ködös"
Lu Keng, Hszüan-cseng kormányzója tanácsot kért Nan-csüantól:index.hu/kulfold/2013/12/31/az_argentin_ellenzek_szerint_hiba_volt_a_rezsicsokkentes/
Egy kő lakik a házamban, és mást se tesz, csak ül vagy fekszik. Lehet Buddhát faragni belőle?
- Lehet.
- Tényleg nem lehetetlen?
- Most már az - mondta a mester. - Lehetetlen.
2014.01.01. 05:45:11
@tesz-vesz: próbálj meg legalább egyszer a kérdésre koncentrálni. ha bős-nagy a kérdés, akkor nem jópofa meséket várok, és nem az argentív rezsicsökkentésről várok cikkeket. igen, vmi zöld környezeti probléma volt argentínoknál is. és?
akkor mikor rendezzük végre a bősi kérdést? a szlovákok mikor rendezik?
én értem hogy te szereted bölcsnek beállítani magadat, de attól még, hogy te ezt gondolod magadról, még nem leszel bölcs.
Újévi fogadalom következik: 2013 volt az utolsó év, amikor időt pazaroltam olyan emberre, aki a minimális erőfeszítést sem fekteti mondataim megértésébe.
Rendszertervezői fogalmaim szerint konkrét válaszomat leírtam, segítséget adtam a megértéséhez. Gondolkodni helyetted nem tudok, gondolkodni nem hajlandó emberhez tovább fecsegni szintén nem fogok. Elnézést kérek, de ennél az én időm legalább nekem többet ér.
Nem azért beszélgetek, hogy valaki valamilyennek lásson, hanem azért, mert segítséget kérek. De olyantól, aki duzzogó óvodásként a szerelőcsarnok közepén ácsorog, aki ahelyett, hogy odavonszolná a hátsóját és megnézné, amit mutatok neki, inkább valamilyen vizsgáztató szerepbe álmodja magát, ilyesmire nyilván nem számíthatok. Köszönöm a segítségedet, melynek lényegét itt olvashatod:
Csao-csou elcsúszott a behavazott gyalogúton:
- Segítség, segítség! - kiáltozta.
Egy szerzetes odasietett és lefeküdt mellé a hóba. Csao-csou feltápászkodott és ment tovább.
Én megyek tovább. Üdv.
Az idézetek forrása Terebess Gábor: Folyik a híd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)